Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-07-23 / 59. szám

46 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. julius 26 — Dalosköri közgyűlés. A Békéscsabai Daloskör vasárnap délután 4 órakor Korossy László elnökletével az ipartestület helyiségében tartotta meg évi közgyűlését, a tagok nagy számú jelenlétében. A daloskörnek mult évi működéséről szóló jelentést ifj. Horváth Mihály jegyző olvasta fel. Különösen kiemeli a jelentós a mult évben Egerben lefolyt országos dalosverseny s dalünnepélynek részleteit, tanulságait. A daloskör mint résztvevő 16 taggal vett részt Egerben. Megemlékezik a jelentés az orosházai dalegylet zászlóavatási ünnepélyen való rés'ztvevésről és a dalestélye'kről is. A számvizsgáló-bizottság jelentése szerint a daloskörnek bevétele volt 1484 korona 81 fillér, kiadása volt 1357 korona 46 fillér. Vagyona 1500 korona. A jövő évben Kecskeméten lesz megtartva az országos dalosverseny. Tervbe vette a daloskör, hogy — amint a múltban — ugy az idén is kirándulást rendez Menyházára. Ezekután tiszujitásra kerülvén a sor. A közgyűlés elnökül Korosy Lászlót, alelnökül Wagner Józsefet választotta meg, úgyszintén ismételten megválasztattak : Ifj. Horváth Mihály jegyző, Galli János karnagy, Uhrin Pál Il-od karnagy, dr. Urszinyi János ügyész, Jeney Endre pénztárnok, Mengy'án Endre ellenőr, Valentinyi Mihály zászlótartó, Kelemen János serleg-gondozó, Szikora Pál hangjegytáros; választmányi tagokul: Irsa Ferenc, Beke Ferenc, Zsilinszky Sándor, Dubraucsik János, Karácsonyi József, Gyebrovszky Lajos, Betyár György, Karácsonyi Gyula, Hinterleitner József, Szlavkovszky József ; póttagok lettek : Szabó Kálmán ós Chrisztián György. — Arató-ünnepély Szeghalmon Mutatkoznak finomabb hangulatok is az izzasztó munka között; harmónikus Zengések is vegyülnek olykor a béreme lésért folyó tülekedések zajába. Példa erre az a szép jelenet, melyet a (pestmegyei) tápióságh-i aratók rögtönöztek a szeghalmi Pázmán-pusztán, a Basch Sitnon által bérelt Kárász-birtokcn. Befejezték már békességben az aratást, a munkások is, a gazda is elegedett szivvel fogadták az eredményt A föld egyszerű munkásai nem akartak csak ugy köszöntés nélkül távozni kenyérkeresetük telepéről, hanem lemosva magukról az izzó munka porát, tisztelgésre fogták fegyvereiket: a kaszákat, gereblyéket, sarlókat és férfiak, asszonyok, leányok tömegbe verődve, víg énekszóval vonultak munkaadójuk családja elé. És vittek magukkal csinos szalmafonatokat, mit ők fontak a Pázmán-puszta szalmájából és felékesitették a fonatokat aranyozott kalászokkal, mit ők aranyoztak be a pázmáni buzakalászok közül. Földiszitették mezei virágokkal és nemzeti szinü szalagokkal; egyet az ur részére, egyet az intéző részére s a kisebbeket a családtagok részére. Aztán előállott egy daliás tápiósági magyar és terjedelmes felköszöntőjében megnyilatkozott a józan.magyar elme ós a hálás magyar sziv. Ötven férfi és ötven nő hangos „éljene" volt a szónoklat végszava. Basch Simon meghatva lépett elő családja köréből, megköszönte a munkások kitartását és hűségét s gavalléros útravalót ajándékozott derék aratóinak. — Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés békéscsabai kerülete ez uton hozza tudomására tagjainak, hogy a központ a végrehajtási novella teljes szövegét a képviselőház és főrendiház által elfogadott módosítások figyelembe vételével és a most érvényben levő törvónyszakoktól való eltérés feltüntetésével kinyomatta ós az igy készült tájékoztató egy-egy példánya bármelyik tagjának ingyen rendelkezésére áll. A békéscsabai kerület tagjai e tájékoztató egy-egy példányát dr. Tardos Dezső kerületi titkár irodájában bármikor átvehetik. — A motoros vasút panasza. Békéscsabán alig van az éjszakai szórakozásnak valamelyes neme, amit ki ne próbáltak volna már a duhajkodók. Ujabban azt eszelték ki ezek a derék éjszakai vitézek, hogy letépik a motoros vasút megállóhelyeit jelző táblákat, sőt a kereskedők kiakasztott tábláit is. A motoros vasút üzletvezetősóge most följelentést tett az ismeretlen tettesek ellen, akiket alkalmasint kézre fognak keríteni. — Elgázolta a szalmás szekér. T. Török Gábor szeghalmi lakos szalmát hordatott haza tanyájáról, A szalmával megrakott szekéren 16 éves fia tartotta a gyeplőt. A lovak a Berettyó-hidon valamitől megijedtek ós elragadták a kocsit. A fiu amint visszatartotta a lovakat, a szalmás kocsi tetejéről a lovak közé csúszott s a szekér alá került. A nehéz kocsi a mellén ment keresztül és három oldalbordáját eltörte. — Tanoncmunka-kiállitás Orosházán. Orosháza községben iparos fanoncmunka-kiállitást fognak rendezni. E tárgyban már volt egy népes gyűlés az Ipartestület helyesógében, melyet Nagy Lajos, a Tanonc-Otthon felügyelőbizottságának alelnöke hivott egybe. Részt vettek ezen az Ipartestület, az iparostanonc-iskolai tantestület, az ipartanodai bizottság és a Tanonc-Otthon felügyelő-bizottságának kiküldött képviselői. Nagy Lajos részletesen ismertette a tervét, melyről a jelenlevők a legnagyobb örömmel vettek tudomást. Hogy a kiállítás iránt minél szélesebb körben kelthessen rokonszenvet, e hó 26-án d. e. 8 órára minden tanonctartó iparost egybehív az előkészítő-bizottság. Itt ós a szétküldendő felhívásokban is mertetik a kiállítás részleteit. Ezek szerint egybe lesz kapcsolva annak az előadói teremnek felavatásával, melylyel most bővítették ki a Tanonc-Ottíiont. A költségek fedezésére az ipar- és kereskedelemügyi miniszter 3000 korona államsegélyt utalványozott. A kiállítási tárgyakra vonatkozó bejelentéseket a jövő hónap 15-éíg gyűjtik össze, mig a tárgyak szeptember 30-ig adandók be. Birálókul az Aradi Kereskedelmi ós Iparkamarától kérnek kiküldötteket. A gyűlés ügyvezető-elnökökül Nagy Lajost, Pál Ernőt ós Katona Imrét, jegyzékül pedig Fabrinczy Pált, Pál Adolfot, Balázs Bélát ós Vitéz Lajost választotta meg. — Dzsiu-dzsicu vizsga. Tegnap délután 6 órakor folyt le a csabai rendőrök vizsgája a dzsiu-dzsicu fogásokban elsajátított járatosságból Békéscsaba község rendőreit S umakoff mester tanította a japán védelmi fogásokra ós pedig oly sikeresen, hogy a rendőrök produkciói bámulatba ejtették a nagyszámban megjelent közönséget. Meglepő gyakorlattal és leleményességgel alkalmazták a rendőrök az elsajátított fogásokat s arról győztek meg mindenkit, hogy ez a 3 hetes tanfolyam valóban szükséges kelléke volt rendőreink alapos kiképzésének Megjegyezni kívánjuk, hogy Sumakoff mester teljesen a berlini rendőrség mintájára tanította be a csabai rendőröket is. Ez a 3 hetes kurzus nagy erkölcsi eredménynyel járt s benne teljes ellenértékét látjuk annak az 500 koronának, melyet Sumakoff mester a tanításért kapott. — Egy feloszlás előtt álló egyesület. Harminckét évvel ezelőtt Békéscsaba helyesen gondolkozó iparos ifjúsága szükségét érezte egy egyesület létesitó sének s az akkori iparos-ifjuság megalakította a Békéscsabai Iparos-Ifjak Önképző ós Betegsególyző Egylet-ét. Az egylet leküzdve a kezdet nehézségeit, az'összes békéscsabai iparos ifjúságnak kedves szórakozó otthona s a vidékről idekerült iparos-ifjuság betegségében áldásos istápolója lett. Amikor az egylet — mondhatni fénykorát élte — jött egy törvényhozási intézkedés, amely a két egymáshoz simult célt, a művelődést ós segélyezést elválasztotta s ez által a virágzó egyesület biztos létében megrendült. Most, harminckét éves fennállás után, a békéscsabai iparos-ifjak művelődés egyesületének tagjai f. hó 19-én, vasárnap délután rendkívüli közgyűlésre gyűltek egybe, hogy az egyesület feloszlása iránt a „ határozatot alapszabályszerűen meghozzák. Azonban a közgyűlés nem lévén határozatképes, kimondotta, hogy a kitűzött tárgyban augusztus 2-ra ujabb rendkívüli közgyűlést hivnak egybe. — Kabaré a csabai „Nádora-kávéházban. Kilenc jeles müvészerőből álló kabaré-társulat kezdte meg kedden öt estére terjedő előadásainak sorát a csabai „Nádor"-kávéházban. A társulat igazgatója É r c z k ö v i Károly, a budapesti „Nemzeti Szinház" tagja, akit mint egyik legkiválóbb baritonénekesünket ismer az ország. A konferenciér szerepét G a r a i kos fővárosi hírlapírótársunk tölti be, aki sziporkázó szellemmel és elméssóggel mulattatja a közönséget. S z i g e t i t, a kitűnő kómikust, szintén elismerő tapsokkal és nagy tetszéssel tünteti ki a közönség. A női tagok közül különösen tetszenek Rózsahegyi Sári és J o a c h i m Ilonka. Békéscsaba intelligenciája megkülönböztetett pártfogásba részesíti ezt a jeles társulatot, amelynek minden száma nívón áll. — Egy előmunkás bűne. Orosházáról irják : J o a c h i m Imre csorvási lakos gróf Almásy Dénes uradalmában előmunkás volt. A nagy szociálista agitátor az uradalomtól felvett 400 koronát abból a célból, hogy azt a munkásoknak kiossza, de mikor a pénzt felvette, meggondolta a dolgot ós búcsúzás nélkül elhagyta elvtársait, sőt a csorvási határt is ós Egerbe szökött. A csendőrség letartóztatta, megmotozta s a 400 koronából már csak 146 koronát talált nála. A csendőrség átadta a lelkiismeretlen előmunkást a gyulai ügyészségnek. — Az „Anna-bálok" régi fénye és hírneve nagyon elhalványodott az utolsó időkben. A régi dicsőség helyreállításán fáradozik most a Fólix-fürdői bizottság, amely a legszélesebb körű előkészületeket teszi meg arra, hogy ezt a szépemlékű, országos jellegű fürdői mulatságot fényesen és méltóan restaurálja. Erre kiváló alkalom is kínálkozik éppen most, amidőn a fürdőn nemcsak a környék, de a szomszéd vármegyók, sőt az ország távoli részeiből is a legszebb hölgyközönség sereglett össze. A bált az újonnan épült „Uránia-Szinház" dísztermében fogják megtartani, ahol 400 pár lejtheti a ropogós táncokat. A bál megtartását e hó 26-ára tervezik. Akik e zártkörű mulatságon résztvenni óhajtanak, azok forduljanak a fürdőigazgatósághoz Fólix-fürdőre. Értesülésünk szerint egy vérbeli fejedelem és egy pénzkirály megérkezését is várják a nevezetes mulatságra. — Már megint az a Dózsa! . Néhai vezére a keresztes parasztoknak mit vétettél életedben, hogy füleidnél fogva ráncigál elé nyirkos sírodból manap a konyhahulladék-dombokon élősködő népszerűség? . . Ennek a derék lázadónak ugy profanizálják már az emlékét Békéscsabán, hogy szinte elógiát szeretnénk írni a muló idők muló dicsőségéről és az uj idők vásári pojácáiról, akik kiállanak a piacra, hogy elkiabálják : — Csindaratta bum, bum, bum!.. Ide bámulj publikum! . . Hejh, beh máskép festett az a régi Dózsa! ? . . Mennyivel különb volt a modern Dózsáknál, akik félcsizmájukkal vélik kormányozhatni a világot s félorrlyukaikból időnkónt olyan szélfuvalmat vélnek eregethetni, amely halálos érzetekkel vacogtat meg minden • csecsemő-állkapcsot . . . No lám 1 Már megint Dózsáznak. A „Nap" című fővárosi újság különös kedvtelését Játja abban, ha időnként nagy jelentőséget tulajdonit az egyes közéleti apróságoknak s szellemtelen szellemeskedésre hangolja őket. Egy ilyen szellemeskedést rögzít le ez a nyilatkozat is, melyet a „Nap" hasábjairól veszünk át: — A pünkösdi parasztkongresszus elhatározta, hogy a legelső magyar parasztvezórnek, Dózsa Györgynek hatalmas szobrot állit a magyar parasztok délibábos rónáján, intője! gyanánt arra, hogy a magyar parasztságot a papok és főurak ugyan ideig-óráig nyúzhatják, de ha egyszer csordultig telik a pohár, rettenetes lesz a leszámolás. Él, az „elvetemedett tót" ós népem Csabán hamarabb emelt szobrot a nagy Kossuth Lajosnak, mint a koalíciós Sinólen Tónik. A nép most ugy határozott, hogy a másik nagy magyar szobra is meglegyen. Meg is lesz! Fogadjuk istenünkre ! Hm ! Hm ! . . Bezzeg ha tudná szegény Kossuth, hogy ki akarja magának firtatni a szobor felállításának dicsőségét, szentül bukfencet hányna s lepotyogtatná magát a kőalapzatró'. Én és népem ! . . Hát van-e ennél szebb, jobb s meghatóbb önhittség? . . Brrr! . . Látszik, hogy kánikula van ... — Rendörök és cigányok harca. Az elmúlt napok egyikén értesítették a gyomai rendőrséget, hogy Farkas Mihály gyomai cigány lakására kóbor cigányok érkeztek. Mivel pedig a rendőrséghez már előbb körözvény érkezett a gyulai rendőrkapitányságtól, amely szerint a gyulai határban kóbor cigányok lopást követtek el, a gyomai rendőrbiztos kiküldte Czeglódi András és Nóvák György rendőröket, hogy az idegen cigányokat szólitsák fel igazolásra A rendőrök ezt meg is tették s a cigányoknál taitózkodási engedélyt találtak a gyomai járás főszolgabiráj'ától. Ezeket tehát nem bántották. Ellenben rájöttek, hogy a házigazda, Farkas Mihály, úgyszintén István és András nevü fiai jogerősen el vannak itólve 1—1 napi elzárásra, amit már rég le kellett volna ülniök. Felszólították tehát, hogy menjenek velük a rendőrségre, amikor pedig ezt megtagadták, be akarták őket kísérni. Ámde erre az egész házi népség, az idegen cigányokkal együtt, vasvillákat, fejszéket, botokat ragadott s megtámadta a rendőröket. Ezek is kardot rántottak, de a túlerővel szemben nem tudtak védekezni s csakhamar harcképtelenekké váltak. Czeglédi András jobb karján nagyon súlyos sérülést szenvedett, társa csak könynyebben sérült meg. Az eset hírére nagyszámú rendőr vonuít ki s ezek aztán Farkast egész családjával együtt letartóztatták. Az idegen cigányok azonban ekkorra már megszöktek. árért igyekszenek maguknak jegyzőt, bírót s Írnokot tartani. Egyik másik községe a vármegyének igazán gavallérosan fizet, igy Szarvason a főjegyzőnek alispáni fizetése van, vannak azonban községek, ahol igazán mostohán gondoskodnak különösen az alantasabb tisztviselőkről. Ilyen Tótkomlós is! Itt már évek óta kérik az Írnokok, a végrehajtó ós a rendőrbiztos, hogy adjon a község nekik olyan íizetést (ne 7—800 koronát) hogy megtudjanak tisztességesen élni. Sok felebbezés után, végre kilátásba is helyezte a község, hogy megjavítja a fizetésüket 100—100 koronával, de mikor arra került a sor, bizony nem adott csak 50—50 koronát. Hanem amire a legöregebb emberek sem emlékeznek Tótkomlóson, legutóbbb olyas valami történt, ami érdemes a megörökítésre. Az egyik községi írnoknak minden felsőbb hatósági kényszer nélkül megszavazott a képviselőtéstület 50 korona rendkiviili segélyt. Ez igazán rendkívüli esemény. Ami a rendkívüli eseményeket illeti, nem marad hátra Békéscsaba sem. Achím L. András jóvoltából mindig van egy panamája szőnyegen, Most a kórház járja. Az a panasz, hogy kórházban rossz ételt főznek és igy egyet-mást eldugdosnak. Hogy a panaszt alaposan megvizsgálják, a képviselőtesrület kiküldte a birót és két esküdtet, akik küldetésükről a legutóbb tartott képviselőtestületi közgyűlésen számoltak be. A beszámolót Kovács Sz. Ádám biró uram tartotta — a következőleg adván elő a kiküldetés eredményét a »kezgyulésen«-. „Hazigság, én, meg kit esküdt kint voltunk az asszonynál, s minden csuprát megkóstoltuk, s mind jó volt . . ." Az ember nem hinné, hogy nálunk a copf nem ismeretes. Pedig csalódik. A MÁV. igazgatósága nem rég adott ki egy rendeletet, hogy aki ezután féláru jegy váltására jogosító igazolványért folyamodik, az a kiállításért járó 1 koronát ne utalványon küldje meg, hanem bélyegjegyekben. A vármegye két újonnan megválasztott tisztviselője szintén óhajtottak ilyen arcképes igazolványt váltani s folyamodtak is érte annak rendje és módja szerint. Folyamodványaik fel is lettek terjesztve az illetékes helyre, s a koronák is el lettek küldve, amint megjelent a kérdéses rendelet. A napokban aztán visszajött a két vármegyei tisztviselő folyamodváuya é3 1—1 koronája azzal, hogy legyenek szívesek a koronájukért bélyegjegyat venni, s azt csatolni, mert másképpen nem kapnak igazolványt. Es a MÁV-nál még vannak gyors vonatok is. (BS Ó.) ífflegyei élet. Nem érdektelen dolog, ha az ember megtigyeli, hogy a vármegyebeli községek mint bánnak el alkalmazottjaikkal s milyen Vármegyénk gyógyszerészeinek gyűléséhez. A határozati javaslat. Milyen törvényt kívánnak? Vasárnapi számunkban röviden már megemlékeztünk arról, hogy az Országos Gyógyszerész-Egyesület Békésmegyei Járásköre szombaton délután gyűlést tartott s ez alkalommal tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az uj gyógyszerészeti törvény-tervezet egyes rendelkezései törvényerőre emeltessenek. Ezt a tiltakozást egy határozati javaslat alakjában fejezték ki a békósmegyei gyógyszerészek. A határozati javaslat érdemi részét nem ismertethettük mult számunkban Azonban az ügy különös fontosságára való tekintettel most rá kell térnünk az érdemi rész kivonaíolására is. A határozati javaslat mindenek előtt a gyógyszerészet államosítása ellen szól. Az államosítást — mondja a javaslat — leginkább azok óhajtják, kiknek igen kis helyen csekély forgalmú patikájuk van Ezek az államtól várják sorsuknak javítását. Az államosítás azonban ez idő szerint idejét multa. Az i államnak ma már nem az a célja, j hogy minden hatalmat összpontosítson, | hanem az, hogy külön-külön biztosítsa i polgárainak a megélhetést. Az uj törvény nem küszöbölné ki a régi törvény hibáit. Az uj gyógyszertár felállítására és a jognyertés személyére vonatkozólag részletesebb intézkedéseket lát szükségesnek a javaslat. A homályos törvényekből eredő bizonytalanság tág teret nyit a protekció hajhászásának. Ez idő szerint — folytatja a javaslat - a miniszter személyétől függ a jogadományozás igazsá-