Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-29 / 96. szám

3 Tótkomlós-vásárhelyi gazdasági vasút. tkomlós nem ad több hozzájáru­lást, Sámson igen. Majdnem két év óta ismételten ír­ik a Tótkomlósról kiinduló, Sámsont ntő és Hódmezővásárhelyen keresz­a tiszai rakpartig kiépítendő gazda­gi vasútról, melyet Vásárhely és ér­keltsége akar kiépíttetni. Ez az érdekeltség meghívta S á r­e z e y Endrét, az Alföldi Első Gazda­gi Vasút igazgató-főmérnökét, hogy a reskedelmi miniszter által kifogásolt [•veket és költségvetést dolgozza át és 'ujtsa be. Ez megtörtént és az érde­itség által tartott ülésen az határozta­tt, hogy az engedélyezési tárgyalás, a .llalatba adás és a részvénytársaság egalakitása iránt akkor fog Hmvásár­sly tanácsa a törvényhatósági közgyii­shez előterjesztéssel élni, midőn a vo­ílvezetés ujabbi terveinek birtokában ;yrészt az építkezés költségei megálla­thatók lesznek, másfelől a békésmegyei •dekeltség hozzájárulási összege tel­ibb jóváhagyással is biztosítva lesz. Amennyiben pedig móg nem lehe­tt tudni, hogy Tótkomlós és Sámson üzségek mekkora összeggel járulnak ozzá a vasút kiépítéséhez s igy a tezvénytársaság sem alakithaló meg ez­lőszerint, felhívta Hódmezővásárhely atósága az említett községeket a nyilat­ozatra, ami ha megtörténik és akkorára vasút átalakított tervei is elkészülnek, yomban megalakul a részvénytársaság kérni fogja a kereskedelmi minisz­ariumot az engedélyezési tárgyalás ki­űzésére, hogy annak alapján és ered­nényeként a vasút építése kezdetét rehesse. Vásárhely megkeresésére a hozzá­árulás nagysága iránt, Sámson község képviselőtestülete már határozott és 50 >zer koronát ajánlott föl. Tótkomlós községe már előbb 20 jzer koronát szavazott volt meg, de az érdekeltség e községtől legalább 70 ezer ioronát kér. Miután a kis vasút Tót­iomlósnak csak másfél kilométer terü­etét érinti, ugy tudjuk, hogy a község uagyobb áldozatot a már megszavazott összegnél hozni nem hajlandó s igy könnyen megeshetik, hogy a rég húzódó vasútépítési terv teljesen megfeneklik, mert már a vásárhelyi érdekeltség sem lelkesül annyira érte, mint kezdetben. — Régebbi hangulat. Igazán tet­szett ? — Remek volt, drága kutyusom. Hiába, csak ti tudtok irni, ezek a fiatal, éretlen hülyék semmit se tudnak ! Pá, drágám! A versed hozd el nekem! Igaz, írj valamit rólam, ha lehet, a la­podban Ugy-e írsz ? Pá, édes poétám ! Őnagysága tovalebben s amig gú­nyosan azon nevet, hogy ezt a vén csacsit hogy beugratta megint, hiszen nem is olvasta a versét (de meg fütyül a versére), azalatt a vén csacsi boldogan veszi elő jegyzőkönyvét s bejegyez egy uj verstémát: — Megmenekülés. Meg akartam halni, elém jött egy bájos leány, tiszta, szűz, fehér liliom és visszaint az életbe. Oh, mig liliomok nyílnak, mig szűz ajkak csókra várnak, addig érdemes élni. S a vers kidolgozásán gondolkodva, szinte jókedvűen tér be valamelyik budai kis korcsmába, ahol jó adag fok­hagymás rostélyos elfogyasztása után hozzákezd három deci borocska elszopo­gatása mellett a „Megmenekülés" cimü költemény megalkotásához, melynek alkotása közben az életet is szépnek találja s amelyért ki is fog neki majd utalványozni a segédszerkesztő vagy tiz koronákat, ilyenféle szellemes és kedves megjegyzés kíséretében: — Óh te vén tökéletlen, hát megint szerelmes verset alkottál ? Nem szégyen­led magad?. Levél a Balkánról. A .Békésmegyei Közlöny" számára irta : Székely Béla. Szófia, november hó. Ideges környezetnek kellős közepé­ből, a politikai látóhatár legrikitóbb színű országából: Bulgáriából gondolni a ma már hóval borított alföldi rónákra, — Isten bizony kellemes dolog. Kelle­mes, kiváltképpen annak, aki az orszá­gok és népek szokásai, helyrajzi viszo­nyai, politikai aspiráció, jellemsajátos­ságai körül észlelhető divertitást kellő­képpen fölfogni, értékelni és taglalni tudja. Erre pedig kiváló talajt nyújt a Balkán, mely a bűbájos Kelet misztikus legendáit, modern népeinek vadságuk­ban is rokonszenves szokásait és egé­szen sajátos politikai viszonyait évszá­zados hagyományoknak talai közé szo­rítja s a nyugati kulturát csak most kezdi érezni áldásaiban és fonákságai­ban egyaránt. Hosszú időkre tervezett keleti utam az időjelzés első oszlopait hagyta maga mögött csak. A *trenul acleleratuh, amely Romániának, ennek a legmodernebb Balkán államnak épp oly dicséretes for­galmi eszköze, mint Magyarországnak a saját gyorsvonata, óránként 80 kilo­méteres sebességgel röpíti az utast Dobrudzsa érintésével Ruscsuk felé. Ez a kis határszéli állomás első lépcsője az igazi Keletnek. Azon Keletnek, amely bűbájos mesék keretében bontakozik ki az ismeretlenség ködéből s csudálatos színével elvakítja a modern kultúrem­ber szemét. Romániában még látunk kulturát. Gyermekes, kezdetleges ez is. De azért bátran elmondhatjuk, mikor a román vonat beviszi az utast Rus­csukba, hogy itt határát értük Európá­nak és ami ezután jön, az egy most berendezkedni kezdő, vadonatúj világ­rész. És ebben a veszedelmekkel teli uj világban, ahol ma forrva fekszik a köz­élet, automobil-utra vállalkozni nem kis dőreség. Mindazonáltal jól esett halla­nunk az albán trónkövetelő Ohyka her­ceg modern gépkocsijának kattogását a ruscsuki pályaudvar előtt. Ez a katto­gás nem jelentett egyebet, minthogy a mi büszke gépkocsink képviseli majd az európai haladást Szófiáig ebben a szik­lás, hegy-völgyes Bulgáriában. A herceggel Bukarestben ismerked­tem meg, monarchiánk konzulénál. Nyers, do rokonszenves egyéniség. Mi­kor megtudta, hogy magyar újságíró vagyok f hogy utam a Balkán államá­nak sötétjébe vezet, lekötelező előzé­kenységgel ajánlotta föl kalauzolását ós gépkocáiját Ruscsuktól Szófiáig. A her­ceg állandó érintkezést tart fönn Szó­fiával. És amint kivettem, Ferdinánd cár székvárosában van főhelye annak a poli­tikai eseményeket előkészítő társaságnak is, amely Ghyka herceget állandóan a sakk­táblán tartja. Hogy ez az újságírói ér­zékkel levont következtetés mennyiben fedi a tényeket, már a legközelebbi jövő igazolni fogja. Mert a balkáni zűrzavar­ban megint nagy események állanak a kü­szöbön. Gyanús utazgatások, látogatások érik egymást s nem lehet figyelmen ki­vül hagynunk azt sem, hogy Milán ki­rály fia, aki Magyarországon nevelke­dett a Zichy grófok gyámsága alatt, ma már szintén inkább Szófiában tartózko­dik . . . Ami a B-dkánt járó európai embert mindenek előtt meglepi: az az utak abszolút rendezetlensége. Hepehupás, állatoktól letaposott, sziklákba bújó s sziklák között elvesző, ösvényszerű földsávokon bukdácsolt e'.őre az auto­mobil. Itt-ott egy-egy hegyoldalba épí­tett falucskát hagytunk magunk után. A házak ablakai — akárcsak a mi csángó falvainkban — be vannak szö­gezve, jeléül annak, hogy a család ide­gen országokban űzi a szerencsét. A derék, szorgalmas bolgár szintén ismeri a kivándorlást. Amerikában, Magyar­országon, Romániában próbál sorsot, mert kedvezőtlen terepviszonyu hazá­jában kenyerét nem tudja megkeresni. Akik itthon vannak, azok a földön­csuszó szegénységgel küzdenek. Egy­két szosztenikórt (100 darab van egy frankban!) elvégezik a legterhesebb munkát is, de száz frank ellenében sem tudnának egy csöpetnyi hust, vagy tejet adni, mert a falvakon ezt is, azt is csak hírből ismerik. A nép mégis megelégedett s nem tudja, mi a „szo­cializmus". Ide jönne csak az az ötven ós másfélszáz holdas, jól hizott, magyar ! alföldi szociálizmus! Isten bizony föl­kopna az éhségtől az álla! Szófiához közelebb jutván, már in­kább érezzük, hogy elért ide is a kul­tura szellője. Megművelt kertek, török kávéházak váltakoznak az útszélen. Né­hol egy korcsma ékelődik a bizarr sorba. A korcsmákban állami emberek mérik az állami italokat, szivart és gyu­fát. Mert itt — mint a balkáni államok legtöbbjében — mindent monopólizált az állam. A gyufa csak olyan drága, mint a szivar s csak olyan rossz, mint szivar és ennivaló. Csak egyetlen egy olcsó dolgot talál itt az európai. Ez az egy pedig örök szégyene a magyarság­nak. Ki ne hallott volna a hungaráról? A balkáni fórfi előtt ez a fogalom egyet jelent az ország közerkölcsiségó­vel Se Romániában, se itt nem találtam olyan nyilvános helyre, ahol ne halla­nék magyar leány-ajkról felhangzó ma­gyar éneket. Vájjon a különböző párt­áilásu képviselők ós a mindenfelé kine­vezett őrszemek hallják-e otthon a „hun­gara" énekét, amely kegyetlenül csap­kod nemzeti érzékenykedésünk arcába ? Ugye nem ? S vájjon miért nem hall­ják ? Illő volna meghallgatni ezt is a nagy nemzeti gondok közepette. A bolgár főváros izzó levegőjében ma nem aktuális a szemlélődés. A nép még mindig az uj királyság kikiáltásá­val járó izgalom hatása alatt áll. Ne rontsuk tehát e hangulatot. Középüle­teiről, szokásairól, titkairól, az udvar intrikáiról ós sok más érdekességről csak legközelebb számolok be a „Békés­megyei Közlöny" olvasóinak. Azt azon­ban már e sorok között is jelezhetem, hogy a bolgár királyság postája rossz ós megbizhatlan. Ezért román területről továbbítom első levelemet is a tenger­sík magyar Alföld felé, amelynek min­den egyes lelkét szivem melegével üd­vözlöm. Ki lesz a nagyváradi püspök ? Arról, hogy ki lesz a gazdag latinszer­tartásu egyházmegye uj kormányzója, ki fog a püspöki állásra kineveztetni, ismételten írtak a lapok. Legutóbb azt irtuk a kinevezés ké­sedelméről, hogy a kormány a püspöki, illetve az egyházmegyei birtokok jöve­delméből a vallásalapitványi alapot akarja gyarapítani. Pedig az ok, mint illetékes helyről értesülünk, nem ez. A kérdésben ugyanis a döntő felek eddig még nem tudtak megegyezni, hogy ki legyen a nagy­váradi püspök. Mint tudjuk, Lányi­n a k, a trónörökös nevelőjének volt és van még mindig a legnagyobb esélye, hogy ki fog neveztetni, de utóbb Lányi, mert a lapok azt írták róla, hogy a püspöki állásért már előzőleg kilin­cselt volna a minisztereknél, annyira megneheztelt e hírért, hogy nem akarja a püspöki széket elfoglalni. Lányi után Párvy, a szepesi püs­pök volt az előtérben, de ez ismét az egyházmegye tót papjaival való leszá­molást ós rend teremtését ambicionálja magának ós kitér az áthelyezés elől. ^ A római szentszék jelöltje R a d n a y Farkas besztercebányai püspök, ki mint nagyváradi kanonok, majd felszentelt püspök, alaposan ismeri a latinszertar­tásu egyházmegyét, a magyar klérus­nak nemcsak nagyképzettségü tagja, de kiváló adminisztrátor. Igy, ha a két előbbi: Lányi ós Párvy megmaradnak eddigi elhatá­rozásuknál, ugy Radnay fog kinevez­tetni, mit nemcsak az egyházmegye pap­sága is örömmel fogadna, hanem első­sorban Békéscsaba, mert Radnay itt élte a boldog gyermekkort s igy nemes szivében Csaba első helyen áll. Tanácsülés Békéscsabán. — A hatósági husszék ügye. — Intézke­dések árvíz esetére. — Tehénlegelő a hold­ban. — A tűzoltók és hajdúk ruhája. — Békéscsaba község pénteki tanács­ülésén végre elintézést nyert a ható­sági husszék régen húzódó ügye is. 1 Ezenkívül fontos intézkedéseket tett a tanács könnyen bekövetkezhető árvíz­veszedelem esetére. Érdekes volt a négy holdnyi tehénlegelő ügye, mely a köz­ség vagyonkönyveiben már régóta sze­repel ós senki sem tudja, hol van. A ta­nács expedíciót küldött a rejtélyes négy hold felfedezésére, amely expedíciónak vezetője ós tagja az ügyész. Első tárgy a főszolgabíró abbeli intézkedése volt, hogy a felfüggesztett erzsébethelyi orvos helyettesítésével dr. Vas Vilmost bizta meg. A tanács tudomásul vette az intézkedést. A hatósági husszék a városháza melleti s az Aradi Ipar- és Népbank tulajdonát képező telken lévő mészár­székben nyer ideiglenesen elhelyezést, mely e célból félévre bárbe vett a köz­ség. A vágást ós kimérést Weisz Móric csabai mészárosra bizta a tanács, aki erre vonatkozólag ajánlatot adott be Egyidejűleg utasította a bírót és fő­jegyzőt, hogy Weisz Móriccal kösse meg a szerződóst. A gyalogsági laktanya parancsnok­sága azt kérte a községtől, hogy épít­tessen kocsiszínt. Minthogy a laktanya­épület haszonbérbe adása idején a köz­ség erre kötelezettséget nem vállalt, a tanács a k 'relmet elutasította. Kerepeczki György, Lipták F. János és S u r i n Pái ideiglenes rend­őröket, minthogy alkalmazhatóságukról többször tanúbizonyságot tettek, állá­sukban véglegesítette a tanács. Eset'.eges árvizveszedelem idejére összeirattak a szükséges gyalog- és igás­napszámok. Gyalognapszám 15.181, igás­napszám pedig 5518 kell. Árvízveszély esetén a rendelkezésre álló közerő ve­zetésével B o d ó József községi segéd­mérnök ésZsilnszky Mátyás esküdt bízattak meg. A községi vagyonkönyvben és ki­mutatásban már évek óta szerepel 4 hold felsővógi tehónlegelő, amelyről a tanácstagok nem tudnak semmit. A ta­nács megbízta az ügyészt, hogy kutassa fel, hol, merre van az a legelő, nem vette-e valaki birtokáaa jogtalanul ? A tűzoltók ós hajdu'í egyenruháza­tának szállításával Tímár Endre férfi­szabó, a lábbeli szállítással pedig Durai Pál csizmadiamester bízattak meg, azzal a kikötéssel, hogy a ruhákat és lábbeli­ket csak magyar gyártmányú anyagból készíthetik. Kelemen László anyakönyv­vezető-jegyző előterjesztésére — figye­lembe véve azt, hogy naponta 21 iií­zasságot köt és rendes hivatalos dolgait nem végezheti el, január l-ig egy ki­segítő napidijast engedélyezett a tanács. Milák János volt 48-as nemzetőr­nek a szegényházba való felvétel iránti kérelme teljesítésre talált; ellenben el­utasította a tanács Hrdlicska Már­ton tüzifasegély iránti kórelmét. A desinficiáló gőzgép számára a sze­gényház udvarán egy szint építenek. Asszonyi szemmel. A modern technika a fény s a vilá­gítás előállításában szinte önmagát multa felül. Konkurálnak a Nappal s ha igy haladunk, a növényzet is lényeges átala­kuláson fog keresztül menni. Mestersé­ges uton fejleszthetjük őket. A fizika és kémia búvárai tudják a színeknek minő befolyása van nemcsak a növényi, de állati, sőt szorosan véve az emberi szer­vezetre is, hogy többet ne mondjak: a kozmetika szerint a kék fény módfelett erősiti és növeli a hajszálakat. De a szí­nek befolyásolják az idegeket, sőt a lelki állapotot is. Az élőhalottak biro­dalmában a melankólikusokat vörös a heveseket zöld, vagy kék tónusu szo­bákba internálják. Színpadon, vagy bár­hol, az effektust a helyes világítás adja meg s valahogy a mindennapi életben is valamely esemény vagy cselekedet elbírálásánál szinte igen fontos szere­pet játszik a világítás, a „látszat" — ter­mészetesen átvitt értelemben gondolva. A látszat ikertestvére a „pech". Rende­sen a legjobb emberek szoktak peches-ek lenni, amikor a legártatlanabbul is olyan helyzetekbe kerülnek, a látszat annyira ellenük vall, hogy egy tenger se mos­hatja őket többé fehérre. Csak egy példát a sok közül. Z.-nó egyedül van otthon a három éves fiacskájával. Férje éppen a hiva­talban s mivel épen cselédmizéria van a háznál, rajtuk kivül senki sincs oda­haza. X. ur, a család régi ismerőse, vá­! Kész férfi-ruhák, a legkényesebb ízlésnek megfelelöleg, nagyválasztékban kaphatók, úgyszintén mérték utáni megrendelésre kószitek: felöltő, télikabát, szalon-, . * , Ilótócpcaháii zakó-, szmoking-, vadász- ós kerékpár-öltönyöket, mö m DWH»l»a*UBU, legfinomabb kivitelben, a legújabb divat szerint. Vasut-utca, sirköraktárral szemben. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom