Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-07-09 / 55. szám

Békésscaba, 1908 julius 30. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Wallfisch Ferenc községi orvoshoz, aki ezekben válaszolt : — Tény, hogy Békéscsabán sok a tifuszbeteg. Ámde mégse tartom helyénvalónak azt a hatóuági intézkedést, a mely megtiltja az élőviz-csatornában való fürdőzést. Ez nagyon is időelőtti cselekedet volt, mert meg bakteorologiai vizsgálat alapján nincs megállapítva az, hogy a baj terjedését mi okozza? A tífuszos betegek közül három már meggyógyult. Halálozás egy sem volt. Tragédia a síneken. — i Mentés a halál torkából. Öngyikos urileány. Vérfogyasztó jelenet játszódott le tegnapelőtt a máv. orosházai pályaudvarától Szeged felé menőleg 3 kilométernyire. Egy uriasan öltözött leány öngyilkossági szándékkal a sinekre dobta magát s csak szerencsés véletlennek köszönhető, hogy egy mezei munkás meg tudta menteni a biztos hal torkából. A tragikus jelenet előzményei abból a csodásan kárhozatos világból valók, melynek a sziv a mozgatója és melyben minden pillanathoz egy-egy hosszú, mélységesen kifejező történet fűződik. Tegnapelőtt rendes időben indult .ki az orosházai állomásról az 5002-ös számú személyvonat. A szegedi vicinálisok megszokott lassúságánál is lassabban döcögött a vonat, de az utasok türelmetlenségére alig volt ez befolyással. Kakasszék megállóhelyig nem történt semmi följegyzésre méltó esemény. Mielőtt azonban a megállóhoz ért volna a vonat, egy hatalmas, éles füttyentést hallottak az utasok s közvetlen ezután odaszorult a légfék a kerekekhez. A vo. nat erős rázódással megállott s az utasok megrémülve ugráltak ki a kocsiból, hogy megtudják a hirtelen megállás okát. Nem kellett magyarázatot kérniök senkitől. Közvetlen a mozdony előtt, alig 2 méterre a kerekek előtt épp a megállás pillanatában kapott el a mezei munkás egy 15—16 esztendősnek látszó nrileányt s vele együtt lebukott a töltés melletti árokba. A leány teljesen elalélt állapotban feküdt. Ajkai szederjesek voltak s olyan benyomást keltett a szemlélőben, mintha meg is volna mérgezve. A mezei munkás elmondotta, hogy a leány ráfeküdt a sinekre. Ő a közelben dolgozott s messziről látta a vonat közeledését. Erre a sínek felé szaladt s .még idejekorán lehúzhatta azokról az életunt teremtést. A vonat utasai nyomban hozzáláttak az ólesztési kísérlethez. Ez sikerrel is járt s mikor a megmentett leány eszméletre tér

f, elmondotta, hogy Veres Ilonkának hívják, atyja Hódmezővásárhelyen lakik. Évekkel ezelőtt megismerkedett egy Szőke Bálint nevü joghallgatóval, aki neki házasságot ígért, de most, hogy befejezte már a tanulmányait — hütlenül elhagyta. Ez tette életunttá. Szülői Orosházán lakó rokonaihoz küldték, innen indult el gyalogosan a sinek mentén azzal a szándékkal, hogy a vonat elé veti magát. A szerencsétlen teremtést egy hódmezővásárhelyi kereskedő vonatra ültette s hazakísérte szülőihez. Muld Bélát agyonütötték. Gyilkos kovács. Egy hányt-vetett életű, jobb sorsot látott fiatalembert — Muld Bélát — ért utói tragikus végzete. Muld Béla évekkel ezelőtt Békés községnél mint díjnok, később pedig mint iktató volt alkalmazásban, de nem maradhatott sokáig hivatalában, mert valami súlyosabb beszámítás alá eső szabálytalanságért elveszítette állását. A gyulai illetőségű fiatalember tőlünk Biharmegyébe került s Biharmegyének több körjegyzőségében segédjegyzősködött, de a kalandos embernek seholsem volt nyugta. Gáláns kalandjai mindenütt botrányokba keverték a fiatal asszonyhóditót s lassan zülleni kezdett. Költséges passziói fedezésére hivatalos pénzekhez nyúlt s néhány év alatt olyan veszedelmes híre lett, hogy seholsem kapott alkalmazást. Azóta aztán egyik faluból a másikba vándorolt a jó megjelenésű fiatalember, aki a falusi asszonyoknak biztos veszedelme volt, s mindenütt akadt egy-egy megértő sziv, aki néhány hónapig dédelgette az elzüllött jegyző-bojtárt. Igy éldegélt Muld Béla a jómódú falusi asszonyok szerelméből. Ahol aztán a pletyka megnehezítette a dolgát s kezdett kellemetlenné válni a viszony, onnan szépen tovább állott, mint azok a derék gavallérok, akik felelősség nélkül szeretkeznek. Nemrég azt adtuk hírül M u n d Béláról, hogy hazaloloncolták illetőségi helyére, Gyulára. Muld azonban nem sokáig maradt itthon s hamarosan megint a biharmegyei C s ó f f a községben tünt föl. Innen sodorta a végzete I n á n d r a, ahol H ö g y e s András uradalmi kovács feleségének addig-addig udvarolt, mig az asszony elhatározta, hogy kitartja a gavallért. Ki is bérelt neki egy hónapos szobát s ellátta élelemmel, miglen az uradalmi béresek között szállingózni kezdett a hir Högyesnéről és a segédjegyzőről, akiről senkisem tudta, hogy miből él. Högyes András egy ideig szó nélkül hallgatta a kósza hireket. Bizonyosat akart tudni s a legnagyobb nyugalommal figyelni kezdte az asszonyt. Egyszer aztán észrevette, hogy esténként a fiatalember a kertjük alatt lézeng s az asszony ilyenkor mindig dolgott keres a vetemények között. Igy pattant ki a titok. Högyes megtudott mindent s elhatározta, hogy elválik az asszonytól. De előbb elment Muldhoz s ráparancsolt, hogy vegye feleségül az asszonyt, ha majd elválik tőle. — Van eszembe ! ? . . vágott vissza hetykén a segédjegyző. Ez a felelet annyira dühbe hozta a kovácsot, hogy öklével ütni kezdte a segédjegyzőt, akit a harmadik ökölcsapás halántékán ért s Muld nyomban élettelenül rogyott össze. A gyilkosság után a kovács maga jelentkezett a csendőrségnél, akik letartóztatták. A perpatvar vége. Merénylet a feleség ellen. Kétszer akart meghalni. A házasélet perpatvarai nem egyszer járnak halálos véggel. Ezek a perpatvarok mind egy-egy tünetei annak a természetellenes fonákságnak, mely még a házasság kérdésében is parancsolónak mondja a szülők akaratát a gyermek előtt s nem számit azzal, hogy milyen sötét következményeket vonhat maga után az, ha nem egymáshoz illő párok esküsznek egymásnak örök hűséget. Békéssámson tanyavilágában vasárnap este az történt, hogy egy felbőszült férj le akarta gyilkolni a feleségét, akiről tudta, hogy nem szereti. Ezelőtt mintegy másfél esztendővel vezette oltárhoz Balázsi Pál békéssámsoni tanyai lakos Kovalik Erzsit, egy szarvasi gazdálkodónak szép, fiatal leányát. Ez a házasság érdekből történt, mert a leány szivének semmi köze nem volt a szerelemhez. Kovalik azonban hallani sem akart ellenkezésről s egyenesen megparancsolta leányának, hogy legyen barátságos Balázsival szemben, aki minden vasárnap ellátogatottjhozzájuk. Néhány hétnek elteltével Balázsi megkérte Kovalik Erzsit. Az öreg gondolkozás nélkül adta oda leányát, de ez föltette magában, hogy nem lesz a férjjelöltté. Az eljegyzést követőleg egyszer csak az a hir kelt szárnyra Szarvason, hogy a szép Kovalik Erzsi megmérgezte magát. Senki sem kérdezte miért tette ezt, mert mindenki tudta az okot. Kovalik Erzsit akkor nagynehezen megmentették az orvosok s igy — eleven lóvén a portéka — kitűzhették szülői az esküvő napját is. Mielőtt azonban oltár elé került I volna a fiatal pár, még egyszer öngyilkossá akart lenni a leány. Egy alkalommal, amidőn nem figyeltek reá, fölment a padlásra és felakasztotta magát. Az apja vágta le a kötélről. Balázsit nem bántotta ez az elkeseredés. Kitartott a leány mellett tovább és sürgette a menyegzői lagzit. Aztán vége volt ennek is s elvihette feleségét Tótkomlósra. A fiatal asszony egyetlen pillanatig sem palástolta azt, hogy gyűlöli az urát. Balázsi Pál ezzel sem törődött eleintén. Később azonban féltékenykedni kezdett s ezért még hevesebb jelenetek játszódtak le közöttük. Vasárnap kora délután elment hazulról az asszony s csak késő este tórt vissza. Balázsi fenyegető ököllel várta feleségét, aki mérgesen odavágta a férje szeme közé, hogy mindig megcsalja őt, ha erre alkalma van. Balázsi előkapta erre forgópisztolyát s le akarta lőni az asszonyt, aki idejekorán kiugrott az ajtón s átszaladt az egyik szomszédhoz. A férj még egy darabig utána szaladt az asszonynak, de a lövés zajára figyelmessé lett közelben lakók lefegyverezték. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Valóságos belső titkos tanácsosok. A hivatalos lap mai számának élén ezt a közleményt publikálja : Ö császári és apostoli királyi Felsége folyó évi julius 2-án kelt legfelső elhatározásával dr. B e r n á t h Gézának, a kúria másodelnökének, id. gróf F e s t e t i c h Pál főrendiházi tagnak és ifj. gróf Zichy János országgyolési képviselőnek, a közügyek terén szerzett érdemeik elismerésiéül, a belső titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Robbanás egy vegytisztitó-gyárban. Rettenetes szerencsétlenség történt tegnap délben 12 órakor a fővárosban. A Kowald Péter és Fia cég kelmefestő- és vegytisztitó-gyárában robbanás törtónt, amely után nyomban tüz ütött ki, mely az egész gyárat lángba borította. A gyárban maradt emberek kétségbeesetten a harmadik emeleti ablakokból ugráltak ki az utca kövezetére. A rémes szerencsétlenség terjedelme ós részletei ebben a pillanatban még ismeretlenek. A katasztrófáról ezeket a tudósításokat kaptuk: A tüz benzinrobbanásból keletkezett és egy pillanat alatt lángban állott a, gyár egész négyemeletes épülete. Óriási volt a rémület a benszorult munkások között. A kapubejárat két kocsival el volt zárva, arra nem lehetett kijutni. A munkások rémülten az ablakon keresztül próbáltak menekülni. Egy asszony a harmadik emeletről a puszta kövezetre leugrott ós aznnal meghalt. Csakhamar hatalmas tömeg hullámzott az utcán. Hoztak szalmazsákokat, ponyyákat és intettek az ablakokban segítségért könyörgő embereknek, hogy ugorjanak le. Rettenetes volt a jajveszékelés. Egy munkás kötélen ereszkedett a második emeletig. A kötél itt elfogyott. A közönség biztatta, hogy várjon. Hoztak nagynehezen ponyvát, a mibe aléltan esett bele a munkás. Még öt ember ugrott le a közönség közé. A sebesültek számát nem lehet még megállapítani.Amikor a tűzoltóság megérkezett, még egy munkás leugrott a harmadik emeletről. A tüz a negyedik emeleten a festőkamrában keletkezett, ahol eddig meg nem állapított okból egy benzintartály felrobbant. A robbanás következtében egy munkás, akinek személyazonosságát megállapítani nem lehetett ós aki a festőgép kerekeit forgatta, teljesen korommá égett. ÚJDONSÁGOK. A közművelődési bizottság ülése. Vármegyénk törvényhatósági bizottságának május havi közgyűlése egy közművelődési bizottságot küldött ki. Ez a bizottság most tartotta első ülését a megye alispánja, Ambrus Sándor elnöklésóvel. Ambrus Sándor az elnöki megnyitó után, fölkérte P á 1 Ernőt, hogy ismertesse az orosházai szabad lyceum működését. Ennek megtörténtével ós L a d i c s László dr. felszólalásai ós több bizottsági tag megjegyzései után, az elnöklő alispán javaslatára abban állapodolt meg a bizottság, hogy a julius hó végén, vagy augusztus hó elején tartandó törvényhatósági közgyűlésen a központi közművelődési bizottságnak több taggal való kiegészítését fogja javasolni. A vármegye alispánját felkérte a bizottság, hogy a saját tapasztalatai ós a járási főszolgabiráktól bekivánandó jelentések alapján terje ssze a törvényhatósági közgyűlés elé azok névsorát, akik a központi közművelődési bizottság kiegészítésére alkalmas tagok lesznek. Elhatározta továbbá a bizottság, hogy egyelőre csak a 7 járási székhelyen, valamint Mezőberóny és Tótkomlós községekben a hallgatóság műveltségi fokának megfelelő színvonalon álló felolvasásokat, (szabad előadásokat) tart és ezeknek vetitett képekkel való élénkítésére egy vetítőgépet szerez be ; eb, bői a célból felkéri Mérey Gyula bil zottsági tagot, hogy az ismertebb cégeket szólítsa fel ajánlattételre. A felolvasások (szabad előadások) tartása november hó második felében fog megkezdetni ós március hó első felében befejeztetni és pedig ugy, hogy a fentebb kijelöt 9 községben minden hónapban 2-2, illetőleg november és március hónapokban 1—1 felolvasás, vagy szabadelőadás lesz vasárnapokon vagy ünnepnapokon. Egyébként a részletkérdések a szeptember hónapban összehívandó értekezleten fognak megállapittatni. Minthogy pedig a törvényhatósági bizottság részéről már megszavazott 1000 korona a kivánt cél elérésére nem elegendő, elhatározta a bizottság, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztertől községenként 300 koronát számítva, öszszesen 2700 kor. anyagi támogatást kér. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára meleg időt jelez, zivatarokkal. — Az alispán hivatalvizsgálatai. Ambrus Sándor alispán most tesz látogatást az egyes járásokban, hogy azok ügykezelését megvizsgálja. Az elmúlt héten csütörtöktől szombatig az orosházai járást vizgálta meg. Csütörtökön Orosházán, pénteken Pusztaföldváron, Tótkomlóson és Békéssámsonban, szombaton Szentetornyán, Szénáson és Gádoroson folyt a vizsgálat. Csorvás vizsgálata későbbre halasztatott. A tapasztalt rend felett mindenütt megelégedését fejezte ki. — Egyházi felügyelő-választás. A csabai ág. ev. egyháznak megüresedett ós betöltésre váró felügyelői állására — mint ezt mult számunkban jeleztük is — az aratási munkálatok befejeztével tűzik ki a választás napját. Az a csopDrt, amely Áchim L. András jelölését kívánta, máris nagyban szervezkedik, hogy Áchim mellőzése miatt a választási eljárást megzavarja. Erre való tekintettel nem a templomban, hanem az egyház tanácstermében folyik majd le a választás. Az esetleges zavargások és rendetlenkedósek megakadályozására nem mulasztják el illetékeseink is megtenni a szükséges intézkedéseket. — Közigazgatási bizottsági ülés Julius 13-ikán, hétfőn délelőtt 9 órakor tartja meg vármegyénk közigazgatási bizottsága folyó havi ülését. Az ülésen D ő r y Pál főispán fog elnökölni. — A reformátns püspökválasztás előtt. A tiszántúli református egyházkerület tegnap előtt délelőtt tartotta meg rendkívüli közgyűlést, amelyen elrendelték a megüresedett püspöki szék betöltése végett szükségessé vált szavazást. A rendkívüli közgyűlésen Dávidházy János kabai lelkész, mint legidősebb esperes és gróf Dógenfele József főgondnok elnökölt. A közgyűlés elhatározta, hogy D i c s ő f f y József debreceni lelkéísz jelöltsége mellett foglal állást ós megállapította a szavazatok beadásának határidejét. Eszerint augusztus hó 15-15 lehet szavazatokat leadni. Az esetben, ha Dávidházy János kisebbségben maradna a választásnál, elhatározták, ho ry a párt D i c s ő f f y József pártjához fog csatlakozni. A Dombi Lajos gyulai esperes megválasztásáról szóló hireket senki sem tartja komolynak. — Szekér Andor: miniszteri titkár. Bókésmegyének hosszú időn át volt főispáni titkárát, akit Fábry Sándor távozásával a minisztériumba rendeltek s anyakönyvfelügyelői tisztséggel ruháztak fel, valóságos miniszteri segédtitkárrá nevezték ki. Szekér Andor nemcsak megnyerő és rokonszenves egyéniségével, hanem kiváló készültségével is egyik legkiválóbb tisztviselője az államnak s kineveztetése alkalmából sokan üdvözölték őt Békósvármegyéből is-