Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-01-03 / 1. szám

öékéscs iba, 1909. XXXVI-ik évfolyam. 1-so szám. Vasárnap, január 3. POLITIKÁT LAP 4 m - ckc Telefon-srim : 7. S2f kesztöség : Főtér, 8/6. szán ház, hova a lap szellemi ré'zéi illciő zl eniények küldendők. Kézlrolok, ntm atlnirijk i'iuia. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap ós csütörtökön ElsOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. ElSrizctni bármikor lehet éwneaveJenbclül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES Felelős szerkesztő : GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHEL3ZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési di; készpénzzel ^helyben fizetendő. X'YILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér A tomagsíírájk kudarca. 2é'*éüosaba, január 2. A ma^ya országi szociáldemokrataj-árt a búc; z6 ó-'v utolsó napján 3uciapestei töiregsz i'.: proklamált. A szociildemo'eratál a;< legkedveltebb fenyegeiési témíjuk ez. Ezzel rémitik a polgári táradalmat. Pedig ezt a fenyegetést"csakerejiknek túlbecsülése adhatja szájukbí Meri a magyar munkásságnak csa: körülbelül 15-20 százaléka tartozr a vörös lobogó hadseregéhez, ameylyel pedig általános sztrájkot rendeni Magyarországon: a lehetetlensége közé tartozik. íme, most bigazolódott ez a tétel. A csütörtöki tóiegsztrájk óriási kudarccal végződet. A papírforma nem vált be. Az eídmény . fiaskó az ő részükre és taulság a félrevezetett munkásságnak. . vezetői: ezúttal önmagukat is megvesztették. Meggondolatlanul mente bele a dologba, hirtelen fellobban igaztalan szenvedélyüknek engedv és nem vetve szamot a körülményeid. így történt aztán a szociálista vérektől neri is remélt az az eset, hoy a főváros rengeteg munkásseregébi alig nyoh-tizezeren szüntették be anunkát. Ismételten sbizonyosod^tt tehát, hogy a szociálinus jelenlegi formájában nem él«épes. Mert nálunk nincs virágzó t^yipar és emek folytán ugy a mukás, mint a munkaadó élete nem egyéb tenpdésnél. Mindegyikök oilhet, ha miidennapi megélhetésük btositva van. Itt tehát nem fejlődhetik 1 hatalmas kü?delem, melynek két harosa: egyik tfszen a nagy anyagi hátéddel küzdő, rendezett viszonyok között élő, azaz kitartóan küzdő munkásság, a másikon pedig a tőke millióit összehalmozó, független spekuláció. Nálunk akár munkás, akár munkaadó egyaránt koldus, akinek minden fillére, idejének minden percére szüksége van. És ilyen körülmények között a munkásság vezetői mégsem a gazdasági, hanem politikai okokból nyúlnak a harc legerősebb fegyveréhez, a tömegsztrájkhoz. Teszik pedig ezt azért, mert az ő vágyuk és törekvésük nem azonos a munkásságéval, nekik anyagi gondjuk immár nincs, hanem annál mohóbban törtetnek a politikai szereplés után. Hiszen a most lefolyt részleges sztrájk alkalmával is látható volt, hogy még az a munkások is, akik részt vettek benne: kedvetlenül, húzódva tették ezt. Javarészük nem is értette, miről van szó. Reggel azzal a tudattal indultak el onnan hazulról, hogy szorgos munkában fogják eltölteni a napot és mire munkájuk helyére értek, egyszerűen csak hazaküldték azzal, hogy nem szabad dolgozni, nem engedi a bizalmiférfiu. Lehetetlen föl nem tennünk, hogy ez eljárásra a munkásokban fel ne forrt volna az önérzet, amikor őket igy, a terror fegyvereivel kényszeritik arra, hogy mosok akaratának engedelmeskedjenek. És ha mindezek ellenére akadt is néhány ezer munkás, akik engedelmeskedtek a vezérek parancsszavainak, azok bizonyosan utoljára tették ezt s a legközelebbi sztrájktüntetés még ennyi eredménynyel sem fog járni. A tömegsztrájk fegyver, félelmes fegyver ott, ahol kifejlett, hatalmas munkásszervezetek vannak, mint például Németországon. De csakis a legvégső esetben szabad hozzányúlni. Néhány pökhendi, törtető hadvezérnek sem a nagyközönséget, sem a szorgalmas és tisztességes munkásságot nem szabad sem akaratában, sem kényelmében megzavarni. A k udarc különben akkor is bekövetkezett volna, ha komolyabb ok birta volna rá a munkásság vezéreit a tüntetés proklamálására. Egy nap nem elegendő arra, hogy egy olyan tömeget egységes cselekedetre lehessen bírni, mint amilyen egy nagy város munkássága. A katonaság mindenesetre fegyelmezettebb akármelyik szociáldemokrata tábornál és még a katonai mozgósítás is sokkal több időt vesz igénybe, mint amennyi idő alatt a tömegsztrájkot akarták keresztülhajtani. Az előrelátás igen csekély mértékével rendelkezhetnek azok az urak, akik a munkásság tetteit irányítani akarják, ha még'erre sem "gondoltak. A kudarc enyhítésére azt mondják, hogy tulajdonképen főpróbát akartak rendezni. Noljat a főpróba ilyen roszszul sikerült, nem lesz tanácsos az előadást megkockáztatni, mert tapsok helyett nagyon könnyen kacagás és fütty hangozhatnék fel utána. A budapesti munkásság nagyon helyesen cselekedett, amikor a tüntetéstől távol tartotta magát. A gyulai tisztviselők az uj lakbérszabályzat ellen. Az állami és közigazgatási tisztviselőknek most kibocsátott lakbérszabályzata ellen úgyszólván országszerte nagy a felháborodls. Ez a lakbérszabályzat a helyi lakásviszonyoknak olyan nagymértékű negligálásával készült, hogy magyarázatát adni nem is lehet mással, mint a magyar közélet régi rákfenéjével, a protekcióval. Nem is lehet másképen megérteni, hogy nagy befolyású politikusok városai és községei, miért grasszálnak előkelő helyeken ós nagy népességű, drága, de kisebb kaliberű képviselők városai miért szorulnak annyira hátra? Az orszá* nagy városai közül eddig Debrecen, Arad, Nagyvárad és Pécs tisztviselő kara adott hangot elégedetlenségének. I)e csaknem mindenütt észlelhető bizonyos mértékű forrongás. A tisztviselők anyagi érdekeinek súlyos megnyirbálását jelenti az a néhány száz korona, melyet a degradáció utján elveszítenek. Vasárnap délelőtt Gyula tisztviselői tartanak értakezletet, hogy tiltakozzanak a sérelmes uj lakbérszabályzat ellen. Gyula ugyanis, mint már régebben megirtuk, az V. lakbérosztályba került, tehát egy sorba sok csip-csup községgel, amelyeknek tisztviselői olyan magas lakbérről nem is álmodhatnak, mint a milyet Gyulán kell kiizzadni a szegény családos tisztviselőknek. A gyulaiakat különösen az keseriti el, hogy vele mindenképen egvenlő, vagy. kedvezőbb lakásviszonyok ital rendelkező városok, mint Kaposvár, magasabb osztályokba, a III., sőt II. fokozatba kerültekA vasárnapi értekezleten tárgyalásra kerül az a memorandum, melyet dr. D a i m e 1 Sándor vármegyei főjegyző készitett és melyet valószínűleg küldöttség utján, a pénzügyminiszter BékésmegyeiK-özlöny teája. A tükör. Es szólt a lány — Ugy-e szép vayok, Szép a szemem,a barna hajam, Mandulafa-virá

t az arcom, Csöppentelt vér tiros ajakam • . . A fogam fehér Uanása Sok legény szív írját thegá$sa, Jönnek elébem hnyörögve M/a én kacagvabámulom magam A tükörbe ... a ükörbe . . . — Uraféltő, szeime» asszony Gúnyolja a babaás vállam. Ahol megyek, arrrre lépek Vágyódó sóhaj k, utánam. Van, akit hajt, krgetve, űzve A forró vér pokena, tűzbe, S tikkadt ajakkahull le a földre, Míg én kacagva ámulom magam A tükörbe ... a ikörbe . . . --r- Azt szeretem ok, aki hódol, Akit perzsel a lelim lángja, Aki lélekzetfojtva'rll meg Ha csak ruhám segélyét látja. Ez a fehér arc, eza kék szem, Piros ajkam övé efszen, S várom vad ujjomsba törve, És belenézek egv no százszor is A tükörbe ... a tüörbe . .. II. Nagy ház a fegyház. Kőből a fala. Onnan ki könnyen a sóhaj se jön . . . Elfulad a sok rabasszony szava S megfagy az álma a hideg kövön . .. Nagy ház a fegyház . . . Csöndes udvarán Körbesétál a rab asszonycsapat. Apró, esetlen lépteik nyomán Lassú ütembe kongnak a falak . . . Legvégül fehér, szomorú leány. Elfödi halvány arcát a kendő. . . Megy, imbolyogva a többi után, Mint egy magános, elszakadt felhő. .. És összesúgnak a rabasszonyok : — Az a nagy népség, az ejtette meg... Szépség, becsület, örök harcosok S győzött a szépség a másik felett. . . És összesúg a rab asszonycsapat: — A tükör volt szegénynek mindene. Az arany háló nyakába szakadt, Hiú volt, szép volt, elszédült bele . . . Nagy ház a fegyház. Kőből a fala. Onnan ki könnyen a sóhaj se jön . . . Elfulad a sok rabasszony szava S megfagy az álma a hideg kövön . . . in. Végy év után ... Az anyja háza . . . génytelen, csöndes és meghitt, losszu, szomorú négy év óta • em láttak itt nevetni senkit. . . iabe' most is minden a régi . . /' (ít a kis asztal, itt a székek. A szőnyegen száraz, zöld pora Egy eltiport rózsalevélnek .. . Szembe', a falon, ugy mint régen, \ Fényes tükör csillan elébe. És most, először négy év óta Reápillant, remegve, félve . . . Megvonaglik, reszket az ajka Mintha a föld is inogna vele. A biztató, csábító tükör... 5 négy év óta nem nézett bele. . . Sápadt arcát meg se ismeri, Az arc, ez a szem nem az övé. . . Incselkedő, dús barna haja Nem igy omlott homloka fölé. .. Válla fehér volt, a szeme kék, Tekintete üde és tiszta, Ez a tükör a pillantását Mosolyogva ragyogta vissza. . .. Két szemét lassan beborítja Széles, szürke, homályos fátyol ... Szivéből fakadt ki a szála, Akar.tlan, csak ugy magától . . . Fehér ajkát véresre marja Míg a szótlan fájdalom kitör . . . Szembe vele, virágos falon, Gúnyos arccal villog a tükör. Kató József. Asszonyok. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — . Irta : Fehér Jenő. (Saskőy és Csorbay Ákos a Grand-Hotel terraszán ülnek, amelyből gyönyörű kilátás nyilik az Adriára. Távolabb, egy kis kerek asztalnál, rózsás arcú fiatal | hölgy nézegeti az illusztrált lapokat. Mellette egy idősebb nő, aki minduntalan szeméhez emeli a lorgnettejét s azoi keresztül figyeli a járókelőket.) Saskőy (Csorbayhoz): Gyönyörű fiatal teremtés ! Vajjón ki lehet ? Csorbay: Hornau báróné az édesanyjával. Tegnapelőtt érkeztek. Saskőy: Már ezt is tudod ? Valóban, kalapot kell emelnem a talentumod tflött. Hozzád képest rettenetesen ügyetlen vagyok. Érzem, hogy asszonyi dolgok| ban mily parányivá törpülök melleti ted. Hiába, én már sohase fogom ezt megtanulni. Eihez invenció kell, tehetség, ihlet, találékonyság, ötlet ós tudom is ón mi mindjn ... Csorbay Ca 3zemére csipteti a monokliját): Perig a dolog fölötte egyszerű. Amikor cnagyságáék a hajón megérkeztek, véletlenül a Strand-on sétáltam. ök egyentsen a szállóba siettek ... Saskőy : Mdyikbe ? Csorbay : a villa Rivá-ba. A podgyászszal lasstm kullogott utánunk a b'érszolga. Egzszerüen megkérdeztem tőle, hogy kintk viszi a podgyászt. Saskőy : Nagyszerű ! Bámulatos ! És meddig maradták itt ? Csorbay: Mindössze két hétig. Ezt a bejelentő-lapból tudom. Saskőy ; Órási! Mennyi találékonyság ! Csorbay : De most ne kérdezz többet, mert máris észrevették, hogy róluk beszéltünk. Saskőy : Nem baj. Hadd tudják meg, hogy fölkeltették az érdeklődésünket.^ Sirofín emeli az vágyat és • testsúlyt, megszűnte • Wl gést, vál?dékot. éjjeli izadísi.—Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza » ellen nimUlan tanár orvos áital naponta ajánlva. Jj* Mintbegy értéktelen utánzatokat U kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe* eredatl csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Cie. B&sel (Svájc.) Roehe" 9? Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakba* 1 Ára üvegenként 4 — korona, n