Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-26 / 95. szám

10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1908. nov. 4. volt akkor Pest s különösen mi volt akkor a magyar ipar. Az olyan világlátott ember, a milyen a párisi munkavezető volt, nehezén tudta megtalálni a helyét. Az Üllői-nt végén volt még valamirevaló asztalosmühely, a melynek az ajtaja fölé ezt a furcsa cégért akasztotta ki a mester: Butorkézmiizeti gyár. A messze földről jött asztalos oda kopogtatott be legelőbb. A mester egy Taüszig nevü ur, fogadta meglehetősen bizalmatlanul. — Egyenesen Párisból jövök — mondotta a legény — s ha megtudunk egyezni, beállok az ön gyárába művezetőnek. A derék Tauszig ur kicsinylően mérte végig a jövevényt s miután valami atyai tanácscsal kitessékelte, megparancsolta az inasának, hogy ezt az embert többé be ne bocsássa hozzá, mert eszelős, nagyralátó. De alig mult el öt-hat esztendő, az elutasított munkakereső, aki addig másfelé dolgozgatott, mégis esik oda kerüit az üliői-uti gyárba s hozzá nemis munkavezetőnek, hanem gazdának. S ernyedetlen szorgalma, tudása és Ízlése ezt a primitív műhelyt alakította át az első modern bútorgyárrá, amely a hetvenes évek végén a szegedi és székesfehérvári kiállításokon országos hírnévre segítette esterét. ni De Thék Endre nem érte be azzal, hogy egyik legelső iparosa lett hazájának. Legszebb sikerei között is haj- j szólta az a vágy, hogy visszaszerezze az ősi kuriat, vagy szerezzen legalább hozzája hasonlót. S az ö csodálatos energiája csakugyan megvalósította ezt az álmát is. A régi földet már nem válthatta vissza, de megvásárolta Hontmegyében a lontói Prónay-uradalmat, a meiyet valóságos mint'agazdasággá varázsolt át. És ha megkérdeznék tőle, aligha tudná megmondani, hogy mire büszkébb: a zongoráira, amelyek a világversenyt is diadalmasan állják meg, vagy pedig a lontói gyümölcsös almáira és körtéire. De mint lélekben is igazi nemes ember, nemcsak magáért dolgozott fáradhatatlanul, hanem szive és elméje kincseivel gyarapította azokat is, akik nálánál gyöngébbek. Amikor levetette a munka-zubbonyát, gyűlésekre, értekezletekre járt s eleven példaként állott a magyar iparosság elé, amely már régóta vezérének tekinti. S hogy ne csak tanácscsal, hanem cselekedettel is szolgálja a törekvéseket, a melyeknek apostola lett, megalapította második szülővárosában, Orosházán az inas-otthont, ahol a jövendő mesterembereit szeretet és bölcseség óvja a veszedelmektől, amelyek a fiatalságnak mindig a sarkában vannak. S hogy igazán mesévé legyen a mese, a nemes ősök ivadéka, aki dolgos két kezével mindent vissza szerzett, ami már el volt veszve, most a király kegyelméből olyan úrrá lett, akit méltóságosnak kell titulálni. Ha büszkévé teszi Thék Endrét az udvari tanácsos méltósága, bizonyára csak azért büszke rá, mert soha nem keresett tisztességet ad a mesterségének, amelyért egy életen keresztül szenvedett, küzködött ós dolgozott. Az igaz mese tanulságát talán nem kell szavakba önteni. B. H. * Thék Endre kitüntetése nagy megelégedésére szolgálhat mindazoknak, a kik akár szóval, akár tettel részt vesznek ahban a nagy mozgalomban, amely a hazai iparfejlesztést tűzte ki céljául. A kitüntetett férfiú mindkét formában — szóval is, tettel is — bőven kivette részét a munkából, amelyben számos sikere volt.Eredményes munkálkodásának megkoronázása uj méltósága, amelyről örömmel értesül sok ismerőse és tisztelője. Orosháza képviselőtestülete és az ipartestület a kitüntetés alkalmából táviratilag üdvözölték Thék Endrét. A csabai ipartestület is táviratilag üd- I vözölte Thék Endrét legfelsőbb kitün- ' tetése alkalmából, melyre az ünnepelt 1 szerdán délelőtt a koiveikező választ küldte Wagner József elnökhöz : „Ha j zafias, gyöngéd megemlékezésüket hálás i köszönettel vettem, amely messze felette I van csekély, de igaz jóakaratból tett ' munkásságomnak, melyet kisiparos tár- ; saim érdekében tettem. Vajha azon óha- ! jom teljesülne, hogy becsületes, törekvő i társaim az iparból fakadt munkásságuk I alapján boldogok lennének. Ismételten I köszönetemet. T-h é k". Békéscsaba virilistái. Seiler Elek, a békéscsai járás főszolgabirája most állította össze Csaba legtöbb adót fizető polgárainak kiigazi- ! tott névjegyzékét. A névjegyzék november 30-ától, hétfőtől kezdve 5 napon keresztül közszemlére lesz kitéve a községházán s ugyanazon naptól számított 15 napon belül nyújthatják be kifogásaikat azok, akik a jegyzék összeállításával nincsenek megelégedve. Eszerint Csaba virilistái a következők : Rendes tagok: Kor. Szalay József 10206-69 Gróf Hoyos Miksa 8650 34 Rosenthal Adolf 6721 82* Beliczey Géza 589216 Haraszti Sándor 514214 Omazta Gyula 428838 Id. Kocziszky Mihály 3947-43* Nemeskey Andor 3050 42* Fábry Károly 3032 38* Özv. Honchard Ferencné 2509 74 Kovács L. Mihály 2428 08* Ifj. Kocziszky Mihály 2353 44* Dr. Fáy Samu 2292-18* Weisz Ede 2193 64 1 Dr. Ursziny János 2025-—* Özv. Kiiment Z. Györgyné 197589 , Varságh Béla 1905 80* j Dr. Szondi Lajos 188802* , Dr. Sailer Vilmos 1770 38* Reichardt József 1759 87 Póttagok: Özv. Félix Ákosné 1739 25 Áchim Gusztán 1709 24* Kitka János 164446 Reisz Simon és Hermann 159012 Kiiment János 1425-72 A *-gal jelöltek adója kamarai tagság és oklevél alapján kétszeresen számit. A Ház folyosójáról és egyéb apróságok. — Külön fővárosi tudósitónktól. ... Házi zsidó, házi gróf. A képviselőház folyosóján a legötletesebb anekdótamondók is nagyot kacagtak báró K a a s Ivornak, a t. Ház állandó folyosói kültagjának egyik szellemes megjegyzésén, a melyet H e n c z Károly interpellációja után mondott el. Hencz tudvalevően L á n c z y Leót aposztrófálta és kimutatta felőle, hogy a hatalmas pénzkirálynak nagyobb az ereje, mint Magyarország belügyminiszterének. — Hja, változnak az idők, — mondotta Kaas Ivor. — Régen minden grófnak volt egy házi zsidója, de mióta a házi zsidók megtollasodtak, azóta minden gazdag zsidónak — házi grófja van. A bonmot-ban szereplő gróf alatt persze nem Andrássy Gyulát értette a báró. * A képviselő menyasszonya. A t. Ház leghosszabb járatú szónoka, Nagy György, akit általában a rokonszenves székelynek neveznek, vőlegénysorban van. Menyasszonya, egy nagyon szép kolozsvári leány, már hetek óta Pesten van, hogy választottjának szónoklataiban gyönyörködjék. Sűrűn eljár a Házba a hetes karzatra, amelyet képviselők hozzátartozói számára tartanak fönn. Nagy György persze igyekszik kivágni a rezet és gyakran csak azért beszél, mert ott vari a menyasszonya. Megtudta ezt W e k e r 1 e S índor ós megfogta a kitűnő Gyurka egyik barátját. — Kérlek, csináljatok már valamit. Kapacitáljátok ezt a Nagy Gyurkát, hogy nősüljön már meg. A menyasszonyának beszél óraszámra ós mi is kénytelenek vagyunk lenyelni. — Nem jó lesz kegyelmes uram, mert vidéki a leányzó, ha pedig asszony lesz, mindennap eljön. — Nem ismerik a házasságot — szólt ravaszul, szemeit hunyorgatva a miniszterelnök. Ha már a férje lesz, nem félek. Akkor az asszony vesziátaszót. * A kormányzó hang. Disztingvált társaság előtt mutatta beKlupathy Jenő professzor és B e r g e r Krisztián a technika uj csodáit, a hanggal és fónynyel való kormányzást. írtak róla a lapok, milyen ördöngösen hozza működésbe a hang és a fény az inditó szerkezeteket, hogyan lövi ki a torpedót, hoz létre villamos kapcsolást stb. A hallgatóság nem győzte csudálni a gyönyörű kísérleteket, amelyek befejeztével melegen gratulálták a két zseniális föltalálót. Az egyik jelenvolt tanár, akinek azonban nem a fizika szakmája, savanyu mosolylyal rázta meg Klupathy kezét. — Kedves kolléga ur, modotta neki, az ön találmánya nem is olyan meglepő, amint ön gondolja — Hogy-hogy ? — kérdezte megütődve a fölfedező. — Hát kérem — felelt a papucshős hiróben álló tanár — az én feleségem már régóta csinálja azt, amit önök most bemutattak. Ő is hanggal kormányoz, sőt mi több, ettől a hangtól nyomban működésbe jönnek a házi-szerek. Az egész társaság pompásan mulatott az elmés, de mindenesetre nagyon őszinte vallomáson. * Biztosítás kabátlopás ellen. Szilágyi Dezső mondta, hogy az emberi furfang nagyobbodásával lépést kell tartania a védekezésnek és a büntetésnek. Ezt az axiómát kezdik megszívlelni a nagy városokban, ahol évenkint leleményesebb fogásokhoz nyúlnak a kabáttolvajok. A kávéházi élet fejlődésével föllendült a kabátlopás is s ez ellen eddig vajmi kevés védelmet nyújtott a garderobe nevezetű intézmény. Bécsben a tolvajoknak ez az iparága létrehozott egy újfajta biztosítási metódust. Részvénytársaság alakult nagy alaptőkével, amelynek feltótelei igen kedvezőek. A kávéházba, járó vendég évente három korona húsz fillért fizet ós ezzel az öszszeggel megváltja a kabát vagy bunda személyes gondozását. Aki nem jár mindennap kávéházba, hanem esetenkint kívánja a kabátját biztosítani, az negyven fillér biztosítási dijat fizet. Ez a biztosítás Bécsnek ötszáz nyilvános helyiségére terjed ki, tehát aki átalányösszeget fizet, annak a kabátja mind az ötszáz helyen biztos. A maximális kártérítési összeg, amit a biztosító-társaság fizet egy-egy kabát után : ötszáz korona. A legkitűnőbb városi bundát sem értékelik többre. A bécsi ujitás Budapesten is hódit — melyik bécsi divat nem hódit Budapesten ? — és már itt is tekintélyes számú nyilvános helyen teheti le a vendég a kabátját gond nélkül. Természetes, hogy a reform megreformálta a tolvajfurfangot is. A tolvajok átvedlettek csalókká ós a következő módon dolgoznak: két csirkefogó öszszebeszél, bemegy a hávéházba és két asztalnál, jó messzire egymástól, helyet foglal. Az egyik kabáttal jön, egészen értéktelen kabáttal, amelyet a másik elemel. A kabátjafosztott vendég — mikor már társa lőtávolon kivül van — felugrik, lármát üt, rendőrért kiált. A kabátot persze negyven fillérrel bebiztosította A társaság, amelynél nyomban panaszt tesz, legalább is a tízszeresét fizeti a kabát értékének. Épp ezért ajánlatos lenne, ha mielőbb megalakulna a kabátbiztositás kijátszása ellen biztosító társaság. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az orszáeoc központi időjelző állomás mára sz7raz, hideg időt jelez. — Nagylelkű adomány. A fiatal csabai református egyház, mely ezidőszerint még a főgimnázium tornatermében tartja rendes vasárnapi isteni tiszteleteit, nagyon szeretne már szép, megfelelő díszes hajlékot emelni az Urnák. Anyagi ereje fogyatékosságánál fogva azonban, mint mindenütt, ugy itt is a hivek és emberbarátok áldozatkészségére támaszkodhatik Annak idején hirt adtunk már Omazta Gyula kir. közjegyző nagylelkű adományáról, ki telket ajánlott föl a templom és paplak céljaira. Most ismét egy nemes adományról adhatunk hirt. A presbitérium ugyanis adományleveleket bocsátott ki ujabban a templomépítés céljaira. Egyik ilyen adománylevélre id. P á n d y István, csabai ügyvéd 4000 koronát jegyzett. A hitét ily áldozatkészen szerető öreg ur adománya nagy örömet keltett a presbitérium kebelében, mely küldöttségileg fog neki köszönetet mondani érte. Bár a vonzó példa másokat is hasonló tettekre ragadna! . . . — Későn érkezett patika-jog. Nagyváradon hosszas huzavona után megengedte a belügyminiszter a 13-ik gyógyszertár felállítását. A nagyváradiak igen szerették volna, ha az uj gyógyszertárat C s a n á d y Kálmán nagyváradi születésü gyógyszerósz-segód nyerte volna el. Azonban a belügyminiszter nem respektálta a nagyváradiak lokálpatriotizmusát, hanem S i m i g h István füzesgyarmati gyógyszerésznek adományozta a gyógyszertárat. Ez az adomány ugyancsak későn érkezett, mert | szegény Simigh nem régen meghalt. A nagyváradi lokálpatrióták vágya tehát minden valószínűség szerint teljesülni fog. — Halálozás. Dr. Révész Fülöp csabai orvost és nejét, szül. Valentin Laurát nagy bánat érié anyósa, illetve édes anyja, özv. Valentin Dávidnó, élte 72-ik óvóben törtónt elhunytával. A köztisztelt matronát, kit nagy családja j vett szeretettel körül, a bajai temetőaen ' helyezték örök nyugalomra. — Csák György búcsúja. Köztudomású, hogy Csák György, volt gyulai m. kir. pénzügyigazgató, kir. tanácsos nyugdíjazása előtt szabadságra ment ós vissza sem tért Gyulára. Most aztán Békésen jártában ellátogatott Gyulára is s csak természetes, hogy a pénzügyigazgatóságot is felkereste. Midőn a tisztviselői kar volt főnökének érkeztéről értesült, a pónzügyigazgatóság, a mellé rendelt számvevőség s a kir adóhivatal tisztikara a legnagyobb csendben gyülekezett az igazgatósági épület nagytermében. Amint Csák György Roedig e r Gyula pónzügyigazgatóval a terembe lépett, meglepetten maga előtt látta tisztikarát, melynek nevében Gryneusz György pénzügyigazgató-helyettes a következő beszédet intézett hozzá : „Nagyságos Uram! Volt tisztikarod vesz körül. Az a tisztikar, mely tanuja volt tizenöt évi itteni sikerdus működésednek, az a tisztikar, amely tágabb értelemben vett családod volt, amely családban te viselted a jó apát és mi a tiszteletteljesen szerető gyermekeket. Most, mikor minden köteíék elszakad közöttünk, csak egy, a legerősebb és legnemesebb maradt meg: az őszinte szeretet köteléke ós ez gyűjtött egybe, hogy még egyszer együttesen mondhassunk búcsút és kívánhassuk, hogy jól végzett munkád után a pihenés hoszszan tartó legyen ós nyújtson sok örömet még az élet családodban. Kérünk, tárts meg minket a távolban is jó emlékedben ós fogadd szívesen a most már egységessé vált tisztikar szerény emléktárgyát. Éltessen a mindenható 1" E közvetlen szívből jóvő szavak mély hatással voltak a jelenlevőkre s nem egy szemben könycsepp ült. Csák György meghatottan, röviden körülbelül a következőket válaszolta: „Kedves Barátaim ! Veletek éreztem mindig. Érdekeitek iránt sohsem voltam közömbös, mint apátok, — s ezt koromnál fogva vindikálhattam magamnak, — ahol lehetett, segítségetekre lenni igyekeztem, ígérni, emberi gyarlóságaink közé tartozik, de amig emlékezni tudok, abban mindig megőrizlek benneteket és arra kórlek, tartsatok meg ti is engem továbbra is barátságotokban" Az óljenzóssel fogadott beszéd után a jelenlevőkkel kezet fogott s majd az emléktárgyat, mely egy gyönyörű, masszív ezüstből készült boros-készlet tálcával, nézegette Csák. Végül Csák György, Roediger Gyula és a megjelent tisztviselői kar a „Komló"-ba vonult, honnét Csák György 12 órakor végleg elutazott. — Lovich polgármester fegyelmi ügye. Ambrus Sándor alispán Lovich Ödön dr. gyulai polgármester ós Szikes György első jegyző magukkérte fegyelmi ügyében az előzetes vizsgálat eredményéhez képest meghozta az Ítéletet. E szerint a további eljárást beszüntette a két megrágalmazott tisztviselő ellen, mivel a vizsgálat folyamán maga a gyanúsító, P e 11 n e r városatya is elismerte, hogy igazságtalanul járt el a két tisztviselővel szemben. — Tótkomlós és a magyar nyelv. A tótkomlósiak csak nem akarnak férni a bőrükben. Ugy látszik, itt a színmagyar Alföld közepén escész kis Tótországot akarnak csinálni. Vagy legalább néhány ottani okvetetlenkedőnek ez az álma. Csak nem régen irtunk a publikáció nyelvéről, már megint Tótkomlóssal van baj a vármegyén. B e n y ó István azt indítványozta egy képviselőtestületi gyűlésen, hogy a jegyzőkönyvek tótul is vezettessenek. A képviselőtestület e hazafiatlan indítvány felett napirendre tért. Benyó megfelebbezte a törvényhatósághoz, mely az indítványt szintén visszautasította azzal az indokolással, hogy a törvény megengedi ugyan az idegen nyelvű jegyzőkönyvvezetést is, ha szükség van rá és a közgyűlési tagok egy ötödrésze ugy kívánja, de Tótkomlós jegyzőkönyvei már fennállása, 1746 óta mindig magyar nyelven vezettettek és most, amikor magyarosodás ; tekintetében is előbbre van, egyáltaláj ben nincs szükség a tótnyelvü jegyző! könyvekre. A törvényesség szempontj jából a törvényhatóság e döntvénye megfelebbezhető a belügyminiszterhez, akinek határozatára kíváncsiak vagyunk. A sopronihoz hasonló határozat esetén a tótkomlósi jegyzőkönyv ügye országos botránynyá is dagadhat. — A közigazgatás egyszerűsítése. A közigazgatás egyszerüsitésóről szóló 1901. évi XX. t.-c. elrendeli, hogy a községek számviteli ós pénzkezelési szabályrendeletét az egósz országban egyöntétüleg kell megalkotni. A belügyminiszter most értesítette a törvényhatóságot, hogy az egyöntetű szabályrendelet előadói tervezete most már készen van, ugy hogy a jövő évben már az egész országban életbe fog lépni az uj szabályrendelet.