Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-08 / 90. szám

Békéscsaba, 1908. XXXV-ik évfolyam. 90-ik szám. Vasárnap, november 8. BEKESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ELŐFIZETÉSI DD : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet éuneavedenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES Felelős szerkesztő : GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szára 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér A kormány birtokpolitikája. Békésosaba, november 7. A pénzügyi bizottság ülésén, a földmivelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása során a birtokpolitika kérdései voltak az uralkodók. A tárcával behatóbban, hosszabb beszédekben foglalkozó szónokok szinte egyhangúlag sürgették a kormányt, hogy terjessze már elő a régóta várt birtokpolitikai javaslatokat. A pénzügyi bizottság csak a közfelfogásnak adott politikai érvényű kifejezést, mert alig van hazánkban közkérdésekkel foglalkozó ember, aki föltétlenül el ne várná a nemzeti kormánytól, hogy a modern magyar birtokpolitikának erős alapjait sürgősen rakja le. Konstatáljuk, hogy Da rányi a jövő évi költségvetésben némi előrajzát adja ennek a nagy akciónak, a mikor tízmilliót vesz föl egy százmilliós befektetés első részletéül. A magyarság jövője és természetes terjeszkedése szempontjából szinte mellőzhetetlen, hogy mig egyrészt nemzeti iparunk fejlesztésén teljes erővel munkálkodunk és biztosítani akarjuk magunknak is a modern népek háztartásában nélkülözhetetlen ipari hasznokat, addig másrészt teljes eréllyel és megfelelő nagy eszközök alkalmazásával hassunk oda, hogy földmivelő népünk gyarapodhassék és szaporodhassék s ez által gyarapodjék nemzeti erőnk ősforrása is. Hatalmas kulturális érdekek is szólanak a földmivelő nép erőteljes fej- ! lesztése mellett. Magyarországon a ! nemzeti nagyság és a nemzeti kultura 1 hagyományai a földmivelő nép széles 1 rétegeiben, a falusi családok vérében, gondolkodásában, eszmekörében vannak a legerősebben elraktározva. Egyáltalában nem osztályérdek, hanem a lakosság minden rétegét egyformán érintő egyetemes nemzeti érdek az, a mi földmivelő népünk erélyes támogatását, gyarapítását, fejlesztését országos kötelességgé teszi. Az előrebocsátott szempontokból szinte kellemes meglepetés számba jön a földmivelésügyi tárca költségvetésének az a tízmilliós tétele, a melylyel Darányi az elméletileg már régen részletesen megállapított, sőt kisebb keretekben már gyakorlatilag is kipróbált magyar birtokpolitikát fogja hamarosan nagyobb arányú cselekvésre váltani. Azért meglepetés, mert az egész közvélemény egy uj telepítési és parcellázási törvényjavaslat benyújtásától várta az első érdemleges lépést. A javaslat még nincs benyújtva, a most nyilvánosságra hozott költségvetés azonban nemcsak anyagi obligót vállal az uj törvényhozási intézkedésért, hanem nyilvánosságra hozza a benyújtandó törvény fő irányelveit is. első dolog, amit a megokolásból megtudunk az, hogy a legközelebbi tiz esztendő alatt száz millió koronát fog a földmivelési kormány a magyar birtokpolitika céljaira felhasználni. Ez összegnek egy része a Darányi által gyakorlatilag már kipróbált telepítési akció céljait fogja szolgálni. Egy csomó uj, vagy magyar földmivelőkkel gyarapított község hirdeti, hogy nagyobb birtokokból sok uj kisgazdaságot sikeresen lehet alkotni és a telepítés utján sok családot lehet a vagyoni és erkölcsi függetlenség javaihoz juttatni, amelyek a telepítési akció hiján mind e javakhoz nem juthattak volna. A másik dolog, amint a költségvetés megokolása tudomásunkra juttat, az, hogy a szóban levő összegnek megfelelő része a földmivelő nép földvásárló igyekezetének okos és hasznos irányban való támogatására fog szolgálni. A parcellázás a magyar földnek egy gyakorlati nagy kérdése. Nem az ellene vagy mellette szóló elméleti szempontok miatt, de azért, mert a parcellázás esztendők óta nagyban folyik az országban és pedig elsősorban a nép akaratából. Tudjuk, hogy a legképtelenebb parcellázásokra is mindig akadt és akad egy csomó ember, aki kész meglevő vagyonát és ! munkaerejét a parcellázó földeladóknak , odadobni. Ismerjük a parcellázási viszszaélések néprontó hatását. Tudjuk, hogy a kivándorló-hajókat jóformán egyenlő arányban töltik meg azok, akik földet és munkát nem birtak kapni, meg azok, akiket egy kizsákmányoló parcellázás tett földönfutókká. A harmadik fontos dolog, amit a költségvetés a birtokpolitika gyakorlati eszközei közé sorol, a földbérlő-szövetkezetek vezetése és támogatása. Kétségtelen az, hogy nem minden földmives-családnak van meg a képessége olyan arányú tulajdon szerzésére, mint amennyit a természetes terjeszkedés megkívánna. Az ilyen családok kitűnő hivatást tölthetnek be a nemzet háztartásában mint földbérlő kisgazdák. A nagyobb birtokok kis bérletekre való osztását az akasztja meg, hogy a birtokosok félnek a nagyobb számú bérlőkkel való jogviszonytól. Mihelyt azonban a kisbérlők az ő öszszességüket képviselőjogi személylyé, szövetkezetté tömörülhetnek akképpen, hogy a bérbeadó birtokosnak is csak egy féllel kell számolnia: a kisbérletek fejlődésének legnagyobb akadálya megszűnt. Évente tiz millióval igen sokat lehet tenni abban az irányban, hogy földmivelő népünk gyarapítása a kérdésben levő nagy érdekek szempontjából okosan és hasznosan munkáltassák. A törvényhatóságok választójoga. A nemzetiségi megyékre vigyázzunk! Egyik múltkori számunkban rámutattunk már azokra a veszedelmekre, melyek a magyarságot s a nemzeti érdeket a törvényhatóságokban fenyegetik, ha a parlamenti választójog általánosításával kapcsolatosan s azzal egyidejűleg nem reformáljuk a közigazgatási választójogot is. Csak néhány nap választ el már attól a történelmi fontosságú pillanattól, mikor beterjeszti Andrássy az általános képviselőválasztói jogról szólótörvényjavaslatot és még mindig semmi hir arról, hogy készen van-e vagy legalább készül-e a közigazgatási választói jog újjászervezése, sem arról, hogy a pártok valamelyike, vagy a képviselőválasztási jog törvénytervezetét ismerő képviselők közül valaki számon kérte volna a közigazgatási választójog reformját. Andrássy törvénytervezetének eddig napvilágra került irányelvei és részletei ugyanis semmi biztatót sem nyújtanak arra nézve, hogy a törvényhatóságokban nem vesztjük-e el mindazt, amit a képviselőházban a plurálitussal nyerünk. A vármegyék uj beosztása sem orvossága a bajnak. Ezzel is csak kevesbedik ^zoknak a törvényhatóságoknak a száma, melyekben túlsúlyban vannak a nemzetiségek, de ha a közigazgatási választójogot nem kötjük a parlamenti választójogról eltérő, nemzeti szempontból megbízhatóbb föltételekhez, ha eddig alig akadt törvényhatóság, mely a magyarság ellen mert volna határozni: ezután feles számmal lesz benne részünk. Nekünk pedig egy vármegyénket sem szabad kiszolgáltatni a nemzetiségiek kényének. Érős váraink voltak nekünk a közelmúlt szomorú napjaiban a vármegyék. Még szükségünk is lehet rájok. Ha nem módosul a jelenlegi váBékésmegyei Közlöny tárcája. Szeretlek, mert szenvedsz. Te szenvedő, áldott, tiszta, Bűn nélkül bűnhődő lélek — Tied lenne egész lelkem, Még ha nem is szeretnélek. Tiéd lenne könyben úszó, Megtört fényű két szemedért, Tiéd lenne szenvedéstől Agyongyötört jó lelkedért. Ha magad nem szeretnélek, Gyászod, búdat, azt szeretném, Ha nem is csókolhatnálak, Csak a könyed törölhetném. Tiéd az én egész lelkem, Te szenvedő, tiszta jóság, Lábaidhoz rakok én le, Amim csak van, minden rózsát. Szerelemnek rózsafája Érted virul, csak neked nyit, S azt se bánom, hervaszszák el Valamennyit a könyeid. . . Vértesy Gyula. Fiatalság. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Irta : Nil. I. Miután Szenttamási-Sándor és Müller Gita az első táncpróbán ünnepélyesen, bár titkosan, eljegyezték magukat, (Sándor még röyid nadrágot viselt és Gita kisasszonynak kétfelől világoskék máslit kötöttek hajába) hűségesen vártak egymásra hat hosszú esztendőkig és hihetőleg most is várnának, ha föl nem tűnik a látóhatáron a kopaszodó Reinitz báró. De mikor az udvari tanácsosné kijelentette a leányának, hogy a gyermekes barátkozás a Szenttamási fiúval beszüntetendő: Gita kisssszony meglepően erélyes ellentállást tanúsított. Ugyanekkor Sándor is kirukkolt odahaza az alternatívával. — Vagy feleségül veszem Gitát, vagy fejbelövöm magam ! Szenttamásiné (jelenleg: idősebb Szenttamásiné) nevetve vont vállat: — Hát hiszen azért nem kell fej belőnöd magad! — Először végezd el a jogot, azután beszélhetünk Gitáról, — mondta az „öreg" Szenttamási. — Először elveszem Gitát, azután beszélhetünk a jogról — mondta makacsui Sándor. Az anyja ugy kacagott, hogy a könyei csordultak. — Te tacskó, hiszen jövőre fognak sorozni! Sándor dacosan végignézte a szép, szőke, fiatal asszonyt, akit sokan tartottak a húszéves fiu testvérének. — Félsz ugy-e, hogy nagymama leszel ? — kérdezte, de hirtelen elkapta a fejét, mert az anyja meg akarta fricskázni. — Szamár vagy, édesem. Ettől bátran elveheted. De arra vagyok kíváncsi, hogy miből akarod eltartani a feleségegedet ? Mert hogy az anyja nem ád neki apanázst, arra mérget vehetsz. Sőt^a kérdések kérdése, hogy a leányt is odaadja-e ? — Adja vagy nem adja: Gita velem jön ! — Jó, jó, de hová teszed ? Ide nem hozhatod, azt csak belátod, milyen kinos volna . . . Sándor egy percig gondolkozott. — Leviszem Biharba a nagymamához. Vakációra én is lemegyek, néha pedig felhozom Gitát, ha megbarátkozol vele. Majd csak eltelik még az a pár esztendő valahogy. A katonaságot apa könnyen eligazítja . . . Az apja haragosan közbevágott: — Elég legyen a szamárságokból ! Készülj az alapvizsgádra és azt a gyereket is hagyd békében. — Hagyjam, hogy az anyja összeboronálja azzal a vén pénzes-zsákkal ? — pattant fel Sándor, aki egyébként a megtestesült szelídség volt odahaza. — Vagy beleegyeztek a házasságba, vagy pedig ma este keresztüllövöm a koponyámat, olyan igaz, mint a hogy Szenttamásinak hívnak ! Valahányszor a Szenttamásiak nevük bizonyságával fogadkoztak valamire : ország-világ tudhatta, hogy komolyba megy a tarokk. Mivel pedig Sándor egyetlen fiu volt, szemefénye a szülőknek, dédelgetett becéje a nagymamának — hát rövidesen bele egyeztek az akaratába. Szenttamási csakugyan eligazította a katonaságot és egyebeket. Szenttamásiné lelkiismeretes gonddal vásárolta be a kelengyét a menyének arra az eshetőségre, ha szökve hagyná el a Müller-villát; (mert ez az eshetőség egész komolyan szerepelt a házasság program inján, tekintve az udvari tanácsosné szilárd elveit és soha meg nem másított elhatározását) Biharban pedig a nagymama berendezte a toronyszobát a fiataloknak. Maga a jegyespár naponta — megvesztegetett cselédek közvetítésével — átlag harminckét oldalon esküdött egymásnak örök hűséget és Sándor százhúsz rövidebb-hosszabb, hangsúlyos és időmértékes költeményben énekelte meg hősies szerelmüket. Ugyanis mivel a családban, de különösen az udvari taSirolin *meli az étvágyat és a testsulyl, megszünteti a —— köhögést,váladékot, éjjeli izadást.—— Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza J-j* ellen siáratalao tanár ós orvos által naponta ajánlva. Minthegy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. F. Hoffmann La Roche & Cie. Basel (Svájc.) 99 Roche u Kapható orvosi rendeletre a gyógyszeriánkbtC Ára üvegenként 4 — borona, i