Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám
1908-11-08 / 90. szám
4 kezévé formálódik s a hosszú, alabástrom ujjak megragadják a toalett-tükörre akasztott selymes omlatagot. És szól a síri hang, mint a nagy mélységekben összevert üvegharang szava: — Az enyém volt, add vissza, ellopták tőlem, a koporsóból lopták el tőlem a hajamat!. . . A kokottok, akik a divatot csinálják, nyugton aluszszák át elfüggönyö zött ablakaik mögött napsugaras éjszakáikat. Nappal nem járnak kisértetek, viszont az ő éjszakáik világosabbak a napnál... Egyben az uj frizura, a rengeteg álhaj, praktikus kényelem szempontjából. Esetleg a fodrászné megkészíti azt, mint egy kalapot, az illető csak éppen megerősíti a fején. Másfelől azonban nagyon alkalmatlan lehet a doktorhölgynek, ki például a szívműködés megfigyelése céljából egy egész szakajtókosarat kénytelen az amúgy is elgyöngült páciens keblére hajtani. Tényleg a hivatalnoknőnek legnehezebb megválasztani, hogy öltözködjék, hogy fésülködjön, hogy se feltűnő ne legyen, se el ne maradjon a világtól. Veleszületett érzék kell ahhoz, hogy valaki a tulságokat helyesen lefokozza, s öltözködésében egyénisége érvényesüljön. A jó izlés jele, mikor korunkhoz képest néhány árnyalattal komolyabban öltözködünk. Mondhatom, egy egész elmélkedés tárgyát felölelhetné a téma: hivatalnoknők hogyan öltözködjenek ? Részemről nincs kínosabb s bántóbb látvány, mint valami komoly, számottevő testület paradicsommadári tarkaságban s orfeum-hölgyekhez illő kalapokban. Mily ellentét ezzel szemben a szerzetesnők tiszteletet keltő egyenruhája ! De ha nem is járunk egyenruhában, lehetőleg jóminőségü és olyan szinü kelmét vegyünk, amihez az egyetlenegy kalap és napernyő nem áll rikitó ellentétben. Varrassuk meg ügyes szabóval, vagy varrónővel, kerülve a feltűnő, unpraktikus, divatból hamar kimenő szabásokat. Telnek a sorok, pedig még szerettem volna hozzászólani a Fiúméból kelt határozathoz, melyben a városi tanács megtiltotta a tanítónőknek a férjhezmenetelt. Pedig a virágnak se tehet megtiltani, mint a nóta mondja, hogy ne nyiljék, mikor jő a kikelet. A tanítónők különben is pompásan korrigálták a közoktatási tárca százados mulasztásait, amikor a maguk 4-500 forintját oda tették az urok 500 forintja mellé. Az intelligens párocska mindenütt megjelenhetett, a férjre hozzáillő asszony s a rendezett anyagi viszonyok között nem mondták már rá olyan könnyen a lekicsinylő szálló igét: csak egy tanító ! S most durva kézzel szét akarják rombolni a fecskefészkeket, hol a férfi ós nő csakugyan a szorgalmas kis fecskék módjára együtt keres. Az bizonyos, hogy künn a küzdő téren egyforma elbírálás alá esik a nő éppen ugy, mint a férfi. Nincs érzelmi dolog, sem pedig lovagiasság. Könyeket facsart szememből a hir, hogy egy postamesternőt börtönre Ítéltek. Idegen pénzhez nyúlt a szegény asszony, talán hogy nagybeteg gyermekének a gyógyszert megvehesse. A gyermek mégis meghalt s onnan a kis koporsó mellől vonszolták el az agyoncsigázott, szenvedő anyát a rovancsolás rideg, ölő számai a börtönbe. Ha van menyország a csil'agok felett, ugy eltétetett neki a martiromság koronája. mpo a „Munkásotthon" mellett fogja a közj ség felállítani. A tanács megbízta a mérj nököt, hogy az átalakítási munkálatok ! keresztülvitelére tegye meg a lépéseket. Korosy László főjegyzőnek padig ! meghagyta, hogy lépjen érintkezésbe szakképzett mészárosokkal, akik a husszék kezelésére vállalkoznának ós a feltételeket is állapítsa meg velük A köztemetői hullaház árlejtésének meghirdetésével a főmérnököt bizta meg a tanác3. Eldőlt az Apponyi- erendási telefon elhelyezésének ügye is. A tanács nevezetesen akként határozott, hogy a telefont a gerendási pusztai iskolában helyezi el és kezelését a tanítóra bízza. B a k s a Máriának a szegényházba való felvétele iránti kérelmet a tanács teljesítette, Vidovenyecz Jánosnak pedig kenyérsególyt szavazott meg. — Ezzel a tanácsülés véget ért. Tanácsülés Békéscsabán. — Hajdúk egyenruhája. —- A hatósági husszék ügye. — Kisebb ügyek. — Békéscsaba elöljáróságának pénteki tanácsülésén nagyobb fontossága ügyek egyáltalán nem szerepeltek. A szokásos s jelentéktelenebb személyi ügyek elintézésével, kérvényekkel foglalkozott csak a tanács. Nevezetesebb s a nagyközönséget is érdeklő ügyek csak a következők voltak: Említettük már, hogy a hajdúk egyenruhájának megállapításával és elkészíttetésével Wilim István gazd, j intézőt Lizta meg egy régebbi tanács- • ülés. A ruházat mintája már el is ké- { szült. E szerint a községi hajdúk kék- ; szinü, régi magyaros szabású egyenru- j hában fognak járni. A zsinórzat fehér • lesz az öltönyön s a diszités elhelye- j zése szintén^régi magyaros mintájú. A hajdúk bizonyára jól fognak festeni az uj egyenruhában. Maros György jegyző betegségére való hivatkozással kérte a tanácsot, hogy hivatalos dolgait néhány napon keresztül lakásán végezhesse, mivel szo- J báját orvosi rendeletre nem szabad elhagynia. A tanács a kérelmet teljesítette. A hatósági husszéket tudvalevőleg Forrongás irodalomban, művészetben. - Fővárosi tudósítónktól. — Aki a napisajtó irodalmi termését 03 ujabban a szépirodalmi hetilapokét is folytonos figyelemmel kiséri, annak észre kellett venni, hogy régi ós megszokott nevek kezdenek eltünedezni és uj jövevények jelentkeznek a Parnaszszus följárójánál, az uj nevekkel együtt uj tendenciák is mutatkoznak, rövid idő alatt feltűnő hódításokat tettek, amiért is nem lehet egyszerűen az irodalom történetírójára bizni e :ekn -k a jelenségeknek késői konstatálását, hanem már a közvetlen szemlélet nyomán is foglalkozni kell velük. Nem a kritikára gondolunk, eszünk ágában sincs, hogy szembe állítsuk egymással az irányzatokat, csak arra akarunk rámutatni, mi történik körülöttünk, az olvasóra bizva, hogyan értékeli a régieket ós az ujakat egymás mellett és egymással szemben. A mult héten egy irodalmi szervezkedés indult meg a fővárosban. Bevallott célja, hogy az irodalmi munkájuk után élő emberek szociális érdekeit védelmezze és fejleszsze. De ha nézzük a szervezkedők táborát, látjuk, hogy itt olyan emberek adtak egymásnak találkozót, akik életfölfogás, erkölcsi világnézlet, litteráris irány ós stilus dolgában közeli rokonok. Ambrus Zoltán, Bródy Sándor és Ignotus a vezérei ennek a mozgalomnak, vezérkarához pedig Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Szász Zoltán, Színi Gyula ós néhány talentumos, fiatal író és költő tartoznak. Nem formális alakulás volt ez, inkább csak a közös kívánságok ós célok megbeszélése, a tulajdonképpeni szervezkedés csak ezután következik. Hírlapi polémiákkal folyik az előcsatározás. Egyelőre óvatosan, nevek kerülésével, lebocsátott sisak-rostólyokkal, de már érezhető a feszültság, a különböző szellemű csoportok elszigetalóse megkezdődött. Altalánosságban moderne k-nek nevezik azokat, akik a régi várat a leghevesebben ostromolják. Az a jelszó, — s ezt már nyíltan hangoztatják — hogy vissza kell szorítani az öreg, elszikkadt vénáju, már többnyire megtollasodott írókat, hogy annál nagyobb piaca legyen az uj, friss termékeknek. A szerzői jog védelmére való intézkedéseket, amelyek nálunk még nagyobbrészt hiányoznak, nyugati szellemben akarják magoldani. Hitást akarnak gyakorolni a vagyonnal rendelkező irodalmi társasigokra, Mecénásokra és minden olyan tényezőre, a melytől irodalmi törekvések joggal gyámoíitást várhatnak, A programm valóban szép, de a másiii táborból azzal felelnek, hogy: előbb szervezzétek az oivasókat, az irodalmi termékek fogyasztóit, nehogy saját zsírjába faljon az egész mozg dom és a tulprodukció ujabb fajtáját teremtse meg az irodalmi szociális nyomorúságnak. Vannak azonban erősebb hangok is, amelyek már a küszöbről visszautasítják az uj szervezkedést, mert a nemzeti szellem ves^edalmét látják benne. Ennek az iskolának az a hitvallása, hogy a nemzeti irodalmat a hazai erőforrásokból kell megszilárdítani ós fejleszteni ós nem szabad teret engedni külföldieskedő irányzatnak. Mire a „modernek" szervezkedése előrehalad, talán nyíltan is kitör a harc s akkor módjában les/- a közönségnek eldönteni, melyik oldalon van a több tehetség, a több tudás ós a nemzeti szellem jobb szolgálata. A festészetben is kitörőben van a forradalom. Érdekes, hogy itt a hadüzenet éppen az ellenkező táborból történt. Itt a modernek az erősebbek, a nemrég alakalt Miénk művész-csoport, amelynek Ssinnyei Merze Pá), Ferenczy Károly, Kernstock Károly, Fényes Adolf ós Grünwald Béla a vezérei, mert a mult évben igen nagy sikereket értek el és a Műcsarnokb tn is vezetőszerephez jutottak. Az idén újra feléjük int a győzelem pálmája, ami megmozdította a nagy többségben lévő régi iskola híveit ós titokban szervezkednek Szinnyeiék ellen. Hir szerint ki akarják őket buktatni a vezetőségből, a zsűriből, hogy igy legalább a hatalmi befolyásuk megcsappanjon. Ez valószínűleg sikerülni is fog, mert a régiek tábora nagy többségben van. Da hogy a szellemi diadal kié lesz, azt újra csak a közönség dönti el, amely a legfelsőbb láthatatlan fórum az irodalom ós művészet pörös ügyeiben. Jellemző, hogy ilyen szellemi mozgalmakról nálunk a napi sajtóban alig van szó. Ez kultur-életünk határozott gyöngeségét, a közönség közönyének mesterséges tenyésztését s végső eredményben az irodalmi értékek elkallódá3át vonja maga után. Bezzeg csak politizálnának ezek az urak, majd sercegne a toll, hogy százegy cikkben százféleképpen kommentálja a nagyhangú lármát. az Izraelita Nőegylet 100, a gimnázium alumneuma 3 diák segélyére 150, a József Főherceg Szanatórium Egyesület pedig 100 koronát fog kapni. Az indítványokhoz a közgyűlés hozzájárult. Kisebb ü.\yek elintézése után B e 1 i c z e y Istvánné elnöknő a közgyűlést berekesztette. A Vöröskereszt-Egylet csabai fiókjának közgyűlése. Az alelnöknő kitüntetése. A Magyarországi Vöröskeresz-Egylet csabai fiókja szombaton délután tartotta rendes évi közgyűlés a Vármegyei Gazdasági Egyesület helyiségeiben. A közgyűlésnek' felemelő mozzanata volt V a r s á g h Béla társelnök beszéde, melylyel a Mária Valéria főherceg aszszony, védnöknő által Friedmann Mórné alelnöknőnek küldött művészi kivitelű diszokmányt átnyújtotta. A jelenlevő hölgyeket könnyekig meghatotta ugy a beszéd, mint' a kitüntetett alelnöknő válasza. A közgyűlésen jelen voltak: özv. Beliczey Istvánné elnök, özv. B9liczey Rezsőné, Beliczey Gizánó, özv. Fejér Béláné, dr. Szamek Ignácné, özv. Löwy Lajosnó, Majoros Józsefnó, Jávor Gyuláné, Dobay Kálmánné, özv. Ursziny Jánosné, Klein Józsefnó, Friedmann Mórné alelnök, VarsághBéla társelnök, Pfeiffer István titkár ós Jóger József pénztáros. A közgyűlést özv. B e 1 i c z e y Istvánné megnyitván, átadta a szót Va rs á g h Béla társelnöknek, aki szép beszéd kíséretében adta át a diszokmányt Friedmann Mórné alelnöknek. „Fogadja, úgymond, Nagyságod az egész egyesület szerencsekivánatait, mert a kitüntetés fényéből egy sugár az egyesületet is éri. Szerencséltesse eddigi lelkes buzgóságával továbbra az egyesületet. Isten áldása legyen életén és müküdésón!" Friedmann Mórné könnyekig megindulva vette át a diszokmányt. A magas kitüntetés arra fogja őt ösztönözni, hogy még nagyobb odaadással munkálkodjék az Egyesület felvirágoztatásán, mert nincsen magasztosabb és nemesebb hivatás, mint a szegények könnyűit letörülni. Kéri. tagtársai szives jóindulatát és támogatását továbbra is. A jelenlevő közönség lelkes éljenzése zárta be a szép jelenetet. Ezután a napirendre került a sor. Minthogy a választmányi gyűlésnek és a közgyűlésnek tárgyai ugyanazok, V a r s á' g h Béla társelnök indítványozta, hogy egyszerre tartsák meg mindakettőt. A tagok ehhez hozzájárulván, Pfeiffer István felolvasta a számvizsgáló-bizottság jelentését az Egylet 1907. évi pénztári viszonyairól. Eszerint az egyesület bevétele 4036 53 korona, kiadása pedig 24636 korona volt. A maradvány tehát 3791-17 kor. A számvizsgáló-bizottság inditványozte, hogy a pénztárosnak adja meg a felmentést a közgyűlés. Az indítvány elfogadtatott s a pénztárosnak köszönet szavazott a közgyűlés. A folyó ügyek keretében elnök jelentette, hogy az országos központ megkeresésének értelmében érintkezésbe lépett Csaba elöljáróságával az iránt, hogy háború esetén hajlandó volna-e 25—30 sebesült harcos ellátását teljesen ingyen elvállalni ? A községi elöljáróság mérsékelt díjazással hajlandónak mutatkozott erre. Az indítványokra kerülvén a sor, elnök indítványozta, hogy a januárban rendezett mulatság mintegy 1000 koronát kitevő tiszta jövedelmének felét, 500 koronát a különböző csabai jótékony intézmények között ossza fel az egyesület. Az összegből a Csabai Nőegylet szegény gyermekek felruházására 150, A „Hgsiep Közlöny" táviratai. - November 7. — A Curia Ítélete. Nagy érdeklődés mellett hirdette ki ma egy óra után Bernáth Géza, a Curia másodelnöke a Lengyel-Polónyi pörben a Curia Ítéletét. A Curia az esküdtbíróság verdiktje alapján hozott bírósági ítéletet megsemmisítette, uj tárgyalás megtartását rendelte el. A második esküdtbirósági tárgyaláson azon esküdtek, kik az elsőn részt vettek, az esküdtszék tagiai nem lehetnek. Nem lesz több fizetésemelés! A képviselőház pénzügyi bizottsága ma tárgyalta a pénzügyminisztérium költségvetését. Rátkay László felszólalásában figyelmeztette Wekerle Sándor pénzügyminisztert, hogy jó volna beszüntetni a fizetésemeléseket, mert az államháztartás már is , nagyon érzi. Felszólalt még Bizony Ákos és mások. Wekerle válaszában kijelentette azt, hogy a fizetésemelések az egész vonalon be lévén fejezve, több fizetésemelés nem lesz. Még az állami dijnokok és szolgák vannak csak hátra, akiknek fizetésemelésére 2,300.000 K vétetett fel a költségvetésbe. A városok segítésére 2 milliót szán ismét a költségvetés. Wekerle beszéde után a bizottság a költségvetést elfogadta. Nagy sikkasztás. Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárnál, mely 30 millió alap- és tartaléktőkéjével, valamint 76 milliónyi betéteivel a főváros egyik legnagyobb pénzintézete, nagy sikkasztásnak jöttek nyomára. A vizsgálat eddig már mintegy 140.000 korona eltűnését derítette ki. KróniKa. Brr . . hideg van, brr , . . de fázunk! S mint a nyárfa, reszketünk, Ily időben — Isten uccse I — Fabatkát ér életünk. Kelünk-járunk náthás orral, Nagykabátban, göthösen, A tavasznak enyhe napja Már tán el sem jő soh'sem I Tavaszt várunk, enyhe békét, Éppen ugy, mint Áchim ur, Akit Májer — amint mondta — Addig paskol, mig kinyul, Ám mi ezt már kötve hisszük, Voltak igy ők máskor is, Egymást majd hogy meg nem ették S megbékéltek százszor is. Mert hát aki titkot őriz És kacsintgat Bécs felé, Annak szíve békét áhit És ha harc jön, sir belé. Hisz a harcban nincs kímélet És kipattan sok titok, Rmelytől a nép nagy ökle A vezérre ütni fog. Mulandó a nép szerelme, Mint az őzbak élete, Melyet ármány csalt Csabára, Nem vadászok fegyvere. És fegyvertől halt meg mégis, Éához kötve a szegény, Száz lépésről elta lálták — S ez való, nem költemény. Egy vadászat ám fiaskót Fog talán majd vallani : Pénzre, kincsre most vadásznak A városház urai. jövedelmet a községnek ! Erről zeng csak ajakuk, Mikor aztán nem találnak, Meglapulnak, mint a tyúk. jövedelmet a községnek I Erről zeng a hivatal, De fizetést megjavitni — Ettől fázik I — nem akar. Nem kell annyi hivatalnok, Mert akkor csak krumpli jut I — Szól néhány bölcs — hivatalnok he legyen, csak aki tud.