Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-22 / 94. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZI ONT tornáján kivül más nincs, feltótlenül szükséges legalább az alispán által el­rendelt főcsatorna azonnali kiépítése. Viszont azonban a kormányképviselő, méltányolva Gyula város rossz anyagi viszonyait, tett bizonyos engedménye­ket. Igy a belügyminiszter hozzájárul jelentékeny sególylyel az építkezési költségekhez és figyelembe veszi a város abbeli kórelmét is, hogy ne nyilt, hanem földalatti, zárt csatorna építtessék. A többi csatornahálózattól ez idő szerint hajlandó eltekinteni egyrészt azért, mert 70.000 koronába kerülne az építkezés, másrészt pedig azért, mivel sürgős szükség ugy sincs reá. A főcsatorna kiépítése mindössze 15.000 K-t emészt föl, mely összeget, figyelembe véve a kormánysególyt és azt, hogy 5000 ko­rona erre a célra már úgyis be van illesztve a költségvetésbe: Gyula város minden nagyobb megerőltetés nélkül elbir. Ugyanekkor adta meg Rékai Fri­gyes kir. mérnök a kórházi igazgató­ságnak a szakszerű utasítást a megyei közkórház szennyvizének elvezetésére nézve is, mely kérdést, mivel szintén csatornaépítést szükségei: a kórház ál­talános átalakítása alkalmával fognak megoldani. A szarvasi ág. ev. egyházközség köréből. A szarvasi ág. ev. egyház gazdasági bizottsága, amely az egy ház tanács ülés tárgyait készíti elő, szerdán ülést tartott H a v i á r Dániel felügyelő és Z v a­r i n y i János igazgató-lelkész elnöklete mellett. A bizottság javaslatot terjesztett az istenitiszteletek sorrendjének megváltoz­tatása iránt. Évekkel ezelőtt egy áram­lat megsemmisítette volt az egyházköz­ségnek azt az egyik üdvös intézkedését, hogy az isteni tiszteletek magyar és tót nyelven a két templomban felváltva tar­tassanak. Az uj templomnál meg lett hagyva az intézkedés, az ótemplomban azonban a magyar isteni tiszteletet min­dig a tót nyelvű isteni tisztelet előzte meg. Ezt akarják most beszüntetni. A jogos és a magyarosodásra is kívánatos eljárás által az egyházközség anyagilag is nyer, amennyiben az egyházmegyének egyik határozata értelmében céljára for­díthatja a magyar egyháznak hagyomá­nyozott Szilvágyi alapítvány jövedelmét. Javasolta a bizottság az egyházta­nácsnak, hogy a vallás ós közoktatás­ügyi miniszter által tizenkét tanitó ré­szére ki nem utalványozott fizetóskiegó­szitési államsegélyt az egyházközség új­ból kérelmezze. Rideg János tanitó ellen, mindazál­tal, hogy az egyháztanács egyik határo zata elleni felebbezésót visszavonta, fe­gyelmi eljárás megindítását javasolja, amennyiben eljárásában nagy mérvű tiszteletlenséget tanúsított felsőbbsége iránt. Az e Tyházi adóhátralékra vonatkozó nemleges zálogolási jegyzőkönyvek át­vizsgálására bizottság küldetett ki s an­nak javaslata alapján hozatnak törlésbe a behajthatlan hátralékok. A bizottság felkérte az elnökséget, hogy az urvacsorához felhasználandó bor utáni fogyasztási adó elengedése iránt tegye meg a szükséges lépéseket. József főherceg-szanatóriumra tem­plomi offertóriuin megtartása nem lett javasolva a bizottság által. Kovács An­dor orosházi lelkész imakönyvét vizsgái jutalom kiosztásra megrendelni javasolja a bizottság. K ó c z i Mihály tanitó az iránti kérelme, hogy iskolája 15 szegény­sorsú növendékének rajzfüzetei egyház­község költségen szereztessenek be, pár­tolólag terjesztetik be. M i c s i n a i Pál, domonyi nyugalmazott, s Szarvason lakó tanitó egyházi adójának személyes já­randóság elengedése iránti kérelme nem vétetett figyelembe. Emellett több kisebb ügy is tárgyal­tatott, amelyekben az egyháztanács no­vember 25-én, szerdán tartandó ülésen fog végérvényesen intézkedni. Küldöttségek a miniszternél Körösladányból és Vésztőről. Csak legutóbb, az ország költség­vetésének a pénzügyi bizottság előtt való tárgyalásakor közöltük, hogy a földmivelésügyi kormány a legközelebbi tíz esztendő alatt száz millió kor.-t fog a magyar birtokpolitika céljaira felhasz­nálni. Ez összegnek egy része a Da­rányi által gyakorlatilag már kipróbált ; telepítési akció céljait fogja szolgálni, j Egy csomó uj, vagy magyar fö dmive- : őkkel gyarapított község hiideti, hogy . nagyobb birtokokból sok uj kisgazda- ' ságot sikeresen lehet alkotni és a tele­pítés utján sok családot lehet a vagyoni i és erkölcsi függetlenség javaihoz jut- ' tatni, amelyek a telepítési akció hiján mind e javakhoz nem juthattak volna, j A másik dolog, amit a költségvetés megokolása tudomásunkra juttat, az, hogy a szóban levő összegnek megfe- ; lelő része a földmivelő nép földvásárló ' igyekezetének okos és hasznos irány- j ban való támogatására fog szolgálni, ! mert a parcellázás a magyar földnek ; egyik gyakorlati nagy kérdése. Ezt a nézőszempontot tekintette Vésztő község elöljárósága is akkor, j midőn elhatározta, hogy a kormány, illetve Darányi földmivelésügyi mi­niszter elé küldöttséget meneszt, kérve j támogatását, hogy Vésztő község népe, j parcellázás utján, földhöz jusson. Vésztő község elöljáróságának ' ugyanis tudomására jutott, hogy gróf Wenckheim Ferenc a 4400 holdas és Vésztővel határos s z e c s ő i birto­kát, melyet még három éven át Okányi Schwarz bérel, eladni szándékozik. Nehogy Vésztő községet e birtok véte­lénél, már a helyes birtokpolitika szem- j pontjából is valaki megelőzze, lépéseket ! tett annak parcellázás céljából való meg- j szerzése iránt s kikérte a földmivelés- ( ügyi miniszter ezirányu támogatását is. A küldöttség, mely Ökrös Sándor biró, Tardy Lajos jegyző, Fekete János, B. P a r d y István, P á 1 f i Gábor tagokból állott, Fábry Károlyt, a ke­rület agilis országgyűlési képviselőjét kérte fel, hogy a községet e nagyfon­tosságú ügyben támogassa és a minisz­ter elé vezesse. Darányi miniszter szívélyesen fogadta a küldöttséget s T a r d y, majd a képviselő és Fekete János beszé­dére kijelentette, hogy kész örömest vállalkozik a község szándékának ke- í resztülvitelére, műszaki és anyagi, hosz­szu lejáratú kölcsön nyújtásával. Fekete beszédére, ki szociálista s oly húrokat pengetett, hogy miért van egynek több ezer holdja, másnak meg Semmi, a mi­niszter alaposan kioktatta, hogy a sze­gény népet félrevezetéssel és uszítással a birtokososztály ellen, nem lehet bol­dogítani, hanem csak takarékosság és szorgalommal, józan élettel, a szer­zésre alkalom nyújtással, már pedig a kormány mindig ezt célozza s a vésztőieket is biztosítja erről. Körösladányból a küldött­ség, melyet szintén Fábry Károly ve­zetett a földmivelésügyi miniszter elé, azt kérte Darányitól, tegyen intézkedést, hogy a község alatt levő Kihi-kert, mely folyton ki van téve a Sebes-Körös ár­jának és elöntésének, a harmadik oldalon is védgátat nyerjen és pedig az által, hogy a folyónak a Kihi-kert nyi­tott oldalán levő, három kilométer hosz­szu part lehordásával, mely a Körös lefolyását úgyis akadályozza s a védgát építtessék meg. A miniszter a küldöttségnek, mely V a k s r c s János biró, Suk István jegyző és Z. Nagy Imréből állott, a kérelem teljesítését megígérte ós némi türelmet kért, mert ily kérelemmel, a mely folyamok szabályozására fölvett milliókból fog kikerülni, az ország min­den részéből fordultak a kormányhoz. Közgyűlés Csabán. Megemlékeztünk már mult vasár­napi számunkban Békéscsaba folyó hó 24-én, kedden délelőtt tartandó rendkí­vüli közgyűléséről. Akkor fel is sorol­tunk egy pár érdekesebb tárgyat, me­lyek a közgyűlésen fognak szerepelni. Azóta kibővült néhány érdekesebb pont­tal a tárgysorozat. Mint ujabban csak­nem minden közgyűlésen, ugy ezen is szerepelnek egyes községi alkalmazot­tak fizetésemelési kérelmei. Ez alkalom­mal Jenő Kálmán kér napidijemelést és az utkaparók kérnek drágasági pót­lékot. A felfüggesztett J a n c s o k Endre katonaügyi nyilvántartó helyet­tesítése ügyében is ez a közgyűlés fog véglegesen határozni. . A közgyűlés részletes tárgysorozata a következő : 1. A pénzügyminiszter leirata a gróf Trauttmannsdorff-féle kölcsön ügyében. 2. A belügyminiszter leirata a köz­kórházi költségvetés tárgyában. 3. Ugyanannak leirata a Gazdasági Egyesületi, A. E. G. Vasúti s Alsófehér­körösi Társulati képviseltetés tárgyában s a kiküldöttek választása. 4. Törvényhatósági határozatok : a) az 1907. évi tulkiadások ; b) az 1908, évi községi számadások; c) a gerendási utkölcsön visszafizetése, illetve kamat­lába ; d) rendőrlegénység fizetésjavitása ; é) Rosenthal-malom kövezetvámkedvez­ménye tárgyában. 5. A gyulai kir. törvényszéki elnök megkeresése járásbirósági bórszerződés meghosszabbítása tárgyában. 6. Közegészségügyi bizottság meg­alakítása. 7. Községi orvosok utiátalánya, ren­delési, beteglátogatási és műtéti dijainak megállapítására javaslat. 8 Községi bábái állásokra vonatkozó javaslat. 9. Jancsók Endre fegyelmi ügyében határozat. ós helyettesítés. 10. Öntözött rétre vonatkozó ha­szonbéri szerz dós. 11. Stefik Mihály, Jónás Imre„Unya­tinszky Mária, Zevegyi Katalin illetőségi tárgyalása. 12. Dohánybeváltó-hivatal területát­engedési ügye. 13. Gyámpénztári vizsgálat ered ménye. 14. Havi jelentések adófizetés, pénz tárak vizsgálata, kórház, szegényház éí népmozgalomról. 15. Kórházi bizottság előterjesztési a kórházi alkalmazottak gyógyszere tárgyában. 16. Kérvények: Osgyán Pál lakó sitás, Jenő Kálmán napidijemelés Melis György házszabályozás, Albrechtovicí Gusztávné tűzifa, utkaparók drágaság pótlék, Kollarits és Böhm kövezetvám kedvezmény, Kisgazdák egylete építés Félix István telekeladás, Kesjár Pál ir letaposott tyúkszem tulajdonosa — jár­jon a saját lábán! — Oh, ezer bocsánat —, mondá szinte könyörgő hangon Szántó — nem szándékosan törtónt . . . — No még csak az kéne, hogy szándékosan hágjon a lábamra! — Isten ments! Isten ments! — ije­dezett „A nevelés reformja" cimü kor­szakalkotó mű szerzője. Odaért a kiadó-cég boltja elé. — Hát csakugyan bemenjek ? — habozott magában. — Bemegyek, beme­gyek, mindjárt bemegyek ... De hátha kidobnak ? . . Mindegy . . . Próba, sze­rencse 1 És bement. Alázatosan meghajtotta magát az első segéd előtt. — A főnök úrral szeretnék beszólni... ha nem zavarnám . . . -- Tessék az irodába fáradni. És Szántó Mátyás bement az irodába, — Egy kis müvemet hoztam el, főnök ur, — hebegte — egy kis igény­telen mü . . . igen, egészen igénytelen, de . . . de . . . talán mégis érdemes i volna a nyomdafestékre . . . mondom, j nyomdafestékre ... egészen kevés nyom- ! dafestékre ... j A kiadó a homlokára tolta a szem­üvegét. — Kicsoda ön ? — Szántó Mátyás bátorkodom lenni, a külteleki iskola tanítója . . . A kiadó kezébe vette az iratcsomót. — Pedagógia ? A nevelés reformja ? — Egészen igénytelen kis munka, de talán . . . — Hagyja itt! Három hót múlva jöjjön a válaszért! — Köszönöm, köszönöm, — szólt Szántó és hajlongva hátrált az ajtó felé. Büszkén és boldogan ment haza. Az idő lassan telt. Szántó Mátyás egy szebb jövő szines álmait rajzolgatta az egyszerű szobácska pókhálós pad­malyára. Két hét múlva egy újságlap akadt a kezébe. A szeme megakadt a vezér­cikken. Ez volt a címe : „A nevelés reformja." Szántó Mátyásnak megdobbant a szive. Gyorsan rohant végig a betűkön A cikk egy szenzációs könyvről em­lékezett meg, amely most hagyta el a sajtót. Az van benne, hogy a mai neve­lési rendszert meg kell változtatni. A gyermekeket az életre kell nevelni, a való életre, a nagy versenyre, a kegyet len küzdelemre . . . A könyvet Csorbay Mihály miniszteri tanácsos irta . . . Szántó Mátyás a kopott pamlagra roskadt. — A könyvem! A könyvem ! — nyögte megsemmisülten — ellopták az eszméimet ... a rablók, a gazemberek. Egy órahosszat ült ott mozdulatla­nul és sáppadtan bámult maga elé. — Az én álmatlan éjszakáim árán szerez magának dicsőséget a bitang ! — mormogta halkan. — Mit tegyek ? Mit te­gyek ? Csak nem szállhatok szembe ilyen hatalmas úrral ? Nem, nem, ezt nem te­hetem . . . Nem marad egyéb hátra, mint hogy egy másik könyvet irok . . . Igen, egy másik könyvet kell irnom . . * És Szántó Mátyás újra tollat ragadott.., Petőfi-apróságok. A komédia vége. Aszódi diák korában fülig szerel­mos volt Petőfi az akkor Aszódon időzött színtársulat egyik fiatal színész­nőjébe, Borcsába, annyira, hogy miatta szinészszó akart lenni s a társasággal menni. Az igazgató azonban csuk ugy volt hajlandó őt a társulatába fogadni, ha előmutatja iskolai bizonyítványát. Elment tehát tanárához, Korenhez s bizonyítványát kérte, mert, amint mondá, nem akar tovább ott maradni ós tanulni, hanem színész akar lenni. — Majd adok én neked színészetet, — felelte Korén s olyas valami után nézett, amivel a nadrágokat szokta volt porolni, de amig ez előkerült, Petőfinek már csak hűlt helyét találta. Petőfi azonban tudta, hogy ami halad, el nem marad s ez oknál fogva kerülte az iskolát. Korén azonnal irt az apának s arra kérte, siessen Aszódra, mert fia rossz I uton van s attól lehet tartani, hogy ha a színészek elmennek, Sándor is utánuk oldja a kereket. Az apa Korén levelére el is utazott Aszódra. Midőn Sándor meglátta, elébe sietett ós meg akarta csókolni a kezét, de ő visszarántotta mind a két kezét s igy szólt: — Előbb megkérdem Korén úrtól, hogy jól viseled-e magadat ? — s intett neki, hogy kövesse. Korén a történteket hiven elmondta az apának, aki mogorván hallgatta vé­gig kedves Sándor fiának viselt dolgait. A fiu lakására visszatérve, az apa észre­vétlenül becsukta az ajtót, aztán szót­lanul felnyitá útitáskáját s olyasfélét vett ki belőle, amivel a marhákat szok­ták terelni s kegyetlenül elverte fián a port, közbe-közbe felkiáltva : — Hát kell-e Borcsa ? Kellenek-e a komédiások ? Ilyeténképpen megpuhítva, Sándor mindent megígért apjának, amit csak óhajtott s ezzel vége is szakadt a Bor­J csávái s az aszódi színészekkel folyta­tott komédiának. Korán megnyilatkozott önérzet. | A pápai főiskolában egyik szómba- i ton délelőtt több diákot megidéztek ká- ' véházi mulatásért, Az idézések végéi ott állt: „13-ik ügy, Petrovics Sándor.' A megidézett diákok ilyenkor a kapi alatt lévő széles termésköveken ácsorog tak, amig rájuk került a sor. Télen vol s kegyetlen hideg. Ott volt Petrovicí Sándor is, egy vörös, galléros kopot köpenyben, amelynek jobb szárnyát ba vállára vetette s didergett a többiekke együtt. Csizmájának sarka annyira ferdi volt, hogy nem is a talpán járt, hanen az oldalán. Egyik kisebb diák, akinek a nev> szintén ott volt a fekete táblán, meg szólitotta: — Petrovics ur, hogyan történhe tett az, hogy bakkancsa nem oldalvást hanem fent, a fejének kellő közepébei lyukadt ki? Mire igy felelt Petrovics: — No, Jássa csak! Még a csizmán is azt mutatja, hogy én nem vagyol olyan ember, mint a többi! A molnármester következtetése. Általános, bevett szokás volt haj danta, hogy a színészi osztály pályájú kat változtatott református tanulókbó telt ki. Még most is nagy többségbe] van e felekezet a művészet ezen ágáná képviselve. Legkevesebb pedig közöt tűk az evangélikus Egyszer Petőfi vándorszínész korá ban valamelyik alföldi kis városon ke resztül utazván, megismerkedett eg; becsületes molnármesterrel, aki nagyoi jó volt hozzá. Az első szónál bizal masan megveregette a Petőfi vállái mondván: —• Hát maga szinész?! No, annal örülök, mert — én is kálvinista vagyol

Next

/
Oldalképek
Tartalom