Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-03-25 / 25. szám

Békéscsaba 1Q08, április 5. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY annak, hogy az élelmiszer-kereskedők kihasználják kényszerhelyzetét. Adatokkal bizonyítható, hogy tisz­tességes haszon mellett is mintegy 15— 20 százalékkal adja olcsóbban a köz­ségi mészárszék, kenyérsütőde, vagy faraktár a maga árúját, mint a többi elárusítók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e községi intézmények évi büdzsé­jében az egyensúly nem volna szilárd. Sőt! Amint ezt előző sorainkban is ki­fejtettük, ilyen árakkal tisztességes ha­szon érhető el. Oly haszon, amelylyel teljesen meg kellene elégedve lennie minden reális számítással élő mészáros­nak, kényérsíitőnek, vagy fa raktá­rosnak. Hogy maga a község nem adhatja minden haszon nélkül intézményeinek árúit, ezt két momentum is támogatja. Az egyik anyagi, a másik erkölcsi. Anyagi momentum az, hogy a befektetett tőke megfelelő gyümölcsözését kell biztosí­tani gazdasági szempontok figyelembe­vétele mellett; erkölcsi momentum pe­dig az, hogy maga a köz3ég nem te­remthet tisztességtelen versenyt azon polgárainak, akik a községi intézmények áruihoz hasonló cikkel elhelyezésével már korábban is foglalkoztak. A község figyelembe veszi, hogy mennyi adót fizetne a vállalat, ha az magánember tulajdonát képezné s minden közteher­nek hozzászámitásával állapítja meg a kimérendő cikkek árát. Vilim Istvánt és dr. W a 11 f i s c h Ferencet egy fővárosi fogalmazó kalau­zolta végig a községi intézményeken s s magyarázta meg azoknak szervezetét. A község kiküldöttei most feldolgozzák tapasztalataikat. Ez az anyag több nyom­tatott ívre fog terjedni. Mi hisszük, hogy Csabán sem váratnak sokáig ma­gukra ezek az intézmények, mert ná­lunk is — hogy csak egyet említsünk például — 30-84 százalékkal drágább a hús, mint az élő állal ára. Egy család életveszedelemben. Tanyai Donjuánok versengése A vasárnap krónikáiból. Megérkezett a tavasz, rügyeznek a fák s a tanya Donjuánjaink szivét át­hatni kezdi a szerelem tüzes gerjedelme. Beigazolt tény, hogy tavasz napjaiban tarkul és gyarapodik az a statisztika, mely a csalódott, vagy betegesen féltő szerelemnek vértömlesztő eseteit tárja ják, hogy ön éleslátású, müveit, hogy kedveli a tudományokat és művészete­ket, lángoló szive van és elösmerésre méltó jellem, mint vélekedik ön leányom, Mária Nikolajevna felől ? Ez a kérdés váratlan volt s bámu­latba ejtette az ezredest, ámbár szive legmélyebb rejtekében annyira tisztelte a hercegnőt, mint a szegény halandó tiszteli a túlvilági angyalokat, vagy mint a festő szeretheti a szépség ideálját. — Mária hercegnő . . . felség! . . . — hebegé az ezredes, nem tudva, mily húrokat pendítsen meg az uralkodó szivében. — Felséged megvetése sújtana en­gem, ha kimondanám, mint vélekedem felőle. De viszont én meghalnék az örömtől, ha felséged megengedné, hogy azt kimondjam . . . — Ugy, tehát ön szereti a herceg­nőt . . . ? — Jól van ! — vágott közbe az uralkodó leereszkedő hangon s az a kéz, amelytől a herceg megsemmisítő villámokat "várt, az a kéz kézbesítette neki a cári hadsegédi kinevezést, vala­mint egy huszárezred tulajdonosává, a kadetiskolák kormányzójává és a mű­vészeti akadémiák elnökévé való ki­nevezési okiratot. Mindehhez pedig még a fenség-cím is hozzájárult, valamint 3 millió rubel évi jövedelem. — Most pedig gondoskodjék, hogy végleg otthagyhassa a bajor szolgála­tot, s hogy megtarthassa eljegyzését Mária hercegnővel. A fiatal ezredes térden állva, forró könnyekkel áztatta az uralkodó kezét... — Lássa, én szeretem leányomat, tette még hozzá az uralkodó s szivéhez való férjet kívántam neki. Julius köze­péig Mária hercegnő fölépült és Bern­hard, Leichtenburg hercege, az ösz­szes európai udvarok követei jelenlété­ben örök hűséget esküdött neki. a közönség elé. A természet örök sor­jához maradtak tehát következetesek azok a szeplők, akik vasárnap délután Öcsöd határában vasvillával és revol­verrel akartak szerelmi szikrát keresni egy csinos leányzó kebelében. Mészáros Jánosnak Öcsöd ha­tárában van egy nádfedeles tanyája s abban egy leánya, akit három falu le­génye is nyomon követ, ha kedve ke­rekedik néhanapján ide-oda eljárni. Erre a leányra vetett szemet Gombos Imre öcsödi legény s hogy cselekedeteiben is kifejezésre juttassa érzelmeit, üres napjaiban mindig Mészároséknál tartóz­kodott. A csinos Katica - igy hivták a leányt — nem utasította el a legényt s örömét látta abban, ha Gombos sze­relemről beszél neki őszinte, egyszerű szavakban. A legény és leány mintegy másfél esztendőn keresztül csicseregtek egymással, de ekkor a láthatáron fel­tűnt egy másik jelentkező, K. Nagy Imre jómódú gazdalegény, aki ezidötájt vetette le magáról a katonaruhát. — F. Nagy Imre szintén udvarolni kezdett a szép leánynak, aki meg is hallgatta őt. Ahol pedig két dudás akarja fújni a maga hangszerét, ott rendszerint összeveszés követi a nagy ügyet. Igy történt ez most is. A két legény össze­verekedett, de nyomban utána kibékül­tek s megmagyarázták egymásnak, hogy őket voltaképpen lóvá teszi a leány s legillőbb volna, ha őt magát vonnák kérdőre, hogy kettőjük közül kit is sze­ret voltaképpen ? Vasárnap délután Nagy Imréék ala­posan lerészegedtek. Aztán Nagy Imre vasvillát, társa pedig revolvert vett ma­gához s igy keresték föl a leányos ta­nyát. Nagy Imre se szó, se beszéd, olyat ütött vasvillájával az ajtóra, hogy az nyomban beszakadt. Társa több íz­ben a ház falába lőtt. Mészárosék ott­hon tartózkodtak s amikor a két fel­dühödt legény berontott, a szomszédos szoba ablakain kimenekültek a szabadba. Nagyék mindent összezúztak a lakásban s csak akkor mentek odébb, mikor az összecsődült tanyaiak meg akarták őket támadni. Most bűnfenyitő eljárás indult meg ellenük. A békésmegyei gyermeknapok. Ülésezik a bizottság. Urnák az utcákon Az országos gyermekvédő liga kez­deményezésére Magyarországon is két­két napot szentel évente az elhagyott gyermekekre az társadalom. Emlékez­hetünk még a tavalyi gyermeknapokra, amelyeken több ezer koronát gyűjtöttek össze az utcákra kitett szekrények. Bó­késvármegyében Fábry Sándor dr. volt főispán állott a mozgalom élén s buzgolkodására a gyermekmentő-akció a megye területén örvendetes lendüle­tet vett. Az elhagyott gyermekek megmen­tésére az állam már megtette az első lépést azzal, hogy megalkotta a gyer­mekvédelmi törvényeket ós felállította az állami gyermekmenhelyeket, ame­lyekben mintegy '27.000 gyermeket gon­doznak. Már azt lehetett hinni, hogy ezekkel az intézményekkel megszűnt a gyermekek nyomorúsága. Pedig, dehogy szűnt meg! ? Békésmegyében is sok elhagyott gyermek akad utunkba. Nem szabad megengedni, hogy szánalom és könyö­jületesség hijján egy is elpusztuljon közülük. Nem kell tűrni azt a közönyt, amely elfordul tőlük. A szeretet mele­gével le kell olvasztani a szivekről azt a jógkórget, amely azokat érzéketlenné teszi a kicsinyek sorsa iránt. Fel kell ébreszteni a lelkiismeretet, s meg kell erősíteni a társadalomban azt a tudatot, hogy mikor az elhagyott gyermeket védi, nem irgalmasságot gyakorol, ha- j nem kötelességet teljesít. Ennek a célnak elérését jelentik a I gyermek-napok. A gyermekvédelemnek . néhány lelkes apostola nagyszabású ' gyermekvédelmi alkotáson fáradoznak. Ott állunk azonban ma, hogy az állam és társadalom érdeklődése hijján cél­jaikat megvalósítani nem tudják. A gyer- : mekvédelem ügyével foglalkozók szá- í mitanak arra, hogy a gyermek-napokon, amelyek április 2. és 3-án lesznek, min­denki nélkülözni fog egynehány fillért, amelyet a gyermekvédelem ügyének előmozdítására az utcákon elhelyezett urnákba dob. Békéscsabán Zsilinszky Sándor községi h. jegyzőt bízták meg a gyer­mek-napok rendezésével. Zsilinszky szerdán délutánra értekezletet hívott össze, melyen a gyermek-napok tennivalóit beszélik meg. Megsemmisített esküdtbirósági ítélet. Májer Jenő izgatási pöre. A nagyváradi kir. törvényszék, mint esküdtbíróság M á j e r Jenőt, a „Paraszt­Újság" egykori szerkesztőjót és volt munkatársat a nyár folyamán súlyosan ítélte, mert egyik cikkében, melyben a királyi ügyészség inkriminált izgatást látott. Májer Jenő általános jellegű kor­látok között foglalkozott a csabai és a megyei munkásviszonyokkal, amelyeket megjavitandóknak mondott szükséges­nek. Maga a cikk sokkal szelídebb hangú volt, mint azok, amelyekért Áchim L. Andrást az elmúlt héten fölmentették a nagyváradi esküdtek. Izgatást csak a legelfogultabb szemüvegen keresztül olvashattunk ki belőle. A hang azonban elég nyers volt ahhoz, hogy a nagyvá­radi esküdtek Májer Jenőt elítéljék, sőt védekezését is vegyes érzelmek kísére­tében hallgassák. Azért emiitjük meg ezt külön is, mert szemtanunk állítása sze­rint az esküdtek rendkívül eredeti mó­don viselkedtek a tárgyalás folyamán. Amikor Májer vódőbeszédót mondotta el, oly bizalmatkeltően néztek reá, hogy a vádlott már előre is megpecsételtnek látta a sorsát. Májer Jenő arra kivatkozott, hogy ők, akik a gazdasági ós társadalmi igaz­ságtalanságokról szólanak, voltaképen a mütőorvos szerepét végezik s nyes­niök kell e fonákságokban. Érvelését nem akceptákta az esküdtszók. Lehet, hogy az esetben sem ér célt Májer Jenő, ha mindjárt kézzelfogható adatokkal is bebizonyította volna cikkeinek igazát. Az esküdtek, akik rendszerint az impresz­sziók emberei, nem találták volna őt is olyan rokonszenves viselkedésűnek, mint Áchim L. Andrást s mig ezt fölmentet­ték a vád és következményeinek terhe alól, Májért bizonyára elítélték volna. Az esküdtszéki tárgyalás során C s u­1 y o k elnök felolvastatta a Curiának azon ítéletét, amelylyel megsemmisítte­tett Áchim L. András mandátuma. Májer már akkor tiltakozott az ellen, hogy az ügyhöz nem tartozó iratok felolvasásá­val befolyásoltassanak az esküdtek s a Curiai ítélet felolvasásáért semmisigi panaszt jelentett be. Ezt a semmiségi panaszt most tár­gyalta a Curia s helyet is adott annak, elfogadván Májer azon indokolását, hogy ez az itéletfolvasás befolyásolta az es­küdtek. Májer ügyét most uj esküdtszéki cikluson fogják tárgyalni másodízben. „Békésmegyei Eözlöny" táviratai. A képviselőház ülése A koalíció pártjainak elnökei fel­hívták a képviselőket, hogy ma már az ülés elején jöjjenek a képviselő­házba. A felszólításnak meg volt a fo­ganatja : telt ülésterem előtt nyitotta meg Justh Gyula elnök az ülést. Molnár Jenő: Előbb néhány személyes természetű megjegyzést akar tenni. Fentartja azt a múltkori kijelen­tését, hogy Apponyi november 18-án a házszabályrevizió ellen beszólt. (Han­gos éljenzés: Éljen Apponyi!) Névszerinti szavazást kértek, azon­ban a husz aláiró közül Bartha hiány­zott' s igy az elnök kijelentette, hogy a névszerinti szavazást nem rendel­heti el. Az elnöknek erre a kijelentésre óriási zaj támadt. A balpárt tagjai a a helyükről ugráltak fel ós az ökleik­kel fenyegetőztek. — Ez a reváns előzékenységünkért!? — kiáltotta Farkasház y Zsigmond. M e z ő f i Vilmos erre felugrott: — Ha igy kedvesebb nektek, hát majd csinálunk máskép. Leszünk haza­árulók, aláíratjuk iveinket a nemzetisé­giekkel ! Pokoli lárma tört itt ki. Egy csomó függetlenségi képviselő rátámadt a bal­párti képviselők közt üldögélő Mezőfire : — Mars ki! Takarodj ki! Komisz fráter ! — kiáltott rá K á 11 a y Leopold. — Pusztuljon ki ez a gaz! — ordí­totta E g r y Béla. A vad ordítás közben az elnök foly­ton csengetett: — Ugy látom — mondta, — hogy itt egyes képviselő urak olyan szinben tüntetik föl azt, ami itt történt, mintha velük jogtalanság történt volna. Fenye­gető állást foglalnak el velem szemben. Ezt nem tűrhetem. Önök valósággal le akarják húzni székéből az elnököt, amiért kötelességót teljesiti. Ami történt, azért vessenek magukra! A többség viharosan megéljenezte az elnököt. Ezután felállással elfogadta a Ház az indítványt. Kiderült, hogy a N a g y Emil-féle indítvány mellett 168-an, ellene 27-en szavaztak. Néhány függetlenségi képvi­selő kiosont a folyosóra a szavazás előtt. Az elnök nagy zajban az ülést öt percre felfüggesztette. Politikai merénylet. Két koreai ember ma kétszer rálőtt Stevensre, a koreai városi tanács ame­rikai tanácsosát a, amivel meg akarták bőszülni, hogy szerintük Stevens támo­gatta Japán eljárását. Stevens, aki meg­sebesült, a merénylők egyikét lelőtte. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára változékony, hűvös időt jelez, sok helyütt csapadékkal. — A Wenckheim-alapitvány ós a mi­niszter. Wenckheim Frigyes gróf köztudomás szerint alapítványt tett a jeles eredménynyel tanuló gyulai tan­kötelesek megjutalmazására. Gyula vá­ros tanácsa ez évben ugy döntött, hogy az ösztöndijat most nem osztja ki, mert a pályázók közül egyiknek sem volt általánosan jeles osztályzata. Ezt a ha­tározatot az érdekeltek megfelebbezték s a felebbezés kapcsán a közoktatásügyi miniszter is foglalkozott e kérdéssel és helybenhagyta a tanácsi határozatot, de utasította a várost, hogy alapító ok­levelét Wenckheim Frigyes gróf inten­tiójához hiven olyképp korrigálja, hogy ezután a jó osztályzatú tanulók is meg­kaphassák az ösztön dijat. — Adomány a tüdöszanatóriumnak. Teg­nap elhalálozott a szarvasi társadalom­nak egyik derék iparos tagja : G á 1 Károly tímár. Gál kerülte a léha társa­ságot s takarékossága következtében egy kis vagyonra is szert tett. Az el­hunyt embernek nem volt senki hozzá­tartozója és igy összes vagyonát a gyu­lai tüdőszanatóriumnak adományozta végrendeletileg. A hagyaték mintegy 14.000 korona értékű készpénzből és ingatlanból áll. — Esküvő. Schw arz Károly va­sárnap délután 2 órakor vezeti oltárhoz Bécsben a Vl-ik kerületi izr. templom­ban özvegy Kohn Józsefné leányát, Stefikét. — Böjti felolvasások. A Csabai Jóté­kony Nőegylet, mint minden évben, ugy az idén is három böjti felolvasást tart a húsvéti ünnepeket megelőzően. Az első felolvasás vasárnap lesz a községháza nagytermében, a második virágvasárnapján s végre a harmadik húsvét hétfőjén. Vasárnap dr. Nóvák 1 Róza fog felolvasni. Nóvák Róza fel­! olvasását Petrovszky Erzsi és • P a t a k y József szavallatai követik. ! Ezután gordonka-játék lesz, amelyet I r s a Ferenc kísér zongorán s végül Löffler László zongorázni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom