Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-05 / 89. szám

3 Konrád Ernő királyi ügyész, a védelmet dr. S i m o n k a György ügyvéd képviselte. Esküdtekül kisorsoltattak: L a m p e 1 Miksa, B e 1 e n t a Frigyes, K o 11 a r i c s Károly, S z e n d r e y Lajos, Durkó Ferenc, Schmidt Gyula, Braun Mór (főnök), Kun Mihály, Zsiga Lajos, G o v r i k János, Li c s k a Ferenc, Rosenzweig Hermán Pótesküdtek Sándor Pál és Bille Hermann voltak. A tárgyalás megkezdése előtt dr. S i m o n k a György védő, tekintettel arra, hogy a pör anyagában sok kényes természetű dolog fordul elő, zárt tárgyalást kért, a mit az elnök el is rendelt. A közönség kissé bosszankodva hagyta el a termet, csupán a vádló és a vádlott 2—2 bizalmi férfia maradt odabenn a birákon kivül. A biróság Timárt a rablás vétségében bűnösnek találván, 2 hónapi fogházra Ítélte. Ezt azonban a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette s igy Timárt szabadlábra helyezte. Második napon, kedden a fiatal Kecskeméti Imre állott vádlottként az esküdtszék előtt. Elkeseredett testvérháború dult a Kecskeméti famíliában a fiatalabb Imre és az idősebb Ferenc között. A háborúskodás oka mindössze 300 négyszög öl föld volt, melyet mind a két Kecskeméti fiu szeretett volna magának megkaparintani. A tavasz egyik napján olyan keményen összeszólalkoztak, hogy Imre az épen vállán levő vadászfegyvert lekapta és rásütötte Ferencre. Szerencsére a fegyver sréttel volt megtöltve és igy Ferenc csak súlyos sebesülést szenvedett. 45 napig nyomta az ágyát. A gyilkos szándékú testvér pőrének a tárgyalását is Szakmáry Arisztid törvényszéki biró vezette. Szavazóbirák is ugyanazok voltak. Jegyző Farkas István törvényszéki jegyző volt. A vádat ismét K o n r á d Ernő királyi ügyész, a védelmet pedig dr. Salamon Károly ügyvédjelölt, B e r ó n y i Ármin irodavezetője látta el. A vádlott fiatal, szőke legény megtörten ült a vádlottak padján. Szemeit földre sütötte. Arcán az igazi megbánás jelei látszottak. Vele szemben öreg édesapja és anyja sírdogált, akiket tanuk nánt hallgatott ki a biróság. Kecskeméti Imre az elnök kérdéseire halk hangon mondta el testvérháború előzményeit és magát a szomorú esetet. Hirtelent felindulással mentegette magát. A tanúkihallgatások során csak a bátyja vallott terhelően rá nézve, aki azt állította, hogy egyszer már apját is megakarta ölni az indulatos fiu. Apja, anyja mindenképen mentegetni akarták a fiatal bűnöst. Konrád Ernő királyi ügyész eszmékben gazdag vádbeszédet tartott. Szándékos emberölési kísérlet bűntettében kérte Kecskemétit elmarasztalni. Talalóan szőtte belé Kain és Ábel bibliai históriáját ós azért kért a bűnösre kemény büntetést, mert a gyűlölködő testvér, aki saját vérrokonának élete ellen fegyverrel tör: nem érdemel sem elnézést, sem kíméletet. Az ügyész beszéde nagy hatást tett ugy a vádlottra, mint a közönségre. Dr. Salamon Károly ügyesen csoportosított tényekkel igyekezett az ügyész vádjait ellensúlyozni. Hivatkozott arra, hogy a felindulás elveszi mindenkinek a józan ítélőképességét ós meggondolatlan tettekre ragadja. Kérte az esküdteket, hogy védencét mentsék fel, vagy legalább is enyhe büntetést szabjanak rá. A vádló- és védőbeszódek elhangzása után az esküdtek átvonultak a másik terembe, ahol K o 11 a r i c s Károly Károly elnöklete alatt tanácskoztak. A tanácskozás alig tartott 10 percig és szótöbbséggel nem bűnösnek mondotta ki a verdikt Kecskeméti Imrét. Ennek alapján a biróság fölmentő Ítéletet hozott. A vádlott és szülei alig tudtak hova lenni a boldogságtól. A közönség körében csodálkozást keltett a fölmentés. Az ügyész nem nyugodott bele, hanem felebbezett. Csak egy virágszálat! A gyűjtések eredménye Csabán. Az a poétikus gondolat, hogy halottaink emléknapján néhány fillért azoknak a szegény betegeknek a megmentésére áldozzunk, kiknek tüdejét sorvasztó kór emészti, november elsején megmozgatta az egész magyar társadalmat. A temetők ós templomok bejáratánál felállított urnákba bőven hullottak a gazdagok koronái ós a szegények fillérei. Békéscsaba nemesszivü hölgyei is kivették részüket a gyűjtés munkájából. Mig egy részük az urnák mellett hivta fel adakozásra a járó-kelőket, más részük a József főherceg SzanatóriumEgyesület által kiosztott ridikülökbe gyűjtötte a könyörület adományait. — A gyűjtés elég szép eredménynyel is járt, amennyiben Csaba közönsége nov. 1-én több mint 300 koronát juttatott a szegény tüdőbetegeknek. Részletes eredmény az urnákkal való gyűjtésnél a következő : Templomok előtt: Róm. kath templom Evangélikus nagytemplom Evangélikus kistemplom Ev. református templom K f 34 28 65 66 28 97 3 38 A temetőkben ; Róm. kath. kistemető Róm. kath. külső temető Ev. berényi-uti temető Ev. ó-temető Vasút melletti ev. temető Román teme ő Kastély melletti temető 132 28 88 24 23 56 25 52 11 11 38 24 9 69 2 77 194 13 Összesen : 326 kor 41 fill. Az egyesület által kiosztott ridikülgyüjtés Csabán szintén szép eredménynyel járt. Az Áchim —Májer-pör. Elhalasztották a tárgyalást. M á j e r Jenő. aki valamikor Áchim L. András hívei közé tartozott, sőt lapjának a szerkesztője is volt, de később összeveszett véle és odahagyta táborát: ez óv folyamán egy társaságban olyan értelmű kijelentést tett, hogy „Áchim L. András sok pénzt kapott Kristóffytól, Kaffkától, egyszóval a darabontoktól, ugy hogy több pénz van nála, mint a Békéscsabai Takarékpénztárban." Áchim L. András e kijelentések miatt becsületsértési pört inditott Májer Jenő ellen. Az érdekes pört szerdán délelőtt Val2 órakor tárgyalta a csabai járá. tróság vezetője, Kiss Kálmán járási ./ó. A folyosókon ugy Áchim, mint Májer hivei nagy számmal jelentek meg és élénken taglalták az eshetőségeket. Az egyik biztosra vette Májer e

1 ítéltetését, a másik a felmentését; a hú adik kibékülést emlegetett. Csak arra nem gondolt senk, ami bekövetkezett, hogy tudniillik elhalasztották a tárgyalást. .. Kiss Kálmán járásbiró pont 7

a12 órakor szólította be az érdekelteket. A tényállás rövid ismertetése után a vádlotthoz intézte a szokásos általános kérdéseket. Májer elmondta, hogy 36 éves, felekezetnélküli, büntetve volt sajtórendőri kihágásért egy izben 110 korona pénzbüntetésre, máskor pedig nyomtatvány utján elkövetett osytálygyülöletre való izgatás miatt 2 havi államfogházra. H e r z o g Henrik dr., Áchim L. András képviseletében a becsületsértési vádlevél felolvasása után kijelentette, hogy Májer vád alá helyezését nem becsületsértésért, de rágalmazásért kívánja, mert az inkriminált kijelentéseket nemcsak 2, hanem 4 egyén előtt is mondta. E négy egyén pedig Tóth Pál, Nóvák György, P o 11 á k Arnold és Varga András, akiknek kihallgatáshoz ragaszkodik. Májer fölöslegesnek tartja Tóth Pálon ós Nóvák Györgyön kivül más tanuk beidézését. Elismeri különben, hogy nemcsak két ember előtt nyilatkozott Áchimról a fenti módon. Kiss járásbiró Májer Jenő e kijelentésének, valamint Herzog Henrik dr. kérelmének alapján Májért rágalmazásárt helyezte vád alá. Egyben azonban figyelmeztette, hogy ez esetben a bizonyítás meg lévén engedve, kórheti a tárgyalás elnapolását. Májer az elnök figyelmeztetésére ragaszkodik a tárgyalás elnapolásához, hogy annál több adatot szerezzen be, védelme annál intenzivebb legyen. Ezek után az elnöklő járásbiró a mai tárgyalást berekesztette, kijelentvénhogy tekintettel az egyik tanú kíván" dorlási szándékaira, a következő tárgyaá s idejét nem teszi nagyon messze. A a a pénzügyi bizottságban. A magyar kisiparos-osztályra valóságos teherként nehezednek, különösen ujabb időben, azok a befizetések, melyeket munkásaiért kell a betegsególyzőés munkásbiztositó-pénztárba szállítania. A nyugati országokban, hol az ipar már valóságos hatalom, csak akkor kezdték követelni a munkaadók fokozottabb ós terhesebb áldozatkészségét, amikor az ipar vagyoni ereje már óriási módon kifejlett. Ez igy helyes is volt, mert gazdag ós erős ipar veszedelem nélkül vállalhat magára terheket. De nálunk egészen másként áll a dolog. A kisiparos alig tud megélni és mégis törvényileg kötelezve van terhek elviselésére olyan munkásokért, akik leggyakrabban nem támogatják az ipari termelést, sőt terrorisztikus politikai törekvések rabjaiul esve, sokszor valóságos ellenségei annak. A képviselőház pénzügyi bizottsága kedői ülésén foglalkozott a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalása közben e tarthatatlan helyzettel. Nagy Emil előadó hosszú beszédet mondott a munkásbiztositás terén tapasztalható anomáliákról. Kifogásolta, hogy a betegségélyző és munkásbiztositó-pénztárakban tipikus szociáldemokrata vezérek ülnek, még pedig fényes fizetéssel. Bokányi Dezső 6000, K i s Adolf és Greszmann Miksa nemzetközi szociáldemokrata agitátorok 12 ezer koronás állásba jutottak. Országszerte ez a helyzet a kerületi pénztárak nagyobb részében is. Roppant elkeseríti, mondta, ugy őt, mint az egész iparosságot, hogy épen a nemzeti irány uralma alatt a hazafias magyar iparosság filléreiből hazaellenes izgatók uraskodnak majdnem államtitkári fizetésekkel. Még tetézi a bajt, hogy például Sarkadi és Groszmann nélkülözik a szabályos minősitóst is, s ezt elengedték nekik, ugy hogy minden előképzettség nélkül ülnek a 10—12 ezer koronás állásokban, mig más hivatalnok nagy előképzettséggel sem tud ilyen állásra feljutni. Ez lehetetlen állapot. Kéri tehát a minisztert, hogy törvényileg sürgősen reformálja az intézményt. Tegye egészen államivá, nevezzen ki oda tisztességes, hazafias ós képzett tisztviselőket a mai hazafiatlan, szociáldemokrata közegek helyett. Szűnjék meg az az állapot, hogy a szociáldemokrata izgatók, mint az iparosok pénzeiből előkelően fizetett nagy urak, gorombáskodjanak a derék, szorgalmas iparos gazdákkal. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter válaszában elismerte, hogy vannak aggodalmak a kisiparosok körében, de ezeknek részben a munkaadók az okozói. A paritás a betegsególyzőpénztáraknál tényleg nincs meg ugy, ahogy a törvény kontemplálja, mert a munkaadók nem jelennek meg a gyűléseken, mig a munkások abszolúte fegyelmezve vannak. (Példa rá a gyulai pénztár ! Szerk.) Különben intézkedésileg ki van zárva annak a lehetősége, hogy a betegsególyző-pónztárakban levő alkalmazottak bármely szervezetnek tagjai lehessenek, vagy a politikában aktive részt vehessenek. Részletesen számokkal mutatja ki, hogy az az áldozat, melyet a törvény a kisiparosokra rótt, valóban jelentéktelen. De a bajokon segíteni fog. A pénzügyi bizottságban Nagy Emil beszéde minden esetre lónyegesen fog hozzájárulni ahhoz, hogy munkás betegsegély ző és biztosító-pénztárakkal szemben a kisiparosok álláspontja megváltozzék. És talán az ő helyzetükben is kedvezőbb fordulat fog beállani. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. - November 4. Kossuth a választói reformról. Kossuth Ferenc is megnyugtató kijelentéseket tett tegnap a függetlenségi pártkörben. A jelenvoltaktól nyert értesülés szerint körülbelül ezeket mondotta: — A választói reformnak már semmi akadálya sincs és Andrássy Gyula gróf belügyminiszter a jövő héten, alkalmasint már az első érdemleges ülésen, a Ház elé terjeszti. A javaslatot különben okvetlenül meg kell csinálni, mert benne van a paktumban és a király követeli. A részletek nem okoztak aggodalmat, mert a király csupán azt kivánta, hogy a választók száma legalább kétmillióhatszázezer legyen, ennél pedig jóval több szavazó lesz Andrássy javaslata alapján. A plurális sorsa tehát biztosítva van Apponyi* tárcája. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délelőtt tiz órakor Széli Kálmán elnöklésével ülést tartott, amelyen a közoktatásügyi miniszter budgetj'ót tárgyalták s melyen a kormányt W ek e r 1 e Sándor ós gróf Apponyi Albert képviselte. A bizottság tagjai nagy számmal jelentek meg az ülésen s kivált a felekezeti kérdések iránt nagy volt az érdeklődés. S ághy Gyula előadó volt az első felszólaló. Meleg szavakkal ajánlotta a költségvetést elfogadásra s különösen behatóan az egyetem mizériáival foglalkozott. Szerinte a túlzsúfoltság ellen mindent meg kell tenni, mert tűrhetetlen állapot az, hogy egy-egy előadásra ezerezerötszáz diák iratkozik be, pedig a tanterembe kétszáz is alig fér. Gróf Apponyi Albert néhány szóval ajánlja tárcáját elfogadásra. Rámutat arra, hogy a jövő évi költségvetés csak az eddig életbeléptetett törvények végrehajtása folytán emelkedett négy ós fél millióval. A költségvetés egészen reális és számol az állam súlyos pénzügyi helyzetével. A következő szónok a néppárti Rakovszky Béla volt. Tudomása van arról, — mondta — hogy a katholikus autonómiáról szóló törvényjavaslat már kész. Kérdi, miért nem terjesztik elő? A néppárt is tudja ugyan, hogy a koalícióba való belépéssel fel kellett függesztenie programját, de mivel elveiből a többi párt is annyit igyekszik megvalósítani, amennyit csak bír, sürgeti ezt a néppárti követelést. Ez a felszólalás nagy mozgolódást keltett a bizottságban. Szerbia hangulata. A Voss. Ztg. jelenti Pétervárról: Szerbia itt nagyszerű agitációt fejt ki, hogy Oroszország különböző köreinek az érdeklődését Szerbia részére megnyerje. A mozgalom élén P a s i c s áll, aki itt az összes lapok szerkesztőségeit és a Duma összes szlávbarát képviselőit meglátogatta. A szkupstina folytatja a tegnap abbahagyott titkos ülését. A szerb képviselőház előtt óriási tömeg áll, amely izgatva beszél az eseményekről és biztosra veszi, hogy a háború néhány nap múlva Magyarország-Ausztria és Szerbia között okvetlenül kitör. Taft az Unió elnöke. Taft valamennyi mostanáig kétséges fontos államban nagy többséggel győzött. A legközelebbi kongresszus előreláthatólag erősen republikánus fog lenni. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi Időjelző állomás szerint mára változás nem várható. — Püspök-iktatás. E r ő s s Lajost, a tiszántúli református egyházkerület megválasztott püspökét e hó 17-én iktatják be hivatalába nagy ünnepségek között Debrecenben. A beiktatási ünnepsógen megyénkből D o m b y Lajos esperes, Kecskeméti Ferenc lelkészek, S z e. gedi Kálmán tanácsbiró vesznek részt. — Közgyűlés. Az orsz. „Vörös-kereszt Egylet Békéscsabai Fiókja" szombaton délután 3 órakor a „Gazdasági Egylet" tanácskozó termében évi rendes közgyűlést tart, özv. B e 1 i c z e y Istvánné elnöklete alatt. A közgyűlési tárgysorozatnak kimagasló pontja lesz annak az elismerő díszoklevélnek átadása, melylyel az egyesület védnök-főhercegnője tüntette kiFriedmann Mórné alelnököt az egyesület csabai osztályának felvirágoztatása terén kifejtett eredményes működéséért. - A tárgysorozaton ezenkívül a mult évi számadások bemutatása, a számvizsgáló-bizottság jelentése, folyó ügyek ós indítványok szerepelnek. Az elnökség ez uton is kéri a tagok szives megjelenését. — A virilisták névjegyzéke A megyei virilisták névjegyzéke már közszemlére van kitéve Eddig még két felebbezés érkezett. Kontár György szarvasi és Weisz Éliás békéscsabai lakosok azon az alapon kérik a névjegyzékbe való felvételüket, mert sokkal több adót fizetnek, mint amennyit az igazolóválasztmány kimutatott A felebbezóseket az állandó biráló-választmány csak akkor teszi bírálat tárgyává, amikor a hirdetési határidő lejár. Ez pedig nov. .25-én történik meg.