Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-22 / 94. szám

5 — Esküvő. L o y k ó Nándor alsó­sztregovai tanitó kedden délután vezeti oltárhoz A d a m i k Mihály békéscsabai lakos leányát: Vilmát. — Gerendás elkapcsolási kérdáséhez. Többször irtunk már lapunkban arról a viszályról, mely Csaba és Csorvás községek között tört ki a volt és fel­parcellázott Apponyi gerendási birtok hovatartozandósága ügyében. Csorvás kérvénynyel fordult a megyéhez, mely­ben Gerendásnak hozzá való csatolását szorgalmazta. Ambrus Sándor alis­pán, mint elsőfokú fórum, tegnap dön­tött a vitás kérdésben. E szerint Csor­vás községet kérelmével elutasítja. Mert igaz, hogy a gerendási tanyák Csorvás­hoz sokkal közelebb vannak, mint Csa­bához, de egyrészt az elszakadás nehe­zen pótolható veszteséget okozna Csaba községnek, mint ezt már kimutattuk, másrészt pedig Gerendás Csorváshoz csatolásával, a csorvási határ beékelőd­nék a csabaiba s ez éken túllévő részek közigazgatását nagyon megnehezítené. Mint értesülünk, a csorvásiak ezt a ha­tározatot megfelebbezik a közigazgatási bizottsághoz és készek felmenni a bel­ügyminiszterig is Érdekében állana tehát Csabának, ha Gerendáson mielőbb va­lamelyes közigazgatási külső szervet lé­tesítene. Ekkor talán a gerendásiak sem lennének oly könnyen megnyerhetők Csorvás érdekeinek. — Az uj végrehajtási törvény a megyén. Csütörtökön ítélkezett először a törvény­hatóság az uj végrehajtási törvény ér­telmében. A szarvasi járás főszolgabirája ugyanis egy endrődi asszonyt állat­egészségügyi kihágás miatt 5 korona pénzbüntetésre itélt. A végrehajtást azon­ban felfüggesztette. Ez eljárást az uj végrehajtási törvény értelmében felter­jesztette az alispánhoz, ki jóváhagyta a főszolgabíró intézkedését. — Áchim L. András képviselő akar lenni! Áchim L. András, a parasztpárt vezére, nehezen várja már az uj válasz­tási törvény életbelépésének idejét, amikor mandátumot vállalhasson. Sőt nem is várja. Még ennek a háznak akar tagja lenni. Ezért most mind a két megüresedett mandátumra pályázik. Fel akar lépni nevezetesen a R i g ó Lajos halálával szabaddá lett bihari kerü­letben, az O 1 a y Lajos karcagi köz­jegyzővé kineve/.tetése folytán megürült szigetvári kerületben, hol a volt közös pénzügyminiszter fiával, K á 11 a y Bénivel venné fel a harcot. Ha a győ­zelemre kevés lesz a kilátás, vagy a vá­lasztók nem akceptálják, akkor a pa­rasztpárt mindkét helyen Kardhordó Árpád, zavarosban halászó politikai ügy­nököt lépteti fel, akinek Áchim L. And­rás lesz a főkortese. — Felfüggesztett községi orvos. A ra­b r u s Sándor alispán az általa elrendelt és S e i 1 er főszolgabíró által lefolytatott fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat eredményeképpen dr. T a r j á n i Dezső Csaba erzsébethelyi községi orvost állá­sától felfüggesztette. — Harc a dobozi hídnál- T o b a i Lajos dobozi legény nem talált talán Dobozon magához illő párt, vagy a szive vitte, — csakhogy egy békési kis­leányt választott magának életepárjául. Csütörtökön volt az esküvő Békésen. A nagy alkalmatosságra átvitte néhány legénybarátját is. A békési legényeknek ám nagyon fájt a szivük a szép meny­asszony után és nem akarták sehogy­sem oda ensedni „holmi dobozi" le­génynek. MiKor tehát az ifjú pár a lakódalom után kíséretével együtt sze­kerekre szállt, hogy Dobozra utaz­zék, a békési legények utánuk ira­modtak. El is érték őket a dobozi Körös-hidnál. Nagy csata keletkezett. Mind a két tábor leugrott a szekerekről s aztán neki egymásnak. A dobozi legények bármily hires verekedők is, most Ők húzták a rövidebbet, mert a békésiek többen voltak s ugyancsak helyben hagyták őket. A fiatal pár csak ugy tudott menekülni, hogy a közeli utkaparó-házban húzódott meg a csata végeztéig. — Gyanús halál. K é r i Lajos 43 éves gyomai ember gyanús körülmények között halt meg a minap. Az orvos mér­gezést konstatált ugy, hogy a hullán törvényszéki boncolást kellett megej­teni. A halottat felszállították Buda­pestre a kórbonctani intézetbe, megál­apitandó a méreg minőségét. Mivel az eset mögött valószínűleg bűntett rejlik, a vizsgálat széles körben megindult. — Lemondott megyebizottsági tag.K i s s István miniszteri számtanácsos, volt bé­késmegyei számvevőségi főnök, lemon­dott megyebizottsági tagságáról, mert Torontálmegyében, ahova áthelyezték, szintén megválasztották. — A Mezöberény—vésztői ut. A Mezö­berény—vésztői törvényhatósági ut épí­téséhez szükséges alapköveknek felül­vizsgálata november 30-án lesz L u­k á c s Lajos kerületi felügyelő vezetése alatt Mezőberényben. — A közös haztartás. B e c h e r Ernő és Csaszkó József kétegyházai vasúti alkalmazottak legényemberek voltak. Hogy a megélhetést olcsóbbá tegyék, magukhoz vettek egy Szilágyi Flóra nevü leányzót, hogy az takarítson rajuk és gondoskodjék élelmezésükről. Nem is volt baj egy darabig. Hétfőn azon­ban, mikor a munkából hazamentek, hült helyét találták Flóricának, meg vagy húsz korona értékű ruhanemű­nek. Flóricát följelentették ennélfogva a csendőrségnél, mely most körözi a közös háztartás angyalát. — Elhagyott kis fiu. Egy 12—13 éves felvidéki tót gyerek tartózkodik pár nap óta a csabai rendőrségeu. A neve B u­gán Ferenc. Árvamegye valamelyik istenháta mögötti faiujába Zubrohlávra való. A kis fiu édesanyjához igyekezett haza Erdélyből, Mikeszászról. Az ut nagyságával azonban nem volt tisztá­ban, mert csak Csabáig tudott eljutni. Itt elfogyott a pénze. Sirva-keseregve járkált fel s alá az utcákon, mig egy jószívű rendőr megsajnálta és bevitte a községházára. Azóta ott pityereg a kis fiu. A rendőrség már táviratilag is megkereste hozzátartozóit, de rnindez­ideig nem érkezett válasz. Kénytelen b hát most a rendőrség Zubrohlav köz­ség elöljáróságához fordulni. Talán az majd tud annyira hatni a hozzátarto­zókra, hogy hazaexpediáltatják a Kis Bugán Ferit. — Idegenbe szakadt magyarok Békés­megyéhez. Megható szép levél érkezett pénteken a megyei törvényhatósághoz. Messze idegenből, B r c k a boszniai vá­rosból küldte az otiani Magyar Egye­sület. Békésvármegye közgyűlése az egyesületnek ugyanis 50 korona segélyt szavazott meg nem régen. Ez a segélyt köszöni meg az elnökség. „Határtalán örömünket fejezzük ki — mondja a le­vél — a fölött ez alkalommal, hogy bennünket, az előretolt sáncokon a magyar nyelvért és kulturáért küzdő kisded csapatot, Békésvármegye nemes törvényhatósági bizottsága figyelmére méltatott és bebizonyította adományával, hogy édes szülőhazánk anyai szeretete reánk, idegenbe szakadt fiáira is sugár­zik, védő keze bennünket is oltalmaz." — Akik sohasem voltak távcl Magyar­országtól, azok talán meg sem tudják érteni azt a rajongó hazaszeretetet, mely e néhány sorból is kiragyog. Igaza van annak a külföldi irónak, aki azt mondta, hogy egy nemzet sem tudja hazáját ugy szeretni, mint a mB­gyar . . . — Szendergés a töltésen. Bak o n y i Sándor gyulai ember nagyon, de na­gyon elázott egyik útszéli csárdában. Igyekezett is aztán hazafelé, de bizony az nehezen ment. Bárhogyan is akarta, hogy lábai rendes módon, egymásmel­leit törekedjenek eiőre, nem sikerült. Azok a huncut lábak, mindig X-et for­máltak Ilyenkor aztán nem csoda, ha bukdácsol az ember. Bakonyi uram végre is megunta a dolgot, s mikor a Körös töltéséhez ért, egyet gondolt ós lefeküdt. Szendergett is mélyen, édesen. Mikor órák multán felébredt, óriási meglepe­tésére nem volt rajta se kabát, se csizma, ínég a szipkája is hiányzott. Először azt hitte, hogy tán elitta mindenét a csingi­lingi csárdában, de aztán eszébe jutott, hogy hiszen ő ott fizetett. Valaki tehát ellopta holmiját. Szaladt is mindjárt a csendőrségre, mely hamarosan kinyo­mozta, hogy a tolvaj C s e k e Sándor gyulavárii 17 éves suhanc volt. A re­ményteljes ifjút letartóztatta a csend­őrség. — Megmérgezte magát. Takács Zsu­zsánna békési 23 éves cselédleány szom­baton délelőtt három csomag kénes gyufát feloldott egy pohár vizben és ezt a keveréket megitta. Tettét életunt Ságból követte el. Szenvedett ugyan belső sérüléseket, de még idejekorán észrevették az öngyilkossági kísérletet és az előhívott orvos gyomormosást alkalmazott ugy, hogy az életunt cseléd­leány nemsokára felgyógyul. — A házi szarka. Tóth János gyulai vendéglőstől Magyar Zsófia nevü cselédleány 18 darab edényt ellopott. Vásárra azonban nem merte vinni a derék leány a lopott holmikat, hanem egyik ismerősénél helyezte el. Ott meg is találták ugy, hogy a korcsmáros nem károsodott. Még efeletti örömében is kívánta a tolvaj cseléd megbüntetését, aki ellen az eljárást meg is indították. — Koszorú-megváltás. Ozv. Löwy Lajosné elhalálozása alkalmából ko­szorú-megváltás címén az izr. Nőegylet szegényei segélyezésére özv. Fülöp Jakabné (Orosháza) 25 K, Waller­stein S. Sámuel 25 K, Wallerstein Mózes 20 K és B e c k József (Békés) 10 K-át adományozott. Fogadják a Nő­egylet hálás köszönetét. Reisz Her­manné, pénztáros. — Álom a „Kakas"-ban. V a d 1 ö v ő Gábor makói embar pénteken délután betért a „Kakas" cimü vendéglőbe pi­tyizálni. Jó keidve kerekedvén, asztalá­hoz ültetett egy ablakos oláht (ilyen unikumok is léteznek!) és azzal együtt szürcsölgették a hegy levét. Időközben elnyemta Vadlövőt a buzgóság. Mikor felébredt, sem az oláht, sem az ezüst zsebóráját és láncát nem találta. Azok együtt váltak kámforrá. A rendőrség hamarosan elfogta az oláht, akinek M e r a Mihály a neve és kolozsmegyei születésű. A rendőrség megindította el­lene az eljárást. — Jó az ajtót zárni éjjel. F i s c h e r Ferenc gyulai magánzó csütörtökön este 11 órakor ment haza. Mint rendesen, értéktárgyait az ágya mellett lévő éjjeli szekrényre rakta. A szobaajtót bezárni fölöslegesnek tartotta, mert még nem érte semmi kalamitás. Reggel aztán, mikor felébredt, elhűlve vette észre, hogy 110 korona értékű F. F. mono­grammu aranyórája eltűnt. Nagy bőr­pénztárcája a földön hevert s abból is hiányzott 4 darab húszkoronás bankó. Ugyancsak eltűnt alpacca cigaretta-tár­cája is. A gyanú B o c s o r Tógyer bün­tetett előéletű favágóra irányul s a rend­őrség már sok terhelő adatnak van birtokában. — Jótekonycélu hagyomány. Özv. dr. Löwy Lajosné végrendeletében sem feledkezett meg azokról, akiket életében oly könyörülő szívvel gyámolított. Ugyanis 2000 koronát hagyományozott Csaba szegényeinek valláskülönbség nélkül. A végrendelet végrehajtója ké­sőbb megállapítandó időben és módon fogja ez összeget kifizetni. — A házasság és az egészségi bizo­nyítvány. Nemrég szóba került a parlament­ben és a sajtóban, hogy a jövő nemzedék egészsége érdekében való üdvös reform lenne, üa csak az egészséges emberek há­zasodnának össze. Kegyetlen szigor, de nagy igazság is van ebben a követelésben. Manapság mindennapi esemény, hogy a házastársak egyike beteg, vagy terhelt családból származik. Főleg az idegek gyen­gesége, a vér rendellenes összetétele egyes életfontosságú szervek megbetegedésére való hajlandóság az, ami ily házasság­kötésnél aggasztó. Az ily állapotok gyó­gyítására, az esetleges nagyobb bajok kölcsönös megakadályozására egészséges, erős gyermekek világra hozhatására kell az eUenállóképesség fokozására, a vérsza­porodásra, az idegek erősítésére, az élet­fontosságú szervek rendes működésére tö­rekedni. A „Ferromanganin" rendszeres szedése által biztosan és gyökeresen erősít­hetjük a szervezetet, meggyógyíthatjuk a vérszegénység, sápkór, ideggyengeség sok kellemetlen bajait, fokozhatjuk az erőt, az ellentállóképességet. Boldog az, aki hü marad e kitűnő ízletes szerhez, mely vasat és mangánt tartalmaz. Egy üveg ára 3 kor. 50 fillér. Vásárlásnál ügye !jünk a „Ferromanganin" névre és a „Leányfej" védjegyre s utasítsunk vissza minden más hasonló nevü készítményt. Kapható min­den gyógyszertárban, de biztosan Török József gyógyszertárában Budapest, Király­utca 12 és Andrássy-ut 26. Kapható Békés­csabán, a „Fehér hattyú" gyógyszertárban. — Köszönetnyilvánítás. Ro s e n t h a 1 Adolfné leánykája szerencsés felgyó­gyulása örömére a beteggyermek se­gélyző-alapra 250 koronás alapítványt adományozott. Kintzig Jánosné 5, Ur­sziny Jánosné 4 koronát a szegény is­kolások karácsonyára és a szegény is­kolás-konyhákra 2 zsák burgonyát, Be­liczey Tiborné 1 zsák burgonyát. Wal­lerstein Mózes koszorú megváltásul, néhai Löwy Lajosné elhunytánál, 20 ko­ronát adományozott A kegyes adako­zóknak hálás köszönetet mond a csabai nőegylet Eli.öksége. — Keselö inasok. Jó barátjai voltak egymásnak Povázsay Ádám s Ágot György csizmadia inasok. Az egyik Timkó Jánosnál, a másik Timkó György­nél tanult. A jó barátok azonban szer­dán este összevesztek nagyon. A vesze­kedés annyira ment, hogy Ágot valósá­gos pesti csibész módjára kést rántott elő és alaposan összeszurkálta Povázsayt a hátán. A megsebesített fiút dr. W a 11­f i s c h vizsgálta meg, ki oly súlyos sérüléseket konstatált rajta, hogy kény­telen volt a kórházba szálli,tatni. Jel­lemző, hogy oz összeszurkált inas nem kívánja Agot megbüntetését azzal az indokolással, hogy az neki „jó barátja". — Merénylet egy orvos ellen. T o m k a István, jó módú szarvasi gazda azok közé az emberek közé tartozik, akik saj­nálják az orvostól a pénzt, inkább a ter­mészetre bízzák beteg hozzátartozóikat. Nagybeteg volt a múltkor a fia. Hosszas unszolásra mégis engedett Tomka uram csökönyösségéből és elhivatta dr. F a­r a g ó Mór orvost. Az orvosi kezelés sikerrel járt, mert a gyerek felgyógyult. Ekkor az orvos elküldötte hozza a szám­lát. Tomka azonban soknak találta és nem akarta kiegyenlíteni. Az orvos pe­dig folyton sürgette. Pénteken délelőtt megjelent Tomisa Faragó dr.-nál és egyezkedést ajánlott fel. Az orvos nem akart egyezkedni, mert a kórt dij jár neki. Tomka ekkor vad haragjában re­volvert rántott elő es rálőtt Faragó dr.-ra. Szerencsére az még idejekorán félreugrott, úgyhogy a golyó csak a bal­keze kisujját horzsolta. A dühös embert aztán sikerült lefegyverezni és életve­szélyes támadás címén megindítani el­lene az eljárást. — Tolvaj cseled. D e m k ó Jakab , gyulai gazdaembertől Szűcs Sándor i nevü cseléd egész sereg ruhaneműt, pokrócot ellopott. Gazdája párnaja alól még C3elódkönyvót is elcsente és mag­ugrott. A gyulai rendőrség körözi a tolvaj legényt. Orvosilag ajánlva: Hugysavas díathesis, köszvény-, cukorbetegség-, gyomor-, vese­ós húgyhólyag-bántalmakuál stb. Mint üdítő és bopviz páratlan ! Bővebb felvilágosítással szolgál a Központi iroda: Budapest, V., Lipót-körül 29. Főraktár: Frled Lipót úrnál Békéscsaba. Kapható gyógytárak, drogueriák és íüszerüzletekben. zzz Tarkaságok. „Gyöngyélet a huszáraiét". Két békésmegyei gyerek nem régen Debrecenbe került honvéd-huszárnik. A nóta szerint ugybn gyöngyélet a huszár­élet, da a valóságban éppan nem mond­ható annak. Meg a bakaurak boldogan szunyókálnak a „strózsákon", mikor a sze­gény huszárnak az istállóban kell lennie rendbeszedni a lovakat. Mert a huszár csak lóval együtt huszár, anélkül félnu­merust is alig számit. Aztán nagy mene­teléseknél nem valami kellemes dolog egész nap a nyeregben ülni. Bizony megérzi az ember dereka, A gyalogoló bakák ugyan irigykedve nézik a kényelmesen csücsülő lovasokat, de sokszor azok sem maradnak hátrább irigykedés dolgában. A két békésmegyei gyereknek tehát csöppet sem smakkolt a gyöngyélet. Sze­rettek volna átkéredzkedni bakáékhoz már csak azért is, mert akkor közelebb lehet­tek volna az otthonhoz. Vagy Gyulán, vagy Csabán kellett volna szolgálniok. Akkoriban Kaffka altábornok volt a huszárezred parancsnoka. Délceg, hatal­mas szál ember. Szerette huszárjait s azok meghaltak volna érte. A két legény gon­dolta, hogy majd talán segít ö a bajukon. Ezredkihallgatásra jelentkeztek tehát. Eljött a nagy nap. A kérelmezők ugy állottak^ ott sorban, mintha karót nyeltek volna. Éppen a mi két huszárunk állott a sor végén. Mikor hozzájuk ért az ezredes, kivágta bátran az egyik : — Ezredes urnák alásan jelentem, szeretnék átmenni a gyalogsághoz. Kaffka éppen rossz kedvéb.m volt. — Mit, te a gyalogsághoz akarsz át­menni ? .. . Pocsolyakerülő akarsz lenni ?... Nem szóg.yenled magad ? . ., Hát nem tudod te, hogy a honvédhuszár a világ első ka­tonája ? . . . Te elsőből utolsó akarsz lenni ? . . . Eltakarodj a szemem elől, majd adok én neked 30 napi egyest, nem bakaságot! . . . A másik e szidás ideje alatt azt hitte, hogy mindjárt elsülyed. Ha a pajtása ugy kikapott, mi lesz ö vele? . . . Biztosan garnizomba zárják. Egyszer aztán össze­szedte magát mégis. Jól is tette, mert az ezredes éppen akkor lépett eléje és hara­gosan rákiáltott: — Hát te, bugris, mit kívánsz? A huszár kivágta bátran : — Ezredes urnák alássan jelentem, én jó reggelt kívánok ! . . . Az ezredes rossz kedve dacára is el­kacagta magát . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom