Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-08-09 / 64. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908 aug. 13 merték tettüket. A beismerő vallomás szerint a két gyilkos az esti iddogálás közben észrevette, hogy Nagy Z^igmod­nál jókora summa pénz van. Összebe­széltek, hogy leitatják ós kirabolják. Éj­fél után, mikor már Nagy Zsig­mond teljesen elázott, hazaeresztették Sarkadkereszturra. A földmives kótyagos fejjel tényleg hazaindult, ők pedig meg kerülő uton elébe siettek és az ország­úti árokban rejtőzkédtek el. Nagy Zsigmond időközben hozzá­csatlakozott, társával nemsokára a tett szinhelye felé ballagott, amikor a gyil­kosok előrohantak és megtámadták. Gyilkos tettük véghezvitele után a fosztogatáshoz láttak. Még nem tudták teljesen kifosztani a holtestet, amikor arra vetődött a sarkadi erdőkerülő. A neszre megfutamodtak a gyilkosok. Nagy Zsigmondnál még 7 koronát találtak a csendőrök. A gyilkosokat beszállították a nagy­váradi ügyészség fogházába tnyhe. oldó háziszer mindazoknak, kik emésztes zavarokban és az ülő életmód egyéb következ ményeiben szenvednek. Egy eredeti doboz ára 2 korona. Vidéki gyóyys^rtirakan kérjü'c NIKI kiiiitnin;; M OLL- F ELE SOS - BORSZESZ éi™S ,< ó Badorzsölás, elismert, régi jó hírnevű háziszer szaggatás és hűlésből származó min­dennemű betegségek ellen. Eredeti üveg ára K 190. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Főszétküldési hely : MO^L A., gyógyszerész cs. és kir. udv szállító, Bécs, I. Tucblaube 91 KÖZGAZDASÁG. A burgonya két veszedelmes betegsége. — Közli a m. kir. növénykórtani állomás. — A m. kir. földmivelésügyi miniszter fenhatósága alatt álló m. kir. növény­élet és kortani állomás vezetőségétől egy felhívást kaptam, hogy mint a békéscsabai járás gazdasági tudósítója, hivjam fel gazdaközönségünk figyelmét a burgonyatermesztésünket ujabban fe­nyegető betegségekre és az azok ellen foganatosítandó óvóintézkedésekre. Németországban már évek óta je­lentkezik a burgonyabokrok egy meg­betegedése, mely évről-évre fenyege­tőbb jelleget ölt s mely, sajnos, már hazánk egyes vidékein is el van ter­jedve. Levélfodiosodás néven ismerjük e bajt s egy fonálgomba idézi elő a betegséget. A burgonyának ezen betegsége ju­nius végén, inkább azonban julius és augusztus hónapokban jelentkezik. A burgonyatáblákon egyes növények felső levelei a levélborda mentén többé­kevésbé összehajlanak, széküktől kezdve besodródnak s a levéllemeznek ilyen módon felülre került alsó lapja a sár­gától sárgásvörösbe átmenő színárnya­latot nyer s a bokor levelei felülről lefelé lassan elhalnak. A levélfodrosodás jelentkezésének a gazdák kevés fontosságot tulajdoní­tottak, mert a bokrok látszólag rendes termést adtak, a gumók sem különböz­tek külsőleg az egészséges bokrok gumóitól. Ha azonban a beteg bokrok alatt termett gumókat vesszük vizsgálat alá és a gumókat a köldökhöz közel kelté­szeljük, azt látjuk, hogy az edények sárga szint öltöttek s a sárga szin, ha a gumó kihajt, átmegy a szárrésznek edényeibe is. Ha ilyen beteg gumót elültet a gazda, az rendesen kikel, csakhogy a fejlődő bokrok a rendesnél valamivel kisebbek maradnak, a levelek sodró­dása és sárgásvörös szineződése koráb­ban kezdődik s a növények korábban kezdenek elhalni. Ha ilyen beteg növényt kihuzunk a földből, még találunk ugyan gumókat a fészekben, ezek azonban aprók, mo­gyoró- és dió-nagyságuak, sőt még borsó nagyságú gumók is találhatók. A termés tehát csekély, a gumók gyakran puhák, sok esetben a fészek­ben ki is hajtanak. Ha ezeket a fejletlen, mogyoró­nagyságú gumókat elültetjük, ezek sok esetben ki sem kelnek, ha azonban mégis kikelnek és bokrot fejlesztenek, ezek aprók maradnak, leveleik kezdettől fogva fodrosak s a jellegzetes sárgás­piros szintől a sötétpirosig és kékes­pirosig a színeződés összes árnyalatait mutatják. Láthatjuk a fentiekből, hogy e be­tegség kevésbe vevése mily károsodást okozhat a burgonya termesztőinek. Egyetlen mód, amely e veszedelmes betegség leküzdésére ez idő szerint rendelkezésünkre áll az, hogy lelkiis­meretes gondossággal válogassuk ki vetési célra az egészséges gumókat. A válogatás a burgonyaföldön történik, még pedig ugy, hogy valami uton­módon megjelöljük a bokrokat, pl. szi­nes szalag rákötésével, vagy a beteg bokor mellé egy megfelelő jelzőtáblács­kát szurunk. Vetőmagul csakis a teljesen egész­séges bokrok gumóit szabad használni. Itt mindjárt megjegyzem azt, hogy azon gazdatárs, aki tavasszal bármi ok­nál fogva kénytelen ismeretlen szárma­zású vetőgumókat vásárolni, ez esetben ajánlatos, ha az illető gazda körülbelől 100 gumót tartalmazó mintát Magyar­óvárra, a növénykórtani állomáshoz megvizsgálás végett beküld. Nevezett intézet díjtalanul végzi a vizsgálatot s pár nap alatt értesiti a küldő gazdát a minta egészségi állapota felől. Egy másik, ugyancsak veszedelmes betegsége a burgonyának a „gyürüs­betegség", melyet baktériumok okoznak. Ha a beteg gumót ketté vágjuk, a met­szési lapon, a héjtól V 2—i cm.-nyire befelé, egy többé-kevésbé teljes barna gyürü ötlik szemünkbe, amely gumó­edényeinek romlása folytán keletkezik. Az egészséges gumó ketté vágása­kor is látjuk ez edénygyürüt a bel- és hajrész között, csakhogy e gyürü szi­nezetlen, semmi esetre sem barna. Ha csak nagyon kismérvű a gumó fertő­zöttsége, akkor a metszési felületen nincs is meg a teljes barna gyürü, hanem csak helyenként, főleg a köldökhöz közel, vannak feketés-barna pontok vagy vo­nalak, amelyek bent fekszenek a gumó edényeiben, vagyis a gyűrűben s ha a köldökön át vágjuk ketté a gumót, akkor meggyőződhetünk, hogy e barna pontok nem egyebek, mint keresztül metszett barna edények. Ha a beteg gumót kiültetjük, vilá­gos, hogy a belőle fejlődő hajtások is be­tegek lesznek, mert hisz ezek edényei benső összefüggésben vannak a gumó edényeivel. Gyakori eset az is, hogy az ilyen gumó nem kél ki s ha kibontjuk a földből, azt látjuk, hogy a mógukül­sőleg egészséges, azonban a belőle fej­lődő hajtások elhalnak, míg mielőtt a földből kibújtak volna. Ha egy ilyen hajtás a felszínre kerül, ott nyomorúsá­gosan fejlődik, apró leveleket visel, amalyek gyakren fekete pettyesek s el­lentétben az előbb leirt levólfodroso­dással, alulról fölfelé menőleg kezdenek száradni és lehullani. Az is előfordul, hogy kezdetben egészen normálisan fejlődik a növény, a nyár derekán azonban egyik-másik, avagy valamemennyi hajtása áttetszővé és barna pettyessé lesz és elszárad a beteg hajtások levelei feketés, lassan nagyobbodó foltokat kapnak az ereken, összezsugorodnak és lehullanak. A most ismertetett esetben a gumótermés lát­szólag normális, főleg akkor, ha csak egyetlenegy hajtás beteg. Pedig éppen ezek a gumók a legveszedelmesebbek, mert általuk terjed el a betegség a kö­vetkező évben. E betegség okozói a baktériumok, melyek valószínűleg a szár alsó részé­nek repedésein kerülnek bele a nö­vénybe. De bele kerülhetnek e bakté riumok a talajból közvetlenül a gumób • is, főleg akkor,-ha a vetőgumókat széa darabolva ültet ük el, amely szokást spórolás szempontjából különösen a kis­gazdáknál divik. A gyűrűs betegség elhárítására ugyanazok az irányelvek követendők, mint a levélfodrosodásnál. Emellett arra is kell ügyelni, hogy a feldarabolt bur­gonya-gumók vetésre ne használtas­sanak. Mázor Pál, gazdasági tudósító. Gabona árak. Békéscsaba, aug. 8. A budapesti gabonatőzsde irányzata lanyha ; a malmok csak olcsóbb árban hajlandók vásárolni, mert a lisztüzlet teljesen pang. A csabai hetipiacon meglehetős volt ! a kínálat. | Uj buza 19- 2160 • Árpa uj 14 — Tengeri 14'40 Budapest, aug. 8. Kész buza változat­lan ; októberi buza 22 26; áprilisi buza 2312; zab 10-36; tengeri 14-60. STEIN MIHÁLY fa-, szén- és mészügynöksége, a La Roche és Darvas-féle erdő­Iparvállalat bizományi raktárosa = BÉKÉSCSABÁN. = La Roche és Darvas erdöiparvállalata tisztelettel értesiti Békéscsaba és vidéke közönségét, hogy a csabai Termény- és Áruraktár területen tűzifa-raktárt létesített s annak bizományi vezetésével Steln Mihály csabai lakost bizta meg. Raktáron tart a legjobb minőségű gyertyán-, bükk-, kőris-, cser-, hasáb- és dorongfát, száldeszkát, kőristalpfát, karó­kat, rudakat és mindenféle szerszámfát s a legjutányos bb áron adja el azokat waggon-, méter-, öl- és mázsaszámra. Midőn a t. közönség szíves pártfogá­sát kérem, egyben tudatom, hogy rende­lések ugy a csabai Termény- és Arurak­tárnál (Telefonszám 33.), mint lakásomon, Otemető-utca, Adamik-féle háznál eszkö­zölhetők. Tisztelettel: STEIN MIHÁLY üxletre való • r eladó D r o p p a Gyulánál, C^aba-Ei'zsébethelyen. A BARTÓKY-féle szőlőskertben bútorok, háztartási cikkek szabad kézből eladók. Megtekinthetők minden nap, délutáni órákban­Náday József siitodájsbsn Békéscsabán kenyér-hulladék és lisztpár ^m jutányos áron eladó. Békéscsabán, Zsiros-utca 2018. szám alatt szép kétszobás S udvari lakás szent Mihály-napra kiadó. Bővebbet ugyanott Offenvágner Pál hentesnél. Békéscsabán, a Berényi-uton levő = 2164. számú == Löwy-féle ház szabad kézből eladó, esetleg bérbe kiadó. Bővebb felvilágosítást nyújt Részvénytársaság. Ajánlok azonnali szál­lításra, legpompásabb, válogatott nyiri rózsa-burgonyát Orosz (Nyíregyháza mellett), vasut­zzzzzm: állomás helyben. ~ Erdélyi Farkas, jegyző. minőségű téglát legolcsóbban szerezhet be Oertel Pál és Tsai téglagyárában Mezöberény. Csabán, Egyház-utca 1057. sz alatt levő l&ázamat (volt Such-féle ház) szabad kézből eladom. Lg-yanott több lakás kiadó* Bővebb értesítés nyerhető : Steiner piktornál Csabán, vagy Bors Mi­hálynál Szegeden. r • • ri elárusitónoül felvétetik Csabán. Kinél ? megmondja a kiadóhivatal. Adóügyi értesítés. Az 1908-ik évre szóló kéményadó összeirási es kivetési lajstrom folyó évi augusztus 10-től 18 ig Békés­csaba község adóügyi osztályánál nyolc napi közszemlére ki lesz téve. Felhivatnak ennélfogva az érdekelt háztulajdonosok, hogy a kémények össze­irási és kivetési lajstromát saját érdekük­ben megtekinteni a fentebbi idő a'att el ne mulasszák, mivel ezen időn lúl az eset­leges felszólamlások figyelembe vétetni nem fognak. Békéscsabán, 1908 augusztus 1. Cralli Gyula, Kovács Sz. Ádám, jegyző. bíró. Kiiünö zaiimtu étei-eczet literje 6, legjobb 13 fillér. It literje 56 fillér, legerősebb 120 foku. Szappanfőzö-szódámmal, utasításom sze­rint használva, nagy ldö- és pénzmeg­takarítás. Dl)Vf»€H J. 4* üzlete, a zsidó templom mellett Benzinmotorok, gőzlokomobilok, utimozdonyok, gőzcséplőgépek, aratógépek, „Losonczi DriH "-vető gépek, resiczai aczélekék, teljes malomberendezések, stb. stb. Kivánatra szívesen küldünk arjegyzeket és költségvetést. á magyar kir. államvasutak gépgyárának vezérüiynüksége, Budapest Váci-körút V., 32.

Next

/
Oldalképek
Tartalom