Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-04 / 80. szám

Békéscsaba, 1908. XXXV-ik évfolyam. 80-ik szám. Vasárnap, október 4. POLITIKAI LAP eiefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön EbOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre ő kor. Negyedévre 3 kor. El3fizetni bármikor lehet évneayedcnbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. LÁNG FRIGYES. Felelős szerkesztő: GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel [helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér Katonai kérdések. Békéscsaba, október 3. A politikai horizonton most egész váratlanul ismét megjelent és fenyegetőleg integet a létszámemelés réme. Egy másik, szintén nagyfontosságú kérdéssel áll hapcsolatban: Bosznia annektálásának kérdésével. Igen komoly helyeken keringenek híresztelések arról, hogy a monarkia vezetői elhatározták Bosznia és Hercegovina annektálásának kimondását s a dolog már annyira érett, hogy vagy a delegációkat megnyitó trón beszéd ben, vagy még korábban befejezett dologgá válik. Ez pedig egész természetszerűen maga után vonja a létszámemelést is. A koalíciós kormány helyzetét rendkívüli módon megnehezítik ezek a híresztelések. Mert a magyar közvélemény előtt még a legnépszerűbb kormány is azonnal gyűlöletes színben tűnik fel, mihelyt a katonai kérdések izzó parazsát megpiszkálja és tovább szítja. Nálunk a hadsereg egyáltalában nem népszerű. Más szerencsésebb országok boldog népeit büszkeség szállja meg mindig, valahányszor a hadsereg szóba kerül. A hadseregben látják ezek a népek a nemzeti dicsőség letéteményesét, a gazdasági és kulturális haladás védőbástyáit. Csak mi nem érezhetünk igy iránta. Nyűg a nyakunkon, mert érezzük, hogy nem a miénk, csak él belőlünk, csak a vagyonunkat fogyasztja, de távol áll multunktól, jelenünktől, nem érti meg nemzeti aspirációinkat, sőt igen gyakran egyenesen kerékkötője minden hazafias törekvésnek . . . Ezért válik nehézzé a kormányok helyzete, mihelyt a létszámemelés réme kisérteni kezd. Már a jelenlegi és igazán kiválónak nevezhető kormány érdekében is szeretnők, ha ez a fenyegetés csak fenyegetés maradna és nem bolygatná meg az ország nyugalmát. De egész szilárdan tartja magát az a hir, hogy a létszámemelésre vonatkozó követelés a legközelebbi időben be fog következni. Kétségtelen, hogy a fölemelt ujoncjutalék szükségessége megállapítására a monarkia védőerejének vezetősége a hivatott faktor. Abban a pillanatban, amikor bármilyen plauzibilis okra hivatkozva a király vagy a külügyminiszter, vagy a hadügyminiszter bejelenti a létszámemelés feltétlen szükségességét, megszűnt minden vitatkozás lehetősége, sőt a követelés megtagadásának jogossága is. Akkor hiába való az argumentum, hogy az átmeneti időre kikapcsolták a katonai kérdéseket. Hiszen ott a paktum, amely tanúságot tesz arról, hogy ez a kikapcsolás csak feltételes volt. S ez esetben nem a korona az, aki nem jogosan cselekszik. Hanem a kormány áll vértezetlenül az ország előtt. Mert azt hiszi a nemzet, hogy minden ellenszolgálat nélkül szüntette be a nemzeti küzdelmet, kiszolgáltatva az egész országot Ausztriának, csak azért, hogy a hatalomhoz jusson s belement olyan megállapodásba, melynek érvénye a másik 4é\ kegyétől függ; a koalíció a nemzeti követelések teljesitéseért folytatott harcot s kiegyezett •— a létszámemelésben. Annál is inkább, mert Bosznia annektálásának kérdése kész ürügy a létszámelés megkövetelésére. Mindenki megértheti, hogy a monarkiának készen kell állnia arra az eshetőségre, hogy Bosznia-Hercegovina annektálása bonyodalmakat támaszthat. A magyar parlament nem is vállalhatja azt a felelősséget, hogy erre a bejelentésre azt válaszolja, hogy semmi köze hozzá. De nem is ér el vele semmit, mert hiszen úgyis minden jel arra vall, hogy Bosznia annektálása azért lett sürgős kérdés, hogy ezzel kiforszirozzák a létszámemelést. És ilyenkor már számba sem jön az az akadály, hogy a parlament nem akar tudni a dologról, hanem megcsinálják a parlament nélkül. A különböző híresztelésekre félhivatalosan reflektálnak s azt jelentik ki, hogy a létszámelés kérdésében semmiféle tárgyalás nem folyt, semmiféle tervezgetés vagy más előkészületek nem történtek és a kérdés általában még csak szóba se került. A honvédelmi miniszter, mint más években is történt, csak a rendes ujoncjutalékról fog az év végével előterjesztést tenni. Ez azonban nem sokat ér, mert amely pillanatban Bosznia annektálását csakugyan kimondják, minden teketória nélkül meg fogják kérni a létszámemelést is. És meg is kapják. A békésbánáti rei. egyházmegye közgyűlése. Tiltakozás a „Ne temere" ellen. A békósbánáti református egyházmegye szerdán tartotta őszi rendes közgyűlését Hódmezővásárhely székháza termében. A gyűlésen Fekete Márton kir. tanácsos, főgondnok és P a p Imre lelkész, egyházmegyei tanácsbiró elnököltek, mivel Dombi Lajos gyulai lelkész-esperest családi körülményei megakadályozták, leánya súlyosan beteg, a gyűlésen való megjelenésben. Az egyházmegye részéről jelenvoltak : Futó Zoltán, Darabos Sándor, Fekete Gyula, Nagy Károly és Szabolcska Mihály lelkészek, egyházi tanácsbirák; dr. Zsiros Lajos, dr. Baksa Lajos, dr. Bozóky Lajos, Szegedi Kálmán dr., Csathó Zsigmond és dr. Imre József világi tanácsbirák; Bay József, Tóth József és dr. Zsiros Lajos jegyzők; dr. KUD Antal, dr. Baán Zsigmond ügyészek; Zolnay Bála mérnök; dr. Imre Lajos főgimnáziumi tanár ; Császár Péter, Gulyás János, Czirbus István, Zöld Zoltán, Vigh Imre és Pap Antal tanitók. A megyénk egyházközségei részéről megjelentek: Békésről: Kecskemét h y Ferenc, továbbá Koppányi Gyula csabai, Szabó Mihály dobozi, Kovács Károly füzesgyarmati, Szabó János köröstarcsai, K i s László orosházai, C s á n k y Benjámin szeghalmi lelkészek ós B e n c z e Pál szeghalmi kántor. A közgyűlést megelőzőleg reggel 8 órakor istentisztelet volt az ó-templomban, melyen Juhász Imre segédlelkész mondott igen szép, magas szárnyalásaimat, melynek végeztével az egyházmegyei gyűlés tagjai felvonultak a városháza közgyűlési termébe, hogy megkezdjék a tárgyalásokat. A gyűlést Fekete Márton kir. tanácsos, főgondnok nyitotta meg egy mély csendben hallgatott, nagyhatású beszéddel, melyben vázolta az egyházj életben legutóbb előfordult eseményeket. Kegyeletes, szép szavakban emlékezett meg az egyházkerület püspökének, Kiss Áronnak elhunytáról ós a megejtett püspökválasztásról, melynek eredménye, hogy E r ő s 3 Laji>s debreceni theologiai tanár állíttatott az egyházkerület élére, akit az egyházmegye Békésmegyei Közlöny tárcája. A tenger. Búsan néz a tenger széjjel, A nagy, homályos kék szemével. Szép, szótalan tekintetében Teremtő, izmos gondolatok Fényes acélkék szárnya lobog. Szavai egy mélységes dalnak Törten, kuszáitan itt suhannak, Talán egy kis zugot keresnek, Ahol majd nagy egészbe forrnak Hullámai a rímes sornak. Viharmadár jön . . . Sebes szárnya A mély vizet csapkodja, vágja, Míg elvész a homályba, ködbe, És fehér kis fürtjeit rázva Megmozdul a hullámbarázda. Sötét vizek opálos habja Egymást tapossa, űzi, hajtja, S kezdődik szilaj, ördögi tánc, Fáradt hullám kap új erőre S nekibuzdulva tör előre. A tenger annyi dalos álma Mintha mind itt lebegne, szállna, Hegyes-völgyes hullámok ölén, Dús színei önként fakadnak) Sok mélyen járó gondolatnak. S az ihlettség pillanatába lm egyszer csak útjokat állja Gúnyos, goromba sziklatábor Mintha már ezt is megsokallná: Kacagva zúzza ízre-porrá . . . Dalaim, kik lobogva égtek Mérhetetlen mélyén a szívnek, S merészen a nagy égre törve Széthulltok a küzködő gondban: Milyen egyforma sorsotok van . . . Kató József. Az önkéntesek. - A ,,Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Irta: Szász József. Tavasz kezdetén, április elsején, bevonulnak századjaikhoz az önkéntesek. Októbertől áprilisig az önkéntesek iskolába jártak s elméletileg is, gyakorlatilag is ott tanulták külön a katonai tudományokat. A ki szorgalmasan tanul s akinek szerencséje s kevés büntetése volt a hat hónap alatt: azt kinevezik káplárnak. Ha pedig ilyen nagy rangot nem érdemelne meg: egy csillagos frájternek. De ha az iskola tisztjei abban a hitben vannak, hogy még erre se érdemes, meghagyják annak, a mi volt: csillagtalan önkéntesnek. Mi az egyéves önkéntes ? Cbyan katona, aki önkéntelenül szolgálja le az egy, esetleg két esztendejét. Mert ha két évet szolgál is: csak egyéves önkéntes a neve. Éppen ugy besorozzák, éppen ugy viszik katonának, minta nem önkéntest, különben soha életében nem katonáskodnék. És mégis önkéntes a neve, de erről már nem tehet szegény feje. Éppen ugy execiroz, gyakorlatokat, szolgálatot csak ugy végez, mint a többi katona. Kapitány ur Komorovcsák éppen ugy leszidja, éppen ugy becsukja, mint a század három cigányát, két zsidaját. Ezekre haragszik legjobban a századnál és a világért sem türi, hogy közülük valamelyik az első sorban éktelenkedjék. Kettő közülük pedig minden reggel okvetetlenül odakerül. Az öt ember egymás mellett áll, mert egyforma magasságúak s négyen alkotnak egy doppelreit. Most, ha a kapitány ur frontot kommandiroz akár jobbra, akár balra, kettő, esetleg három mindig az első sorba kerül közülük. A kapitány ur ezért természetesen minden reggel nagy haragra gyullad, kegyetlen káromkodásra fakad s minden reggel ugy veri hátra a második sorba lovagló pálcájával a századcsufitókat. A külömbség tulajdonképpen az önkéntes és a közönséges katona között, hogy az önkéntes sárga pertlit hord a két karján. Gangot, szobát nem súrol, udvart nem söpör. Kapitány ur Komorovcsák meg nem verheti s a szalmnzsákját se ő maga tömi meg szalmával. Ezt a legénye végzi el helyette . . . Az önkéntes századhoz vaió bevonulásának a kadét örül legjobban. Az önkéntes az ő megváltója. A bűnbak nem ő ezután a századnál, hanem az önkéntes. Ezt oktatja, ezt szidja s ezt teszi felelőssé mindenért Komorovcsák kapitány. Mikor berukkol a századhoz, legelőször is azt nézi meg a kapitány ur, hány csillagja van. Ha nincs neki egy se: jobb ha mindjárt megszökik, olyan rossz világ következik rá. Ezután megnézi ruháit, fölszerelését. A ruhákat azért, hogy előirás szerint készültek-e, a felszerelést azért, hogy jól van-e tisztítva, nincs-e valami hibája, vagy,, fogyatékossága. Őrmester ur Sólyom centimétert ós ollót tesz elébe. Az önkéntes tudja már, mi következik. A sapkája alacsony, szemellenzője be van szegve: azért magazinba viteti Komorovcsák kapitány. Fejébe nyom helyette egy rengeteg nagy ós zsiros sapkát, melyet csak a füle tart meg a fején. A sapka után a bluz, a waffenrokk vándorol a magazinba. Mindakettőnek magas a gallérja, nem elég bő az ujja és nagyon feszes a dereka. Ilyen ruhát nem szabad hordani kap.tány ur Komorovcsák századánál az önkéntesnek. Nagyon feltűnne a többi küzül, a feltűnést pedig kerüli a kapitány ur. De elszedi tőle nadrágját ós cipőjét is. A nadrág negyon szük és a rendesnél világosabban zsinorozták; a cipő pedig hegyes orrú s összevissza csak hét lyuk van rajta a fűzőnek. Ez pedig olyan nagy hiba, hogy okvetlen lakat alá kell tenni cipőt is, nadrágot is. De ne busuljon az önkéntes : amint sapkát adott neki a kapitány ur, ad neki Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár (6 orvos által naponta ajánlva. J& Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. F. Hoffmann La Roche & Cie. Easel (Svájc.) 99 Roche" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. Ara üvegenként 4 — korona, i