Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-07-30 / 61. szám

Békésscaba, 1908 julius 30. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 megszerzésére jó alkalmasnak találták a parasztkongresszust. Lehet azonban, hogy ez a terv is épp ugy bereked később, mint az Á tara h á m P. Dezső országgyűlési képviselő bankja. Ábrahám A c h i m L. Andrással karöltve akart egy valóban népérdekeket szolgáló bankot alapítani, de beláttak, hogy a csabai pénzintézetekkel nem vehetik föl a versenyt s igy elaludt ez a szándék is. A nemzetiségiek bankjának aligha lesz különb sorsa ennél. A Gyulavidéki vasút a Máv. kezelésében. Az aradi üzletvezetőséghez osztják be. Több izben irtunk a gyulavidéki keskenyvágányu helyiérdekű vasút anyagi válságáról. A gyulavidéki vicinális helyzete most oly súlyosra fordult, hogy a teljes csőd elől csak ugy térhetett ki, hogy a vasutat felajánlotta az államnak. Egy nagy vidéknek forgalmi életéről lóvén szó, annak megmaradása vagy megszüntetése felülemelkedett a helyi érdeken s nemzetgazdasági szempontból csakis helyeselni lehetett, hogy az állam saját kezelésébe veszi át a zátonyra jutott vicinálist. Az átvételt időközben teljesen előkészítették, a szerződést megszövegezték s az átvétel időpontjául 1908. évi julius 31. éjjeli 12 óráját tűzték ki. Három nap multán tehát a gyulavidéki keskenyvágányu helyiérdekű vonat az államvasutak kezelésébe megy át s hálózatát az aradi üzletvezetőséghez csatolják. Annak idejében a fővárosi sajtóban felszólalások is történtek az állítólagos rossz üzlet ellen, amelynek létrejöttét azzal magyarázták, hogy József főherceg miatt tört mik, aki a lejtőre jutott vállalatnak egyik főrészvényese. A legsúlyosabban azt rótták fel, hogy a részvénytársaság az állami kezelésben fentartott vasút bruttó bevételeinek felét kapja s igy az ailam erre az üzletre ráfizet. Ez az aggodalom korainak mutatkozott, mert a tényleges szerződés sze- j rint a részvényesek nem ötven, hanem ' csupán harminc százalékot kapnak a 1 bruttó bevételből Az átvétel kiterjeszkedik: az állomásipénztárakra, a készletben lévő anyagokra és leltári felszerelésekre; az öszszes épületekre, a pályatestre, a mozdony* és kocsiparkra és végül a személyzetnek ama részére, amely önként kiván az állam szolgálatába átlépni. Az átvétel pillanatától az üzemvitel és az elszámolás teljesen a Máv. rendszere szerint történik és az összes bevételeket az aradi gyüjtőpénztárba szállítják be. A létrejött szerződés alapján az összes bevételek hetven százaléka az államvasutak bevételében nyer végleges elszámolást, harminc százalékot pedig a részvénytársaságnak utalnak ki. Ami a szolgálat ellátását illeti, abban az aradi üzletvezetőség következő közegei vesznek részt: A pályafeníartást a csabai osztálymérnökség, a vontatást pedig a csabai fűtőház hatáskörébe osztják be, mig a forgalmi és kereskedelmi részt az aradi üzletvezetőség III. osztálya, az ellenőrzést az üzletvezetőség központja látja el. Az ominózus 8000 korona. Bepörölték a vármegyét. Török Emil háladatos. Békésvármegye azon törvényhatóságok közé tartozik, amelyek minden közhasznú vállalatot készséggel támogatnak anyagilag is. Különösen a közgazdasági jelentőséggel biró törekvések azok, amelyeket kiválóképpen támogat a vármegye s melyektől semmi anyagi áldozatot meg nem von. Ez a bőkezűség vissza is tükrözteti a maga gyakorlati hasznát. Kevés olyan megyéje van az országnak, amely anynyira be volna hálózva gazdasági vasutvonalakkal, mint Békésvármegye. Itt minden nevesebb gócpontot gazdasági , vasút köt össze a termő rónákkal és j ez a körülmény nagyon is elősegíti azt, I hogy a mi vármegyénk, mint a közforgalmi kívánalmaknak teljesen megfelelő módon berendezett territórium, legyen ismeretes. Sajnos azonban, Békésmegyének ezen áldozatkészségével nemcsak visszaélnek egyesek s nemcsak kihasználják azt, de azzal szemben háládatlanok is. Példa reá az a pör, amelyet Török Emil vasútépítési vállalkozó indított most Békésvármegye ellen. Már többször megírtuk, hogy az Orosháza — Szentes — csongrádi vasút építője, Török Emil mérnök, befolyamodott annak idején a megyéhez s vállalatának keresztülviteléhez anyagi hozzájárulást kért. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága következetes volt önmagához, mikor a tervbe vett vasút közgazdasági jelentőségét belátva és támogatásul 140.000 koronát szavazottmeg. Ez a határozat jóváhagyás végett felkerült a miniszter elé, aki azonban — bizonyára alapos okok folytán — csak későre intézte el az ügyet s igy nem fizethette ki a miniszter döntéséig Békésvármegye sem a megszavazott támogatást. Ámde röviddel a miniszter jóváhagyásának leérkezése után vármegyénk alispánja kiutalta a megszavazott összeget. Azt, nagyon természetes, legkevésbbé a vármegye vehette figyelembe, hogy akkor már befejezést nyertek a munkálatok. Török Emil mihelyt fölvette a 140.000 koronát, nyomban megkereste a megyét és késedelmi kamatot kért Békésvármegyétől. Előbb 20.000 koronában jelölte meg ezt az összeget, de később már 8000 koronával is hajlandó lett volna megelégedni. Kívánságát nem teljesítette a törvényhatóság, sőt még csak nem is kecsegtette Törököt semminemű ígérettel. Erre fenyegetődzni kezdett Török s fenyegetését be is váltotta most, mert pört indított a vármegye ellen 8000 korona késedelmi kamat erejéig. A pör felvételének határidejéül a gyulai törvényszék augusztus 30-ikát tűzte ki. Ebből a tényből az következik, a vármegye ezután nagyobb óvatossággal járjon el a hozzájárulás megszavazása tekintetében, mert ha mindenki olyan hálával fizetne, mint Török ur, az esetben egy csöppé sem volna indokolt a törvényhatóság nagylelkűsége. Békésmegyei furcsaságok. A dinnye-szezon. A mostani időben a dinnyevásárlásnál kellemesebb szórakozást nem lehet találni még Békésmegyében se. Nem azért, mintha különösebb élvezet volna abban, hogy a dinnyét megvásároljuk, avagy talán hazacipeljük, hanem maga az a processzus, míg az alku létrejöu, pokoli élvezetre s ami a fő, mesés tanulmányra ad alkalmat. Felesleges mondani, hogy a dinnyevásárlás a becsületsértés melegágya. A sírban porladozó őseinket és jövendő utódainkat senki sem emlegeti annyiszor, mint az a kofá, akinek a fellékelt dinnyéjét ott hagyjuk. íme egy csabai példa a tegnapi hetipiacról. — Néni, jó a dinnye ? — Én nem vagyok benne. Honnan tudjam ? — Ha maga benne volna, akkor tök volna. — Tök a maga feje. Az én dinnyém mind érett. — De nem édes. — Érett is meg édes is. Fizesse ki és azután meglékelheti, megkóstolhatja. — Fordítva néni, fordítva. ^ — Én nem fordítok. Forduljon föl maga, ha nem tetszik. — Nem ugy értem, kedves kofa néni. Először lékelje fel, azután megkóstolom és csak azután fizetem ki. Jó ? — Nem jó. — Hát akkor nem veszek. Csak azt veszek, amit látok. — Bánom is én, ha nem is lát. — Néni te gorombáskodjék. — Maga gorombáskodik. Néze meg az ember. Hát én hazudok, hát nem hisz nekem, mikor 19 forintot adtam százáért. Ez tiszta fajdinnye, valódi lovrini termés, apró magu, húsos bélü, vékony haju. Vau közte piros, sárga . . . — Álljon már meg, néni. Álljon meg. Eszembe jutott valami. Sárga dinnyéje is van ? — Van. Valódi turkesztán. — Turkesztán, Afganisztán, Beludzsisztán, Hindosztán . , . — Na osztán ? Mit csúfolódik ? Ha az a neve, máskép nem mondhatom. — Jó, jó. Ne beszéljen annyit, hanem lékelje fel a dinnyét. — A sárgát ? — Hát persze a sárgát. — No meg mán ki hallott ilyent ? Hát hol szokták a sárgadinnyét fellékelni ? — Hol ? Ott, rajta a dinnyén, az oldalán. — Tán a maga fejét lékelték meg és kiszedték az eszét. Menjen innen, menjen innen, mert hozzávágom ezt a dinnyét. Tartsa bolondnak a . . . (itt jön végig az egész családfa.) Ezek után jónak láttam elmenni és hallgattam, mint a dinnye a fűben . . . Daysi. Á spiritizmus áldozata. Megőrült cselédleány. Akinek kétszer is elborult az elméje. Egy cselédleánynak tragikus sorsái ról érkezett tudósítás szerkesztőségünkhöz. Az áldozatot, kit a vallási őrjöngés és a szellemidézés ostoba komédiája tett tönkre, Nagy Erzsinek hívják s hónapokkal ezelőtt a csabai zenede tulajdonosánál, Gyöngyösi Gusztávnál állott szolgálatban. Nagy Erzsi Békésről került Csabára, ahol mindjárt alkalmazást kapott. A kötelességtudó leányra semmi panasz nem volt, csak amint áttért az újra keresztelők hitvallására, akkor kezdett kötelességeinek teljesítésében hanyag és pontatlan lenni. Igen gyakran megtörtént az, hogy órákig eltérdepelt és imádkozott. Sőt ha csak annyi szabad időre tett szert, hogy két percig egyedül lehessen, akkor is imádkozással töltötte el ezt az. időt. Utóbb az őrjöngésig fokozódott Nagy Erzsi vallásos fanatizmusa. Akkor iörtént ez, amidőn ismeretséget kötött az ugyanazon udvaron lakó A d 1 e r Sámuel házigazdának cselédjével. Ez szintén baptista volt és épp olyan rajongó, mint Nagy Erzsi. A két cselédleány éktelen kiabálást vitt véghez, ha imádkozott s fölverte a háznak lakóit. Egyszer különös dolog történt Nagy Erzsi konyhájában. Egy szombati estón újból találkozott a két cseléd s Nagy Erzsi behivta hitsorsosát a konyhába, ahol hozzá kezdtek megint az imádkozáshoz. Mintegy másfél órai imádkozás után ijedten kiszaladt a két cseléd s azt bizonygatták, hogy a konyhaedények táncolni kezdtek a falon. Ezt ők égi kinyilatkoztatásnak tekintették s ezután még többet s még buzgóbban imádkoztak. Mindez azt eredményezte, hogy Nagy Erzsin teljesen erőt vett később a vallási őrjöngés. Időnként tiszta percei sem voltak s szellemileg betegen lépett ki a szolgálatból. Csabáról Békésre ment, ahol egy földbirtokosnál talált alkalmazást. Uj gazdája nagy előszeretettel foglalkozott a spiritizmussal s még ma is szeánszoznak lakásán a spiritizmus hivei. A cselédleány sokszor tanuja volt ezeknek az üléseknek s maga is nagy cso dálkozással figyelte az asztaltáncoltatást és a szellemekkel való csevegést. El is határozta magában, hogy ő is megkíséreli a szellemidézést. Nemsokkal ezután egy kis asztalt csináltatott magának s éjszakánként órákon keresztül elült a mellett. Tapasztalatairól beszámolt cselédtársainak is, akik félvállról hallgatták közléseit. Tegnapelőtt éjjel éktelen sikoltozással szaladt Nagy Erzsi az udvarra. A ház népe felriadt s ott látta szaladgálni a szerencsétlen teremtést az udvaron, kibontott hajjal s teljesen éjjeli öltözékben. A hozzá intézett kérdésekre folyton csak azzal válaszolt, hogy: — Megölnek a szellemek; megölnek a szellemek! Nagynehezen megfékezték aztán a sikoltozó leányt, akinek teljesen elborult az elméje. A szerencsétlen teremtést most a gyulai elmekórházba szállitják. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Uj osztálytanácsosok. A király Lisznyai-Damó Tihamér, Józsa László, Landgraf János, Dolecsko Mihály és Farkas Kálmán miniszteri osztálytanácsosi cimmel és jelleggel j felruházott műszaki tanácsosokat, valamint Buday Zádor műszaki tanácsost miniszteri osztálytanácsosokká nevezte ki. Uj egyetemi magántanár. A kultuszminiszter dr. Manning e r Vilmosnak, a budapesti uj SzentJános-kórház rendelő orvosának a budapesti tudományegyetem orvostudományi karán a sebészeti propaedeutika" cimü tanból egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és megerősítette. Uj törvényjavaslat. A kereskedelmügyi minisztériumban — mint értesülünk — most dolgoznak a vasúti balesetbiztosításról szóló törvényjavaslaton, melyet a kormány az őszi ülésszak derekán akar beterjeszteni. Az utolsó hetek vasúti katasztrófái érthető módon megokolttá teszik a javaslat benyújtását. Bosnyák elitéltek Aradon. Arad város törvényhatósága tegnap délután rendkívüli közgyűlést tartott. Nemes Zsigmond dr., volt orsz. képviselő,'a gyűlés előtt közölte az elnöklő Yarjassy Lajos polgármesterrel, hogy a napirend előtt fölszólal a boszniai Banjalukából az aradi vár börtönébe szállított hírlapírók dolgában. A polgármester kijelentette, hogy ebben az ügyben nem szólalhat föl. Nemes mégis fölszólalt, az egész közgyűlésnek nagy helyeslése mellett. Aradnak, mondotta, az egész kulturvilág előtt restelkedni kell, hogy belőle Kufsteint akarnak csinálni. Azt indítványozta, Írjanak fel a kormányhoz, hogy Aradra ne hozzanak kegyetlen, igazságtalan ítélettel sújtott politikai foglyokat. A polgármester kijelentette, hogy ezt a dolgot most érdemlegesen nem tárgyalhatják, mert nincs benne a közgyűlés programjában, Ezért a hozzászólást sem engedheti meg, de a legközelebbi közgyűlésen tárgyalhatják. Ebben a közgyűlés megnyugodott. Valószínű, hogy a rabokat Aradról Möllersdorfba szállítják. A hadügyminiszter erre utasította az aradi helyőrségi parancsnokságot. Uj vicinális. Szatmárról írják: A szatmár-mátészalkai helyi érdekű vasút mütanrendőri bejárását ehónap3l-én tartják meg. Az uj vasutat másnap átadják a forgalomnak. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára meleg, zivataros időt jelez, elvétve csapEdékkal. — Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága folyó hó 10-ikén tartja meg legközelebbi ülését. Ennek az ülésnek szokatlanul nagy tárgysorozata lesz, amit már most is következtetni lehet az előadóknál elfekvő nagy aktacsomókból. Az augusztus havi közigazgatási bizottsági ülésen valószínűleg Á m b r u s Sándor alispán fog elnökölni, mert Dőry főispán még mindig Vihnyén időző családjánál tartózkodik. — Pénzintézfitek mozgalma. A vidéki hitelélet vezetői között a készülő törvényhozási munkálatok ós a fővárosi bankok kartellje miatt mutatkozó nyugtalanság arra indította a Magyarországi Pénzintezetek Országos Szövetsége elnökét, Mándy Lajos miniszteri tanácsost, hogy a szövetség igazgató-választmányát folyó hó 30 án rendkívüli ülésre egybehívja. Ez ülésen Csabáról Havas Mór, a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület ügyvezető-igazgatója fog részt i venni. Az ülés tárgysorozatán a szö: vétség belügyein kiviil az adóreform, | az uzsora törvényjavaslat, a végrehajtási novella, a homestead és a bankkartell kérdései szerepelnek. Ugyanez az ülés fog határozni az esztergommegyei pénzintézetek kezdeményezésére sürgetett országos pénzintézeti kongresszus egybehivása tárgyában. — Az ev ref. püspökválasztás és Békésmegye. Vármegyénk ev. ref. anyaegyházai is sorra adják le szavazatukat a református püspökjelöltekre. Ezek a szavazatok épp ugy megoszlanak, mint a többi vármegyékben. Legutóbb Békés község református egyháztanácsa adta le a maga nyolc szavazatát D i c s ő f i József püspökjelöltre. A békésmegyeiek különben kevés kivétellel ezt a jelöltet támogatják.