Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-11 / 82. szám

BÉKÉSMEGYEÍ KÖZLÖNY 5 — Katonai ló-vásár Csabán. A 2-ik szánm katonai lóavató-bizottság képvi­seletében csütörtökön délelőtt 8 órakor megjelentek Csabán J é k e y Alajos ez­redes, K r i s t Ferenc alezredes, J e s c h e t a Ágoston hadnagy ésSoboska Richárd katonai állatorvos, hogy a hir­detett katonai ló-vásárt megejtsék. A vásár a községháza hátsó udvarán folyt le. Általában elmondható, hogy a békés­megyei gazdák a hirdetések dacára sem mutattak kellő érdeklődést a ló-vásár iránt, amennyiben meglehetősen kevés gazda jelent meg. Az eladásra szánt lovak sem voltak valami elsőrangú mi­nőségűek, ugy, hogy a lóavató-bizottság csak 16-ot talált alkalmasnak arra, hogy a hadsereg ló-állományába felvétessék. A lovak 600-tól 780 kor. áron keltek el. Egyébbiránt feljegyezte a bizottság sok gazdának a nevét abból a célból, hogy mozgósítás idején a katonai szolgálatra elég alkalmasaknak talált lovakat tőlük szükség esetén megvásárolhassa. Mert ez alkalommal a katonai szolgálatra ab­szolúte alkalmas lovakat szemelték ki, amelyeknek kisebb hibájuk volt, de máskülönben elég erőseknek mutatkoz­tak : azok megvásárlását hagyták az esetleges mozgósítás idejére. — Csorvás fogyasztási adója. Az utóbbi esztendőkben Csorvás község oly sok elemi csapást állott ki, hogy nagy ne­hézségébe kerül a pónzügyigazgatóság­tól szerződésileg átvett bor- és husfo­gyasztási adót is kifizetni. A szőlők nagy része ugyanis kipusztult és igy nem-hajtott semmi jövedelmet. Az igy elszegényedett község pedig a hust sem tndta fogyasztani annyira, hogy azért a fogyasztási adó megváltását érdemes lett volna fizetni. Ezért a községi elöljáró­ság kérvénynyel fordult a pénzügyigaz­gatósághoz, melyben felmondta az ed­digi szerződést, illetve a fogyasztási adó leszállítását kérte. Erre vonatkozólag csütörtökön délelőttre volt kitűzve a tárgyalás. A tárgyaláson a község részé­ről megjelentek Zalai János biró és Gremsperg.er főjegyző, mig a pénzügyigazgatóság Szentmiklóssy György pénzügyi biztost ésSozánsky Döme szemlészt küldötte ki. A pénzügy­igazgatóság kiküldöttei méltányolván a felhozott indokokat, jogosnak találták az adóleszállitást ós teljesíthetőnek vé­leményezték a községnek erre vonat­kozó kórelmét. — A tótkomlósi biró. Lehoczky Mihály, tótkomlósi biró tudvalevőleg lelkes hive a parasztszociálizmus eszméi­nek. Annyira lelkes hive, hogy minden alkalmat felhasznál izgató beszédek tar­tására. Izgatásért büntető eljárás is volt már ellene folyamatban a gyulai tör­vényszéken A vádtanács azonban fel­mentette annak idején. A felmentő Ítélet ellen az ügyész felebbezett. A felebbe­zósnek akár lesz eredménye, akár nem, a törvényszék után a megyei törvény­hatóság veszi kezébe Lehoczky uramat, amennyiben fegyelmi eljárást indít el. lene. — Gyűlés a kereskedők egyesületében. A csabai Kereskedő-ifjak és Magánliszt­viselők Egyesülete vasárnap délután 3 órakor, saját helyiségében taggyűlést tart, melynek fontosabb tárgya a folyó ügyeken kivül Temesvári Izidor és Káldor aradi kiküldötteknek jelen­tése a kereskedelmi kamarában a vasár­napi munkaszünetről és ipartörvónyről folyt ankétről. — Gépek vontatása a hidakon át. Ed­dig Békésvármegyében az a szokás ál­lott fenn, hogy ha nehezebb cséplő-, vagy más gépeket vontattak át az út­vonalba eső hidakon, az utbiztosoknak mindig meg kellett jelenni az átszállí­tásnál, annak a megállapítása céljából, ' hogy a hidak megbirják-e a terhet, vagy , néni? Ez igazságtalan intézk dés volt j és sok fölösleges fáradságot okozott az ! utbistosoknak. Ambrus Sándór al­ispán most elvi határozatot hozott, mely szerint az utbiztosoknak nem szükséges minden gópátvontatásnál megjelenni, csakis abban az esetben, ha a gép olyan nehéz, hogy a hid teherképességéhez közel áll, illetve azt meghaladja. — Grof Blankenstein vizügye. Gróf Blankenstein Pá. nagybirtokos beadványt intézett a megyei törvény­hatósághoz, melyben engedélyt kér arra, hogy birtokán töltési munkálatokat vé­geztethessen és az artézi kut fölösleges vizének levezetésére csatornát ásathas­son. Ez ügyben november 16-án lesz tárgyalás, melyen a megye részéről Kiss László tb. főjegyző fog meg­jelenni. — Kinevezés. Ambrus Sándor al­ispán dr. Bárdos Jenő öcsödi szüle­tésű végzett orvostan-hallgatót a gyulai közkórházba segédorvossá nevezte ki — A csirketolvaj. Tóth Mihály bihar­megyei, okányi illetőségű, foglalkozás­nélküli ember e hó 6-án éjjel a keríté­sen keresztül bemászott Y i c z i á n Já­nos erzsébethelyi lakos udvarára s ott egy nyitott ólból 2 drb csirkét ellopott. A csirkéket a heti piacra hozta fel el­adni. Itt akadtak rá Viczián feljelentése nyomán a rendőrök, akik elfogták és a rendőrség fogházába szállították. — Meglepő eredmény. Ha orvosaink­nak sikerült a lázas, súlyos betegséget, szülés, elvetélés, súlyos műtét, nagyfokú vérveszteség veszélyeit leküzdeni, akkor a gyengült testi erő helyreállítása, az üdülési időszak megrövidítése a legfon­tosabb követelmény, mert a súlyos be­tegségek csirái, melyek nyomán szen­vedés és sorvadás jár, igen könnyen fészkelődnek be a gyengült szervezetbe. Kiváló orvosok ama igyekezete, hogy az üdülési időszak gyengeségi állapotát „Ferromanganin" adagolása által megszüntessük, fényes eredménynyel járt. A betegek ezen gyógyszerelés mel­lett igen gyorsan erősödtek, az életerő, munkakedv, munkabírás, egészséges arc­szín, étvágy, jólérzés fokonként és gyor­san állott be. A „Ferromanganin"-t szí­vesen szedték ós jól tűrte azt a leg­gyengébb beteg is. Hírneves orvosok mondják, hogy mily meglepő és gyors volt ezen szer használata mellett az üdülési szaknak a teljes egészségi álla­potba való átmenetele. Egy üveg ára 3 korona 50 fillér. Vásárlásnál ügyel­jünk a „Ferromanganin" névre ós a „Leánvfej" védjegyre, utasítsunk vissza minden más hasonló nevü készítményt. Kapható minden gyógyszertárban, de biztosan Török József gyógyszertárában Budapest, Király-utca 12. és Andrássy­ut 26. Békéscsabán kapható a „Fehér hattyú" gyógyszertárban. — Halál egy vödör must miatt. Az idei szüret alkalmával Mezőberényben Z e­1 e n György 60 éves napszámos ember Balog István mezőberónyi korcsmá­rosnak segédkezett a kipréselt mustnak egy nagyobb hordóba való töltögeté­sénél. Zelen egy vödör musttal meg­botlott és a nedűt a föld itta be. E cse­kély veszteségen Balog annyira feldü­hödött, hogy Zelent leteperte ós ugy meggyomrozta, hogy az súlyos beteg lett. A szegény öreg embert felesége a csabai kórházba szállíttatta szeptember 28-án, hol gyógykezelés alatt állott, de súlyos belső sérülésén az orvosi tudo­mány segíteni nem tudott, Zelen csü­törtökön elhunyt. A kórház igazgató­sága jelentést tett a hatóságnak, mely az esetről értesítette a kir. ügyészséget, kérve a törvényszéki boncolást, meg­állapítandó, mi okozta a szegény ember halálát. — Szerencsétlenség a csabai pálya­udvaron. Lunczner József csanád­apácai lakos nagyon gyorsan akart le­szállani pénteken délben a Nagyvárad felől érkező vonat egyik harmadosztályú kocsijából. Egy nagy, telt zsákot tartott maga előtt. Az utána tolongó utasok valószínűleg meglökték, ugy hogy el­veszítette az egyensúlyt és zsákján ke­resztül fejjel a földre bukott. Szeren­csétlenségére éppen ott volt egy váltó s annak vasába ugy belevágta a fejét, hogy körülbelül tíz percig eszméletlenül feküdt. Fejéből patakzott a vér. A vasúti alkalmazottak hamarosan fellocsolták és bevitték az állomásfőnöki irodába, hol kötést alkalmaztak rá s azután a kór­házba szállították. Zongora - hangolás. Francsek József, a Bösendorfer­gyárból, néhány napig Csabán idő­zik s elvállal zongora-hangolást és javítást. — Bővebbet a „Corvina" ­könyvkereskedésben. <í? "fa Lóczy-interwiew. Amint hallottam, hogy L ó c z y Lajos, a hires geologus Csabán időzik, mint ren­desen, rögtön támadt egy ötletem. Felke­rekedtem ós riporterhez illő szemtelenség­gel bekopogtattam hozzá. O, tudóshoz illő szerénységgel fogadott. A szokásos forma­ságok után a következő párbeszéd fejlő­dött ki közöttünk: Én (ünuepélyesen): Eljöttem, hogy a csabai zsurnalisztika nevében . . . Ő: Hagyja kérem, hagyja. Én : Nem is tudtam, hogy ilyen sze­rénynek méltóztatik lenni. O: Én semmit se méltóztatom. Mondja, mit akar. Szeretem a rövid besz édii embe­reket^ Én : A csabai közönség nyugalma ér­dekében jövök, tanár ur. Ez a közönség a borjuréti süppedések óta kétségbe van esve. Álmában mindenki süpped. Sokan konstatálni vélik, hogy Csaba pár hét óta fólmóterrel közeledett a tengerszinhez. Es­dekiem felvilágosításáért. Ő (kegyesen) : Ja, ezért jött ? Fog­laljon helyet, barátom. Hát elmondom. Amennyire lehet, népszerű nyelven. Hát a borjuréti süppedés lokális jellegű. Egy­szerű oka az, hogy a borjurét felső rétege calcium állagú mézga, mely nem lévén szolid, hanem laxitiv, az alatta levő dilu­viális réteg sülyedésónek, melyet viszont az eocén ós pliocén korok tertiár rétegei­ből álló mixtum compositumnak a glóbu­sunk belsejében működő vulkanikus hatal­mak által való megrenditése idéz elő : nem képes^ ellentállam . . . Remélem, érti. Én (izzadva): I . . .—igen . . . Ér­tem. Hát nem értem ? . . Ő: Elég népszerű nyelven is adtam elő. Csak mondja meg ezt szórói-szóra Csabának és megnyugszik rögtön. Én (szerényen): Köszönöm Csaba ne­vében. Hanem, tanár ur, lenne kegyes erre vonatkozólag az én szerény vélemé­nyemet is meghallgatni ? ő : Hát talán maga műkedvelő geo­logus ? Hogyne, édesem, hogyne, kartárs ur, csak mondja. Én: Azt gondolom, kedves kartárs, hogy azok a borjuréti süppedések nem állanak-e összefüggésben valamiképpen . . . a . . . a . . . borjuk bőgésével ? O (gyanúsan néz.) Én ; Igen, igen. A hangnak csodás ereje van. Talán emlékszik még rá, kar­társ ur, elemista korából, hogy a régi izraeliták Gedeonjának kürtjétől ledőltek Jérikó falai . . . Aztán egy magyar költő igy énekel: „Megindult a föld, mert nem tudta tűrni a rabbilincset, melyben népe nyög". Itt is tehát a nyögés, vagyis a hang volt oka a földindulásnak. Szolgál­hatnék különben több példával is. Paran­csol, kartárs ur? . . . Nem? Hát jó ! . . . De mit szól hozzá, ha én ez eszmémmel E ályázom az Akadémia nagy dijára, remél­etem, hogy elnyerem ? Ő (haraggal) : Nyer vele tiz esztendőt Lipótmezőn. Én : Gondolja, kartárs ur ? ő: Elég volt. Legyen szives, uram, távozni. En: De még akarok . . . Ő: Távozzék! Én: De még . . . ő (dörögve) : Távozzék ! Én: De . . . Ő (nyul a tintatartójához félre nem érthető szándékkal). Én (bayadér-könnyedséggel kilibbenek az ajtón. Kívülről azonban visszakiáltom) : Alásszolgája, kartárs ur! ... Olxor. Tarkaságok. A zászlós úr. A postahivatalba a minap beállított egy békési öreg asszony. — Nagy szívességre kérném, tekinte­tes uram, — mondta a postatisztnek. — Mi legyen az ? — Vóna szives talán megcímezni ezt a levelet a fiamnak. — Szívesen. Hogy hivják a fiát ? — Jánosnak. — Miféle Jánosnak ? — Zöld Jánosnak, kérem alázatosan. — S mi a foglalkozása ? — A foglalkozása ? Hm . . . Hát afféle ászlós ur . . . — Micsoda ? — Ászlós ur. — Miféle zászlós ur ? — Olyan ur, kérőm, aki az ászlóval a vasutat fel és alá parancsolja! . . A nagyon öreg ember. A tudósok kutatják, mitől ól az em­ber soká, hogyan táplálkozzék és éljen, hogy hosszú életű legyen . . . Hogy nem j muszáj büftökkel és tokaival élni, azt mu­tatja egy öreg pásztorember tanulságos élete. Egy doktor fölkereste a szeghalmi öreget, mert hires öreg ő, 95 esztendős, hogy kikérdezze, miképpen élte a világát, hogyan táplálkozott ? A 95 esztendős fértiu ott guggolt a ház előtt és nézte a szálló gólyákat és ott ily szókat váltottak : — Ugyan öregem, mivel élt maga ? — Mivel ? Hát mint afféle pásztorem­ber, kenyérre 1, szalonnával, meg az esett bürge húsával. — Bort iszik-e ? — Nem iszok, mert nincsen, hanem pálinkát. — Hát dohányzik-e, öreg? — Igen bagózok, mert a pipaszárat nem bírja mén tartani a szám fog nékü ... A bor mértéke. A seürettel sok helyen már el is ké­szültek, jóllehet a termés kétszer akkora, mint tavaly volt. — Milyen az eredmény ? — kérdi va­laki az egyik békési termelőtől. — Megjárja. — Hát a grádja? (A szeszfokot ne­vezik igy.) — Az csak később tudódik ki. Azt se bánnám, ha olyan lenne, mint a tavalyi volt. — Milyen volt az ? — Hál' istennek, amolyan félgyertyás­— Hát az mit jelentsen mán ? — Azelőtt egy szál gyertya elégett, mig berúgtam, tavaly elég volt egy fél is ! .. A közönség köréből. (Az itt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség,) Feljelentés az alispánhoz. Weisz Mihály csabai mészáros a következő feljelentést adta be Vajda Jenő csabai állatorvos ellen az alis­pánhoz : Tekintetes Alispán Ur ! Amikor a felvilágosodás mai kor­szakában minden köztisztviselő átha­totta már azon tudat, hogy a tisztviselő a közönségért van, akkör bámulatba kell hogy ejtsen e téren mértföldekkel elmaradt oly tisztviselő gondolkozása ós eljárása, ki azt hiszi, hogy a közön­ség játékszer, melylyel gyermekies kedve szerint játszhatik, avagy fáraói rabszolga, akire haragjának ostorcsapásait mórheti. Amidőn a törvényhozás bölcs in­tézkedése folytán azon megtiszteltetés éri a köztisztviselőt, hogy akár kineve­zés, akár választás folytán hivatalát el­foglalva, a közönség javát munkálja, ugy mi sem természetesebb, minthogy a hivatali teendőit alkotó jogok lelki­ismeretes ós ildomos gyakorlására, de kötelezve is vagyon olyannyira, hogy az ez ellen vétkező a fegyelmi megfenyifóst el sem kerülheti. Vajda Jenő csabai községi állat­orvos ugy látszik nem képes hivatásá­nak magaslatára emelkedni s egész vi­selkedése alapos okot szolgáltat arra, hogy az 1886. óvi XXII. t.-c. 90. és kö­vetkező §§-aiban leszögezett fegyelmi eljárás ellene folyamatba tétessék, mert: 1. hivatali tisztségét hanyagul tel­jesiti ; 2. hivatali tisztségét egyéni, avagy családi haszonszerzésre használja fel s mert 3. hivatalos eljárásban a tisztviselői tekintélyét csorbító pórias, durva és ki­kivó viselkedést tanusit. Aki figyelemmel kiséri Vajda Jenő életmódját ós mindennapi foglalatossá­gát, annak b'zonyitanom sem kell azon állításomat, hogy Vajda Jenő nem any­nyira községi állatorvos, mint inkább mészáros, vagy mószárosüzlet vezetője, aki hivatali kötelességeinek mindenna­pos elhanyagolása mellett apjának há­rom helyen is felállított mészárosüzletót vezeti, illetve az üzlet menetét ellen­őrzi s irányítja. Nem kívánom e helyt e kérdést en detail tárgyalni (azt a vizsgálat fogja tárgyalni), csupán jellemzésül ós nagy általánosságban kívánok itt egyet-mást a fegyelmi hatóság tudomására hozni abbeli állitásom igazolására, hogy Vajda Jenő hivatali kötelességót hanyagul tel­jesiti. Békéscsabán Weisz Ede három helyen felállított mószárosüzleteinek az anyagraktárát csaknem kizárólag Vajda Jenő vásárolja össze, ő veszi át s ő ellenőrzi annak elárusitását. Nem egy­szer történt meg, hogy beteg állathoz hívták a községi fizetést élvező Vajda Jenő állatorvost ós nem találták otthon, mert apja üzlete részére vidékre utazott marhaállományt keresni, alkudni, avagy átvenni. Eme tényei miatt már fegyel­miben is rószesült. Hivatalos kiküldetésben volt egy izben Vajda Jenő a csabai országos­vásáron a marhaállomány felügyeletére s ekkor otthagyta kartársát e szavak­kal : Nekem fontosabb dolgom van, megyek a mészárszék részére bevásá­rolni. Kérdem, nagyságos Alispán ur, le­het-e szó nélkül hagyni az ily tisztviselő viselkedését, aki hivatali kötelességének rovására minden tevókenykedósét az apai üzlet felvirágoztatásában ineriti ki. És ha Vajda Jenő csupán hivatali teen­dőinek elhanyagolásával a közérdeket károsítaná meg az apai üzlet érdjkóben, nem szólnék semmit, hiszen nem fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom