Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-09-20 / 76. szám

179 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Botyánszky András, Békéscsaba 781 41 Reisner Emánuel, Gyula 779 90 Felegyi János, Békéscsaba 777 36 G. Nagy László, Gyonia 777 32 Pecz Lajos, Öcsöd 777 03 Kovács Mihály, Békéscsaba 776 80 Id. Mel s Pál, Szarvas 774 86 Kaczkó Mátyás, Békéscsaba 771 94 Lehóczki György, Tótkomlós 770 79 Kovács Sí. Ádám, Békéscsaba 759 78 Sipiczki K. János, Békéscsaba 759 58 Kiiment Pál, Békéscsaba 759 12 Löwi Sámuel, Békéscsaba 755 11 Szrnka I. János, Szarvas 753 69 Id. Belenta Pál, Békéscsaba 750 58 Lusztig Miksa, Békésszentandrás 750 02 Entersz Károly, Békéscsaba 749 29 Medovárszki János, Békéscsaba 748 56 Timár I.. János, Endrőd 746 89 Nóvák Árpád, Gyula 744 54 Künsztler Dezső, Orosháza 743 99 Nagy József, Szeghalom 741 29 Czinczár Adolf, Gyula 738 08 Weisz Mihály, Békéscsaba 736 13 Horváth József, Szentetornya 735 67 Mengyán Pál, Békéscsaba 735 — Brhlik Pál, Békéscsaba 734 94 *Kratochvill Gyula, Békés 734 43 Zahorán György, Békéscsaba 733 79 Kolozsi Endre, Mezöberény 733 50 Polner Aladár, Budapest 732 70 Braun Mór, Gyula 729 36 Freuer Márk, Orosháza 728 80 Ifj. Zahorán György, Békéscsaba 728 55 Cservenák György, Békéscsaba 727 99 Lukoviczki János, Békéscsaba 726 21 Kis Antal, Szeghalom 725 14 Csóti József, Vésztő 724 88 Bulla István, Pusztaföldvár 715 25 Kresnyák János, Szarvas 713 — Kiiment Z. György, Békéscsaba 712 88 Kiss M. Mihály, Szarvas 712 56 Melega János, Orosháza 712 12 Weisz Móricz, Békéscsaba 711 96 * Dr. Márkus Mihály, Gyula 710 10 Tenner Lipót, Pasztaföldvár 708 49 Friedmann Mór. Békéscsaba 706 64 Kovács Lajos, Gyoma 705 08 Nyitrai István, Szeghalom 704 07 Polner Ödön, Budapest 703 43 Reiner Béla, Kondoros 703 24 Kiss Pál Gyúró, Szarvas 703 18 Csomós István, Gyula 699 82 Id. Komlóvszki György, Szarvas 690 68 Szántó György S, Kétegyháza 689 16 Zelinka János, Endrőd 687 13 Cs. Varga Sándor, Szeghalom 686 98 Ferencsik Károly, Körösladány 686 54 Id. Izbéki Sándor, Öcsöd 685 99 Ailer Mihály, Gyoma 685 49 Kiiment Z. András, Békéscsaba 684 84 Lehóczki János, Tótkom'ós 683 10 Raj ki József, Orosháza 682 42 K. Mészáros Dániel, Nagyszénás 681 96 Oszlács János, Békéscsaba 676 87 Brhlik Györgv, Békéscsabi 675 25 N. Szabados József, Gyula 674 37 Ifj. Lénárdi Bálint, Szeghalom 669 20 Münich József, Mezöberény 668 42 * Dr. Haviár Gyula, Szarvas 665 72 Holéczi Gnsztáv, Szarvss 665 16 Komár György, Szarvas 664 13 Ifj. Sonkoly Mihály, Szarvas 668 23 Kulpin Jakab, Békéscsaba 662 04 T. Sztán György, Kétegyháza 662 01 Schmidt Gyula, Gyula 658 92 Megcsonkítják Békésmegyét ? A vármegyék uj beosztása. Kalandos hirek. A választási rendszernek küszöbön álló reformálása izgatja legjobban manapság az egész magyar társadalmat, különösen pedig a politikai köröket. Aggódó figyelem kiséri a belügyminisz teriumot, hol az uj választási törvény előkészítő munkálatai folynak. A tervezett reform fölött mindenfelé meginduló viták különösen azon kérdés körül forognak, vájjon az uj választási törvény biztositja-e a parlamentben nagy általánosságban a magyarság és szűkebb körben a polgári társadalom szupremáczióját. Mert a reform elé leginkább két réteg tekint meglehetősen vérmes reményekkel; tudniillik a nemzetiségiek és a szociáldemokraták. Mind a ketten álláspontjuk megerősödését, hatalmi körük kiszólesbülósét várják attól A szocziáldemokratáknál azonban j sokkal jobban izgatják a kedélyeket a ! nemzetiségiek, akik a jelenlegi várme- : gyei beosztás szerint a megyéknek kö- ; zel felében túlszárnyalják számra nézve j a magyarságot. Ők'tehát mindent a vár- | megyétől remélnek. Ezzel szemben egész természetesnek látszik, ha a magyar 1 politikai körökben olyan nézetek kap- 1 nak lábra, hogy le kell törni a nemzetiségiek reménykedéseit, még pedig ha másképpen nem lehet, a vármegyék olyatén uj beosztásával, hogy a magyar többség biztosítva legyen s a nemzetiségi megyék minél szübebb területre szoríttassanak össze. Egy budapesti napilapnak tegnapelőtti száma már kész tervezetet is közöl a vármegyék uj beosztásáról. Mivel az a lap közel áll a kormánykörökhöz, nagyon érthető, ha a közreadott tervezetet a belügyminiszternek tulajdonítja a nagyközönség. Á tervezet Békésvármegyét is érinti. E szerint Biharból, Aradmegye északi részéből és _Békésmegye szeghalmi járásából két hagy vármegyét lehet alkotni. Tehát, nem tudni mi okból, a szeghalmi járással akarja kisebbíteni Békésmegyét a tervezet. Mint teljesen hitelt érdemlő forrásból értesülünk, a belügyminisztérium, a vármegyéknek e tervezet szerinti uj beosztásától ez idő szerint távol áll s a budapesti lap közleménye csak önkényes kombináció. Mindazonáltal nagyon sokan hitelt adnak néki már az előbb emiitett oknál fogva is s az ügy nem egy magyar megyében élénk konsternációt keltett. Mi értesüléseink tudatában — az egész dologgal csak minta lap óhajával akarunk pár sorban foglalkozni. Nem tartjuk nevezetesen helyénvalónak, hogy olyan vármegyékből, melyek anélkül is kisebb terjedelműek, egész területeket hasitgdssanak ki. Különösen ha azok a megyék még hozzá szinmagyarok is. Van elég nagy magyar vármegyénk, melyekből bátran lehetne elvonni. Ezeket kellene inkább az esetleges uj beosztás anyagául felhasználni. A színmagyar, kis vármegyék földarabolásával csak ártalmára lennénk az ügynek. A muzeum-választmány ülése. A csabai muzeum-épület és kulturház ügye. A Muzeum-Egyesület választmánya pénteken délután ülést tartott, melyen érdekes tárgyak kerültek napirendre. Legfontosabb közöttük a muzeum-épület és kulturház ügye volt. Az égetően szükséges muzeum-épület emelésére az előbbi kormány már 80.000 korona segélyt utalványozott. A p p o n y i Albert gróf kultuszminiszter ugyanis a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének javaslatára most határozottan ragaszkodik hozzá, hogy a muzeum kultúrházzal kapcsoltassék egybe. Tudvalevőleg a kulturházak eszméje Apponyi nevéhez fűződik. Az ország nagyobb és kisebb városai versenyre kelve környékezték meg a minisztert, hogy e fontos társadalmi intézményekből egyet elnyerhessenek. SzereLCsésnek mondhatja magát Békéscsaba, hogy nem is nagyon kellett érette törnie magát, mert a kormány kegye feléje hajlott és amiért nagyon sok város hiába mozgatott meg minden követ: nemsokára díszes kőépület fogja hirdetni az emberi és természettörténelem különböző korszakainak, valamint a legmodernebb idők kultúrájának vívmányait. Ez intézmények minden áldásos^ága mellett is nem egy város riadozva gondolt arra, hogy esetleg meglévő önálló muzeumi gyűjteményeit át kell engedni az állami felügyelet alatt álló kultúrházaknak. Pedig fölösleges minden érzékenykedés és féltékenység. A hatóságok nem vesztik el beleszólási jogukat az intézetek ügyeibe, pláne ha valamelyes anyagi áldozattal, mint Csaba ingyen telek és évi segélylyel hozzájárulnak a kivitelhez. A választmányi ülésen V a r s á g h Béla elnökölt, aki bejelentette, hogy a muzeum-épület terveit, a miniszter in tencióinak magfelelően, Wagner József építész most oly módosítással készítette el, hogy az teljesen megfelelő lesz a kulturház céljainak is. A terveket az elnökség jóváhagyásra felt rjeszti a Muzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének s ha azok jóváhagyást nyernek, küldöttség keresi majd fel a minisztert, hogy az építési segélyt kiegészítve utalványoztassa. Bejelentette továbbá az elnök, hogy a Muzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége a muzeumi állomány gyarapítására ez évben 500 koronát engedélyezett azzal a kikötéssel, hogy ez összegből 300 kor. a könyvtár, 200 kor. pedig a néprajzi osztály bővítésére fordítandó. Ezután felolvasták dr. K r a m m e r Nándor igazgató lemondó levelét. Krammer, kinek a muzeum rendezése ós szervezése körül elévülhetetlen érdemeivannak. azzal indokolta lemondását, mert utóbb azt látja, hogy a csabat mueeum inkább néprajzi irányban fejlődik s e tekintetben ő nem tehet szolgalatot, igy helyét egy arra hivatottnak engedi át. — A választmány ismételten kérte az igazgatót maradásra s kapacitálása csak akkor szűnt meg, mikor elhatározását megmásithatatlannak jelentette ki. Érdemeit jegyzőkönyvi köszönettel és elismeréssel honorálván a bizottság, az igazgatói teendők ellátásával dr. R e 11 Lajos titkárt bizta meg és felkérte a volt igazgatót, hogy értékes közremunkálásától ezután se fossza meg a muzeumot, mit az meg is igért. A jeles régész távozása mindenképpen vesztesége a muzeumi ügynek. Békéscsaba az ő szorgalmas munkássága és a környéken végzett régészeti kutatásai és ásatásai folytán jelenleg olyan archeologia-gyüjtemónynyel rendelkezik, amilyen „nagyon kevés vidéki városban van. Őszinte sajnálattal kisérheti tehát leköszönését mindenki. A folyó ügyek és több kisebb fontosságú ügy elintézése után elnök az illést berekesztette s a jelenvoltak a kulturház terveinek megtekintésére mentek. Az ülésen megjelentek az elnöklő Varságh Bélán kivül: Maros György, dr. R e 11 Lajos, D o n n e r Lajos, dr. K r a m m e r Nándor, Áchim Gusztáv, Bukovszky János és J ég e r József. Vármegyénk Gazdasági Egyesületből. - A békési állatdijazás. — Oyümölcskiállitás Budapesten. - A földmivelésügyi miniszter leirata. A „Békésmegyei Gazdasági Egyesület", mely igazán elismerésre méltó működést fejt ki a megye gazdasági életének felvirágoztatása terén: ismét szép tanújelét adja életrevalóságának. Ma tartja meg ugyanis szokásos állatdijazását Békésen. A békésmegyei gazdáknak az állattenyésztés körül szerzett érdemei széleskörben ismeretesek. Hogy ez igy van, az elsősorban a Gazdasági Egyesületnek köszönhető, mely ez állatdíjazások rendezésével fejleszti, sarkalja a gazdák ambícióját, hogy minél szebb és nemesebb állatokat tenyésszenek, neveljenek, amely körülmény viszont nagy hatással van az ország más vidékei mezőgazdaságának fejlődésére is. A vasárnapi lódijazás délelőtt 9 órakor veszi kezdetét. Az eddig beérkezett jelentkezések számát tekintve, a legújabb dijazás felülmúlja az összes előzőket. 120 gazda vesz részt benne. Az érdekesnek ígérkező versenyt B e 1 i c z e y Géza a Gazdasági Egyesület elnöhe nyitja meg, mely után a helyszínén rögtön megalakul a bíráló-bizottság és megkezdi működését. A legjobb állatokat kiállító gazdák között még az nap meg lesz a díjkiosztás. Ugyancsak az egyesület aktáiból értesülünk a Budapesti Kertészeti Egyesület átiratáról is. A nevezett egyesület felkérte az elnökséget, hogy intézzen felhívást a békésmegyei gazdákhoz a Budapesten rendezendő gyümölcskiállitáson való részvétel érdekében. Lapunk szívesen közvetíti az egyesület felhívását, bár tudjuk, hogy az idén Békésvármegye gyümölcstermése meglehetősen gyönge volt s egy kiállításon sikerrel talán nem is szerepelhetne. Mindazonáltal a vármegye erdekében állónak tartanánk, hogy egyes gyümölcstermelők azon az országos kiállításon részt vegyenek. A gyümölcstermelés terén Magyarországnak néhány vidéke már figyelemre méltó eredményeket ért el. Gondoljunk csak Nagykőrösre és Kecskemétre, amely városok a külfölddel állandó kiviteli összeköttetésben állanak s polgárai vagyonosodását éppen a gyümölcstermelés hatalmas módon elősegítette. Békésvármegye kertmüvelő közönsége sem tenné roszszul, ha követné a két nagy magyar város példáját s a gyümölcstermelést intenzivebben fölkarolná. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter egy leiratban arról értesítette az egyesületet, hogy szeptember 25-én Budapesten lóárverés lesz, melyen a kisbéri, mezőhegyesi ós bábolnai ménesekből kerülnek lovak eladásra. A miniszter elküldötte az eladásra kerülő lovak jegyzékét is, ugy hogy minden magyar gazdának alkalma lesz lóálloj mányát faj-állatokkal gyarapítani. Tanácsülés Csabán. Elintézett községi ügyek. Pénteken délután tartotta meg folyó heti rendes tanácsülését a csabai elöljáróság. Az ülés elnöke Kovács Sz. Adám bíró, előadója pedig a főjegyző helyett Maros György hagyatékügyi jegyző volt. A különben elég érdektelen tárgysorozatnak első pontjai között elhatározta a tanács, hogy a Petőfi-téri kutat szivattyú-rendszerrel szerelteti fel. Ez a kut eleddig láncos-szerkezetű volt, de ez a szerkezet nem vált be s a lakósok sürgető panaszkodását meg kellett hallgatnia a tanácsnak. Körül a község területén azt tapasztalta a gazdasági intéző, hogy a körgát oldalainak egyes helyén, nagy foltokban kipusztult a fü. Ez a körülmény anyagi szempontból is megérdemli a figyelmet, mert a község igen tekintélyes hasznot huz a körgát szénatermóséből. Wilim István intéző a tanács beleegyezését kérte, ho^y a kipusztult helyeket felásathassa s luóerna-magot vethessen el. Ezt az előterjesztést azonban nem fogadhatta el a tanács, mert ugy vélte, hogy a felásatással lazítanák a körgátat. De azt javasolta az intézőnek, hogy a trágyázással ós felülvetéssel tegyen kísérletet. Mindenáron ki akar bújni az igazságügyi kormány egy uj járásbirósági épület építtetése alól s azt szeretné, hogy mai hivatalos helyiségeit, melyek a vasutuícai községi bérházbari vannak, az eddigi potomár ellenében kapja a községtől. A mai állapot azonban szántszándékos károsodását jelenti a községnek, mert a járásbíróság által fizetett bérösszegnek háromszorosát is megkapja a község, ha másként értékesíti ezt a házat. A tanács pénteki ülésén került ismertetésre az az igazságügyminiszteri leirat, melyben arról értesitik Csabát, hogy a járásbíróság uj hajlókának felépítésére fedezet nincs s hogy erre való tekintettel adjon a község bérbe egy a mainál nagyobb épületet az államnak — előnyös fel tótelek mellett... A tanács kimondotta, hogy Csaba község 30 évig potom árért engedte át a vasut-utcai bérházat s nemcsak nem hajlandó ujabb áldozatokat hozni, de az ezidő szerint fennálló bórszerződést sem hosszabbítja többó meg. Ezután több szegénynek kenyérsegélyt szavazott meg a tanács ós több elaggottat felvett a szegényházba. Papakoszta utódai. Kézrekerült betörök, Csabai suhancok bűnszövetkezete. Mióta a gyüinölcs-szezón megkezdődött, állandóan nagy forgalom van a csabai rendőrségen. Egymásután jelentkeznek a panaszosok, hogy itt, vagy ott ismeretlón tettesek feltörik a kertajtók zárját és a gyümölcsösben nagy kárt okoznak. Később azután sűrűn jelentkeztek olyanok is, kiknek, mig kabátjukat levetve dolgoztak a kertekben, kilopták a zsebeikben tartott értéktárgyakat, órát, pénzt, élelmiszert. Sokszor pedig magát a kabátot is. A héten ilynemű panaszt tett Varga János, H a v r a n János, S t e i n Mihály, G a z s ó György és a nagyróti csősz, kiknek szintén ellopták a kabátjaikat a benne levő pénzzel együtt, összesen mintegy 300 korona értékben. A tett panaszok alapján V a 1 e nt i n y i Márton rendőrbiztos nagy körültekintéssel nyomozást indított. A nagy fáradtságot siker koronázta. Megállapította ugyanis, hogy ezeket a betöréses lopásokat egy jól szervezett csabai csavargó suhancokból álló betörőbanda követi el. Megállapította azt is, hogy ezek a csavargók nappal a mezőn ós a Köröspart bokrai között tartózkodnak s csak az est beálltával bújnak elő ós ós indulnak kenyérkereső körútra. A nyomozó rendőrbiztos megtudta, hogy ezek a jómadarak hol tartózkodnak, összefogatta és a rendőrségre vitette őket. Hosszas kikérdezés után beismerték, hogy ugy ezeket, mint igen sok más betörést is, ők követtek el. A diszes társaság névsora ez : J e dr e j c s i k András 19 éves, H a n k ó György 18 éves, Tarcsányi András 17 éves, A n d ó János 19 éves, A n d ó Pál 17 éves ós Klein János 16 éves