Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-12-17 / 101. szám

E 'késcsaba 1908 nov. 19. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 szabálytalanságok történtek a Nagy Gábor hivatalában, hogy azok a nyugdíj elvesztését is maguk után vonnák. Az ügy fölött nem lehet jóakaratú hallgatással elsiklani, mert az ilyen könnyű menekülés demorizálólag hat a többi tisztviselőkre. Indítványozza, hogy vizsgálat indittassék meg. Z ö 1 d y János dr. tiszti főügyész röviden ismerteti a Nagy Gábor ügyét, Nagy Gábor nyugdíjazási kérvényt adott be, de ezzel egyidejűleg orvosi bizonyitványnyal igazolta, hogy beteg és kérte nyugdíjügye elintézéséig is hivatali állásától való felmentését. Neki az a véleménye, hogj^ hiábavaló itt fegyelmi eljárás indítása. Nagy Gábor huzamosabb idő óta betegeskedik ós innen származnak a különböző hivatali mulasztások. D ő r y főispán itt nyugdíjba menekülést lát a fegyelmi vizsgálat elől. Mivel azonbau az iratok még elintézetlenek, fölöslegesnek látja az ügy tovább feszegetését, hanem indítványozza, hogy a bizottság vegye tudomásul az alispáni jelentést, a Nagy Gáborra vonatkozó passzus kivételével. Ambrus alispán az egész jelentés tudomásul vételét kéri. Az ügy egészen elintézetlen és fölösleges, hogy a bizottság prejudikáljon a vizsgálatnak, mikor ha büntetendő cselekményről van szó, az ugy sem lesz eltussolva. A jelentésben egyszerű személyváltozás foglaltatik, amely miatt nyugodtan lehet azt egész terjedelmében' tudomásul venni. A bizottság ezek után tudomásul vette az alispáni jelentést. gyában kelt 2385-908. sz. bgy. határozat jóváhagyásának megsürgetése mellett a törvényhatóság a Szeghalom — füzesgyarmati szárnyvonalnak az 1909. évben történendő kiépítése érdekében a keresk. miniszterhez ezen közgyűléséből feliratot intézzen s tekintve, hogy a Berettyóújfalu—Békéscsaba— orosházi leendő állami ut bekötési útiránya mindeddig eldöntve nincs, egyidejűleg kérelmezze a törvényhatóság, hogy ezen leendő állami ut az Orosháza—szentesi ut kiépítésével köttessék össze a nyugati irányban már kiépült állami utakkal. Ezen útirány a vármegyére nézve azon okból birna fontosággal, mert Szentes felé kőut-összeköttetést biztositana s a Szentes és Orosháza közt elterülő pusztáknak amúgy is a vármegye felé Orosházára irányuló forgalmat teljesen biztosítaná, ezenkívül a vármegye egyetlen fürdőjének, a G.vopárosnak is állandó kőuton való hozzájutást biztosítván, ezen fürdő további fellendüléséhez is nagy mértékben hozzájárulna. Fegyelmi a békési főjegyző ellen. Egy hírlapi nyilatkozat miatt. Békésvármegye közutai. Nem régen még Békésmegyére is ráillett a Petőfi két sora: „Sáros utaidnak nincs a földön párja, Tengeren és itt az utast egy sors várja." Komiszak, sárosak voltak az utai, mint általában mindenütt az Alföldön. Feneketlen kátyúk tátongtak a lovak s szekerek előtt, amelyekből rettenetes kínlódás után lehetett csak valamiképpen kievickélni. Ujabb időben azonban nagyszabású fejlődés mutatkozott az útépítés terén. A vármegye utai legnagyobb részt már jókarban vannak, ugy hogy csak kevés helyről érkezik panassos kérvény a törvényhatósághoz. E nagyszabású utépitkezési munkálatoknak hü kópét adják a december 22-iki közgyűlésen előterjesztendő alispáni jelentés adatai is.^Az alispáni jelentésnek ezt a részét szükségesnek látjuk leközölni. Az 1904. évi XIY. t.-c.-el engedélyezett beruházási hitel terhére végzendő ut- és hidépitkezések a következők : A Gyula—Kétegyháza—eleki ós Mezöberény—vésztői törvényhatósági közutakon a földmunkák már befejeztettek, az Orosháza—Tótkomlós—makói, továbbá a Gyoma—körösladányi és a Fűzesgyarmat—nagybajomi törvényhatósági közutakon azonban a földmunkák befejezetlenek. Legnagyobb hátralék a Füzesgyarmat—nagybajomi uton mutatkozik, ahol a földmunkáknak mintegy egynegyediésze maradt a tavaszra, mig az Orosháza—Tótkomlós—makói és a Gyoma—körösladányi utakon csak jelentéktelen hátralékok vannak. A Gyula— Kétegyháza — eleki, Mezöberény—vésztői Orosháza -Tótkomlós—makói és a Gyoma—körösladányi törvényhatósági közutakan a szükséges átereszek is kiépíttettek, sőt a Gyula—Kétegyháza eleki és Mezöberény—vésztői közutakra az alapozáshoz szükségelt kőanyagok nagy része is már kiszállíttatott. Az Öcsöd—mesterszállási közül, valamint a foki Sebeskörös-hid kiépítésére vonatkozó műszaki müveletek a kereskedelemügyi m. kir. úniszter urnái már jóváhagyást nyertek, a versenytárgyalások is megtartattak, az ajánlatok jóváhagyás végett felterjesztettek. A berettyóújfalu—békéscsaba — orosházai leendő állami közút csökmő—körözsladányi szakaszán a földmunka nagy része már befejezés nyert, az átereszek is kiépíttettek, a kőanyag nagy része kiszállíttatott, a kőalap lerakási és hengerezési munkálatok pedig folyamatba tétettek, a szeghalmi Berettyó híd hidfői is 3 m. magasságban felfalaztalak, a lejárók, valamint kőkupok építési munkálatai pedig folyamataban vannak s nagy részük már el is készült. Miután ezen állami ut Szeghalom—füzesgyarmati szárnyvonalának kiegészítő részét képező szeghalmi átkelési szakasznak vámos útként leendő kiépítése iránt a törvényhatóság 2385—908. bgy. sz. határozatával már intézkedett s kívánatos volna, hogy ezen átkelési szakaszszal egyidejűleg a két község közötti útrész is mielőbb építtessék, javaslom, hogy az átkelési szakasz kiépítése tárA közművelődési bizottság előadásai. Ismételten a legnagyobb örömmel jelezhetjük, hogy vármegyénk egész területén a felnőttek oktatása körül, a közművelődési bizottság eleven, pezsgő életet fejt ki. Kulturális törekvése kezd mélyebb gyökeret hajtani tanulni vágyó népünk lelkében. A vidékről bejövő jelentések alapján azon örvendetes ténynyel számolhatunk be, hogy az előadásokat mindenütt a legnagyobb rokonszenvvel fogadják s számuk november hó 15-től december hó 13-ig elérte az 51-et. Oly szám ez, mely minden további magyarázat nélkül is fényes eredményt jelent. A már eddig megtartott előadások az egyes tudománya ágak szerint a következő módon oszlanak meg : A magyar nemzeti történet köréből 6 előadás, magyar irodalom történet köréből 3, Magyarország földrajza köréből 4, világtörténelem köréből 2, magyarmüvelődés történet köréből 4, jogi és társadalomtudomány köréből 6, természettudomány köréből 6, közegészségügjr köréből 7, .ipar köréből 5, gazdaság köréből 8. Összesen 51 előadás. A hót folyamán előadásokat tartottak a következő helyeken: Orosházán: „Dalmácia és népei" cimü tárgyról. Előadó : P á 1 Ernő polg. isk. tanár. Hallgatók száma 800. Nagyszénás: „Hogyan védekezzünk a kolera és tifusz ellen ?" Előadó : dr. Láng Jenő községi orvos. Hallgatók száma 75. Kétegyháza : „A madárvédem". Előadó: Münch Szilárd Hallgatok száma 30-40 volt. Gyula „Az Árpádházi királyok méltatása". Előadó Kuzsinszky Kálmán. Hallgatók száma 300. Gyoma. „Miből lesz a termés". Előadó Pálffy Béla, róm. kath. plébános. Hallgatók száma 120. Mezöberény. „A Hunyadiak kora". Előadó Szrnka János, polg. iskolai tanár. Hallgatók száma 500. Öcsöd. „Petőfi hazafias ós szerelmi költészete". Uránia szerű előadás. Előadó Pataki János, szarvasi tanitó, lyceumi jegyző. Hallgatók száma 300. Szarvas. „Az archeológiáról és Békésvármegye régiségeiről". Előadó Domokos János, a megyei muzeum őre Hallgatók száma 750. Csabán G r o ó Vilmos főgimnáziumi tanár tartott rendkívül érdekes szabadelőadást „A vízről" a főgimnázium fizikai tantermében, mely szűknek bizonyult az egyre tóduló hallgatóság befogadására. Groó mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét népszerű nyelven tartott előadásával és számos, igen sikerült kísérletével. Látva a közönség e nagyfokú és örvendetes érdeklődósét, mindinkáb érezhetővé válik a kulturház hiánya, amely legalább megfelelő nagyságú előadási teremmel rendelkeznék. Igy a városháza elég tágas terme ajtajából is nagyon sok embernek csalódottan kell eltávoznia az előadások alkalmával. Jövő vasárnapon a következő előadások vannak kitűzve : Csabán : Gro ó Vilmos a viznek a fizikában való szerepléséről. Újkígyóson dr. R e 11 Lajos tanár az élvezeti cikkekről. Gyulán „Az elektromosság". Gyulavárin „Az éneklő madarak védelme". Dobozon „A tüdővész". Orosházán „A könyv", tartja Renszisovszky Lajos, a „Békésmegyei Ellenzék" szerkesztője. Nagyszénáson „Védekezés a trachoma ellen". Szarvason „A szőlőmivelés'". Békésen „Az állattenyésztés". Gyomán „A gyümölcsfateny^sztés". Szeghalmon „Gyümölcstermelés és értékesítés" Körösladányban „Az alkohol". Mezőberényben ,,A konyhakertészet". A vármegyei közigazgatási bizott1 ság mult havi üléséről irt referádánkban megemlékeztünk már M o r v a y Mihály bizottsági tagnak Szathmáry Gábor békési községi főjegyző ellen tett panaszáról, aki a képviselőtestületi üléseket legtöbbször a megyegyülések, vagy a közigazgatási bizottsági ülések napjára tűzi ki, ugy hogy a békési megyebizottsági tagok nem jelenhetnek meg emiatt a képviselőtestületi gyűléseken. Ez a panasz nagyon érzékenyen érinthette Szathmáry főjegyzőt és két csabai lapban egy nyilatkozatot tett közzé, melyben igen gúnyos és kicsinylő hangon emlékezett meg Morvay Mihály közéleti szerepléséről. Többek között azt is mondotta, hogy ezután küldöttségileg fogja Morvayt megkérdezni, mikorra parancsolja a közgyűlés tartását ? Morvay Mihály ezt a nyilt levelet az alispáni jelentés után szóvátette a közigazgatási bizottság előtt. O — mondotta — egyáltalában nem vitte a személyeskedés terére panaszát, csak a közérdek vezérelte, mikor a békési főjegyző ez eljárását szóvátette. Ajánlja a támadást az alispán figyelmébe és kér valamelyes orvoslást. D ő r y főispán az egész ügyet kicsinyes elégedetlenség folyományának tartja. Minden esetre szomorú képet vet Békés község belső életére, hogy a főjegyző és egyes képviselőtestületi tagok között ilyen torzsalkodás van. Ve r e s József nem volt jelen ugyan a mult bizottsági ülésen, de a cikket olvasta és az igazán meglepte. Mert ő régóta ismeri már Morvay közéleti tevékenységét és azt tapasztalta, hogy mindig önzetlenül, személyeskedés nélkül, sőt áldozatokra is készen vesz részt a közügyekben. Köztisztviselőktől olyan mocskolódó cikkek irása és közlése nem illik. Mégis csak kell lenni valami tendenciának abban, hogy a főjegyző mindig torlódásba hozza a képviselőtestületi gyűléseket a megyei gyűlésekkel. Azt mutatja ez, hogy Morvay szereplése kellemetlen neki. Igaz, hogy ez eljárásnak a megtorlása tulajdonképpen a sajtóbiróság előtt történhetnék, de a maga részéről kijelenti itt az ülésen, hogy Morvay ilyen csúfondáros meghurcoltatást nem érdemelt. Azt hiszi, ehhez mindenki hozzájárul. L a d i c s László dr. szerint az egész ügy egyik kórtünete a mai közéletnek. Manapság az emberek nem szeretik a nyilvános kritikát, pedig annak minden közszereplő egyén ki van téve. Különb embereket is megkritizáltak már, mint Morvay. D ő r y főispán (közbeszól): Nem különb embereket! . . . L a d i c s : Hát, mondjuk, nagyobb embereket. Helytelennek tartja, hogy valaki egy testület elé hozakodik a maga kis ügyével. Kicsinyesnek tartja a panaszt. Ha sértve érzi magát Morvay, keressen elégtételt a sajtóbiróság utján, vagy tegyen a főjegyző ellen fegyelmi feljelentést. Haviár Dániel: Tévedés van a fogalmakban Az ilyen helyzet a közérdek szempontjából mindenképpen hátrányos. Nem Morvay elégtételkérése itt a fő, hanem az a tény, hogy egy bizalmi állásban levő egyén azt a bátorságot vette magának, hogy fegyelmi vétséget követett el sajtó utján. Mert felettes hatóságával szemben tiszteletlenül viselkedni egy köztisztviselőnek : fegyelmi vétség. A közigazgatási bizottság pedig felettes hatósága a főjegyzőnek. Mivel ennek egyik tagjával szemben a főjegyző tiszteletlenül viselkedett, indítványozza, hogy ellene a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat indittassék meg. L a d i c s kéri a cikk felolvasását, mit Daimel dr. főjegyző azonnal teljesít. ' A felolvasás után Ladics László azt indítványozza, hogy a közigazgatási bi- 1 zottság csupán helytelenítse a főjegyző i eljárását. Ambrus Sándor alispán szerint ez esetben a helytelenítés lagymatag eljárás volna a bizottság részéről. A bizottságnak hatalmában van megtorló lépéseket tenni és mivel itt nyilván beigazolódott, hogy a főjegyző fegyelmi vétséget követett el, csatlakozik Haviár Dániel indítványához. Szavazásra kerülvén a dolog, a bizottság két nem szavazat kivételével kimondotta, hogy Szathmáry Gábor főjegyző ellen felettes hatósággal szemben | tanúsított tiszteletlen viselkedés miatt a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot el- j rendeli. j A mezőberényi zendülők. Az utolsó itélet. Békésvármegyében bizonyára sokan emlékeznek még arra a veszedelmes zendülésre, mely Mezőberényben tört ki még 1906 junius 4-én. Mintegy 600 főből álló tömeg a községháza elé vonult és követelte K o 1 o z s y Mihály rendőrbiztosnak és két rendőrnek azonnali elbocsátását. A tömeg olyan fenyegető magatartást tanúsított, hogy az elöljáróság egészen konsternálva volt, különösen mikor látta, hogy a csendőrség közbelépése sem használ semmit, sőt még jobban izgatja az embereket. Végre megérkezett P o p o v i c s Szilveszter, a békési járás főszolgabirája, aki látván, hogy másképpen nem segíthet az egyre fenyegetőbbé váló helyzeten: felfüggesztette állásuktól ugy a rendőrbiztost, mint a rendőröket Erre megnyugodott a felizgatott tömeg és szétoszlott. A dolog azonban nem maradt anynyiban. A zendülés vezetője: Kollár Mihály és tiz társa ellen, akik nemcsak izgatták a tömeget, hanem két rendőrt meg is vertek, megindították az eljárást s a gyulai kir. törvényszék még 1907 március 8-án ítélkezett fölöttük. Csak egy tettes: O n d r e j János nem került kézre, ki a nyomozás tartama alatt ismeretlen helyre távozott. Az idén végre előkerült s a törvényszék felette is ítélkezett. Hétfőn délelőtt volt a bíróságnál a tárgyalás: — Beismeri-e, hogy részt vett a zendülésben ? — Igen, ott voltam. — És mit csinált? — En, kérem szépen, kiabáltam a többi után. — A rendőröket bántotta-e? — Nem ón, egy ujjal sem. Nem is láttam rendőrt. — De látták, hogy maga is ütötte őket. — Szeretném én azt az embert látni, aki látta!. .. Mivel tömeges zavargásoknál a tettességet megállapítani nagyon nehéz, a törvényszók csupán a zendülésben való részvétel miatt vonta felelősségre Ondrejt és egy hónapi fogházbüntetéssel sújtotta. A vizsgálati fogsággal azonban ezt is kitöltöttnek vette s igy Ondrej azonnal szabaddá lett. Aktuális emberek. — Külön fővárosi tudósítónktól. ... {Hermann és Adolf) Amióta Törökország népe fölszabadult és a táviratok özönével hozzák a hirt a megújhodott ozmán birodalomból, a legnagyobb keleti tudós: Vámbéry Ármin újra és különösen aktuális. Mikor a delegációk egyik ülésén az egyik képviselő azt a kérdést intézte Aerenthal külügyminiszterhez, hogyan van az, hogy az alkotmány kivívása előtt uj-török mozgalomról nem tudtak semmit, Aerenthal nem tudott válaszolni erre a kérdésre. Hirtelen jött a forradalom-kitörés, egy éjszaka felfordult a világ a padisah országában. Nem kevéssé lepte hát meg a politikusokat, mikor Vámbéry egy újságíró előtt kijelentette, hogy ő már 1860ban ismerte az uj-török mozgalmat, azóta folytonosan érintkezést tartott fenn velük ós könyvet is irt róluk. Vámbéry pénteken a publikum elé lép és előadást tart az ifju-törökök akciójáról és Törökország jövőjéről. Ebből az alkalomból misztikus egyénisége körül egész sereg anekdóta támadt fel, amelyek túlnyomó része még dervis-korából való. Már jól csengő neve volt a hajdani Vamberger-nek az európai kulturában, mikor keleti útjáról Budapestre érkezett. A fantasztikus, sántikáló emberke betért egy kávéházba, ahol volt iskolatársa, Ágai Adolf, a kitűnő „Porzó", billiárdozott. Régen nem látták egymást, de Ágai nyomban ráismert iskolatársára. — Te vagy az, Vámbéry! — kiáltott s ahogy volt, dákóstul a nyakába akart borulni. — Pardon, pardon, — mondta a tudós — je vous ne connais pas (nem ismerem önt). Ágait, akit soha nem hágy el a humora, most bizalmasabban szólította meg: — De nagyra vagy, Hermann! Vámbéry hirtelen abbahagyta a franciáskodást és — mint egykor az iskolában — boldogan rázta meg Ágai kezét. — Szerbusz, Adolf! (Vámbéry üdvözli a sah-t.) Mikor Muzaffer Eddin, a perzsák sahja, Budapesten tartózkodott, lámpással kerestek olyan embert, aki őt perzsa nyelven üdvözölni tudja. Csak két ilyen tudós-