Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-29 / 87. szám

Békéscsaba, 1908. nov. 1. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 tozott. Legalább vezérnek, Áchim L. Andrásnak magaviselete erre vall. Nem bántja olyan nagyon a „fekete gróf"-ot, sőt egyenesen negligálja az egész vá­lasztási reformot. Nem nyilatkozik róla. Hallgat, mint az a bizonyos latin kor­szakbeli bölcs, aki a hallgatást aranynak nevezte. Ezt nem mi mondjuk, de kö­vetkeztetjük Áchim egykori hűséges fe Tyvertársának, Boros (Brindusz) Mi­hálynak a lapjából, a „Földnépé"-ből, melynek legutóbbi száma a következő tartalmú nyilt levelet intézi Áchim L. Andráshoz, mint a „Magyarországi Pa­rasztpárt" elnökéhez : A „Magyarországi Parasztpárt" ju­nius 7-én és 8-án megtartott kongresz­szusán megjelentünk mi is, az „Orszá­gos Földmivelő-párt" vezetősége. Ön hivott meg bennünket oda, amint a tót és román nép képviseletében megjelent Hodzsa Milán és Vlád Aurél képviselő­ket is. A kongresszus sok ezer tagja jelen­létében és beleegyezésével, testvéri job­bot adva, szerződtünk szövetségre. Fo­gadalmat tettünk mindannyian, hogy az álta'ános, egyenlő, községenkinti, titkos választói jog kivivására pártjaink, a Ma­gyarországi Paraszt-párt, az Országos Földmivelő-párt, a tót néppárt, a román nemzetiségi párt együttes, közös harcra szövetséget létesít, amely szövetségben egyesülni akarunk a városi proletáriátus pártjával, a magyarországi szociáldemo krata-párttal. Sorompóba állottunk mi is, a szer­ződő „felek r mindegyike ; csak egyedül csak Ön — Áchim L. András — és pártja hallgat, nézi összetett kezekkel az életért, a kenyérért, a szabadságért harcba in­dulókat. Mi némította el az eddig elrettent­hetetlen harcot hirdető Paraszt-pártot és annak vezérét? Kiknek és miknek kedvéért van ez a némaság ? Háromszor jöttek már össze a harcra szerzőzött pártok megbízottai tanácsko­zásra, háromszor hivták Önt és pártját; s a harcra, a szerződésre hivó Áehim L. András mind a háromszor távolmaradásá­val tündökölt. Tehát Ön mást gondolt a tettek órájában. Ámde tudja meg, hogy ha On félre is áll, önérdekét féltve, ez nem jelent­heti a koalíció által tönkre sanyargatott parasztság százezreinek akaratát." Ez a felhívás sok mindenről beszél. Beszél először is arról, hogy Áchim L. Andrásban a saját fegyvertársai is na­gyon megcsalatkoztak, kétkulacsos poli­tikájával eljátszotta kis játékait azok előtt is, akik eddig biztak benne. Sze­retnők tudni például annak a nagy hall­gatásnak az okát. Nem akarjuk itt egyik csabai laptársunk híresztelését pertrak­tálni, csak annyit jegyzünk meg, hogy annak a nagy hallgatásnak „nyomós" előzményei lehetnek. Olyan előzményei, amelyeket nem lehet pörökkel és más hasonlókkal sem lecáfolni, sem meg­másítani. Áchim L. András, mint poli­tikus elveszítette hitelét és megbízható­ságát még a hasonló érdekű politikai egyesülések előtt is. Hogy különben Áchim L. András­ról hogy gondolkoznak, arra kitűnő bizonyságul szolgál a „Földnépé"-nek egyik szerkesztői üzenete. Minden kom­jnentár nélkül leközöljük a szerkesztői üzenetet. „Az a „zughirlapiró" — igy nevezte ugyanis Áchim lapja Boros Brindust — vagy 15 éven keresztül szerkesztett lapo­kat. Összeirt egy könyvtárra valót. Né­hány évi börtönt ült azért, mert szoci­álista elveit nem adta el sern pénzért, 'sem fenyegetésért, A „Paraszt Újság" lapvezérének is irt egy pár cikket és beszédet, aki most szeretné őt megfoj­tani egy kanál vizben, mert kis játékait a koalícióval akadályozza. B. elvtárs soha nem adja ki magát a parasztpárt tagjának, mert ő más párt tagja. Olyané — amelynek vezére nem pénzhez köti az elvet. Ami pedig a piszkos dolgokat illeti, no arra módot adunk X urnák, hogy a sajtóbiróság előtt bizonyítson. Ha a piszkolódás folytatódik, majd be­szélni fogunk Hordó Árpi által közvetí­tett 15 ezer frtról, H. L. R. ur 3 ezer koronájáról, a „Fiume" átalakításáról és még vagy 30 ilyenféle dologról és mi bizonyítani is fogunk. Azt hisszük azon­ban, erre nem kerül a sor -- mert Áchim ur megtiltja a bitang rágalmazó­nak, hogy lapját tovább is felhasználja ' veszekedési eszközül." Tájékozásul megjegyezzük, hogy az üzenetben említett „Hordó Árpi" Kard­hordó Árpád állandó kortesvezér és politikai ügynök, minden hatalomnak hűséges szolgája, ki Csabán is több iz­| ben szónokolt Áchim érdekében. Áchimnak ezért az üzenetért sajtó­| pört kell indítania, melynek kimenete­i lére kíváncsiak vagyunk mi is. Minden­J esetre mozgalmas időkre, élet-halál­harcra van a közel jövőben kilátásunk. Áchimnak e súlyos vádakra csak az a felelete, hogy volt fegyvertársának állításai nem igazak. A Zelen György halála Büntóny-e vagy szerencsétlenség ? Megírtuk már lapunkban, hogy az idei szüret kezdetén Mezőberényben Zelen György napszámos ember B a­1 o g h vendéglősnek segédkezett a pin­cében a must feltöltésénél. Munka köz­ben a kissé ittas Zelen, a pincében nyitva felejtette az egyik hordó csapját és a mustot a pince földje itta be. E veszteségen Balogh korcsmáros annyira feldühödöit, hogy Zelent a földre te­perte s oly súlyosan összerugdosta, hogy a község Csabára a kórházba szállította. A súlyos beteg embert nem hallgatták ki s mikor az a kórházban elhunyt, az ápolónő és a körülötte levő betegek beszélték el, hogy a Zelen súlyos be­tegségének okául ' az összerugdosást tüntette föl, A kórház igazgatóságának feljelen­tésére az ügyészség elrendelte az elhunyt Zelen boncolását, melyet dr. R e i s z Miksa és dr. W a 11 f i s c h Ferenc köz­ségi orvosok végeztek. A boncolás meg­állapította, hogy Zelen halálát a hátge­rinc eltörése okozta. A boncolási jegyzőkönyv beterjesz­tése után a törvényszék kiküldötte M a­d a r á s z törvényszéki vizsgálóbírót Me­zőberénybe, hol vasárnap délután tarta­tott meg a helyszíni szemle és a tanuk kihallgatása. Több tanú egyhangúlag vallotta, hogy a must kifolyásáért Balogh nem bántotta Zelent, hanem annak halálát baleset okozta. Ugyanis az ittas ember utja hazafelé menet, a vályogverő göd­röknéi vezetvén el, valószínűleg bele­esett egy gödörbe s ott tört el a hát­gerince, A gödör megszemlélésénél a vizs­gálóbíró a gödör alján nagymennyiségű szalmát látott s csodálkozott, hogy oly súlyos baleset ily körülmények között is megtörténhetett. A tanuknak erre is meg volt a feleletük. Zelen a gödörben levó hasábfára eshetett. A szemle alkalmával tapasztaltak alapján a bíróság tovább folytatja a vizsgálatot. Társadalmi élet Tótkomlóson. Az áldásért ima. A tótkomlósi „Polgári Társaskör" mult vasárnap saját helyiségében köz­vacsorával egybekötött hálaadó ünne­pélyt rendezett az ez évi jó termésért. Ez ünnepélyen a tagok 140 teritékkel vettek részt, mely estélyen Gajdács Pál lelkész tartott megnyitó beszédet a háláról s annak megnyilvánulásáról. Azonban Gajdács Pál a közvacsorán a vendégek sajnálatára nem vehetett részt, miután otthon, övéi körében, házassá­gának 30 éves évfordulóját ünnepelte, melyhez a jelenvoltak mindnyájan leg­jobb kivánatainkat kifejeztük. A köri közvacsorán ugy az értelmi, mint az iparos- ós föklmivelő-osztály is képviselve családiakkal vett rószt. Va­csora közben K a r k u s György köri elnök a szép számban megjelent köri tagokat családjaikkal meleg szavakkal üdvözölte. Lehóczky Mihály, a kör volt elnöke, alapitója, a község birája szép szavakban ecsetelte a kör s ez összejövetel célját, buzdítván a tagokat egyetértésre, hogy e körben egyenlők­nek érezzük magunkat, mint testvérek s mint jó hazafiak. Utána S z o k o 1 a y Pál beszélt a háláról Isten iránt, a dus kalászt osztó magyar hazánk földje s az ez áldást összegyűjtő földmivelő-osztály iránt, melynek becsületes munkában megkér­gesedett tenyere a magyar társadalom hordozója, fenntartója. Lehóczky Mihály ismét felszólalván, ajánlja, hogy tekintve a kör mostoha anyagi viszonyait, ada­kozzanak a kör pénztára javára. E lel­kesítő felszólalásra 35 korona gyűlt össze, melyhez G ó c s László gyógysze­rész és Pipis Endre malomtulajdonos 5—5 koronával járultak hozzá s ugy Ők, mint a többi kegyes adakozók fogadják e helyen is a rendezőség köszönetét. A közönség éjféli órákig kedélyesen együtt időzött s a kör pénztárának is jelentékeny összeget juttatott. Vajha ily fesztelen összejövetelek gyakrabban tör­ténnének e kör helyiségében, hogy a mellett, hogy az ellustult társadalmi élet ez által fellendülne, különösen az egy­üvé tártozandóság érzete s a hazafias érzület is ápoltatnék. Muzulmánok hódoló küldöttsége a királynál. A jövő hét eU-'jón, mint Szerajevó­ból jelentik, K u 1 o v i c s polgármester vezetése alatt nagy muzulmán-küldött­ség fog Budapestre jönni, hogy a ki­rálynak hódolatát bemutassa. Á depu­tációban a szerajevói spanyol zsidó hit­község kiküldöttei is részt fognak venni. A „Hésmepi Közlöny" táviratai. - Október 28. ­Nagy betörés egy takarék­pénztárba. Nagyszabású betörést követett el két vakmerő ember Budapesten. A Kereskedelmi Bank újpesti fiók-intéze­tében délelőtt 11 órakor megjelent két férfi. Behatoltak a pénztári helyiségbe, ahol még akkor nem volt a személy­zet teljes számmal jelen. Az ottlevők azt gondolták, hogy gázgyári alkal­mazottak s igy nem nagyon törődtek velük. Egyszerre az egyik odarohant a pénztári fülkéhez, a másik benyúlt a zsebébe és két töltött revolvert sze­gezve a Stern gyakornok mellének, rárivalt, hogy ne merjen moccanni. A Wertheim-szekrény mellett álló ember pedig éles kést és revolvert tartva ke­zében, követelte a főpénztárostól, hogy nyissa ki a kasszát. Az eleinte vona­kodott, de a rabló oly fenyegetően viselkedett, hogy kénytelen volt meg­tenni. Mig az egyik rohamos gyorsa­sággal szedte össze az ott felhalmo­zott ezreseket, a másik pedig töltött revolvereivel állandóan sakkban tartotta a két megkövült tisztviselőt. Közben megszólalt a telefon, de annak a drót­ját elvágták. Mikor mintegy 45000 koronát összeszedett a rabló, kirohan­tak az ajtókon az utcára és eltűntek. Csak ekkor lehetett a rendőrségért telefonálni, mely a legszélesebb körű nyomozást indította meg, a mai kor­ban szinte páratlan vakmerőségü rablók ellen. Még eddig nem akadt nyomukra. A nyomozást azonban megkönnyíti az a körülmény, hogy Stern gyakor­nok az egyik gazembert futása közben revolverével fejbe vágta, ugy, hogy vérnyomokat is hagyott maga után. Népgyűlés Budapesten. Vasárnap délután Budapest polgár­sága népgyűlést tart, melynek tárgya az annexió ügyében való állásfoglalás lesz. Andrássy javaslata bajban. Ma a kormány környezetéből ag­gódva jelentik, hogy a király Andrássy gróf javaslatának előzetes szankcióját nem adta meg s az erre való várakozás hiábavaló, mert az uralkodó határozottan kifejezte azt az e tárgyban kezdettől fogva ismert, vagy legalább sejtett állás­pontját, hogy a plurálitás uj anyagot ad az izgalomra s ezzel a közbékességen ! alapuló fejlődés akadályozására. Az osztrák delegáció ülése. Az osztrák delegáció ma délelőtt | fél 10 órakor ülést tartott, melyen a boszniai költségvetést tárgyalták. Az A x m a n n-féle indítványt, mely a legény­i ség fizetésjavitását célozza, pénteken fogják előterjeszteni. Az indítvány el­fogadása biztosra vehető. Az osztrák delegátusok hangsúlyozzák, hogy az in­dítvány nem irányul a magyar delegáció ellen, ők csak azt akarják elérni, hogy az osztrák ós magyar kormány foglal­kozzanak a kérdéssel ós a legénység zsoldjának felemelését a legközelebbi költségvetésbe okvetlenül fölvegyék. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára enyhe időt jelez, semmi vagy kevés csapadékkal. — A reformáció emlékünnepe. Október 31-én, szombaton lesz 291-ik évfordulója annak, hogy Luther Márton a wittem­bergi vártemplom ajtajára kiszegezte hi­res 95 tételét és ezzel megindította a nagyarányú vallási reformációt. A ne­vezetes nap évfordulóján, szombaton délelőtt 9 órakor a Rudolf-főgimnázium rajztermében iskolai ünnepély lesz. 10 órakor a Békéscsaba összes prot. val­lású növendékei rószt vesznek a nagy­templomban tartandó istentiszteleten. Vasárnap délelőtt 10 órakor pedig a kis- és nagytemplomban lesz istentiszte­let a reformáció emlékére. — Megtakarított 245 ezer korona. Kissé szenzációs cim, de igaz, amit alább irunk. Nem mi állítjuk, de nemzetgaz­dászok ismételten bebizonyították, hogy a vagyoni gyarapodás első biztosítéka a takarékosság. Békéscsabán a Csaba­városi Takarékpénztár igazgatósága volt az, mely reávezette a lakosságnak taka­rókossági hajlammal biró részét, hogy heti 20 fillérres befizetéssel öt éven ke­resztül tőkét gyűjthet. Az első hetibe­tét ciklusban résztvevők megteremtet­ték ezt a szilárdon álló pénzintézetet, azok pedig, akik a második öt éves ciklusban részt vettek, összetakarítottak 245 ezer koronát. Ezt a tekintélyes ösz­szeget most fizeti szét a pénzintézet a hetibetevőknek s télvíz idején nagyon sok betevőnek valóságos áldás a reá eső összeg. A Csaba-városi Takarók­pénztárnál most kezdődött uj hetibetót ciklusára megint tekintélyes számmal léptek be a résztvevők. Azokat, kik meg­takarított pénzüket még nem vették fel, ezúton kéri az igazgatóság az összegek felvételére. — Esküvő. T a g á n y i Arthur, hód­mezővásárhelyi gyógyszerész hétfőn tar­totta esküvőjét Rutkán, az izr. templom­ban Teplánszky Ilkával, Teplánszky Mór szeszgyáros leányával. — Egy közjegyző halála M i k o 1 a y Mihály, szarvasi kir. közjegyző, királyi tanácsos, Szarvas és az egész Békés­vármegye társadalmának köztiszteletben álló tagja, vasárnap reggel 8 órakor, élete 61-ik évében szívszélhűdés követ­keztében hirtelen elhunyt. Hivatalában érte utói a halál. Elhunytát nején, szül. S t a m m e r Etelkán kivül tiz gyer­meke gyászolja : Etelka, férjezett R i e­m e 1 Dezsőnó, Erzsike, Margit, István, Ernő, Tamás, Aranka, Mihály, Editke és László. Temetése kedden délután ment végbe nagy részvét mellett. — A csabai kórház költségvetése. A belügyminiszter órtesitette Csaba köz­ség elöljáróságát, hogy a közkórház költségvetését az 1909. évre jóváhagyja. A költségvetés 59,617 koronát tesz ki. Ezzel egyidejűleg hagyta jóvá a belügy­miniszter Csaba községnek azt a hatá­rozatát is, melylyel a kórházi ellenőrnek 400 korona lakáspénzt szavazott meg. — Szemkórház Békésvármegyében. Dr. F r e y Géza, békési járásorvos és dr. Haj n a 1 József békési közs. orvos egy magán-szemkórházat akarnak Békésen létesíteni. A felállítási engedélyért be­nyújtott folyamodványukat Ambrus alispán a napokban fogja felterjeszteni a belügyminiszterhez. Kívánatos volna mindenképpen, hogy ez az uj kórház létesüljön, mert tudomásunk szerint Békésmegyében a szembetegségek na­gyon el vannak terjedve s a megyei kórház egyedül elégtelen a betegek gyógyítására. Kívánatos volna már csak azért is, mert Békésmegye uj köz­egészségügyi intézménynyel lenne gaz­dagabb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom