Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-26 / 95. szám

10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1908. nov. 4. volt akkor Pest s különösen mi volt akkor a magyar ipar. Az olyan világ­látott ember, a milyen a párisi munka­vezető volt, nehezén tudta megtalálni a helyét. Az Üllői-nt végén volt még valamirevaló asztalosmühely, a melynek az ajtaja fölé ezt a furcsa cégért akasz­totta ki a mester: Butorkézmiizeti gyár. A messze földről jött asztalos oda ko­pogtatott be legelőbb. A mester egy Taüszig nevü ur, fogadta meglehetősen bizalmatlanul. — Egyenesen Párisból jövök — mondotta a legény — s ha megtudunk egyezni, beállok az ön gyárába műve­zetőnek. A derék Tauszig ur kicsinylően mérte végig a jövevényt s miután va­lami atyai tanácscsal kitessékelte, meg­parancsolta az inasának, hogy ezt az embert többé be ne bocsássa hozzá, mert eszelős, nagyralátó. De alig mult el öt-hat esztendő, az elutasított munka­kereső, aki addig másfelé dolgozgatott, mégis esik oda kerüit az üliői-uti gyárba s hozzá nemis munkavezetőnek, hanem gazdának. S ernyedetlen szor­galma, tudása és Ízlése ezt a primitív műhelyt alakította át az első modern bútorgyárrá, amely a hetvenes évek végén a szegedi és székesfehérvári kiállításokon országos hírnévre segítette esterét. ni De Thék Endre nem érte be azzal, hogy egyik legelső iparosa lett hazájá­nak. Legszebb sikerei között is haj- j szólta az a vágy, hogy visszaszerezze az ősi kuriat, vagy szerezzen legalább hozzája hasonlót. S az ö csodálatos energiája csakugyan megvalósította ezt az álmát is. A régi földet már nem válthatta vissza, de megvásárolta Hont­megyében a lontói Prónay-uradalmat, a meiyet valóságos mint'agazdasággá varázsolt át. És ha megkérdeznék tőle, aligha tudná megmondani, hogy mire büszkébb: a zongoráira, amelyek a vi­lágversenyt is diadalmasan állják meg, vagy pedig a lontói gyümölcsös al­máira és körtéire. De mint lélekben is igazi nemes ember, nemcsak magáért dolgozott fá­radhatatlanul, hanem szive és elméje kincseivel gyarapította azokat is, akik nálánál gyöngébbek. Amikor levetette a munka-zubbonyát, gyűlésekre, érte­kezletekre járt s eleven példaként állott a magyar iparosság elé, amely már régóta vezérének tekinti. S hogy ne csak tanácscsal, hanem cselekedettel is szolgálja a törekvéseket, a melyeknek apostola lett, megalapította második szülővárosában, Orosházán az inas-ott­hont, ahol a jövendő mesterembereit szeretet és bölcseség óvja a veszedel­mektől, amelyek a fiatalságnak mindig a sarkában vannak. S hogy igazán mesévé legyen a mese, a nemes ősök ivadéka, aki dol­gos két kezével mindent vissza szerzett, ami már el volt veszve, most a király kegyelméből olyan úrrá lett, akit méltó­ságosnak kell titulálni. Ha büszkévé teszi Thék Endrét az udvari tanácsos méltósága, bizonyára csak azért büszke rá, mert soha nem keresett tisztességet ad a mesterségének, amelyért egy éle­ten keresztül szenvedett, küzködött ós dolgozott. Az igaz mese tanulságát talán nem kell szavakba önteni. B. H. * Thék Endre kitüntetése nagy meg­elégedésére szolgálhat mindazoknak, a kik akár szóval, akár tettel részt vesznek ahban a nagy mozgalomban, amely a hazai iparfejlesztést tűzte ki céljául. A kitüntetett férfiú mindkét formában — szóval is, tettel is — bőven kivette ré­szét a munkából, amelyben számos si­kere volt.Eredményes munkálkodásának megkoronázása uj méltósága, amelyről örömmel értesül sok ismerőse és tisz­telője. Orosháza képviselőtestülete és az ipartestület a kitüntetés alkalmából táviratilag üdvözölték Thék Endrét. A csabai ipartestület is táviratilag üd- I vözölte Thék Endrét legfelsőbb kitün- ' tetése alkalmából, melyre az ünnepelt 1 szerdán délelőtt a koiveikező választ küldte Wagner József elnökhöz : „Ha j zafias, gyöngéd megemlékezésüket hálás i köszönettel vettem, amely messze felette I van csekély, de igaz jóakaratból tett ' munkásságomnak, melyet kisiparos tár- ; saim érdekében tettem. Vajha azon óha- ! jom teljesülne, hogy becsületes, törekvő i társaim az iparból fakadt munkásságuk I alapján boldogok lennének. Ismételten I köszönetemet. T-h é k". Békéscsaba virilistái. Seiler Elek, a békéscsai járás fő­szolgabirája most állította össze Csaba legtöbb adót fizető polgárainak kiigazi- ! tott névjegyzékét. A névjegyzék novem­ber 30-ától, hétfőtől kezdve 5 napon keresztül közszemlére lesz kitéve a köz­ségházán s ugyanazon naptól számított 15 napon belül nyújthatják be kifogá­saikat azok, akik a jegyzék összeállítá­sával nincsenek megelégedve. Eszerint Csaba virilistái a következők : Rendes tagok: Kor. Szalay József 10206-69 Gróf Hoyos Miksa 8650 34 Rosenthal Adolf 6721 82* Beliczey Géza 589216 Haraszti Sándor 514214 Omazta Gyula 428838 Id. Kocziszky Mihály 3947-43* Nemeskey Andor 3050 42* Fábry Károly 3032 38* Özv. Honchard Ferencné 2509 74 Kovács L. Mihály 2428 08* Ifj. Kocziszky Mihály 2353 44* Dr. Fáy Samu 2292-18* Weisz Ede 2193 64 1 Dr. Ursziny János 2025-—* Özv. Kiiment Z. Györgyné 197589 , Varságh Béla 1905 80* j Dr. Szondi Lajos 188802* , Dr. Sailer Vilmos 1770 38* Reichardt József 1759 87 Póttagok: Özv. Félix Ákosné 1739 25 Áchim Gusztán 1709 24* Kitka János 164446 Reisz Simon és Hermann 159012 Kiiment János 1425-72 A *-gal jelöltek adója kamarai tagság és oklevél alapján kétszeresen számit. A Ház folyosójáról és egyéb apróságok. — Külön fővárosi tudósitónktól. ... Házi zsidó, házi gróf. A képviselő­ház folyosóján a legötletesebb anekdóta­mondók is nagyot kacagtak báró K a a s Ivornak, a t. Ház állandó folyosói kül­tagjának egyik szellemes megjegyzésén, a melyet H e n c z Károly interpellációja után mondott el. Hencz tudvalevően L á n c z y Leót aposztrófálta és kimu­tatta felőle, hogy a hatalmas pénzkirály­nak nagyobb az ereje, mint Magyar­ország belügyminiszterének. — Hja, változnak az idők, — mon­dotta Kaas Ivor. — Régen minden gróf­nak volt egy házi zsidója, de mióta a házi zsidók megtollasodtak, azóta min­den gazdag zsidónak — házi grófja van. A bonmot-ban szereplő gróf alatt persze nem Andrássy Gyulát értette a báró. * A képviselő menyasszonya. A t. Ház leghosszabb járatú szónoka, Nagy György, akit általában a rokonszenves székelynek neveznek, vőlegénysorban van. Menyasszonya, egy nagyon szép kolozsvári leány, már hetek óta Pesten van, hogy választottjának szónoklatai­ban gyönyörködjék. Sűrűn eljár a Házba a hetes karzatra, amelyet képviselők hozzátartozói számára tartanak fönn. Nagy György persze igyekszik kivágni a rezet és gyakran csak azért beszél, mert ott vari a menyasszonya. Megtudta ezt W e k e r 1 e S índor ós megfogta a kitűnő Gyurka egyik barátját. — Kérlek, csináljatok már valamit. Kapacitáljátok ezt a Nagy Gyurkát, hogy nősüljön már meg. A menyasszonyának beszél óraszámra ós mi is kénytelenek vagyunk lenyelni. — Nem jó lesz kegyelmes uram, mert vidéki a leányzó, ha pedig asszony lesz, mindennap eljön. — Nem ismerik a házasságot — szólt ravaszul, szemeit hunyorgatva a miniszterelnök. Ha már a férje lesz, nem félek. Akkor az asszony vesziátaszót. * A kormányzó hang. Disztingvált tár­saság előtt mutatta beKlupathy Jenő professzor és B e r g e r Krisztián a tech­nika uj csodáit, a hanggal és fónynyel való kormányzást. írtak róla a lapok, milyen ördöngösen hozza működésbe a hang és a fény az inditó szerkezete­ket, hogyan lövi ki a torpedót, hoz létre villamos kapcsolást stb. A hallga­tóság nem győzte csudálni a gyönyörű kísérleteket, amelyek befejeztével mele­gen gratulálták a két zseniális föltalálót. Az egyik jelenvolt tanár, akinek azon­ban nem a fizika szakmája, savanyu mosolylyal rázta meg Klupathy kezét. — Kedves kolléga ur, modotta neki, az ön találmánya nem is olyan meg­lepő, amint ön gondolja — Hogy-hogy ? — kérdezte meg­ütődve a fölfedező. — Hát kérem — felelt a papucshős hiróben álló tanár — az én feleségem már régóta csinálja azt, amit önök most bemutattak. Ő is hanggal kormá­nyoz, sőt mi több, ettől a hangtól nyomban működésbe jönnek a házi-szerek. Az egész társaság pompásan mula­tott az elmés, de mindenesetre nagyon őszinte vallomáson. * Biztosítás kabátlopás ellen. Szilágyi Dezső mondta, hogy az emberi furfang nagyobbodásával lépést kell tartania a védekezésnek és a büntetésnek. Ezt az axiómát kezdik megszívlelni a nagy vá­rosokban, ahol évenkint leleményesebb fogásokhoz nyúlnak a kabáttolvajok. A kávéházi élet fejlődésével föllendült a kabátlopás is s ez ellen eddig vajmi ke­vés védelmet nyújtott a garderobe ne­vezetű intézmény. Bécsben a tolvajok­nak ez az iparága létrehozott egy újfajta biztosítási metódust. Részvénytársaság alakult nagy alaptőkével, amelynek fel­tótelei igen kedvezőek. A kávéházba, járó vendég évente három korona húsz fillért fizet ós ezzel az ösz­szeggel megváltja a kabát vagy bunda személyes gondozását. Aki nem jár min­dennap kávéházba, hanem esetenkint kívánja a kabátját biztosítani, az negy­ven fillér biztosítási dijat fizet. Ez a biztosítás Bécsnek ötszáz nyil­vános helyiségére terjed ki, tehát aki átalányösszeget fizet, annak a kabátja mind az ötszáz helyen biztos. A maxi­mális kártérítési összeg, amit a bizto­sító-társaság fizet egy-egy kabát után : ötszáz korona. A legkitűnőbb vá­rosi bundát sem értékelik többre. A bécsi ujitás Budapesten is hódit — me­lyik bécsi divat nem hódit Budapesten ? — és már itt is tekintélyes számú nyil­vános helyen teheti le a vendég a ka­bátját gond nélkül. Természetes, hogy a reform meg­reformálta a tolvajfurfangot is. A tolva­jok átvedlettek csalókká ós a következő módon dolgoznak: két csirkefogó ösz­szebeszél, bemegy a hávéházba és két asztalnál, jó messzire egymástól, helyet foglal. Az egyik kabáttal jön, egészen értéktelen kabáttal, amelyet a másik el­emel. A kabátjafosztott vendég — mikor már társa lőtávolon kivül van — fel­ugrik, lármát üt, rendőrért kiált. A ka­bátot persze negyven fillérrel bebizto­sította A társaság, amelynél nyomban panaszt tesz, legalább is a tízszeresét fizeti a kabát értékének. Épp ezért aján­latos lenne, ha mielőbb megalakulna a kabátbiztositás kijátszása ellen biztosító társaság. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az orszáeoc központi időjelző ál­lomás mára sz7raz, hideg időt jelez. — Nagylelkű adomány. A fiatal csabai református egyház, mely ezidőszerint még a főgimnázium tornatermében tartja rendes vasárnapi isteni tiszteleteit, na­gyon szeretne már szép, megfelelő dí­szes hajlékot emelni az Urnák. Anyagi ereje fogyatékosságánál fogva azonban, mint mindenütt, ugy itt is a hivek és emberbarátok áldozatkészségére támasz­kodhatik Annak idején hirt adtunk már Omazta Gyula kir. közjegyző nagy­lelkű adományáról, ki telket ajánlott föl a templom és paplak céljaira. Most ismét egy nemes adományról adhatunk hirt. A presbitérium ugyanis adomány­leveleket bocsátott ki ujabban a temp­lomépítés céljaira. Egyik ilyen adomány­levélre id. P á n d y István, csabai ügy­véd 4000 koronát jegyzett. A hitét ily áldozatkészen szerető öreg ur adománya nagy örömet keltett a pres­bitérium kebelében, mely küldöttségi­leg fog neki köszönetet mondani érte. Bár a vonzó példa másokat is hasonló tettekre ragadna! . . . — Későn érkezett patika-jog. Nagyvá­radon hosszas huzavona után megen­gedte a belügyminiszter a 13-ik gyógy­szertár felállítását. A nagyváradiak igen szerették volna, ha az uj gyógyszer­tárat C s a n á d y Kálmán nagyváradi születésü gyógyszerósz-segód nyerte volna el. Azonban a belügyminiszter nem respektálta a nagyváradiak lokál­patriotizmusát, hanem S i m i g h István füzesgyarmati gyógyszerésznek adomá­nyozta a gyógyszertárat. Ez az ado­mány ugyancsak későn érkezett, mert | szegény Simigh nem régen meghalt. A nagyváradi lokálpatrióták vágya te­hát minden valószínűség szerint telje­sülni fog. — Halálozás. Dr. Révész Fülöp csabai orvost és nejét, szül. Valentin Laurát nagy bánat érié anyósa, illetve édes anyja, özv. Valentin Dávidnó, élte 72-ik óvóben törtónt elhunytával. A köztisztelt matronát, kit nagy családja j vett szeretettel körül, a bajai temetőaen ' helyezték örök nyugalomra. — Csák György búcsúja. Köztudo­mású, hogy Csák György, volt gyulai m. kir. pénzügyigazgató, kir. tanácsos nyugdíjazása előtt szabadságra ment ós vissza sem tért Gyulára. Most aztán Békésen jártában ellátogatott Gyulára is s csak természetes, hogy a pénzügy­igazgatóságot is felkereste. Midőn a tiszt­viselői kar volt főnökének érkeztéről értesült, a pónzügyigazgatóság, a mellé rendelt számvevőség s a kir adóhiva­tal tisztikara a legnagyobb csendben gyülekezett az igazgatósági épület nagy­termében. Amint Csák György Roedi­g e r Gyula pónzügyigazgatóval a te­rembe lépett, meglepetten maga előtt látta tisztikarát, melynek nevében Gry­neusz György pénzügyigazgató-helyet­tes a következő beszédet intézett hozzá : „Nagyságos Uram! Volt tisztikarod vesz körül. Az a tisztikar, mely tanuja volt tizenöt évi itteni sikerdus működésed­nek, az a tisztikar, amely tágabb érte­lemben vett családod volt, amely csa­ládban te viselted a jó apát és mi a tiszteletteljesen szerető gyermekeket. Most, mikor minden köteíék elszakad közöttünk, csak egy, a legerősebb és leg­nemesebb maradt meg: az őszinte sze­retet köteléke ós ez gyűjtött egybe, hogy még egyszer együttesen mond­hassunk búcsút és kívánhassuk, hogy jól végzett munkád után a pihenés hosz­szan tartó legyen ós nyújtson sok örö­met még az élet családodban. Kérünk, tárts meg minket a távolban is jó emlé­kedben ós fogadd szívesen a most már egységessé vált tisztikar szerény emlék­tárgyát. Éltessen a mindenható 1" E köz­vetlen szívből jóvő szavak mély hatás­sal voltak a jelenlevőkre s nem egy szemben könycsepp ült. Csák György meghatottan, röviden körülbelül a kö­vetkezőket válaszolta: „Kedves Bará­taim ! Veletek éreztem mindig. Érdekei­tek iránt sohsem voltam közömbös, mint apátok, — s ezt koromnál fogva vindikálhattam magamnak, — ahol le­hetett, segítségetekre lenni igyekeztem, ígérni, emberi gyarlóságaink közé tar­tozik, de amig emlékezni tudok, abban mindig megőrizlek benneteket és arra kórlek, tartsatok meg ti is engem to­vábbra is barátságotokban" Az óljen­zóssel fogadott beszéd után a jelen­levőkkel kezet fogott s majd az emlék­tárgyat, mely egy gyönyörű, masszív ezüstből készült boros-készlet tálcával, nézegette Csák. Végül Csák György, Roediger Gyula és a megjelent tiszt­viselői kar a „Komló"-ba vonult, hon­nét Csák György 12 órakor végleg el­utazott. — Lovich polgármester fegyelmi ügye. Ambrus Sándor alispán Lovich Ödön dr. gyulai polgármester ós Szi­kes György első jegyző magukkérte fegyelmi ügyében az előzetes vizsgálat eredményéhez képest meghozta az Íté­letet. E szerint a további eljárást be­szüntette a két megrágalmazott tisztvi­selő ellen, mivel a vizsgálat folyamán maga a gyanúsító, P e 11 n e r város­atya is elismerte, hogy igazságtalanul járt el a két tisztviselővel szemben. — Tótkomlós és a magyar nyelv. A tót­komlósiak csak nem akarnak férni a bőrükben. Ugy látszik, itt a színmagyar Alföld közepén escész kis Tótországot akarnak csinálni. Vagy legalább néhány ottani okvetetlenkedőnek ez az álma. Csak nem régen irtunk a publikáció nyelvéről, már megint Tótkomlóssal van baj a vármegyén. B e n y ó István azt indítványozta egy képviselőtestületi gyűlésen, hogy a jegyzőkönyvek tótul is vezettessenek. A képviselőtestület e hazafiatlan indítvány felett napirendre tért. Benyó megfelebbezte a törvény­hatósághoz, mely az indítványt szintén visszautasította azzal az indokolással, hogy a törvény megengedi ugyan az idegen nyelvű jegyzőkönyvvezetést is, ha szükség van rá és a közgyűlési ta­gok egy ötödrésze ugy kívánja, de Tót­komlós jegyzőkönyvei már fennállása, 1746 óta mindig magyar nyelven vezet­tettek és most, amikor magyarosodás ; tekintetében is előbbre van, egyáltalá­j ben nincs szükség a tótnyelvü jegyző­! könyvekre. A törvényesség szempont­j jából a törvényhatóság e döntvénye megfelebbezhető a belügyminiszterhez, akinek határozatára kíváncsiak vagyunk. A sopronihoz hasonló határozat esetén a tótkomlósi jegyzőkönyv ügye orszá­gos botránynyá is dagadhat. — A közigazgatás egyszerűsítése. A közigazgatás egyszerüsitésóről szóló 1901. évi XX. t.-c. elrendeli, hogy a községek számviteli ós pénzkezelési szabályren­deletét az egósz országban egyöntétüleg kell megalkotni. A belügyminiszter most értesítette a törvényhatóságot, hogy az egyöntetű szabályrendelet előadói ter­vezete most már készen van, ugy hogy a jövő évben már az egész országban életbe fog lépni az uj szabályrendelet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom