Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-18 / 84. szám

Békéscsaba, 1908. XXXV-ik évfolyam. 84-ik szám. Vasárnap, október 18. lg gjy I0ZL0NY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Megjelenik hetenkint kétszer: Vasárnap és csütörtökön EliOPIZBTÉS! Din : Egész évre 12 kor. Félévre ő kor. Negyedévre 3 kor. EiSfizetni bármikor lehet évnegvedenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. — Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Laptulajdonos: A hirdetési dij készpénzzel Ihelyben fizetendő. Kéziratok nem adatnak vissza. Dr. LÁNG FRIGYES GULYÁS JÓZSEF. SZIHELSZKY JÓZSEF. NYILTTER-ben egy sor közlési dija 50 fillér Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A jegyzők országos mozgalma. Békéscsaba, október 17. Nagyarányú, jelentős mozgalmat indít legközelebb a Községi Jegyzők Országos Egyesülete. A közigazgatás, valamint saját helyzetük megjavitasa érdekében indítják meg az akciót, melynek kiinduló ponlját az egyesület ez évi közgyűlésének súlyos érdekű határozataiból vezeti majd le. Uszkay Bálint, az Országos Jegyzői Egylet elnöke, egy emlékirat tervezetét fogja a közgyűlés elé terjeszteni, mely körülményesen mutat rá a községi jegyző közjogi helyzetének, a fegyelmi eljárásnak és a nyugdíjügynek hézagaira és ezek rendezését, továbbá a jegyzőképzés reformját és a községi ügyviteli szabályzat kibocsátását kéri a belügyminisztertől. A tervbe vett akció nagy eredményekkel segíti majd elő a közigazgatás egységesítését s ennek keretén belül reá vezetheti az illetékes tényezőket a községi közigazgatás visszásságának orvoslására. Ismerve ezen mozgalom indító okának becsületes motívumait, annyival inkább kívánunk foglalkozni e kérdéssel, mert magunk is abban a véleményben vagyunk, hogy a közállapotok javulását egy jó közigazgatás megteremtése nagyban elősegítené. A mai közigazgatás sokban elzárkózott a haladás elől. Az a bizonytalanság, amely minduntalan kénytelen igénybe venni a legvégső fórum döntését, — eléggé igazolja egy alapos, gyökeres reform szükséges voltát. Különösen a községi közigazgatás terén észlelhetni kézzelfoghatólag a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát. Az a képtelen állapot, hogy a község törvényes feje ma is parasztbiró, érthetővé teszi annak szükségét, hogy a községi törvény gyökeres átdolgozás alá vétessék. Történt ugyan az utóbbi időben némi gondoskodás, hogy a jegyző kvalifikációjának emelése által a községnek legyen egy oly tisztviselője, aki azt a haladás és fejlődés iránt törekvéseiben támogassa ; de ennek ily irányú működését nagyban megbénítja egyfelől a tömérdek sok munka, — amit az egyes hatóságok reá rónak, — másfelől pedig a hatáskör hiánya. Szinte nevetséges, hogy a képviselőtestületi gyűlésen, — ahol a község autonóm jogköre jut érvényre, — a községi bíró személyében gyakran oly egyén elnököl és enunciál határozatokat, akinek korlátolt értelmi képessége egyáltalában nem alkalmas ennek — a közérdek szempontjából is — fontos ténykedésnek kellő súlyt kölcsönözi. A jegyző, aki a törvény betűszerinti értelmezésével csak másodsorban jön számításba, évek során át tanúsított lelkiismeretes és fáradságos munka után, igaz, szerez magának olyan tekintélyt, hogy szava döntő, véleménye pedig mérvadó legyen; de ez nem azonos a hivatali állással járó és egy bizonyos tiszteletet parancsoló hivatalos tekintélylyel, hanem csak éppen olyan ideig-óráig tartó egyéni befolyás jellegével bir, melyet az illető épp oly könnyen elveszíthet rosszakaratú gyanúsítások folytán, — ahogy ez Csabán is napirenden van, — mint amilyen nehezen megszerzett. Fölötte visszás és a közrend fentartására j nézve bénitólag hat az a szánalmas I állapot is, hogy az elöljáróságnak | nincs meg a karhatalom közvetlen ! igénybevételére a joga. Lehet az a | községi bíró vagy jegyző akármilyen | erélyes, ha egy-egy renitens atyafi kijelenti, hogy nem engedelmeskedik, és a hivatalos tekintély csúffá van téve. A főszolgabírónak semmiféle szigorú ítélete ki nem köszörüli aztán az elöljáróság tekintélyén — a »felséges" nép hahotája között — ejtett csorbát. E cikk szük keretében nem terjeszkedhetünk ki a községi közigazgatás számtalan bajainak felsorolására, célunk a felsoroltakkal rámutatni egy sürgős és gyökeres reform szükséges voltára. Reméljük mi is, hogy a békésmegyei községi jegyzők amilyen nemtörődömséget tanusitottak legújabban is saját parciális egyesületük iránt: épp oly nagy erővel vesznek részt ez országos mozgalomban és rajta lesznek, hogy az emlékiratban lefektetett nagy elvek diadalra jussanak minden vonalon. Ez már olyan érdekük, hogy nem is kellene rá még figyelmeztetni sem őket. Az uj választás ideje. Az urnához járulás kötelező lesz. Aki nem megy, büntetik. Az a nagy, korszakalkotó változás, amelyet a választójogi reform von maga után, ismét foglalkoztatja a politikai világot. Kissé csöndesedik már a Balkán, a riasztó háborús hirek lármája elült s minden érdeklődés újra a belső dolgok felé fordul. Azzal már körülbelül tisztában vagyunk, hogy milyen lesz az uj választói jog, de valljuk be őszintén, hogy sokakat inkább az a kérdés foglalkoztat : mikor lesz az uj választás ? A kiváncsiskodás főleg az exponáltabb miniszterek és vezérpolitikusok személye körül vert nagyobb hullámokat és természetes, hogy a diskréció oltalma alatt tett közlések csak lassan jutnak nyilvánosságra. Mikor Andrássy Gyula belügyminiszter a függetlenségi pártkörben járt s később, hogy Kossuth Ferenc a választójogot ismertette, az a fogas kérdés volt előtérben. A pluralitásba még a legmegrögzöttebb ellenesei is belenyugodtak, csak afelől legyenek bizonyosak, vájjon egy-két, vagy talán még harmadfél évig élvezhetik-e a mandátummal jövő gyönyöröket. A pártvezér-miniszterek nem is hagyták tájékozatlanul a hiveket. Alkalmunk volt egy függetlenségi képviselővel beszélgetni, akit miniszterei kitűnően informáltak a választási problémáról. Ez mondotta a következőket: A választójogi javaslat legkésőbb november hó első felében a képviselőház elé kerül, de tárgyalásra csak 1909 májusában kerül a sor. Addig el kell intéznie a Háznak a költségvetést ós egy sereg törvényjavaslatot, amik részben bizottsági előkészítés alatt vannak, részint már átmentek az előzetes retortákon. Ha gyorsan haladunk, a jövő év őszére készen, leszünk a választási reformmal, amely azután a főrendiház elé kerül. Vége lesz az uj esztendőnek, mire a javaslatra ráütik a legfelső pecsétet. Békésmegyei Közlöny tárcája. A csavargó dala. Útszéli csárdák gőze, szennye, Mohón tapadt a két szememre. Vakon, szédülten hulltam lefele, Mint a fák őszi, beteg levele. Fagyasztó, gyilkos éjszakákon Körültem minden halálra válva . . . Csak én voltam a gyáva . . . És itt vagyok . . . Darócba, rongyba, Nem is ember, csupán a romja. A szívem durva, hideg, elalélt, Volt bőven ami hűtötte a vért Amig megállt s egyszer megaludt. . . Pedig, szegény, nem tudott egyebet, Mindig csak szeretett. De az asszony ... A kínzó, erős, Aki előtt gyáva lesz a hős. Akinek mindegy akármi fajta, Ha van egy kis emberforma rajta . . . Éheztem érte, fáztam érte, Nem kerültem a munkát, a dolgot, Csak ő legyen boldog . . . Mégis elment. Ragadták, vitték, A ruhák, a selymek, a csipkék ... Mert minden rossz és minden ami bűn, Igy öltözik ki cifrán, nagyszerűn . .. Az a selyemrongy nagy keritő. . . Ugy volt, hogy elment. Túlnézett rajtam. Azért én megsirattam . . . És hogy a lelkem jobban fájjon: Kacagva ment vele a lányom . . . Én tanítottam : — szeresd anyádat, ! Lásd hogy szeretik törzsét az ágak . . . í Megtanulta. Jobban, mint kellett. j Nem aratott ily dúsan a bánat Mint akkor egy pár nap. Fehér leányarc. Most is olyan szép . . . Tegnap láttam. A szeme úgy ég .. . Arra mentem, hogy lopva legalább Megcsókolgassam a lábanyomát. S egy úr botjával rámsuhintott. . . Megszédültem . .. Ezzel még tartozom . . Vér volt az arcomon . . . A csavargó. . . Igy hívnak engem. Szabad préda a testem, lelkem. Vadmadárként hajt, kerget a sorsom, Járok lihegve az éles torson . . . De ha egyszer a köny kiárad, Hajh, azt az asszonyt pokolra küldöm, S ma itt, holnap a börtön . . . Kató József. A hatalom. Irta : Zsoldos László. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Vladimír cár izgatottan pattant fel az íróasztala mellől. — De hisz ez tűrhetetlen! — kiáltotta haraggal. — Hol kopog? — és itt hangja egyszerre félénkké, meg zavarossá vált. — Hol kopog itt az írógép ? Becsöngette a szolgálattevő udvari tisztet és csendesen, mint akinek fontos titkolni valója van, maga mellé intette : — Hallod? Kipi-kop . . , kip kop ! Hallod, Pacsov? Pacsov, a szolgálattevő tiszt, nem hallott ugyan semmit, de azért, mialatt ugy állott uralkodója előtt, mint a cövek, vak engedelmességgel válaszolta : — Parancsára, felség, hallom. A cár tenyerével az asztalra támaszkodva, szemében a téboly tekintetével meredt a levegőbe. — Kipi-kop . . . kip kop, kopog az írógép. A halálos ítéletemet kopogtatja, hallod-e, Pacsov ? A tiszt homlokán kiütött a hideg verejték. — Minden szentekre, a cár megőrült ! — villant át az agyán egy pillanatra. Am a másik szempillantásban már elszánt nyugalommal szólalt meg: — Bocsánatért esedezem, felség, de itt semmiféle irógóp nem kopog a teremben. Vladimír az előtte levő aktacsomóra csapott az öklével. — Nem kopog ? Hát akkor mi kopog ? Mi tesz ugy folyton, hogy : kipi-kop . . . kip-kop, ha nem irógép ? — Bocsánatért esedezem, felség, de ... — akart mentegetődzni a tiszt, az atyuska azonban nem engedte szó hoz jutni. — Honnan kerül az Íróasztalomra, az ágyamba, a párnára, a kabátom zsebébe, a szőnyegre, a falra, úgyszólván nap-nap után a forradalmi bizottság halálos Ítélete, írógépen lekopogtatva, ha nem itt, a tulajdon lakosztályomban van eldugva az irógép ? Honnan, Pacsov, ezt fejtsd meg nekem, ha még nem ment el az eszed ? Ez az utolsó mondás, ugy látszik, tetszett Vladimír cárnak, mert rekedt hangon nevetett és újra mondotta : — Igen, ha még nem ment el az eszed! A tiszt minden bátorságát összeszedte, hogy szembeszálljon a hatalmas úrral és dadogva válaszolt: — Bocsánatért esedezem, felség, de az udvar tudomása szerint tiz nap óta nem találtak a lakosztályban felségsértő, átkozott iratot. Pacsovnak igaza volt. A forradalmi bizottság utolsó üzenete a cárhoz tiz nap előtt került ki Vladimír íróasztaláról, ahol az államkormányzati okmánycsomó tetején feküdt. Gépírással lekopogtatott irat volt és a cár halálos Ítélete volt benne, arra az esetre, ha két hét alatt nem adja meg az orosz birodalomnak az igazi alkotmányt. A két hétből tiz nap már letelt ós a minden oroszok ura ez idő alatt szünet és jóformán alvás, vagy nyugalom nélkül ezen az egy dilemmán töprengett: — Alkotmány a népnek, vagy halálos ítélet a cárnak. Teljes tiz napon át mérlegelte, fontolgatta, hánytorgatta magában jobbrabalra a kérdést, mindaddig, mig végre viziói nem támadtak és hallucinálni nem kezdett: irolin Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Jj* Roche" emeli az étvágyat éa a testsúlyt, megszünteti a —— köhögést, váladékot, éjjeli izadást. Mintbegy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. F. Hoffmann La Roche & Cie. Basel (Scájc.) 99 Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakba®: Ára üvegenként 4 — korona, i