Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-07-05 / 54. szám

8 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. julius 26 nye az, hogy több ilyen növendék az összeredményt károsan befolyásolja. Az orosházai iskolakörből F r e i t a g János körlelkész olvassa fel jelentését, mely a tanügyet előkelő színvonalon állónak, dicséretesnek mondja. Az iskolaszék foglalkozott még az uj tantervvel, melyet P1 a c s k ó István elnöklete alatt készített egy bizottság; a munkálatot P i 1 i s z k y János szarvasi tanító referálta, mint a terv tulajdonképpeni készítője Munkálatáért 100 kor. tiszteletdijat szavaz meg részére az iskolaszék. Másnap reggel 8 órakor a templomba vonult a közönség gyámintézeti istentiszteletre. Kovács Andor, orosházai lelkész szép, szivet, lelket gyönyörködtető beszédet mondott. Azután a közgyűlés vette kezdetét a templomban, hol H a v i á r Dániel felügyelő hatásos beszéddel megnyitotta a közgyűlést; az igazolás után Veres József tartalmas, mindenre kiterjeszkedő esperesi jelentését olvasta, melyben bennfoglaltatott az az indítvány, hogy a közgyűlés erélyesen tiltakozzék a pápának a vegyes házasságok kötésére vonatkozó enc kli" kája ellen, mely képes a családi békét feldúlni s a felekezetek között viszálykodást támasztani. A szentetornyai határkérdés vitája hosszú időt vett igénybe; a vita eredménye az lett, hogy egy egyezséget megkísérlő bizottságot küld az egyházmegye — nem érdekelt tagokból, hogy ha lehet, igy intéztessék el az ügy. E bizottság elnöke: Haviár Dániel, tagjai: Z v a r i n y i János, K ev i c z k y László egyházmegyei jegyző, D a n c s Szilárd világi jegyző és Kovácsik János csorvási egyházfelügyelö. A főgimnázium felügyelő-bizottságának, továbbá a segélyegylet, valamint a gyámintézeti bizottság jelentéseit tudomásul vette a közgyűlés. Zsedényi díjért pályázó tanítókat a következő sorrendben terjeszti fel : Palkovics János, Varga János, Povázsay Gábor, Bodnár Endre tanítókat. Kerületi gyűlésre kiküldöttek és hitelesítők választása után a közgyűlést este 6 órakor az esperes buzgó imával berekesztette. A hatósági husmészárszék ügye. Elkészült a javaalat. Köztudott dolog, hogy mult évi október hónapban a munkásosz ály és polgárság népgyűlést tartott Csabán, melynek tárgyát az általános drágaság s főleg az élelmi-szerek folytonos drágulása képezte. E népgyűlés ama kérelmét terjesztette a község elé, hogy egy községi kenyérsütődót, hus-szóket és tüzelöfa-raktárt létesítsen. A községi képviselőtestület utasította az elöljáróságot, hogy e három intézmény ügyét tanulmányozza s eljárásáról annak idején jelentést tegyen. Az elöljáróság W i 1 i m István gazdasági intézőt és dr. W a 11 f i s c h Ferenc községi orvost küldte ki e kérdés tanulmányozására, akik megnézték az országnak ilynemű s már üzemben álló intézményeit s most beterjesztették javaslatukat és jelentésüket a községhez, melynek elöljárósága pénteken délután még tárgyalás alá nem vette, hanem a .javaslatot sokszorosítja s a képviselőtestületi tagok között, tanulmányozás végett, kiosztja. A kiküldöttek mindenekelőtt a kenyérsütődének felállítását hozzák javaslatba. Ez a kenyérsütőde nem irányul a magánsütők ellen, de szükséges az a munkás- és szegényebb polgári osztály érdekeinek megvédése szempontjából, mert — ahogy ez Budapesten is tapasztalható — lényegesen olcsóbb árak mellett tudja megkönnyíteni a szükséges szükségletnek beszerzését. Napi 785 kilogramm kenyértermelés mellett, 330 munkanapot véve számításba, a bevételt 64.762 koronában határozzák meg Wallfischék és a kenyérsütőde helyéül a „Próféta"-vendéglő és az adóhivatal közötti üres portát jelölik meg. A húsárak magasságára vonatkozólag ezeket mondják a kiküldöttek : „Ha a dolognak a mélyére nézünk, azt látjuk, hogy a községünkbeli tulmagas húsáraknak oka egyedül az egészséges verseny hiányában leli magyarázatát. Minden egy kézben, minden kartelben, erősen tartva magát. Igy lehetetlen kialakulnia az egészséges konkurenciának. Megállapítható, hogy községünkben a szokatlanul magas húsáraknak, melyet a szarvasmarha tetemes olcsóbbá válására sem szállítanak le, kizárólag a monopolizálás az oka. Ezt határozottan állithatjuk, mert alább felsorolandó tényekkel s adatokkal kimutatjuk, hogy sehol a környékünkön az élő szarvasmarha és a hus ára közt oly feltűnő aránytalanság nincs, mint községünkben. ' Továbbá tényekkel bizo • nyitjuk azt, hogy a tulmagas húsárak indokolatlanok, mesterségesen felcsigázottak s lényegesen olcsóbb árak mellett is tekintélyes polgári hasznot hozó nálunk a husszók üzem. Csakis az egészséges verseny hiánya folytán fejlődhetet ide az a viszás helyzet, hogy a hus ára nincs arányban a jószág árával." Ezután rámutatnak arra, hogy Csabán 30'Vo-al drágább a hu", mint a megye többi községeiben. „Egy idő óta a sertéshúsnak és termékeinek : zsir, szalonna kimérése terén is olynemü árviszásságok tapasztalhatók, mint a marhahús elárusitása körül, bár készséggel konstatáljuk azt, hogy e részben a közönség nincs annyira kiszolgáltatva a sertés-nagyvágók önkényének egyrészt azért, mert jókora hányada a lakosságnak önmaga is előállíthatja a sertésből nyerhető s az élelmezésben nagy szerepet játszó két főterméket: a zsirt ós szalonnát, hogy egyéb hasznos és ízletes termékeit ne is említsük, másrészt pedig, mert a sertéstermékek elárusitása terén a verseny nem olyannyira egészségtelen, minthogy községünkben tizenkét számbavehető hentes van, kik még sem eveznek anynyira egy hajóban, mint az öt, tehát kisebb számban levő mészáros." ^ Nem kevésbbé órdeKes a jelentésnek azon része, mely a tüzelőanyagraktár felállítására vonatkozik. Nem utolsó feladata a községnek tehát az sem, hogy a tüzelő anyagot lehető olcsó árban s reális minőségben és mennyiségben bocsássa polgárai rendelkezésére. Főleg a kisemberek s kevésbbé módos lakosságnak szolgálna nagy könnyebbségére, ha olcsóbb minőségű tüzelő-anyaghoz juthatna. Ez okból javasolják a küldötte í egy oly tüzelőanyag-raktár létesítését, ahol olcsó minőségű fa (dorongfa) és olcsó fajta szón árusittassék s egyszerre 5 mázsánál nem nagyobb s 5 klgr.-nál nem kisebb mennyiséget tudjunk beszerezni. Eme propozicióból eiső tekintetre is látszik, hogy a szegényebb néposztály érdekének szolgálása a cél, mert a kevésbbé tehetős polgárok, kisiparosok, kiskereskedők, munkások, kishivatalnokok stb., kik naponként vagy hetenként jutnak pénzhez s nem igen láthatják el magukat az egész télre egyszerre tüzelő anyaggal, abba a kedvező helyzetbe jutnak ilymódon, hogy aprónkint, esetről-esetre anyagi erejökhöz mérten beszerezhetnék lehető olcsó árban tüzelő szükségletöket. A tüzelőanyag befektetésének összegét 24.500 koronában határozza meg a javaslat. — Akad bizrny közöttük, kapitány urnák alásan jelentem, néhány patkány is! Mint a villám ugrott fel helyéről Komorovcsák kapitány és rákiáltott az önkéntesre : — Rögtön keljen fel. Itt nem maradhatunk. Ellenséggel szívesen verekszem, farkassal, meavóvel megbirkózom, de irtózom ezektől a félelmetes állatoktól ! A parancsnak engedelmeskedett az önkéntes. Kiment a kapitány úrral az utcára, hallgatta magyarázatait hogyan viselje majd magát holnap, ha a király szemeláttára megtámadja az ellenséget. Nemsokára eszébe jutott, hogy aludni is kellene. Elindult hát az önkéntessel fekvő helyet keresni. Sorba járta a színeket. padlásokat. Végtére ráakadt egy szénapadlásra, mely alkalmas pihenőhelynek kínálkozott. Csak az volt a baj, hogy tele volt katonával. Ezen a bajon is segített a kapitány ur. Tele torokkal szitkozódni kezdett az udvaron, aminek az lett a következménye, hogy mire felért a létrán a szónapadlásra, azalatt a katonák mind egy szálig elszökdöstek. j Hej ha az egerek is igy megijedtek j volna tőle! Kora hajnalban utrakószen állott j a század, vadonat uj parádés ruhában. Királygyakorlatra ilyenbe kell öltözni a katonának ... Kapitány ur sorba megvizsgálta a legényeket: tiszta-e, rendben van-e mindenki, nem hiányzik-e a borjúból valami, amit előir a reglama. Bizonyosan azt hitte, hogy a király a csatatüzben is a bakkancsot, meg a borjukat fogja vizsgálni. Néhány órai mars után megdördültek előttük és oldalt, mellettük, a domdokon a tüzérség ágyúi. Megkezdődött az ütközet. Lovasság, tüzérség szédítő sebes iramban vágtatott előre. A gyalogság futólépésben fejlődött csatavonalba, egy perc alatt száz meg száz ágyú dörgött, ezer meg ezer fegyver ropogott. Három zászlóalja az ezrednek rögtön a tűzbe ment, oda, hol legnagyobb volt a puskaropogás. Egy zászlóaj, a mienk, jóval hátrább, a balszárnyon tartalékba maradt. Őrnagy ur Drupkovics valahol elveszett a nagy kavarodásban és igy kapitány ur Komorovcsák vette át a zászlóaj-kommandót. Nyugodtan pihentünk a zöld fűben, a bokrok között. Vártuk a parancsot az előnyomulásra. Közben azt nézegettük, hogyan nyomul előre az ellenség s ho gyan mennek elibe a mieink. Balra tőlünk, két-háromszáz méterre, a dombtetőn kis erdő terült el. Ennek sarkán egyszerre fényes egyenruhák csillantak meg a fölkelő napfényben. — A király ! A király ! — kiálltották a katonák Csakugyan a király volt. Lóháton, lovassági tábornoki egyenruhában. Mögötte állott kísérete. Látcsövön szemlélte a szép hadijátékot, s közbe-közbe megjegyzéseket tett kíséretének. Kapitány ur Komorovcsákon lázas izgatottság vett erőt. Arca sugárzott a boldogságtól, teljesülni látta vágyait. Szép szóval figyelmeztette a katonáit, hogy különösen a rohamra jól vigyázzanak, ugy csináljanak, mint otthon a gyakorlattóren szokták. Eközben nagy porfelleg támadt az erdő mellett az országú » ton. Csak ugy dübörgött a vágtató paripáit patái alatt a föld. Kapitány ur Komorovcsák arrafelé tekintett s rögtön tisztában volt vele, hogy ellenséges lovasság közeledik. Harsány hangon Közgyűlés Gyulán. — Az előfogatozás ügye. — Megkeresések. — A polgármester és főkapitány lakbére. — Gyula város képviselőtestülete közgyűlést tartott tegnap L o v i c h Ödön dr. polgármester elnöklése mellett. A közgyűlésnek rövid tárgysorozatában alig találunk fontosabb tárgyra. A képviselőtestület, amint erről megemlékeztünk már, Braun Dávidnak adta az előfogatozást. Ezt a határozatot aronban megfellebbezték s meg is semmisítette azt a törvényhatósági bizottság. Ennek folytán uj árlejtést tartott a város s most már Scwimmer Adolf kapta meg az előfogatozást 7000 koronáért. Braun Dávid 200 koronával drágább ajánlattal vett részt az árlejtésen. Nemrég határozatilag kimondotta a képviselőtestület, hogy felterjesztést intéz a belügyminiszterhez a város anyagi helyzetének megvizsgáltatása s e célból kormánybiztos kirendelése érdekében. A feliratot el is küldték. Annrássy belgyorsan frontot kommandirozott s amint a porfelhőből kivehetők voltak a vágtató huszárok körvonalai, gyors tüzet parancsolt. Irtózatos tüzelés, fülsiketítő puskaropogás támadt, a lovasság azonban csodák-csodájára, nem jött rohamra, hanem megállott. A királyt figyelmessé tette a a nagv tüzelés és előbb a lovasság, majd mifelénk tekintett látcsövén. Hirtelen letette a látcsövet, megsarkantyúzta lovát, sebes vágtatva közeledett felónk. Homlokát összeráncolta. Szeméből a nemes harag villáma cikázott: — Hol van a kapitány ur ? — kérdezte a katonákat magyarul. Mert a király minden ezredót jól ismeri s ha ránéz a parolira, már azt is tudja, hogy milyen nyelvű ezreddel van dolga. Kapitány ur Komorovcsák jól hallotta, hogy a király ő útára tudakozódik. Akart is indulni feléje, de nem tudott helyéből megmozdulni. Ugy állt ott egy helyben, mintha megkövesedett volna Tudta már, mi törtónt vele, hogy micsoda rettenetes tévedésnek lett áldozata. A király odalovagolt s szemrehányólag szólott hozzá: — Az Istenért, mit tett ön, kapitány ur ? Halomra lövette saját lovasságát. Gyönyörű dolog, mondhatom, nem is fogom elfelejteni. Ezzel elvágtatott kíséretével. Kapitány ur Komorovcsák még sokáig ott állott azon a helyen. Ajka remegett, könnye kicsordult. Egyre csak azt hajtogatta. — Vége, mindennek, vége ! Igaza volt. A gyakorlatok után mindjárt nyugdíjazták. Igy ment penzióba Komorovcsák kapitány. ügyminiszter nem tartotta teljesíthetőnek a képviselőtestület kívánságát, de utasította Ambrus Sándor alispánt, hogy a vármegye a saját hatáskörében vizsgálja meg a város a pénzügyi helyzetét. Ezt a rendelkezést tudomásul vette a képviselőtestület. L o v i c h Ödön dr. polgármester és T a n c z i k Alajos dr. rendőrfőkapitány lakbérét felemelte a közgyűlés 700, illetve 490 koronára. Kocsis Szilárd kiadó már régebben szolgálja a város érdekeit. Most részint a nehéz kötelességteljesítés, részint a hivatalos helyiségeknek egészségtelen volta miatt beteg lett s erre való tekintettel segélyt kórt a várostól. A tanács 150 koronát javasolt megszavazni. Ez a javaslat határozaterőre is emeltetett. A. vadászterületek jövedelmének felosztása tárgyában több kérvény érkezett a városhoz. Ezeknek a kérvényeknek ügyében a képviselőtestület hozta meg a határozatot. Megyénk törvényhatósági bizottsága azonban megsemmisítette a képviselőtestület határozatát, mert ezekben az ügyekben a polgármester hivatott dönteni. A közgyűlés tudomásul vette azt. Az 1908 évi költségvetését felülvizsgálta ós jóváhagyta a számvevőség. Ez szintén tudomásul szolgált. Egy modern boszorkánypör. Megszüntették az eljárást. Szeberónyi Zs. Lajos sajtóügye. Érdekes ügyben határozott az aradbékési ág. ev. egyházmegye. Ez a határozat annak a brozsura-ügy-nek pecsételte meg a sorsát, melyet a csabai ág. ev. egyház lelkésze£ Szeberónyi Lajos Zs. ellen indíttatott a bányai ev. egyházkerület. Olvasóink bizonyára visszaemlékeznek még, hogy a tót nemzetiségi törekvések támogatásával vádolt H r d 1 i c s k b Lajos tótkomlósi lelkész ós id. S z t i k Gyula tótkomlósi tanító ügyében menynyire exponálta magát Szeberónyi Zs. Lnjos. Szeberónyi igazságtalannak találta azt az álláspontot, mely a békési egyházmegyei törvényszék céltudatos vizsgálatával és Ítéletével nyert kidomboritást. Ez a szigorú álláspont, amily helyénvaló lett volna az esetben, ha a vádak kétségtelen beigazolást nyernek, épp oly 'igazságtalannak tetszett a közönség bizonyos rétegében s nemjegy véleményt hallottunk, mely a leghatározottabban elitélte ezt a túlhajtott szigort. Szeberónyi Zs. Lajos szintén azok közé tartozott, akik mélyrehatóbban foglalkoztak ezzel az ítélettel s nem késet nyomban az igazságosabbnak vélt álláspont támogatására sietni. Hosszas fontolgatás után arra határozta el magát, hogy egy röpiratot ir, amelyben nemcsak Hrdlicska és Sztik igazait fogja védelmezni, hanem kiterjeszkedett a nagy előszeretettel hangoztatott és emelt pánszlávizmus vádra is. A röpirat hamarosan elkészült s Szeberónyi kíméletlen nyiltséggel — de soha át nem lépve a jogos kritika kereteit — szólott az Ítélethez. Mindenütt, de legkivált egyházi körökben nagy feltűnést keltett a brosúra És épen e feltűnés nyomán lehetett következtetni azt, hogy Szeberónyi Zs. Lajosnak kellemetlenségei is lehetnek. E következtetést beigazolták aztán a körülmények. Az' egyházkerületi gyűlésen ugyanis szóba került ez a röpirat s az tendenciosusan ugy lett, egyes részletek. kitételek kiemelésével ismertetve, mintha abban az eperessógi elnökség és a magyarság ellen sértő vádak és izgatás foglaltatnak. E csoportosítások hatása alatt a közgyűlés többsége elhatározta,; hogy vádat emel az egyházmegye törvényszéke előtt. Az egyházmegye törvényszéke az inkriminált brozsurában, az ügyész véleménye alapján nem látott semmi irányban vétséget fanforogni, s Szeberónyi ellen megszüntette a további eljárást.