Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-04-26 / 34. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. április 10. „Békósmegyei Közlöny" ellen indított azon sajtópörét, amelyet december hó folyamán egy izben le kellett volna már tárgyalnia az esküdtszéknek, de amelyet akkor a védelem tanúinak beidózése céljából elnapoltak. A pör anyagát mult számunkban ismertettük már. A mostani tárgyalásra, amely egy napig tartott, beidéztettek és megjelen­tek: Purjesz Lajos budapesti lap­szerkesztő, dr. Fábry Sándor, báró D r e c h s e 1 Gyula, Ambrus Sándor, dr. D a i m e 1 Sándor, Kiss László, D o m b y Lajos, dr. U r s z i n y i János, Szabó János a védelem részéről. Mig a vád dr. Török Gábor, dr. Igaz Pál, Kecskeméty Ferenc, A d á m Schriffert József és P e 11 n e r József beidéztetését látta szükségesnek. A tárgyalás délelőtt 9 órakor vette kezdetét. B e r é n y i Ármin dr. a mai tárgyaláson dr. Dénes Sándor nagy váradi ügyvédre bizta ügyének vi­telét. A lapunk cikkeiért felelőssé­get vállalt Székely Bélát a nagy­váradi kriminálisták egyik legkitűnőbbje, Halász Lajos országgyűlési képviselő irodavezetője: dr. Pap János védte. Elnök K o r n Lajos dr. volt. A szavazó­birák funkcióit pedig Vámos és Szentléleky táblabírók teljesítették. Székely Béla előadta az általá­nos kérdésekre, hogy párviadalért több izben büntetve volt s úgyszintén töbször szenvedett már büntetést sajtóvétség miatt is... — Ön irta az inkriminált cikkeket? — kérdezte az elnök. — Én. És vállalom azokért a sajtó­jogi felelősséget is. — Mi indította önt e cikkek meg­írására ? — Az a közlemény, mely az „Egyet­értés" cimü fővárosi újság hasábjain vármegyénk tisztikarára és megyebi­zottságára sértő állításokat tartalmazott és amely közlemény lerontani igyeke­zett tisztviselőinknek tekintélyét. — Kire vonatkoztak cikkeinek sértő állításai ? — Az „Egyetértés" közleményének írójára és arra, aki az „Egyetértés" cikkíróját informálta. — Ön, mint intelligens ujságiró­ember bizonyára tudja, hogy a cikkei­ben használt állitások sértők? — Tudom, De azt is tudom, hogy az „Egyetértés" cikkeinek vádjai nem egy embert, hanem egy egész megye­bizottságot és egy egész tisztviselői kart tesznek ki a közmegvetésnek. Egyebekiránt élni kívánok a bizonyítás jogával. — Tehát bizonyítani kíván ? — Tételről-tételre bizonyítani kívá­nom mindazt, ami cikkeimnek inkrimi­nált részeit illeti. Ezzel véget ért Székely Bélának kihallgatása és a bizonyítás kérdéseire tett előterjesztések fölötti döntés után K o r n elnök felfüggesztette a tár­gyalást. Délután a tanuk kihallgatása volt soron. Előbb a védelem által bejelen­tett tanukat hallgatták ki. Ugy a vád, mint a védelem minde­nek előtt Purjesz Lajosnak, a buda­S esti „Egyetértés" szerkesztőjének ki­allgatását kérte. Purjesz-szel azt kívánta bizonyítani a védelem, hogy B e r é n y i Ármin dr. volt az, aki az „Egyetértés" ­ben megjelent cikkhez impulzust adott. Ennek a körülménynek tisztázása azért bírt fontossággal, mert az inkriminált ós pörrel megtámadott cikkek szoros összefüggésben állottak azon általunk vélt ténynyel, hogy Berényi Ármin dr. volt az, aki a „Békési sáp" cimü köz­lemény tendeciózus és ugy a megyei tisztikarra, mint a megyebizottságra sértő részeit közzététette, Purjesz Lajos kihallgatását azzal a kérdéssel kezdte meg az elnök, vájjon megállapithatja-e a tanú, hogy a „Békési sáp" cimü cikk formája megfelel annak az információnak, melyet a bókósme­gyei inkompatibilitási esetek tárgyában a'lap szerkesztőségéhez juttattak? — Azt hiszem — válaszolt Purjesz — hogy a lényegben nincs eltérés. — Kitől kapták az információt ? — Berényi Ármin úrtól. — Utasítást is adott egyben fő­magánvádló ahhoz, hogy miként írják meg a cikket? — Ilyen irányban absolute nem igye­kezett befolyásolni minket Berényi ur. Ő csak inkompatibilitási eseteket mondott el, amelyeket aktákkal igazolt adatai és információi a legszigorúbb tárgyilagosság keretei között maradtak. — Találkozott On a cikk megjele­nése után Berényivel ? — Találkoztam. Másnap ugyanis Berényi ur feljött a szerkesztőségbe és kifogásolta azt, hogv »sáp« cimet adtunk a közleménynek. Ugyanekkor kijelen­tette azt is, hogy helyteleniti a cikk sze­mélyes vonatkozását, mert neki az az in­tenciója, hogy tárgyilagos alapon fejte­gesse a tisztviselői inkompatibilitás kér­dését. — Tehát Berényi urnák semmi része nincs abban, hogy a közlemény­ben sértő passzusok foglaltatnak ? — Semmi része nincs. Purjesz kihallgatása ezzel véget ért. Nyomban ezután arra kérte Székely az elnököt, hogy a tárgyalást öt percre függesztesse föl. Ennek a kívánságnak K o r n elnök eleget is tett. Amikor Korn elnök újból megnyitotta a tárgya­lást, Székely Béla a következő nyilatko­zatot tette: Tekintetes Esküdtbíróság! Purjesz Lajosnak, az „Egyetértés" szerkesztő­jének most elhangzott tanúvallomása impulzust szolgáltat arra, hogy a követ­kezőket jelentsem ki: „Belátom és elismerem, hogy azon hírlapi támadás, melyet dr. Berényi Ármin személye ellen azon feltevés alapján intéztem, hogy az „Egyetórtés"­ben megjelent „Békési sáp" cimü cik­ket ő irta s az abban foglalt sértő ki­fejezések szerzője ő, méltánytalan és igazságtalan, mert Porjesz Lajos vallo­másából kiderült, hogy ő azon cikket nem irta és annak megírásához jóhisze­műen tárgyilagos adatokat szolgáltatott csupán. Belátom, hogy tévesen ítéltem, amikor azt állítottam, hogy dr. Berényi Ármint gyűlölködés vezette közéleti akcióiban, mert meggyőződést szerez­tem arról, hogy Berényi Ármin dr. közéleti tevékenységét önzetlenség s el­fogulatlanság jellemzi. Férfiúi köteles­ségemnek ismerem el tehát, hogy mind­ezek alapján őszinte sajnálkozásomat fejezzem ki afölött, hogy dr. Berényi Ármint cikkeimben megsértettem s tőle bocsánatot kérek." E lojális nyilatkozat után, amely­lyel dokumentálni kívánta Székely Béla azt is, hogy Berényi személye és egyé­nisége iránt mindig tisztelettel viselte­tett, dr. Dénes Sándor, Berényi Ármin jogvédője, ezekben válaszolt: „A vádlott ur nyilatkozata teljes elég­tételt szolgáltat ós ez magánvádló ur számára teljesen feleslegessé teszi, hogy az őt ért bántalom miatt törvényes meg­torlást keressen. Felhatalmazott a magán­vádló ur annak kijelentésére, hogy a kért bocsánatot megadjam s ezzel az ügyet befejezettnek tekintsem. Teszi ezt nem egyedül vádlott ur szemé­lyére való tekintettel, de azért is, mert a maga részéről ezzel is hozzá akar járulni Békésvármegye közéleté­nek háborítatlan ós sikeres fejlődésé­hez. A magánvádat visszavonom s ké­rem az eljárás megszüntetését." A sajtópör tehát békés befejezést nyert, amit a vármegyének tanúképpen beidézett közéleti fórfiai is örömmel vettek tudomásul. Tanácsülés Békéscsabán. Tavaszi közgyűlés. — A tüzrendészetisza­bályrendelet. — Ajánlatok egy éditkezésre. — Uj köztemető. — Apróbb ügyek. Csaba község elöljáróinak legutóbbi ülésén érdekes dolgok kerültek az elő­készítés szőnyegére. E fontosabb és jelentősebb ügyek közé tartozott a tüzrendészeti szabály­rendelet kidolgozásának kérdése is. Legutóbbi közgyűlésünk tudvalevőleg elhatározta, hogy a külső tűzoltók be­szüntetésével a község rendes tűzoltói­nak számát emelni fogja. Ezzel kapcso­latosan több más intézkedés is szüksé­gessé vált, amit most szabályrendeletbe kell foglalni. Ezen szabályrendeletnek kidolgozásával az elöljáróság W i 1 i m István tűzoltó-főparancsnokot bizta meg. A felsőbb leányiskolák felügyele­tére kiküldött kormánybiztosnak a már általunk is ismertetett rendeletére el­határozta a képviselőtestület, hogy a csabai felsőbb teányiskolát még a folyó tanévben kibővitteti a szükséges tan­termekkel. E munkálatok megkezdhe­tóse és elrendelésének biztosítása érde­kében kiírták az árlejtósi hirdetményt s konstatálta a tanács, hogy összesen hót ajánlat érkezett be, de ezeket csak a jövő ülésen fogják felbontani. Csaba község már régen érzi egy köztemető szükségét. Ennek az uj teme­tőnek helyéül a felsővógi szénáskert melletti területet jelölte ki a község. Most az ezzel kapcsolatos szabályren­deleti teendők elvégzésére adott utasí­tást a tanács Wilim Istvánnak, hogy a köztemető megnyitására Ámbra) Sándor alispán engélyt adhasson. A város tulajdonát képező „Zöldfa"­vendéglőnek bérlete nemsokára lejár. A vendéglőt bérbeadási hirdetmény utján adja ki újból a község s a hirdetmény közzétételét szintén elrendelte a tanács. L a c z ó Mihály gazda neje elhalá­lozásának emlékezetére a húsvéti ünnep alkalmával 40 kilogramm fehér kenyeret és 60—60 fillért adományozott minden szegényházi ápoltnak. A kórházi gond­nok ezen bejelentésére Laczó Mihály­nak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott az ülés. Bottá János, P a u 1 i k István és Polyák Pál ideiglenes minőségű próbarendőröket a tanác3 véglegesítette allásaikban. Végezetül arra utasította az ülés a gazdasági intézőt, hogy a szegényház udvarát fásitassa be. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára enyhe időt jelez, elvétve csapa­dékkal. — Vármegyei közgyűlés. Békésvár­megye rendes tavaszi közgyűlését május hó utolsó napjaira hivja össze az alis­pán. A közgyűlés — eddigi megállapo­dások szerint — május hó 25-ik napjára tűzetnék ki. Egyik igen fontos tárgya lesz az árvaszéki elnöki ós a választás által esetleg megüresedő többi állások­nak betöltése. A tárgysorozat össze­állításán most dolgozik Ambrus alispán. Ugy értesülünk, hogy a paraszt-párt vezető-emberei több interpeltációt ter­jesztenek elő ez alkalommal. — A csabai muzeum építési ügye Csütörtökön tartotta Budapesten a Muze­umok ós Könyvtárak Országos főfelügye­lősége első idei ülését F r a k n ó i Vil­mos elnök vezetésével. A napirend tár­gyalása előtt az elnök sajnálattal emlé­kezett meg a főfelügyelőség volt elő­adójának s lelkes, tevékeny tagjának. Schönherr Gyulának elh.ínytárói, kinek emlékezetét a főfelügyelőség jegy­zőkönyvében örökítette meg. M i h a 1 i k József előadó jelentést tett az állam­segítséggel épülő muzeumokról, ezek között a Csabán is építendőről. Az egye­sület elnöksége ugyanis legutóbb azt a szóbeli felvilágosítást, illetve biztatást nyerte a főfelügyelőségtől, hogy az oly égetően szükséges csabai muzeum épí­tésére szükséges összeg — 80 ezer ko­rona — most folyósithatóvá válik, mert a kormány által tervezett kultúrházakra ez évre előirányzott összeg az illető vá­rosok által, hol ilyen kulturházak épí­tendők, nem lett teljesen igénybe véve. Elhatározták, hogy a főfelügyelőség a nyár folyamán P ó s t a Béla dr. vezeté­sével Kolozsváron régészeti kurzust rendez, melyen a főfelügyelőség részé­ről meghívandó vidéki muzeumi őrök közül nyolcan száz-száz koronás állami segítséggel, saját kültsógeiken pedig mindazok részt vehetnek, akik ebbeli szándékukat a főfelügyelőségnél julius l-éig bejelentik. — Szent György nap után. Sárkány­ölő Szent György lovag, öreg patrónusa a szerelmeseknek, meghoztad újra hi­vatalosan a nyári estét. Immár nyolc órakor szólal meg az esti harang s kilenc óra helyett tizkor zárják be a kapukat a házmesterek. Szent György napján tul mindennap bódítóbb a tavasz illata s a szerelmes párok szive hango­sabban dobban és hivatalosan is hosz­szabb időt engednek az apró lizonoknak. A vidám szobaúr vígabban fütyül, Szent György napjához sok egyéb ősi ba­bonás legendák fűződnek. Á puszta népe Szent György napján várja az ősök jel­lemét, de a mi utainkon a legneveze­tesebb ami e fordulóhoz fűződik, hogy egy órával hosszabb a hivatalos este. — A gyulavidéki vasút. Csütörtökön délelőtt megint tárgyalás volt a minisz­tériumban a gyulavidéki helyiérdekű vasút állami kezelésbe való vételének ügyében. Erre a tárgyalásra vármegyénk érdekeit védelmezendő, Budapestre uta­zott Ambrus Sándor alispán is. Vég­leges megállapodások azonban most is csak bizonyos irányokban történtek, de az érdemi rósz még mindig eldöntetlen­— Püspöki képviseletek a népnevelés­ügyi bizottságban. Békésvármegye köz­igazgatási bizottsága nemrég megkere­sést intézett Magyarország összes püs­pökeihez, hogy a megyei népnevelés­ügyi bizottságba kiküldendő képviselői­ket megnevezzék. Erre a megkeresésre ezideig négy válasz érkezett várme­gyénkhez. Á váci ós a nagyváradi püs­pökök dr. Linderberger Jánost, szentszéki ülnököt és gyulai plébánost, F e r e n c z József kolozsvári unitárius püspök S i n s z k y Ferenc árvaszéki ülnököt ós Pa pp János, aradi gör. keleti püspök K r i 1 e s z k u kisjenői esperest nevezték meg képviselőikül. — Elhunyt tanitó. A békési tanító­testület egyik köztisztelt nesztora : id 1 Bányai Imre, nyug. ref. tanitó hunyt el szerdán, élte 71-ik évében. A jó atyát siratják fiai: Bányai Imre, Lajos, Géza és ennek neje, Nagy Terézia. A jó, öreg tanitót, ki Békésen egész generációt nevelt, nagy részvét mellett pénteken helyezték örök nyu­galomra a Rózsa-temetőben. — Megnyílt a muzem. A csabai mu­zeum-egyesületnek a Rudolf-főgimná­ziumban lévő helyiségei a tél folyamán zárva volt. Most arról értesíti az egye­sület elnöksége az érdeklődő közönsé­get, hogy a muzeum május 3-tól kezdve minden vasárnap délelőtt 11 órától 12 óráig nyitva lesz. — A gyula motor-járatok beszüntetése. Annak idején, amikor Gyula város képvi­selőtestülete a Gyulavidéki Vasút kiépí­tését biztosító összeghez szintén hozzá­járult, ahhoz a feltételhez kötötte ezt, hogy az ingyen átengedett területért is köteles a kis vasút helyi motorjárato­kal a városi személyforgalmat lebonyo­lítani. Ennek a feltételnek eddig eleget is tett a vasút igazgatósága, de a gya­korlat azt igazolta, hogy a közönség egyáltalában nem veszi igénybe a helyi motorokat és igy az üzem fentartása tetemes anyagi áldozatába kerül a vál­lalatnak. Ettől az anyagi veszteségtől megszabadulandó, a kisvasút igazgató­sága átiratilag megkereste a várost, hony tekintsen el kikötött feltételétől ós járuljon hozzá a helyi motorok be­szüntetéséhez. Ha város figyelembe veszi ezt a kívánalmat, akkor már a legközelebbi jövőben csak a távolsági forgalomba vett motorjáratok fogják lebonyolítani a város személyforgal­mát is. — Halálozás. F e 1 b e r Imréné, a csabai Széchenyi-liget egykori megte­remtőjének, Felber Imre városi kertész­nek özvegye, tegnap 72 esztendős korá­ban elhalálozott. Az elhunyt legutóbb állandóan betegeskedett s szervezete már nem állhatott ellent a kórnak. — Gyula ós a munkásbiztositó törvény. A november 1-ón életbelépett munkás­biztositó törvény tudvalevőleg kimondja, hogy a városok ós községek mindazon alkalmazottaikat biztosítani kötelesek betegség ós baleset ellen, kiknek évi fizetése nem haladja meg a 2400 koro­nát. Amikor ebben a kórdósben Gyula képviselőtestülete határozott, nem volt tekintettel ama körülményre, hogy anya­gilag megfelelőbb az a szintén törvény­ben biztosított expediens, hogy a város a kisfizetéses alkalmazottakat betegség esetén egy évi fizetéssel látja el. C s ő k e István képviselőtestületi tag most indít­ványt terjesztett a közgyűlés elé, hogy a munkásbiztositó törvény eme utóbbi rendelkezése szerint tegyenek eleget a törvény intencióinak. — Még egy ülnökvájasztás. A most elhantolt Somogyi Ákos vármegyei árvaszéki ülnök állásának betöltése tár gyában Ambrus Sándor alispán leg­közelebb meghirdeti a pályázatot. Erre az állásra Megyeri Imre, a csabai árvaszék ezidőszerinti h. elnöke is pályá­zik. De pályázni fog arra D ubányi Imre számvevőségi tisztviselő is, aki ipintegy öt évig állott a vármegye szol­gálatában. Bizonyosra vehető, hogy rajtuk kívül még lesznek pályázók, mert sokan akadnak olyan derék idegenek is, akik a vármegyei szolgálatot mindjárt az alispáni állásnál szeretnék kezdeni... — Tábori lövészet. A Békéscsabán állomásozó 101-ik gyalogezred 3-ik zászlóalja a bevonult tartalékosokkal az alsóvégi tehónlegelőn harcászati lövé­szetet tart május hó 2-án. A lövészet reggel 5 óra 30 perckor kezdődik és reggel 9 óráig tart. A lövészet által ve­szélyeztetett tanyák és ópülettulajdono­sok a lövészet megtartásáról a hatóság részéről értesítve lettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom