Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-25 / 86. szám

Békéscsaba, 1908. okt. 25. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 való felvétel közigazgatási gyakorlati vizsga letételéhez köttessék, ' amelyet 2—3 évi megyei szolgálat után lehessen csak letenni. Ez nagyon megjavítaná a közigazgatási helyzetet s a törvényhatóságok nem lennének kitéve annak, hogy fontos ügyek vitelét gyakran uj és közigazgatási dolgokban járatlan egyénekre kénytelenek bizni. Az értekezlet e határozatait közölni fogják az országos egyesület elnökségével, mely rajta lesz minden erejével, hogy az ilyképen módosított státusszabályzat már január 1-én érvénybe lépjen. Békéscsaba őszi közgyűlése. — Költségvetés. — Fizetésemelések. — Villamos-ügyek. — Hatósági kússzék elhelyezése. — Kisebb ügyek. — Békéscsaba község csü'örtökön tartotta rendes őszi közgyűlésit. A képviselőtestületi tagok nem valami nagy számban jelentek meg, pedig sok érdekes ügy szerepelt a tárgysorozaton. Legnagyobb és leghu/.amosabb ideig tartó vitát, mint mindig, ugy most is a jövő évi költségvetés provokált. Ennek keretében került tárgyalás alá Csaba törvényhatósággá alakulásának ügye és a tisztviselők fizetésrendezése, melyekkel lapunk más helyén külön cikkben foglalkozunk. A községi alsóbbrendű alkalmazottak és Nagy István állatorvos fizetésemelési kérelmei teljesítésre találtak. Ellenben kútba esett az autóbuszjárat és a járásbirósági épület kibővítési ügye. A villamos mű szabályrendetének módosítására, a közvilágítási hálózat kibővítésére, a hatósági hússzék elhelyezésére és a gerendási telefon átvételére vonatkozó tanácsi javaslatokhoz hozzájárult a közgyűlés. Áchim L. András és pártja különösen a költségvetés tárgyalása alkalmával igyekezett csillogtatni ékesszólását, — de nem valami különös sikerrel. A kinyomatott költségvetést Korosy László főjegyző előadása nyomán ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta a közgyűlés. Kovács Sz. Ádám biró nyitotta meg a gyűlést. Rövid beszédében szives szavakkal parentálta vel Kii ment Z János képviselőtestületi tagot s indítványozta, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezze ki részvétét és ezt jegyzőkönyvi kivonatban hozza a gyászoló család tudomására. Az indítvány elfogadtatott. A tárgysorozat első pontjának : Csabarka Zsiga Mihály, Hániza Erzsébet, Czezurek Csűr Péter, Megyeri Zoltán és Enyedi Zsuzsánna illetőségi ügyének letárgyalása után — melyeknél a tanácsi javaslat elfogadásra talált — következett az alispán felhívása az automobilomnibuszjáratok ügyében. Az egyik omnibuszjárat ugyanis Csabán keresztül kötné össze Békésmegye alsó községeit a felsőkkel. Miután a község nem rendelkezik megfelelő anyagi erővel ilyen autóbuszjáratok berendezéséhez és életképességében sem bizik: nem járul hozzá az alispáni rendelkezéshez. A gyulai kir. törvényszék elnöke megkereste a községi elöljáróságot, hogy addig is, mig a járásbíróság számára megfelelő kincstári épület emeltetnék : járuljon hozzá az elöljáróság a bérleti szerződés meghosszabbításához és a jelenlegi szűkös, célszerűtlen épületeit 2—3 helyiséggel bővítse ki. A képviselőtestület kellő költségek hiányában a kibővítést nem eszközölheti, de az épület jelenlegi állapotában az eddig fennálló bérleti szerződés meghosszabbításához hozzájárul. Tótkomlós községnek a megyebizottsági tagok napidija ügyében kelt átirata fölött a megyei közgyűlés döntése után napirendre tért a képviselőtestület. Ezután az 1909. évi községi költségelőirányzat tárgyalása , következet. Általánosságban elsőnek Áchim L. András szólott hozzá. Mivel a jövő évi költségvetés 138,242 koronával haladja meg az ideit, egyáltalában nem járul hozzá a község szegényebb alkalmazottainak fizetésemelésére vonatkozó tételek kivételével. Őt a nép nem azért kü'dte ide — ezt már mondta a megyegyűlésen is — hogy még nagyobb terheket rakjon vállaira az eddigieknél. Általában nem megfelelőnek tartja a községi gazdálkodást. Sok alkalmazott analfabéta. Elnök ekkor figyelmeztette, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz. — Azt ón vagyok jogosult megítélni, mi tartozik ide és mi nem ! — válaszolt a parasztvezér fejedelemhez illő önérzetességgel. Még egyszer kijelenti, hogy általánosságban sem fogadja el a költségvetést. Szeberényi Zs. Lajos szerint a helyes gazdálkodást mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Csaba Békésmegyében néhány kisebb község kivételivel a legkedvezőbb anyagi szituációk között él. Igaz, hogy a község jövedelemforrása kevés, de keresni kell uj jövedelemforrásokat. E fogadja a költségvetést. Korosy főjegyző felvilágosítja Áchimot, hogy abban a 138,000 koronás többletben benne foglaltatik az állami polgári iskola 110,000 koronás tétele is, melyet a képviselőtestület ajánlt fel az iskola részére. A többi tétel is mind olyan, melyeket az előbbi közgyűlések már elfogadtak, melyeknek beállítására, tehát az elöljáróság már előzetesen felhatalmazást kapott. R e i s z Hermán elfogadja a költségvetést, mert átvizsgálta és reális alapúnak találta. Uj jövedelemforrások keresését ő is szükségesnek tartja, ezért indítványozza, hogy egy bizottság küldessék ki, mely tanulmányozza más városok és községek jövedelemforrásait s tapasztalatait Csaba javára értékesítse. Ezután a költségvetés részletes tárgyalására került a sor. Az elöljárói fizetések tételénél Áchim tudakozódott, hogy mi van a hagyatékügyi jegyzővel ? Tudomásom szerint nem jár a hivatalba, mert beteg. Ha beteg, akkor mondjon le. Korosy főjegyző szivtelensógnek mondja Áchim felfogását. Az illető jegyző súlyos beteg ugyan, de az ügymenetben azért fennakadás nem áll fenn, mert ő maga látja el az ügykört. Beteg emberekkel szemben humánusan kell eljárni. Itt kerültek tárgyalásra az alkalmazottak fizetésemelési kérelmei is. A lovasrendőrök fizetése eddig 800 korona volt, melyből lovat is kellett tartaniok. Ezután a 10%-os drágasági pótlékon kivül még ruházatot is kapnak a községtől ugy, hogy körülbelül 20%-°

s fizetésemelést kapnak. A hajdúk három évre beosztva kapják a többletet. 1909. évre teljes ruházatot á 138 korona értékben, 1910-ben nyári ruhát á 50 korona és 1911-ben ugyanennyi értékű ruhát. A kocsisok eddigi 480 korona fizetését 600 koronára emelte fel a közgyűlés. A toronyőrök havi 25 korona fizetését havi 5 koronával emelték. Nagy Istvánnak, tekintettel sok évi szolgálatira és mostani megszaporodott teendőire, megadták a kért 300 koronás fizetésemelést. A tűzbiztosítás tételénél Áchim indítványozta, hogy a község csinálja meg a községi tűzbiztosítást, ne kelljen a polgárságnak a sok mindenféle biztositó-társulat visszaéléseitől szenvednie, Szeberényi, Seiler és Reisz hozzászólásai után a közgyűlés levette a napirendről, mert nem reális és nem vihető keresztül. Kisebb érdekű hozzászólások után a költségvetés részleteiben is elfogadtatott. Idő előrehaladottsága miatt elnök az ülés folytatását délután 8 órára halasztotta. A délutáni gyűlés. A községi és árvapénzeket a képviselőtestület megosztva helyezi el mind a három csabai pénzintézetben, melyek egyformán 4V

2

0/o-°s kamatot fizetnek. A villamosmü szabályrendeletét a község többi szabályrendeleteihez alkalí mazva módosítják. A szabályrendelet módosított paragrafusait Korosy főjegyző olvassa fel. A közgyűlés mindenikhez hozzájárult. A villamosmü-bizottságnak lapunkban már ismertetett határozatait a villamosmü költségelőirányzatára, a világítási hálózat kibővítésére és a katonai laktanya villanyvilágítására vonatkozólag a közgyűlés elfogadta. E szerint a közvilágítás lámpái 14-el szaporodnak. A katonai hatóság mintegy 140 lámpa költsége fejében 1420 korona évi átalányt fizet. De a kantin és a tisztilakások fejében is befoly háromfilléres árj folyam mellett körülbelül 2400-2500 ! korona. A közkórházi fertőző-pavillon 17000 i koronába kerül. Ez összeghez, valamint | a fedezetnek előteremtésére vonatkozó tanácsi határozatokhoz a közgyűlés hozzájárult. A kövezetvám kezelését, mint eddig, most is az államvasutakra bízták. A műkenderáztató ügyében Doboz községgel együtt kérvénynyel fordulnak a földmivelésügyi minisztériumhoz, mely minden községnek a félköltség megtérítését igéri. Igy egy közös kenderáztató tulajdonképen semmibe se fog kerülni. A hatósági husszék elhelyezésére eddig két hely volt kiszemelve. A Kispiac ós a „Próféta"-vendéglő háza. Felmerült azonban egy harmadik hely is és ezt fogadta el a közgyűlés, tekintet tel arra, hogy a másik két helyen tetemes költséget (1500 -3009 kor.) venne igénybe a husszék felállítása. E szerint a hatósági husszék a „Munkás-otthon" mellett levő, a község tulajdonát képező egyszobás lakásban fog elhelyezést nyferni, melyet e célból át fognak alakíttatni. A gerendási telefon átvételi költsége 391*77 koronát tesz ki. Tekintettel Gerendásnak elszakadási szándékaira, a képviselőtestület megadja ezt a költséget, mert a telefon által Gerendás szorosabban lesz Csabához csatolva. A köztemetőben szükséges hullaház 850 koronás költségei elfogadtattak. A tárgysorozatban még hátralevő kisebb fontosságú ügyek között nagyobb hullámokat csak Szenes Sándor ligeti vendéglős kórelme vert, uj sarok-vendéglő építtetése iránt. Áchim pártolta a kórelmet. A közgyűlés azonban, tekintettel a kérvény felszeretlen voltára és arra, hogy az az építtetés a község tetemes (60—80000 kor.) megterhelésével járna: utasította Szenest, hogy adjon be uj, tervekkel és költségvetéssel, valamint fedezeti tervezettel ellátott folyamodványt, ha uj vendéglőt akar. Ezek után elnök a közgyűlést délután 5 órakor berekesztetted A Békéscsabai Nőegyletről. Novemberben jótékonycélu hangversenyt rendez Harminc évvel ezelőtt néhány melegórzésü úrhölgy lelkét magragadta az az ideális gondolat, hogy egyesületté tömörülve, igyekezzenek a szegények, árvák és ügyefogyottak könnyeit letörleni. Az eszme csakhamar testté vált ós megalakult a „Csabai Nőegylet". Mint minden ilyen társadalmi közjótékonysági egyesületnek, eleinte elkeseredett harcot kellett folytatnia a közönynyel, de a gyönge nők, az emberszeretet nagy érzésétől áthatva, férfiakká erősbültek ós keményen megállották a csatát. Ma már, a kezdetben o!y szerény egyesület, a jótékonyság terén egyik leghatalmasabb tényezője Békéscsaba társadalmi életének. Magában foglalja Békéscsaba egész társadalmát, melynek tagjai az egyesület által versenyezve sietnek a szegény nép gyámolitására. Az egylet fejlődósét legszebben igazolják a rideg ós szókimondó számadatok. 1878-ban, megalakulási óvóben csak 352 56 korona volt a vagyona és már 1903-ban, fönnállásának 25-ik esztendejében 27,153-72 korona alaptőkével rendelkezett. Vagyonából havi pénzsegélyek cimón ma már több, mint 1200 koronát ós rendkívüli segélyek cimén több mint 800 koronát oszt ki évente a szegények között, az iskolás gyermekeket téli ruhával látja el, meleg ételt osztat nekik. Tekintélyes összeget gyűjtött az egyesület Szeretetházra s ha ez létesülni fog, örök emléket emelt magának. Segitő munkájára leginkább tél folyamán van szükség. A nyomor képe olyankor a legborzalmasabb. Különösen a mostani tél Ígérkezik fenyegetőnek és küzdelmesnek. A Nőegyletnek tehát kemény munkára van kilátása, nagyon sok könnyet kell letörlenie. Hogy ilyképen nemes emberbaráti céljainak minél több eredmónynyel felelhessen meg, november közepén, a téli segélyek fedezésére nagyszabású hangversenyt rendez a Vigadó nagytermében, melynek műsora bár még nincs véglegesen megállapítva, magas nívójáról az eddig felkórt közreműködők következő névsora tanúskodik: Prológ, előadja Ormai Lenke ; zongorán négykézre játszanak: L a u r ov i c s Ferenc és I r s a Ferenc ; Monológot mond Szemere Viola ; Hegedül P e s c á r Jenő joghallgató; Dialógot adnak elő : S e r e s s Jolán 03 S z ih e 1 s z k y Mica ; Népdalokat énekel G r a s s e 1 i Nórbertnó; Melodrámát szaval Koppányi Gyula, az énekrészt B o h u s Ferenc adja elő, zongorán pedig S e r e s s Jolán kiséri. E már is nagyszabású műsor ínég bővülni fog s a nagysikerűnek ígérkező estélyt táncmulatság fogja befejezni. Helyárak a következők lesznek : Körszék 3 kor ., a többi ülő, álló és karzati hely 2 kor., mivel az összes jegyek érvényesek a táncvigalomra is. Halál a síneken. Szerencsétlenség Kétegyháza mellett. Borzalmas módon pusztított el egy emberéletet a Csabáról Arad felé száguldó gyorsvonat Kétegyháza ós Lőkösháza között. A szomorú tragédiáról azok a szétdarabolt testrészek és véres húscafatok beszélnek, melyeket hol a pályatest mellől, hol a vonat gyilkos kerekeiről szedtek össze. A szerencsétlenség csütörtökön este történt. A gyorsvonat utasai a kétegyházai állomás elhagyása után valami zökkenést éreztek ugyan, de nem gondoltak semmi rosszra, mert a következő pillanatban simán siklott tovább a vonat. Csak az aradi állomáson lett világossá a tragikus eset. A gyorsvonat Aradra érkezése előtt ugyanis távirat jött a Kétegyháza és Lőkösháza között szolgáló váltóőrtől, hogy a megérkező gyorsvonatot vizsgálják át, mert a pályatesten összeroncsolt emberi testrészeket találtak. Amiri a gyorsvonat megérkezett, nyomban megvizsgálták a kerekeket, de semmi gyanúsat sem láttak rajta. Az idő rövidsége miatt táviratoztak tehát a piskii állomásra, hogy az oda érkező gyorsvonatot vizsgálják át alaposan. Közben intézkedtek, ho

Ky a Kétegyháza ós Lőközháza közötti pályatestén talált testrészeket szedjék össze ós helyezzék el a legközelebbi őrszobában. A borzalmasan összedarabolt embernek legelőször csak a törzsét találták meg, rajta egy kékszínű mellénynyel, amelyen egy ezüst lánc ós tulaóra csüngött. Jóval távolabb egy teljesen lemetszett fejet találtak, amelyhez közel egy összeroncsolt kéz feküdt. A többi testrészt a táviratilag értesített piskii vasúti személyzet találta meg a gyorsvonat kerekei között. Csak alaposabb vizsgálat után fedezték fel mélyen a vonat kerekei között a tragikus vógü embernek két összeroncsolt lábát és az alsó testét. Á szerencsétlenséget bejelentették az aradi királyi ügyészségnek, amely megindította a vizsgálatot. Hogy ki volt a szerencsétlenül járt ember, annak a kiderítésére csak egy nyomra vezető adat van. A mellényzsebében talált órára ugyanis „Singer"nóv van vésve. A megcsonkított holttestet pénteken délután temették el a lőkösházai temetőben anélkül, hogy agnoszkálhatták volna. Annyit megállapítottak róla, hogy borotvált bajuszu volt, barnás-szürke kabátot hordott ós harminchatos számú gallérja volt. A zsebében az órája mellett egy nyomtatott számlacédulát találtak, amelyen Deutsch Izidor aradi órás cége állott. A számla az óra javításáért járó 5 kor. 60 fillérről szólt. Egyéb uj adatot a hatóság a legszélesebb körű nyomozás után se tudott kideríteni. ! i Kész férfi-ruhák, a legkényesebb ízlésnek megfeleiöleg, nagyválasztékban kaphatók, úgyszintén mérték utáni megrendelésre készítek: filöltö, télikabát, szalon-, . p;.. TJalrócPcnhán zakó-, szmoking-, vadász-ós kerékpár-öltönyöket, ^111 Uöz

a DWUWtMlUdU, legfinomabb kivitelben, a legújabb divat szerint. Vasut-utca, sirköraktárral szemben. I