Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-12 / 91. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY A vármegye közigazgatásából. — Érdekes jelentések. — A kegyetlen honvédelmi miniszter. — Korlátot az utaknak.— Békésvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn tartotta november havi rendes ülését. A gyűlésen különösen két ügy vert erősebb hullámokat. Egyik a csabai árvaszéknek egy örökösödési ügyből kifolyólag a felettes hatósággal szemben való tiszteletlen viselkedése és ugyanez ügyben véghezvitt szabálytalan eljárás, másik Hollós (S,chwarcz) Izidor szeghalmi magánjellegű előkészítő iskolájának ügye, melyekkel részletesen lapunk más helyén foglalkozunk. Mivel a két ügy hosszadalmas vitára adott alkalmat, ugy, hogy a bizottság a tárgysorozattal csak délután 1 órára tudott végezni. A gyűlésen, melyen D ő r y Pál főispán elnökölt, jelen voltak ! A m b r u s Sándor alispán, D a i m e 1 Sándor főjegyző, Z ö 1 d y János dr. tiszti főorvos, Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész, G r i n e u s z György h. pénzügyigazgató, M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő, Pe rsina Alfréd, az államépitészeti hivatal főnöke, Kiss László és K o*nk o 1 y Tihamér aljegyzők, továbbá H av i á r Dániel, Y a r s á g h Béla, dr. T ör ö k Gábor, P f e i f f e r István, dr. L a d i c s László és M o r v a y Mihály bizottsági tagok. Első tárgy az alispáni jelentés volt a vármegye október havi közigazgatási állapotáról. A jelentést, mely semmi különösebb adatot nem tartalmazott, tudomásul vette a bizottság. Az alispáni jelentés kapcsán panaszkodott M o r v a y Mihály, hogy a békési főjegyző a képviselőtestületi közgyűléseket mindig a közigazgatási bizottság üléseivel teszi egy napra, ugy, hogy néhányan épen e miatt nem jelenhetnek meg ott. Kéri az alispánt, hogy e körülmény helytelenségére figyelmeztesse a főjegyzőt. A kérelem teljesítésre talált a bizottság részéről. Az állatorvosi rövid jelentés után D a i m e 1 Sándor főjegyző felolvasta a pénzügyminiszter leiratát, melyben arról értesiti a törvényhatóságot, hogy a Csák György nyugdíjaztatásával megürült gyulai pénzügyigazgatói állásra Roediger Gyula pénzügyi tanácsos neveztetett ki. Jelenti ezután, hogy az uj pénzügyigazgató az átköltözködéssel járó nehézségek miatt nem jelenhetett meg a bizottság ülésén. A bizottság tudomásul véve a miniszter leiratát, örömmel üdvözli az uj pénzügyigazgatót ós bizalommal tekint működése elé. Egyben őszinte sajnálkozását fejezi ki Csák György távozása fölött, ki hosszas isteni tevékenysége alatt éppúgy szivén hordozta az állam, mint a megye érdekeit s azonkívül szimpatikus egyéniségével is közszeretetet vívott ki magának. E határozatról jegyzőkönyvi kivonatban értesiti a már eltávozott Csák Györgyöt. Jelentette ezután a főjegyző, hogy a békési járásbíróság Szatmáry Kálmán községi iktató ellen több rendbeli vétkes mulasztás és visszaélés miatt bűnvádi eljárás megindítását tartotta szükségesnek. A sikkasztás vádja a főszolgabíró értesítése szerint elejtetett Szatmáry ellen. A honvédelmi miniszter ismét — ez már rövid idő alatt a második eset — jogtalanul utasított vissza egy kivételes nősülési engedély iránti kórelmet. O r av e c z János azon az alapon kérte a nősülési engedély megadását, hogy ugy édesanyja, mint húga tüdővészesek lévén, munkaképtelenek s igy női kézre szükség van a családban. A miniszter a tiszti orvosi hivatalos bizonyítvány dacára elutasította a kérelmet, mert a munkaképtelenséget nem látja beigazoltnak. A bizottság nemcsak szociális ós emberbaráti szempontból, de már csak azért is jogtalannak véli a honvédelmi miniszter ítéletét, mert benne a fölesküdött tisztiorvosnak dezavuálását látja. Ezért felir a miniszterhez a határozat megváltoztatása érdekében. Az erdősítési, erdőfejlesztési ós erdőkezelósi alapok lefoglalására vonatkozó miniszteri rendelettel, mely azt irja elő, hogy ez alapok csak akkor foglalhatók le, ha kaució jellegével bírnak — a bizottság nem foglalkozott, mivel azt már az erdészeti albizottság is tárgyalta és már az alispán is intézkedett végrehajtása ügyében. Kom ár György és társai szarvasi lakosok megfelebbezték az alispánnak Szarvas község végzését jóváhagyó azon határozatát, mely szerint nevezetteknek a közmunka alól való felmentési kórelme elutasításra talál. A bizottság nem ad helyet a felebbezésnek az alispáni határozatban foglalt azon indoknál fogva, hogy Komár Györgynek ós társainak nemcsak a község külterületein, hanem a belterületen is vannak ingatlanaik, tehát a közigazgatási bizottság elvi jelentőségű döntvényénél fogva a közmunka rájuk nézve is kötelező. Az orosházai főszolgabiró kéri, hogy Csorvás községnek a közmunkák teljesítéséből származó kózinapszámhátralóka töröltessék. A bizottság a felhozott indokoknál fogva 126 kózinapszámot törölt. Ezután G r i n e u s z György pénzügyigazgató-helyettes tett jelentést a megye október havi pénzügyi helyzetéről. Eszerint egyenes adókban 473,126 koronával, hadmentességi adókban pedig 793 26 koronával folyt be több, mint a mult év ugyané hónapjában. Nagyobb mennyiségű adótörlések csak Békésen ós Gyulán fordultak elő. Békés község 7000, Gyulaváros pedig 8633 03 korona behajthatlan adó törlésót kérte, amit a bizottság teljesített, egyszersmind tudomásul vette a pénzügyigazgató-helyettes jelentését. Z ö 1 d y Jáno3 dr. tiszti főorvos jelentésének meghallgatása után Perszina Alfréd, az államépitészeti hivatal főnöke terjesztette elő jelentésót. A jelentés kapcsán H a v i á r Dániel a Szarvas-szentandrási ut ügyében szólalt föl. Ez útnak ugyanis olyan magas töltése van, hogy különösen az automobil-járatok számára rendkívül veszedelmes. Ezért indítványozza, hogy a bizottság irjon fel a kereskedelmi miniszterhez, az útnak korláttal való ellátása tárgyában. Az indítvány elfogadtatván, dr. L a d i c s László ugyanily értelmű innitványt tett az uj gyulai útra vonatkozólag." Ezután a közigazgatási bizottsági ülés véget ért. Bonyodalom egy hagyatéki ügy körül. Fegyelmi egy árvaszéki ülnök ellen. A közigazgatási bizottság hétfői ülésén hosszas vitára adott alkalmat a békéscsabai árvaszóknek egy hagyatéki ügyben követett eljárása, mely azt eredményezte, hogy az előadó főjegyző minden igyekezete dacára fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot rendelt el a bizottság az árvaszék egyik ülnöke ellen, ki a hagyatéki ügynek előadója volt. A bonyodalmas és érdekes ügyet a következőkben ismertetjük : Weisz Bernát csabai lakos elhalálozván, örökösei Ignác fiatói származó Sándor nevü kiskorú unokájának 250 koronát ajánlottak föl. Az erre vonatkozó közjegyzői értesitvényt a csabai árvaszók nem hagyta jóvá, hanem a kiskorúnak 480 koronányi részesedés megadását kívánta. Az egyezkedés a járásbíróság előtt meg is törtónt. Ezt megelőzőleg azonban a kiskorú fiúnak Amerikában élő édesanyja azt kívánta az árvaszéktől, Fábry Károly ügygondnok utján, hogy a rokon dr. Vas Vilmos helyet más gyámot nevezzen ki az árvaszók. Ezt a kérelmet, bár a fenti közjegyzői értesitvónynól jóval előbb érkezett, az árvaszék később intézte el, még pedig olyképen, hogy egyszerűen elutasította. Az árvaügyi felebbviteli küldöttség az árvaszók mindkét határozatát megsemmisítette. Erre a csabai árvaszók visszavette az ügyet a csabai járásbíróságtól és újból jóváhagyta a felebbviteli hatóságtól megsemmisített határozatokat. Most a felebbviteli hatóság másodszor is a határozatok törlését rendelte el és uj tárgyalásra utasította az árvaszóket. Ennek dacára az árvaszék nem tett semmit, hanem az örökösöktől a kiskorú részére közben felajánlott 200 korona többlettel elintézettnek tekintette az egész ügyet. Tény, hogy az árvaszék több rendbeli szabálytalanságot és tiszteletlenséget követett el. Az ügyet előadó D a im e 1 Sándor dr. főjegyző azonban azt indítványozta, hogy a bizottság tekintsen el ez alkalommal a megtorló lépéstől, csupán helytelenítse az árvaszék eljárását, tekintettel arra, hogy a kiskorú az először megajánlott összegnél jóval többet kapott végeredményben és abba az anyja is belenyugodott. A fegyelmi eljárás megindítását nem javasolja, mert a helytelenítésnek is lesz Persze, hogy a tanitó azután feltámadt. Estefelé már nagy vigasság is volt a kökényesi csárdában, ahonnét kihangzott a zirci országútra a régi dunántuli nóta: Sárga csikó, sárga . . . De sáros a lábal . . . * Őszi idők jöttén visszaszáll a lelkem a vidéki világba. Oly szép is volt akkor. Soha nem lesz nékem ilyen szép világom. Az első kísérlet. Mme Claire Breuillet zsibongó agyában — móg alig ébredt fel — valami tett igéret emléke kavargott; móg félébren is visszariadt a megtartásától, s amint hirtelen eszébe jutott, összerázkódott. Beleegyezett, hogy ma elmegy M. Lucien de C ssachoz, aki már régen könyörgött ezért. Claire Breuillet férje tisztelt gyáros volt, szeretetreméltó, udvarias, aki nem mulasztott el semmit ahhoz, hogy neje életét elegánsa és nyugodtá tegye. De sohasem voltak szerelmesek egymásba. Claire harminc éves volt. Egészséges, intelligens asszony, minden romantikára való hajlandóság nélkül, sokkal nyugodtabb lelkű, semhogy a szenvedély hiánya bántotta volna. Sétált ós olvasott, látogatásokat cserólt, a férje egészen szabadjára hagyta, különben azon a kevés időn, amit együtt töltöttek, végtelenül figyelmes volt hozzá. És Ctairenek sohasem jutott eszébe, hogy másféle élet i jobb lett volna. Hanem a bizalmas barátnők között 1 néha ugy érezte, mintha egy kis tar- I tozása volna. S mivel talán félt a szerelemtől, többet gondolt rá, — eb- | ben a különös lelkiállapotban találko- | zott először egy úrral, aki igazán sze- , relmesnek látszott, nem flirtölőnek, Lucien de Cesackal, aki égő ós tiszteletteljes komolysággal bánt vele. Claire kénytelen volt arra gondolni, hogy benne megtalálhatná mindazt, amitől házassága megfosztotta ... A dolog gyorsabban fejlődött, mint hitte volna; feltámadt benne a kíváncsiság. A vége az lett, hogy bele ment egy kisérlet tervébe s tegnap ebéd uíán ő súgta neki: — Várjon engem holnap egész nap. " Ennek a gonoszul rövid mo adásnak visszhangja gúnyosan csengett a fülébe, mig öltözött ós egész reggel. A férje a városban reggelizett, gondolkozhatott eleget. Lucián de Cessac nagyon jól tudja, hogy őt nem valami nagyképűség, sem nem a férjétől való félelem tartja vissza. Kacérkodásnak tartaná csak és újra megígértetné vele s megígérné, mert nincs semmi komoly oka arra, hogy meg ne tartsa. Engedni az első ígéretnek sokkal egyszerűbb, sokkal egyenesebb lenne. Claire elhatározta, hogy megteszi ós nyugodtan megreggelizett R9ggeli után lustaság fogta el. Kimozduljon, neki az ismeretlennek'? — Olyan jól érezte magát itthon. És nagyon kellemes volt igy élni, ebben a vágyódással telt ideges barátságban — és egy férfi vágyait igy féken tartani sokkal elevenebb ós sokkal nagyobb gyönyörűség, mint kielégíteni. Claire hirtelen igy szólt: — Mit! Nem megyek el. Nagyon nyugodt vagyok és itthon maradok. Három óra felé könyvet vett elő. Figyelmesen olvasta, egyszerre csak belépett egy látogatónő, akit nem szeretett. , Gyanakvó, kutató asszony volt, aki mindig, mindenült rosszat sejt. Azzal kezdte, hogy csak pillanatig marad és óvatosan megkérdezte Clairetíől, hogy nem akart-e valahová menni ? A feleletből egy szót sem hitt el ós ugy ült le a fotelbe, mint aki teljesen eltökélte, hogy kiszimatolja egy barátnője titokzatos kimenetelének körülményeit. Aztán másfél óra hosszat mesél különböző szerelmi viszonyokról. Végre tökéletesen meggyőződve arról, hogy mme Breuilletnek egyálta ái nincs szándóka hazulról kimenni ós egy utolsó kitérés után mons. de Cessa'ira, mivel semmit sem tud fölfedezni a Claire arcán, rászánja magát, hogy elmegy, Alig hogy távozik, Claire lázasan teszi fél kalapját ós roppant idegesen elindul: „Igen, hát ez a vilá?? Ezek az alacsony érzések, aljas gyanúsítások, rossz indulat, gonoszság ? Ez^K előtt restelkedjem ón? Nem, nem! Öt órára már Cessaknál lehetek, ő móg vár en gem. A kedvese leszek, az előbb még nem vágytam rá, most már igen nagy szükségem van rá, hogy egy szenvedélyes, egyszerű lényt lássak". Kocsiba ült, s a Lucien cimét mondta meg. Az utca sarkán megállította a kocsit, fizetett ós határozott tépésekisel indult el. A Lucien kép3 nem hagyta el többé. Boldog volt, ho *y örömet szerez neki, büszke volt erre a szabad, őszinte lépésre, hogy testét, lelkét kiszabadította a hazug erények világából ós végre a ! maga életét kezdi élni! Egy kis üveges folyosón kellett vé- , gigmennie ; belópeit, bent elég homályos volt. Észrevett a sarokban egy fór- I Békéscsaba, 1908 nov. 12. annyi erkölcsi hatása, hogy az árvaszék jövőben ilyen lépésektől tartózkodni fog. L a d i c s László dr. az árvaszók eljárásában törvénysértést ós tiszteletsértóst lát, úgyszintén Török Gábor dr. ós D ő r y főispán is, mert az árvaszók egyszerűen fumigálta a felebbviteli küldöttség megsemmisítő határozatait. Ezért a fegyelmi eljárás megindítását kívánják. Hosszabb vita után a bizottság dr. K o c i s z k y Iván csabai árvaszéki ülnök ellen, ki az ügynek előadója volt, a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelte s annak lefolytatásával Daimel Sándor dr. főjegyzőt bízta meg. E határozat élénk meglepetést keltett a szimpatikus Kocziszky ismerősei körében, bár mindenütt meg vannak győződve, hogy a vizsgálat súlyosabb következményekkel nem fog járni ránézve. Az orvosszövetség ülése. Panasz a munkáspénztár ellen. Az Országos Orvosszövetsóg Békésmegyei Fiókja vasárnap délután 3 órakor Csabán, a városháza nagytermében, dr. Hajnal Albert tb. főorvos elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott az orvosi kar meglehetősen csekély érdeklődése mellett. A közgyűlés főtárgyát a kiküldött ötös-bizottságnak az országos munkásbiztositó pénztárral való megállapodása képezte. Haj n a 1 Albert dr. üdvözölte a megjelenteket, majd felolvasta tartalmas elnöki jelentésót, melyben indítványozta, hogy a közgyűlés Andrássy belügyminisztert az orvosok fizetésének rendezése körül szerzett érdemeiért feliratilag üdvözölje és neki ezért köszönetet mondjon. A közgyűlés ezt elhatározta, úgyszintén jegyzőkönyvben örökítette meg az elhunyt R a i s z Gedeon orsz. egészségügyi felügyelő emlékét az orvosi kar körül szerzett érdemeiért. A közgyűlés R e i s z Miksa dr. indítványára az elnöki jelentésnek a jegyzőkönyvben teljes szövegében való felvételét mondotta ki. W a 11 f i s c h Ferenc dr. olvasta fej ezután a kiküldött ötös bizottságnak jelentését az Országos Munkásbiztositó ós Betegsegélyző-Pónztárral kötött, a pénztári tagok gyógykezelésére és az orvosok díjazására vonatkozó megállapodásról. Az ötös-bizottság erős küzdelmet vivott a pénztárral, hogy az orvosok érdekeit megvédje s ez sikerült is, mert tizenhattal több a pénztári orvos, mint volt, a békésmegyei megállapodásnál jobb az országban nem köttetett. A jelentéshez hozzászólott S a r k a d i dr. pénztári orvos, ki először is az orvosok működési beosztását kifogásolja. De legnyomósabb panasza az, hogy a munkáspénztár Bókósen nem fizetett még eddig gyógyszertári számlát, ugy hogy a gyógyszerészek a hitelezést már beszüntetni szándékoznak. Nem utalványozta ki eddig a pénztár móg az orfit ós egy nőt s a szeme is akaratlanul rajtuk maradt. A férfi elegáns volt, az arca előkelő és értelmes, s Claire gondolatban Luciennel hasonlította össze, akibe ő egósz mostanig szerelmes volt, s aki ennek az ismeretlennek a zavaros tekintetével várja most. De a nő visszataszító leány volt; csodálkozva kérdezte magától, hogy állhat rangbéli ember móg szóba is ilyen teremtéssel. Es véletlenül meghallotta a férfinek egy mondatát, Egy mondatot, amit nem lehet leirninem lehet elmondani s aminek az emléke ott marad az ágyában, mint a csömör az ajkon. A férfi félhangon szólott, de nyugodtan, tiszta határozottsággal s a leány intett rá, — elmentek. Ciaire állva maradt. Nagy hidegeit érzett a szive körül s az a mondat minthi elébe lett volna írva a levegőbe, éppen a szem irányában. Lucienre gondolt. Vájjon ő is képes lesz erre? Hogyne, hiszen ez éppen olyan, mint ő . . . Nagyon halkan megszólalt: — És ez is, végre is, szerelem . . , És ekkor, életben először, szembe találta magát azzal a rettenetes látványnyal, amely néha elénk emeli arcát a mindennapi élet szürkeségeiből, — megijedt, megdöbbent. Gyorsan visszatért, amerről jött, kocsiba vetette magát s remegett, mint akit üldöznek, érezve, hogy mégis megmenekül. És idegesen ismételgette magában: „Nem, nem, soha, senki ezek közül, semmi áron, soha életemben !" Hatalmas elszántság, különös energia támadt fel benne ós az arcán nem akarta érezni azokat a hideg, na| gyon hideg barázdákat, amelyeket könyei okoztak, a lelke mélyéből fakadt könyek. G'amllle Mauolair.