Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-01-03 / 1. szám

öékéscs iba, 1909. XXXVI-ik évfolyam. 1-so szám. Vasárnap, január 3. POLITIKÁT LAP 4 m - ckc Telefon-srim : 7. S2f kesztöség : Főtér, 8/6. szán ház, hova a lap szellemi ré'zéi illciő zl eniények küldendők. Kézlrolok, ntm atlnirijk i'iuia. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap ós csütörtökön ElsOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. ElSrizctni bármikor lehet éwneaveJenbclül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES Felelős szerkesztő : GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHEL3ZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési di; készpénzzel ^helyben fizetendő. X'YILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér A tomagsíírájk kudarca. 2é'*éüosaba, január 2. A ma^ya országi szociáldemokrata­j-árt a búc; z6 ó-'v utolsó napján 3uciapestei töiregsz i'.: proklamált. A szociildemo'eratál a;< legkedveltebb fenyegeiési témíjuk ez. Ezzel rémitik a polgári táradalmat. Pedig ezt a fenyegetést"csakerejiknek túlbecsülése adhatja szájukbí Meri a magyar mun­kásságnak csa: körülbelül 15-20 százaléka tartozr a vörös lobogó had­seregéhez, ameylyel pedig általános sztrájkot rendeni Magyarországon: a lehetetlensége közé tartozik. íme, most bigazolódott ez a tétel. A csütörtöki tóiegsztrájk óriási ku­darccal végződet. A papírforma nem vált be. Az eídmény . fiaskó az ő részükre és taulság a félrevezetett munkásságnak. . vezetői: ezúttal ön­magukat is megvesztették. Meggon­dolatlanul mente bele a dologba, hir­telen fellobban igaztalan szenvedé­lyüknek engedv és nem vetve szamot a körülményeid. így történt aztán a szociálista vérektől neri is remélt az az eset, hoy a főváros rengeteg munkásseregébi alig nyoh-tizezeren szüntették be anunkát. Ismételten sbizonyosod^tt tehát, hogy a szociálinus jelenlegi formá­jában nem él«épes. Mert nálunk nincs virágzó t^yipar és emek foly­tán ugy a mukás, mint a munka­adó élete nem egyéb tenpdésnél. Mindegyikök oilhet, ha miidennapi megélhetésük btositva van. Itt tehát nem fejlődhetik 1 hatalmas kü?delem, melynek két harosa: egyik tfszen a nagy anyagi hátéddel küzdő, rende­zett viszonyok között élő, azaz kitar­tóan küzdő munkásság, a másikon pedig a tőke millióit összehalmozó, független spekuláció. Nálunk akár munkás, akár munka­adó egyaránt koldus, akinek minden fillére, idejének minden percére szük­sége van. És ilyen körülmények között a munkásság vezetői mégsem a gazda­sági, hanem politikai okokból nyúlnak a harc legerősebb fegyveréhez, a tö­megsztrájkhoz. Teszik pedig ezt azért, mert az ő vágyuk és törekvésük nem azonos a munkásságéval, nekik anyagi gondjuk immár nincs, hanem annál mohóbban törtetnek a politikai sze­replés után. Hiszen a most lefolyt részleges sztrájk alkalmával is látható volt, hogy még az a munkások is, akik részt vettek benne: kedvetlenül, húzódva tették ezt. Javarészük nem is értette, miről van szó. Reggel azzal a tudattal indultak el onnan hazulról, hogy szor­gos munkában fogják eltölteni a na­pot és mire munkájuk helyére értek, egyszerűen csak hazaküldték azzal, hogy nem szabad dolgozni, nem engedi a bizalmiférfiu. Lehetetlen föl nem ten­nünk, hogy ez eljárásra a munkások­ban fel ne forrt volna az önérzet, ami­kor őket igy, a terror fegyvereivel kény­szeritik arra, hogy mosok akaratának engedelmeskedjenek. És ha mindezek ellenére akadt is néhány ezer munkás, akik engedelmeskedtek a vezérek pa­rancsszavainak, azok bizonyosan utol­jára tették ezt s a legközelebbi sztrájk­tüntetés még ennyi eredménynyel sem fog járni. A tömegsztrájk fegyver, félelmes fegyver ott, ahol kifejlett, hatalmas munkásszervezetek vannak, mint pél­dául Németországon. De csakis a leg­végső esetben szabad hozzányúlni. Né­hány pökhendi, törtető hadvezérnek sem a nagyközönséget, sem a szorgalmas és tisztességes munkásságot nem sza­bad sem akaratában, sem kényelmében megzavarni. A k udarc különben akkor is bekö­vetkezett volna, ha komolyabb ok birta volna rá a munkásság vezéreit a tüntetés proklamálására. Egy nap nem elegendő arra, hogy egy olyan tömeget egységes cselekedetre lehessen bírni, mint amilyen egy nagy város munkássága. A katonaság minden­esetre fegyelmezettebb akármelyik szo­ciáldemokrata tábornál és még a ka­tonai mozgósítás is sokkal több időt vesz igénybe, mint amennyi idő alatt a tömegsztrájkot akarták keresztülhaj­tani. Az előrelátás igen csekély mér­tékével rendelkezhetnek azok az urak, akik a munkásság tetteit irányítani akarják, ha még'erre sem "gondoltak. A kudarc enyhítésére azt mondják, hogy tulajdonképen főpróbát akartak rendezni. Noljat a főpróba ilyen rosz­szul sikerült, nem lesz tanácsos az előadást megkockáztatni, mert tapsok helyett nagyon könnyen kacagás és fütty hangozhatnék fel utána. A budapesti munkásság nagyon helyesen cselekedett, amikor a tünte­téstől távol tartotta magát. A gyulai tisztviselők az uj lakbérszabályzat ellen. Az állami és közigazgatási tisztvise­lőknek most kibocsátott lakbérszabály­zata ellen úgyszólván országszerte nagy a felháborodls. Ez a lakbérszabályzat a helyi lakásviszonyoknak olyan nagy­mértékű negligálásával készült, hogy magyarázatát adni nem is lehet más­sal, mint a magyar közélet régi rákfe­néjével, a protekcióval. Nem is lehet másképen megérteni, hogy nagy befo­lyású politikusok városai és községei, miért grasszálnak előkelő helyeken ós nagy népességű, drága, de kisebb kali­berű képviselők városai miért szorulnak annyira hátra? Az orszá* nagy városai közül ed­dig Debrecen, Arad, Nagyvárad és Pécs tisztviselő kara adott hangot elégedet­lenségének. I)e csaknem mindenütt ész­lelhető bizonyos mértékű forrongás. A tisztviselők anyagi érdekeinek súlyos megnyirbálását jelenti az a néhány száz korona, melyet a degradáció utján el­veszítenek. Vasárnap délelőtt Gyula tisztviselői tartanak értakezletet, hogy tiltakozza­nak a sérelmes uj lakbérszabályzat el­len. Gyula ugyanis, mint már régebben megirtuk, az V. lakbérosztályba került, tehát egy sorba sok csip-csup községgel, amelyeknek tisztviselői olyan magas lakbérről nem is álmodhatnak, mint a milyet Gyulán kell kiizzadni a szegény családos tisztviselőknek. A gyulaiakat különösen az keseriti el, hogy vele min­denképen egvenlő, vagy. kedvezőbb la­kásviszonyok ital rendelkező városok, mint Kaposvár, magasabb osztályokba, a III., sőt II. fokozatba kerültek­A vasárnapi értekezleten tárgya­lásra kerül az a memorandum, melyet dr. D a i m e 1 Sándor vármegyei fő­jegyző készitett és melyet valószínűleg küldöttség utján, a pénzügyminiszter BékésmegyeiK-özlöny teája. A tükör. Es szólt a lány — Ugy-e szép vayok, Szép a szemem,a barna hajam, Mandulafa-virá t az arcom, Csöppentelt vér tiros ajakam • . . A fogam fehér Uanása Sok legény szív írját thegá$sa, Jönnek elébem hnyörögve M/a én kacagvabámulom magam A tükörbe ... a ükörbe . . . — Uraféltő, szeime» asszony Gúnyolja a babaás vállam. Ahol megyek, arrrre lépek Vágyódó sóhaj k, utánam. Van, akit hajt, krgetve, űzve A forró vér pokena, tűzbe, S tikkadt ajakkahull le a földre, Míg én kacagva ámulom magam A tükörbe ... a ikörbe . . . --r- Azt szeretem ok, aki hódol, Akit perzsel a lelim lángja, Aki lélekzetfojtva'rll meg Ha csak ruhám segélyét látja. Ez a fehér arc, eza kék szem, Piros ajkam övé efszen, S várom vad ujjomsba törve, És belenézek egv no százszor is A tükörbe ... a tüörbe . .. II. Nagy ház a fegyház. Kőből a fala. Onnan ki könnyen a sóhaj se jön . . . Elfulad a sok rabasszony szava S megfagy az álma a hideg kövön . .. Nagy ház a fegyház . . . Csöndes udvarán Körbesétál a rab asszonycsapat. Apró, esetlen lépteik nyomán Lassú ütembe kongnak a falak . . . Legvégül fehér, szomorú leány. Elfödi halvány arcát a kendő. . . Megy, imbolyogva a többi után, Mint egy magános, elszakadt felhő. .. És összesúgnak a rabasszonyok : — Az a nagy népség, az ejtette meg... Szépség, becsület, örök harcosok S győzött a szépség a másik felett. . . És összesúg a rab asszonycsapat: — A tükör volt szegénynek mindene. Az arany háló nyakába szakadt, Hiú volt, szép volt, elszédült bele . . . Nagy ház a fegyház. Kőből a fala. Onnan ki könnyen a sóhaj se jön . . . Elfulad a sok rabasszony szava S megfagy az álma a hideg kövön . . . in. Végy év után ... Az anyja háza . . . génytelen, csöndes és meghitt, losszu, szomorú négy év óta • em láttak itt nevetni senkit. . . iabe' most is minden a régi . . /' (ít a kis asztal, itt a székek. A szőnyegen száraz, zöld pora Egy eltiport rózsalevélnek .. . Szembe', a falon, ugy mint régen, \ Fényes tükör csillan elébe. És most, először négy év óta Reápillant, remegve, félve . . . Megvonaglik, reszket az ajka Mintha a föld is inogna vele. A biztató, csábító tükör... 5 négy év óta nem nézett bele. . . Sápadt arcát meg se ismeri, Az arc, ez a szem nem az övé. . . Incselkedő, dús barna haja Nem igy omlott homloka fölé. .. Válla fehér volt, a szeme kék, Tekintete üde és tiszta, Ez a tükör a pillantását Mosolyogva ragyogta vissza. . .. Két szemét lassan beborítja Széles, szürke, homályos fátyol ... Szivéből fakadt ki a szála, Akar.tlan, csak ugy magától . . . Fehér ajkát véresre marja Míg a szótlan fájdalom kitör . . . Szembe vele, virágos falon, Gúnyos arccal villog a tükör. Kató József. Asszonyok. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — . Irta : Fehér Jenő. (Saskőy és Csorbay Ákos a Grand-Hotel terraszán ülnek, amelyből gyönyörű kilátás nyilik az Adriára. Távolabb, egy kis kerek asztalnál, rózsás arcú fiatal | hölgy nézegeti az illusztrált lapokat. Mellette egy idősebb nő, aki minduntalan szeméhez emeli a lorgnettejét s azoi keresztül figyeli a járókelőket.) Saskőy (Csorbayhoz): Gyönyörű fia­tal teremtés ! Vajjón ki lehet ? Csorbay: Hornau báróné az édes­anyjával. Tegnapelőtt érkeztek. Saskőy: Már ezt is tudod ? Valóban, kalapot kell emelnem a talentumod tflött. Hozzád képest rettenetesen ügyetlen vagyok. Érzem, hogy asszonyi dolgok­| ban mily parányivá törpülök mellet­i ted. Hiába, én már sohase fogom ezt megtanulni. Eihez invenció kell, tehet­ség, ihlet, találékonyság, ötlet ós tudom is ón mi mindjn ... Csorbay Ca 3zemére csipteti a mo­nokliját): Perig a dolog fölötte egy­szerű. Amikor cnagyságáék a hajón meg­érkeztek, véletlenül a Strand-on sétál­tam. ök egyentsen a szállóba siettek ... Saskőy : Mdyikbe ? Csorbay : a villa Rivá-ba. A pod­gyászszal lasstm kullogott utánunk a b'érszolga. Egzszerüen megkérdeztem tőle, hogy kintk viszi a podgyászt. Saskőy : Nagyszerű ! Bámulatos ! És meddig maradták itt ? Csorbay: Mindössze két hétig. Ezt a bejelentő-lapból tudom. Saskőy ; Órási! Mennyi találékony­ság ! Csorbay : De most ne kérdezz töb­bet, mert máris észrevették, hogy róluk beszéltünk. Saskőy : Nem baj. Hadd tudják meg, hogy fölkeltették az érdeklődésünket.^ Sirofín emeli az vágyat és • testsúlyt, megszűnte • Wl gést, vál?dékot. éjjeli izadísi.—­Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza » ellen nimUlan tanár orvos áital naponta ajánlva. Jj* Mintbegy értéktelen utánzatokat U kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe* eredatl csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Cie. B&sel (Svájc.) Roehe" 9? Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakba* 1 Ára üvegenként 4 — korona, n

Next

/
Oldalképek
Tartalom