Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-12-06 / 98. szám

BéKéscsaba, 1908. dec. 10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY iák az utolsó 3 év alatt folytatott szeepléséről érdekes nyilatkozatokat tett. ^közöljük azokat a nyilatkozatokat, ilőre hangsúlyozva, hogy a bennük oglalt adatok és állitások mind a Májer enő felelősségére esnek latba. A nyilatkozatok a következők : — Áchim L. András 1906. óv elején negállapodásra jutott az általános váasztójog haladópárti propágálóival, hogy iz általános titkos, egyenlő és községenlénti választójog érdekében országos nozgalmat indit a parasztok között, lyen nagyarányú mozgalomhoz, nagy íéptömegek mozgósításához és szervezéséhez, sajtótermékek, agitátorok, utalások és egyéb költségek fedezéséhez lagy pénzösszegek szükségeltetnek. Ezt udták a haladó-párt vezéremberei, akik íözött ott voltak Fejérváry báró, Krisóffy, Kaffka és mások. Kiutalványoztatok tehét Áchim L. András kezeihez ^engeteg összegeket, hogy ezekből a söltségeket fedezze. — Azt hittem, hogy ezzel az emDerrel, pláne, mert a szükséges eszközök a kezében vannak s tehetsége és rátermettsége is van hozzá: az egész arszág földmivelő népét mozgósítani és szervezni lehet a hamisítatlan általános választójog érdekében. Elegendő tehetséges és fáradságot nem ismerő, az ország összlakosságának gazdasági és kulturális érdekeiért igaz szívvel harcoló bátor ember lett volna Csakhogy Áchim András, aki apró-cseprő dolgokban kellemetlenkedett ugyan a helyi hatóságoknak, a kapott összegekből nem akart költeni a nagyarányú mozgalomhoz szükséges eszközökre és személyi költségekre. Igy a mozgalom csak helyi maradt, sőt folyton lankadt. Összes ténykedései aLból állottak, hogy két-három népgyűlést tartott itt a vidéken, időnként pedig nagyhangú értesítéseket küldött a fővárosi ellenzéki lapoknak, melyek azonban a valóságban komoly alappal nem birtak. — Én nyiitan vallom, hogy báró Fejérváry Gézának, Kristóffy Józsefnek és Kaffka Lászlónak vannak érdemeik. Nekik köszönhető például, hogy a dolgozó milliókat a politikai és gazdasági elnyomatástól felszabadító egvik leghatásosabb eszköz: az általános, községenkint, egyenlő és titkosan gyakorlandó választói jog megvalósítására a korona és az azután kormányra került koalíció ígéretet tett. Hogy ha ez nem lesz a demokrácia ós modern kulturfelfogásnak megfelelően törvénybe iktatva, nem ezen urak büne. — A bűn az olyan Áchim L. András-féle ember lelkét terheli, kinek tehetsége és népszerűsége Magyarország egész parasztságát — nemzetiségi külömbség nélkül — mozgósíthatta volna, sem, ha még ma találkozni fog velük, mert megérkeztek ők is. Itt töltik a nyarat. . . — Ab, akkor én menekülök. Linzig meg sem állok! — Na persze! — S az a fiatalember! Az ön hasonmása! Az útitársam ... A leveles kő dobója, ott a fal mellett ... Ez senki más, mint ön! Most már hiába tagadná ... Oh Istenem! Már könybe lábadtak a szemei . . . Én azonban hamar készen voltam a csellel. Oh, ártatlan csel! ós felsóhajtottam : „Jámbor hazugság, szenifüllesség, most segítsetek!" Csak egy pillanatig tartott, amíg nagyot gondo.tam és merészet . . . Á szivem remegett és néztem, néztem a bájos német leányt. És elszántan vetettem el a kockát, bármint fordul is . . . — Marta kisasszony ! Hát most is azt hiszi, hogy az a levél Paulának szólt, hát nem érzi, hogy önnek akartam életjelt adni magamról ? . . . Hisz én voltam a vasúti ismerős, a hallgatag útitárs ! Együtt ültünk a vonaton Budapesttől Nagy-Komlódig . . . Már akkor megszerettem . . . Nem is tudtam, hogy német s azért irtam magyarul. — Nekem szólt az áthajitott levél ? Vakmerően vágtam oda : — Hát persze, hogy önnek ! — Akkor hát ártatlan Paula? — Már férjhez is ment.. . máshoz ... sietett! — S az anyját hiába vádoltam. -- Nagynéném igazat mondott, a mikor védte Paulát ós kitalálta, hogy ón — önt ostromlom . . . — Ugy hát a magyarok . .. — Még sem olyan gonoszak . . . Győződjók meg és — legyen a feleségem ! . . IV. Márta kisasszony még csak menyasszony. És erősen tanul magyarul, ami apjának, az oszlrák ex-kapitánynak sehogysem fér a fejébe. Az bizonyos, hogy egy ellenségünkkel kevesebb van. a mely óriási mozgalom a polgárságot is magával ragadta volna. — Áchim L. András azzal dicsekedik itt, hogy a saját vagyonágól eddig 40 000 koronát költött politikai célokra. A fővárosban még többet mond. Ott azt állítja, hogy 150,000 koronát költött. Hát ez igen merész valótlanság. Áchim L. András összes telekkönyvei tanúsága szerint 1906. év óta adósságából 41,000 koronát töröltetett. Azelőtt 72,000 koronát tett ki a telekkönyvileg bekebelezett tartozása. Egy 72 000 koronával megterhelt 158 holdas birtok jövedelméből nem lehet ezen birtok kezelési és mivelési költségeit, családi kiadásait fedezni, 5000 koronáért bútort venni, az adósság és egyéb váltótartozások kamatait fizetni ós még 41.000 koronát az adósság tőkéjéből is törleszteni 2 év alatt Világos tehát, hogy mindezt a politikai célokra kapott összegekből fedezte. — Az általa ellenem indított per eldölése Kristóffy, Fejérváry ós Kaffka László tanúvallomásaitól függ. Ha igazat mondanak, politikai nullává fogják Áchim L. Andrást tenni és lehetetlenné további politikai szédelgéseit. Azt hiszem, hogy ez erkölcsi kötelességük, ón tehát teljesen bizom abban, hogy igazat fognak a bíróság előtt mondani. Asszonyi szemmel. Csak újra visszatérek a mult vasárnapi témámhoz. Hisz a látszat egyik fontos hajtókereke a társadalom nagy gépének, amiről köteteket lehetne irni. A nyolcadik főbűn, mert úgyszólván önmagából fejleszt ezer más bűnt és nyomorúságot. Születésekor három boszorkány tartotta a keresztvízre: a kevélység a hiúság ós a nagyravágyás. Ez a három keritő, mely szüntelen közelünkben van, kerget erőnkön felüli munkába, ösztönöz arra, hogy botorul a más pénzéhez nyuljunk, hogy adósságba verjük magunkat. S mig magunk is délibábot kergetünk, azt akarjuk, hogy mások is tündérvárakat, aranybányákat j lássanak szerény polgári háztartásunk helyén. Az előkelő, fényes környezet, a talmi, modern bútorok, a pazar menü, természetesen mindenkire jó hatással van. Valahogy gyerekkorunk óta mindig csak j a szép iránti érzéket verik belénk. Azt j már kevesebben tudják, hogy a „szép" fogalmának a rend ós tisztaság is egyik igen fontos tényezője, nem csupán maga a fényűzés. A pallórozatlan, felületes elme igen gyakran meg lesz e tekintetben tévesztve, ugyancsak a látszat által. Mondjuk : X-nót alaposan leszólják a barátnői valamelyik zsúron azért, mert a gyerekei mindig csinosak, ízléssel, szerintük pazar módon vannak öltöztetve. Fogalmuk sincs róla, hogy azok a gyerekek 2—3 évig elviselnek egy-egy kabátkát, kitűnő fejkötőt azon egy praktikus oknál fogva, hogy az édes mamájuk nem restelli róluk minden séta után le vetni és a szekrénybe zárni a saját tulajdon kezével. Bezzeg a háziasszony bóbeje vadonatúj jegesmedve kosztümjében már ott pocsótázott az udvaron a csatorna alatt s ügyes pesztrája jóvoltából meg is hempergett a szennyeg lében. A tavalyi jegesmedve-kosztüm is hasonló sorsra jutott, sőt egy-két boldog disznóölés emlékét is magánviseli. A látszatnak s a dicsekvő hiúságnak hódol az a menyecske is, ki ha véletlen vendége érkezik, félóra hosszat is várat magára, hogy csipkés, selymes pongyoláját felölthesse, mintha nem volna éppen olyan szép a dolgos házi ruhácskájában, a maga természetes egyszerűségében. ügy, de az égig érő magas kredenchez, a magas plüss-divánhoz uszályos pongyola harmóniá

1, amely szintén csak a látszatjára pongyola. Feszes bélés, halcsontos derék van azalatt. Épp ugy, mint az ebédlőnek is csak a neve ebédlő. A kis gyerekszobában szoktak szorongani az ebéd ós vacsora idején, amely mindenes-szoba egyórtelemben A leghátulsó kis udvari lyuk, ahol nagyot nózne a vendég, ha ugyan nem találna zárt ajtókra. A bábeli zűrzavar semmi ahhoz képest. Sajnos, a házasulandó fiatalemberek is nagyon sokszor a látszatnak lesznek áldozataivá, amikor vakok a délibábok csillogó, üre3 illúzióin keresztül meglátni a színleg egyszerű, de értékes mezőket. Küzdjük az élet harcát s a „szegény" leányok olyanok, mint az értékpapír, egyre jobban esik az ázsiójuk. A küzdőtéren is csak közkatonasorba veszik őket, egy szám ós semmi más. Hogy lelke van," hogy érezni tud, hogy a természet által beléplántált elvitázhatatlan jogai vannak, azzal nem törődik senki. Ehhez jussuk csak azoknak van, kik azt pénzen megvásárolhatják, az édes szülőik szájuktól elspórolt takarékossága, vagy igen sokszor a másokat megkárosító furfangja jóvoltából. S a kérges kezű paraszt nagyapa, aki maga szántott, vetett, nem ismerné meg a hintóban parádézó unokáját, ki tálán emlékét is szógyelve, gúnyosan lemosolygja a másikat, aki gyalogszerrel kerülgeti a sarat, hogy a jól megérdemelt kenyere után fusson. A kerék fordul, mindig fordul . . . Annak a méltóságos nagyapja járt hintóban. Mindegy. Amazt süvegelik, körülveszik hizel§

éssel, — a „voltra" nem csak a zsidó, e a keresztény ember se ad semmit. A „ma" neki a minden, — a holnappal nem törődik. Eljár a keresztelőkre, a hét országra szóló névnapokra, de ugyanannak, ha beüt a „krach" s a meggondolatlan hiúságok után már csak egy golyó a menekülés, — a jogos temetési költséget is leszavazza. De a világ színpadán azért csak mozognak tovább a kifestett lelkek s épülnek a Potemkín-falak és paloták, várva a hízelgő, tapsoló kezeket. mpo. Negyven éves lelkészi jubileum. Petrovics Soma ág. evang. főesperes ünneplése. Bensőségteljes és fölemelő ünnepség zajlott le december 1-én, kedden Szentes városában. A puritán jellemű, fáradhatatlan munkásságu ós apostolos buzgalmu lelkészt, Petrovics Soma békés—csanád—csongrádi ág. ev. főesperest ünnepelte Szentes egész társadalma negyven éves lelkészi működése alkalmából. Negyven óv nagy idő. És ez egész emberöltőt eltölteni közpályán működő embernek ugy, hogy a társadalom tisztelete, szeretete ós nagyrabecsülése soha ne csökkenjen, hanem folytonosan emelkedjék iránta : ehhez nem közönséges egyéni qualitások kellenek. Petrovics Somát pedig bárhol volt és bármilyen pozícióban : mindenütt tisztelet és szeretet környékezte társadalmi és felekezeti különbsógnólkül. Csabának és közelebbről lapunknak külön jogcimök is van arra, hogy meleg szeretettel köszöntsék az érdemes ós nagytudásu lelkipásztort ritka szép jubileuma alkalmából. Hosszabb ideig volt a csabai gimnázium tanára s ez idő alatt a „Bókésmegyei Közlöny" kötelékében mint főmunkatárs is működött. Kedves kötelességünknek tartjuk tehát beállani a nagyszámú ünneplők sorába ós azokkal együtt kívánni a jubilánsnak hosszú, boldog életet. Petrovics Soma kedden lezajlott jubileumi ünnepsége alkalmából Csabáról Szentesre utaztak: Szeberényi Lajos lelkész, Petrovics József és neje, Áchim Kiroly ós neje, továbbá S u c h ^Albert. Az ünnepség, melyen Szentes egész társadalma részt vett, 11 órakor vette kezdetét. Dr. M á t ó f f y Ferenc polgármester vezetésével küldöttség ment a jubilánsért, aki papi ornátusban, a közönség 'lelkes éljenzése között vonult a templomba, mely az ő 25 éves szentesi lelkészi működésének legékesebben szóló bizonysága. Fáradhatatlan buzgalmával az addigi egyszerű imaház helyébe építtette a mostani díszes templomot, Szentes egyik legszebh középületét. A presbitérium díszközgyűlésén elsőnek M o j z s i k Lajos ügyvéd, világi elnök üdvözölte érzósteli szavakkal. Utána H a a s z Antal nagybirtokos, egyházmegyei főfelügyelő tartott tartalmas beszédet, melyben különösen egyházi működését jellemezte az ünnepeltnek. M á t ó f f y Ferenc dr. polgármester Szentes város közönsége nevében üdvözölte, majd pedig Futó Zoltán ref. lelkész, az izr. hitközség főrabbija ós a róm. kath lelkész a testvérfelekezetek üdvözletét tolmácsolták. Petrovics meghatottan válaszolt az üdvözlésekre. Magasszárnyalásu beszédében visszapillantást vetett 25 éves szentesi működésére és közismert szerénységével munkássága minden érdemét barátaira ós munkatársaira hárította. Lelkes óljenzéssel, meg-megujuló ovációval honorálta a közönség a poetikusan szép beszédet. Végül M o 1 e c z Lajos dr. egyházmegyei jegyző ind

!|> ványára az elhangzott összes b9szói ^ jegyzőkönyvbe való iktatását határozta el a közgyűlés. Az ünnepségen hivatalosan képviseltették magukat: Csongrádvármegye, Szentes váro3, az összes helybeli egyházak, a nőegyletek ós az ág. hítv. ev. egyházmegye kötelékébe tartozó vidéki egyházközségek. Este társasvacsora volt a színházteremben. A fényes bankett, melyen mintegy 300-an vettek rószt, egészen a hajnali órákig eltartott ós számos felköszöntő hangzott el a kitüntető szeretettől könyekig meghatott jubilánsra. Apróságok a Ház folyosójáról — Külön fővárosi tudósítónktól. ... Uj megváltás. A Koczurek-ügy hullámai csapkodtak végig a képviselőház folyosóján és egy nagyobb csoport élén Nagy Sándor és Kelemen Samu magyarázták a liberális álláspontot. Hirtelen kijött Rakovszky István az ülésteremből, odalépett a vitatkozókhoz ós egyik kezét Nagy Sándornak, a másikat Kelemen Samunak a vállára téve, tréfás pózba vágta magát. Valahogy ugy festett ez a kép, mintha a néppárti alelnök élő kereszt lenne. Meg is jegyezte valaki: — Ugy nézel ki, kegyelmes uram, mint valami uj Krisztus. Rakovszky erre ingerkedve egy-egy pillantást vetett a két negyvennyolcas képviselőre és maliciózusan jegyezte meg : — Ezek meg a liberalizmus apostolai. Rakovszky nyilván a latrokra célzott, mire Nagy Sándor szatirikusán szólt: — Ha tudnám, hogy aki közöttünk áll, valóban a keresztre kerül, szívesen vállalnám a lator szerepét. Nagy kacagás tört ki, amint így kiosztották egymásnak a történelmi szerepeket és ebbe - a kedélyessógbe veszett a komoly folyosói vita, amelynek valahol másutt lesz még komolyabb folytatása. Mert a néppárt valóban „uj megváltásra" készül . . . * Hiszen, ha tudnám! . . . Felekezeti problémákkal van tele a levegő. Bárhol elkapnak egyet a tisztelt honatyák, ha még akkora hóbort is, odahurcolják a t. Ház elé, inkább szórakoztatás, mint komoly akció céljaira. Szmrecsányi György néppárti képviselőnek a cionizmusról tartott interpellációja is derült perceket szerzett a t. Híznak. Wekerle ós Andrássy alig fértek el a bársonyszékben, ugy l.acajtak az önkéntelenül is sikerült kis/ólások és ellenbombák hatása alatt. Később a folyosóra is kiömlött a tréfás hingulat. J u s t h Gyula színlelt komolysággal odament Szmrecsányihoz és mint ismert liberális, felelősségre vonta : — Azt beszélted, hogy már 1300 koronát gyűjtöttek a cionisták Magyarországon. Csak nem gondolod komolyan, hogy ebből államot lehet csinálni ? — Hiszen ha lehetne, nem volnék ellene. Ilyen nemes célokra magam is gyűjtenék — mondta maliciózusan a néppárti honatya. De attól félek, hogy a pénzt is összeszedik és itt is maradnak. Feministák a háborúban. Most, hogy háborús szelek nyugtalanítják az országot, bohókás gondolata egy kivá'ó politikusnak, aki mint a nők választójogának előharcosa ismeretes. A nagy problémát közelebb akarta hozni a megoldáshoz és fölkereste a maga külön eszméjével a kormánynak egyik tagját. — Sokat gondolkoztam azon, kegyelmes uram, hogyan lehetne a nőket is belevinni az alkotmány sáncai közé. Most van egy tervem. Ha a feministák hajlandók Bosznia védelmére női zászlóaljakat szervezni, akkor ón megadnám nekik a választói jogot. — A hadügyminiszternek lenne ellenvetése — felelte talpraesetten a miniszter. Schönaich aligha egyeznék bele abba, ha a csapatok egy részét állandóan lefoglalva tartanók. Ez az érv megbuktatta a hölgybarát eszméjét, noha Boszniában most nagy a kereslet. A megyei virilisták névjegyzéke. Helyt adnak a felebbezéseknek. A törvényhatóság legtöbb adót fizető polgárainak névjegyzéke október hó végóig tudvalevőleg közszemlére volt kitéve a vármegyeházán, hogy azok,