Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám
1908-06-25 / 51. szám
5 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY hihetetlen butaságokba viszik be az intézetet. Az egyik igazgató például spiritiszta és a szellemektől kéri azokat az üzleti tanácsokat, amelyekért a saját szellemét hiába erőltette meg. A szövetkezetnek csak a központjában százharminc tisztviselő van; ezeknek a fele fölösleges és csupán azért tartják, mert nagyurak ajánlották. Fiókokat, vidéki Eőügynökségeket szerveznek akárhányszor csak azért, hogy egy nagy protekcióju letörtnek zsiros jövedelmet juttassanak. Ezzel a gazdálkodással aztán sikerült elérni, hogy a biztosító szözetkezet mérlege évről-évre rosszabb és most már csak kínos ravaszkodással lehet valahogyan épkézláb fölállítani. A legfölháboritóbb azonban az ,hogy az intézetnek alapításakor, 1900-ban az állam négyszázhatvanezer korona szubvenciót adott. Ezt az állami pénzt pazarolják most tönkre ment földesurak kitartására. Gabona árak. Békéscsaba, junius 24. A budapesti gabonatőzsde irányzatát most még mindig az időjárás befolyása alatt áll. Csapadék volt, ,igy az árak hanyatlanak. A mai csabai hetipiacon kissé jobb volt a kínálat. Buza 24 40—24 60 Tengeri 18 20-13.40 Budapest, junius 24. Kész buza 20 fillérrel olcsóbb. Októberi buza 22 60; tengeri 13-94. 9783/1908. B. sz. ö Felsége a király nevében! A nagyváradi kir. törvényszók, mint büntető bíróság, dr. Csulyok Béla kir. törvényszéki biró elnöklete alatt dr. Szentléleky László kir. törvényszéki biró és Korn Lajos kir. törvényszáki biró, valamint Bod Kálmán kir. törvényszéki jegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett a vádtanácsnak 3910. és 2123/1908. B. sz. alatt kelt vádhatározatában nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés ós rágalmazás vétsége miatt foglalt vád felett a kir. törvényszéknek 5631/1908. B. sz. a. kelt végzése folytán dr. Berényi Ármin főmagánvádlónak, a szabadlábon levő Palatínus József vádlottnak jelenlétében az 1908. évi junius hó 1-sö napján Nagyváradon megtartott nyilvános esküdtbirósági főtárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg ítélt: A kir. törvényszék mint esküdtbíróság, annak alapján, hogy az esküdtek a Palatínus József vádlottra vonatkozólag feltet^ 1-ső fökérdésre : „Bünös-e Palatínus József vádlott mint szerző abban, hogy a Békéscsabán megjelenő „Békósmegyei Függetlenség" cimü politikai lapnak 1907. évi március hó 22-ik napján kiadott 61-ik számában „Magam ügye" cim alatt közzé tett hírlapi közleménynek a nagyváradi kir. törvényszék mint sajtóbiróság vádtanácsa által 3910/1908. B. sz. a. hozott vádhatározatában megjelölt szavaival dr. Berényi Ármin főmagánvádló ellen, nyomtatvány utján közzétéve meggyalázó kifejezéseket használt?" „nem"-mel válaszoltak. A 2-ik fökérdésre: Bünös-e Palatínus József vádlott mint szerző abban, hogy a Békéscsabán megjelenő „Békósmegyei Függet[enség" cimü politikai lapnak 1907. évi március hó 27-ik napján kiadott 64-ik számában „Igazolás" cim alatt közzétett hírlapi közleménynek a nagyváradi kir. törvényszék mint sajtóbiróság vádtanácsa által 3910/1908. B. sz. alatt hozott vádhatározatában megjelölt szavaival dr. Berényi Ármin főmagánvádló ellen nyomtatvány utján közzé téve meggyalázó kifejezéseket használt?" továbbá ezen 3-ik fökérdésre: „Bünös-e Palatínus Józset vádlott mint szerző abban, hogy a Békéscsabán megjelenő „Békósmegyei Függetlenség" cimü politikai lapnak 1907. évi március hó 23-ik napján kihdott 62-ik számában: „Vélemények a tegnapi ítéletről" cim aíatt közzé tett hírlapi közlemények a nagyváradi kir. törvényszék, mint sajtóbiróság vádtanácsa által 3910/1907. B. sz. alatt hozott vádhatározatában megjelölt szavaival dr. Bárányi Ármin főmagánvádló ellen nyomtatvány utján közzé téve, meggyalázó kifejezéseket használt? ezen 4. alatti fökérdésre: ,,Bünös-e Palatínus József vádlott szerző abban, hogy a Békéscsabán megjelenő „Békésmegyei Függetlenség" cimü politikai lapnak 1907. évi március hó 24-ík napján kiadott 63-ik számában: „Árminka csínytevései" cim alatt közzétett hírlapi közleménynek a nagyváradi kir. törvényszék, mint sajtóbiróság vádtanácsa 3910/1908. B. sz. a. hozott vádhatározatban megjelölt szavaival dr. Berényi Armjn íőmagánvádló ellen nyomtatvány utján közzé téve ! meggyalázó kifejezéseket használt? ezen 5. alatti fökérdésre: „Bünös-e Palatínus József vádlott mint szerző abban, hogy a Békéscsabán megjelenő „Békésmegyei Közlöny" cimü időszaki lapnak 1906. évi augusztus hó 12-ik napján kiadott 68-ik számában: ,.Még egyszer a Berényi pamflett" cim, „Irodalmi orvtámadás" alcim alatt közzé tett hirlapi közleménynek a nagyváradi kir. törvényszék mint sajtóbiróság vádtanácsa által 2123— 1908. B. sz. alatt hozott vádhatározatban megjelölt szavaival dr. Berényi Ármin főmagánvádlóról oly tényeket állított, melyek valódiságuk esetén dr. Berényi Ármin főmagánvádlót a közmegvetósnek tenné ki?" ezen 6. alatti fökérdésre: „Bünös-e Palatinus József mint szerző abban, hogy ' a Békéscsabán megjelenő „Békósmegyei Közlöny" cimü időszaki lapnak 1906. évi augusztus üó 12-ik napján kiadott 63-ik számában „Még egyszer a Berényi pamflett" cim, „Irodalmi orvtámadás alcim alatt közzé tett hirlapi közleménynek a nagyváradi kir. törvényszék mint sajtóbiróság vádtanácsa által 2122/1908. B. sz. alatt hozott vádhatározatban megjelölt szavaival dr. Berényi Ármin főmagáíivádló ellen nyomtatvány utján közzé téve meggyalázó kifejezéseket használt? ezen 7. fökérdésre : ,,Bünös-e Palatinus József vádlott mint szerző abban, hogy a Békéscsabán megjelenő „Békésmegyei Közlöny" cimü lapnak 1906. évi augusztus 15-ik napján kiadott 69. számában „A legutolsó szó a Berényi pamfletthez" cim alatt közzé tett hirlapi közleménynek a nagyváradi kir. törvényszék mint sajtóbiróság vádtanácsa által 1908. évi 2123/1908. B. sz. a. hozott vádhatározatban megjelölt szavaival dr. Berényi Ármin főm igán vádlóról nyomtatvány utján közzé téve oly tényeket állított, melyek valódiságuk esetén dr. Berényi Ármin főmagánvádlót a közmegvetósnek tennék ki? valamint őzen 8. a. külön kérdésre: „Bünös-e Palatinus József vádlott mint szerző abban, hogy a Békéscsabán megjelenő „Békósmegyei Közlöny" 1906. évi augusztus hó 15-iki számában WA legutolsó szó a Berényi-pamfletthez" cim alatt közzétett hirlapi közleménynek a nagyváradi kir. törvényszék mint sajtóbiróság vádtanácsa által 2123/908. B. sz. a. hozott vádh tározatban megjelölt szavaival Berényi Ármin dr. főm gánvádló ellen meggyalázó kifejezéseket használt ?" ezen 9. a. fökérdésre: „Bünös-e Palatínus József mint szerző abbin, hogy a Békéscsabán megjelenő „Békésmegyei Közlöny" cimü időszaki lapnak 1906. évi augusztus hó l L >-ik napján kiadott 70-ik számában „Sajtópör ad infinitum" cim alatt közzétett hirlapi közleménynek a nagyváradi kir. törvényszók mint sajtóbiróság vádtanácsa által 2123/903. B. sz. a. hozott vádhatározatábm megjelölt dr. Berényi Ármin főmagánvádlóról nyomtatvány utján közzétéve oly tényeket állított, melyek valódiságuk esetén dr. Berényi Ármin főmagánvádlót a közmegvetósnek tennék ki?" „nem"-mel válaszoltak, mig ezen 10. alatti külön kérdésre: ,,Bünös-e Palatinus József vádlott mint szerző abban, hugy a Békéscsabán megjelenő „Békésmegyei Közlöny" cimü időszaki lapnak 1906. évi augusztus hó 19-ikén kiadott 70-ik számában „Sajtópör ad infinitum" cim alatt közzétett hirlapi közleményneh a nagyváradi kir. törvényszék mint sajtóbiróság vádtanácsa által 2323/1908. B. sz. a. hozott vádhatározatában megjelölt szavairal dr. Berényi Ármin főmagánvádló ellen nyomtatvány utján közzé téve meggyalázó kifejezéseket használt ?" „hót"-nél több szavazattal „igen"-nel feleltek, szabadlábon lévő Palatínus József vádlottat, aki 27 éves, róm. kath. vallású, szegedi születésű, békéscsabai lakos, magyar honos, nős, gyermektelen, vagyontalan, kereskedelmi érett jógit tett hírlapíró, besorozott katona ; egy rendbeli, a btkv. 261. § a első bekezdésének 2-ik tételébe ütköző ós a szerint minősülő nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségében bíróilag is bűnösnek mondja ki amiatt, hogy a Békéscsabán megjelenő „Békésmegyei Közlöny" cimü időszaklap 1906 augusztus 19-ik napján kiadott 70-ik számában „Sajtópör ad infinitum" cim alatt közzétett hirlapi közlemény következő kitételeivel : »még akadnak kiskorúak is, akik ezt nem tudják" ; „Ilyeténképpen gondolkozott Berényi Ármin is" ; „a fiskális ur, aki mosakodik, mint egy jól nevelt szerecsen ós mégis csak fekete, mint a szerecsen, tehet azt, amit akar"; ... „a mi boltinkat sem tudja megmegfélemliteni, avagy csak meg is lágyítani a minden lében lötty, annak fogadatlan prokátora" ; . . . „Berényi, akinek fegyvere és kenyere a rabulistika, ismét ehhez iolyamodik, megkísérelvén letagadni, hogy ő csempészte be a fővárosi lapokba a saját pamflettje dicsőítését s azt, hogy gróf Andrássy Gyula belügyminiszter azzal megegyező törvényjavaslatot készít." Ezzel szemben a megállapított tényállás, hogy Berényi tényleg nem a pamflettjét küldte be a „Figyelő"-nek, hanem a már elkészített kész cikket adatta le közvetve egy szintén haladó-párt újságíró barátja által s igy igazán sejtelme sem lehetett róla, hogy röpiratát a Jsőnyomatos fölhasználta. Dr. Berényi Ármin főmagánvádló ellen nyomtatvány utján közzétéve, meggyalázó kifejezéseket használt. Elitéli ezért vádlottat a btkv. 261. §. 1-ső bekezdése 2-ik büntetési tétele alapján, azonban a btkv. 92. §-ának alkalmazásával az 1892. évi XXVII. t. c. 3-ik §-ában meghatározott célokra fordítandó, a nagyváradi kir. ügyészségnél ez Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett letizetendö, behajthatlanság esetén a btkv. 53. §-a értelmében öt (5) napi fogházbüntetésre átváltoztatandó ötven (50) korona pénz mint fő- és további egy (l) napi fogházbüntetésre átváltoztatandó tiz (10) korona pénz mint mellékbüntetésre. Kimondja a kir. törvényszék, hogy a most kiszabott összesen 60 korona pénzbüntetés az 1848. évi XVIII. t. c. 80. §-ának 3. pontja alapján elsősorban a „Békésmegyei Közlöny" cimü időszaki lap biztositékából vonandó le s csak le nem vonhatás, vagy be nem hajthatás esetén lesz a fentebb meghatározott szabadságvesztés büntetésre átváltoztatandó. A B. P. 480. §-a alapján kötelezi elitélt vádlottat, hogy az eddg;i felmerült 3'21 korona 70 fillér eljárási, nemkülönben a még felmerülhető eljárási, valamint az esetleg felmerülhető tartási költségeket a m. kir. államkincstár részére a fennálló szabályok értelmében megtérítse, ezeket a költségeket azonban az 1890. évi 43. t. c. 4. §-a alapján egyelőre be nem hajthatóknak nyilvánítja. * Kötelezi a kir. törvényszék a btkv. 277. §-ának utolsó és a B. P. 574. §. 4-ik bekezdése alapján a „Békósmegyei Közlöny" mindenkori kiadó tulajdonosát és pedig az 1848. évi XVIII. t. c. 35. §-ában meghatározott 200 korona pénzbüntetés terhe alatt, hogy jelen ítéletet indokaival együtt a „Békésmegyei Közlöny" cimü lapnak a jogerősséget tudató végzés kézhez vételét követő legközelebb megjelenő számában tegye közzé s e közzététel ellenőrizhetése végett a nagyváradi kir. ügyészséget az ítélet jogerőre emelkedéséről értesíteni rendeli. Ellenben Palatinus József vádlottat a terhére rótt négyrendbeli a btkv. 261. §-a 1-ső bekezdés 2-ik büntetési tétele szerint minő-ülő nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségének és a btkv, 258. §-ába ütköző, a 259. §. szerint minősülő nyomtatvány utján elkövetett kétrendbeli rágalmazás vétségének vádja s következményeinek terhe alól a B. P. 373. §-a irtelmében felmenti. Indokolás: Az esküdtek a Palatinus József vádlottra vonatkozóan feltett 10. alatti külön kérdést „igen"-nel döntvén el, vádlottnak ezen külön kérdésben meghatározott bűncselekményben való bűnösségét „hétnél több szavazattal" megállapították. Minthogy pedig az ezen külön kérdésben körvonalozott tényállás és törvényes ismérvek a btkv. 261. §. 1-ső bekezdés 2-ik tétele a' á eső nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségének alkatelemeit foglalja magában. Palatinus József vádlott a bűncselekményben bíróilag is bűnösnek kimondandó s ezért megbüntetendő volt. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként figyelembe vette a bíróság vádlott beismerését, hogy több ízben bocsánatot kért a tárgyalás során fő magánvádlótól s végül azt, hogy az ezen közleményben foglalt és meggyalázónak talált kifejezések sértő volta enyhe; ellenben súlyosító körülményként vette figyelembe hogy vádlott hasonló bűncselekményért már elitélve van, illetve büntetve is volt. Minthogy pedig az elfogadott enyhítő körülmények annyira nyomatékosak, s túlnyomó számban forognak fenn, hogy a cselekményre meghaiározott büntetés legkisebb mértéke is aránytalanul súlyosnak mutatkozott vádlott bünösségi fokával szemben, a bíróság a btkv. 92, §-ának alkalmazását indokoltnak találta. Ellenben felmentendő volt vádlott 4 rendbeli, a btkv. 261. §-a 1-ső bekezdése 2-ik büntetési tétele alá eső nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés, valamint a btkv. 258. §-ába ütköző s a 259. §. szerint minősülő nyomtatvány utján elkövetett 2 rendbeli rágalmazás vétségének vádja és következményei terhe alól, mivel az esküdtek a vádlottra vonatkozóan ezen bűncselekmények tekintetében feltett 1., 2., 3., 4., 5., 7., 9. alatti főkérdéseket, valamint a 6. és 8. alatti külön kérdéseket is „nem"-mel döntvén el, megállapították, miként az ezen kérdésekben körülirt bűncselekményekben vádlott nem bűnös. A bűnügyi költségekben vnló marasztalása a bűnösség megállapításának folyománya. Az ítélet egyéb rendelkezései a felhívott. §-okon alapulnak. Nagyváradon, 1908. évi junius hó 1-én. Dr. Csulyok Béla, (P. H.) esküdtbirósági elnök. Böszörményi Béla, esküdtbirósági jegyző. Ez az ítélet jogerős ós végrehajtható. Nagyváradon, 1908. évi junius hó 1-én. Dr. Csulyok Béla, (P. H.) kir. tszéki elnök h. 31 2029/1908. Csatlakozási kérvénye a Mezőberényi Tak rékpénztárnak Fábián Pál és neje elleni végrehajtási ügyében. Végzés, A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság a kérelemhez képest a végrehajtási törvény értelmében Stefanovics János javára, Fábián Pál és neje elleni 1642/903. szám alatt kelt végzéssel elrendelt és folyő évi julius hó 11-ik uapjának délelőtt 9 órájára Mezőberény községházához kitűzött árveréshez, amikor is a mezőberényi 4557, 4907, 8142 és 755 számú tjkvben A + 1, 3, 6, 7, + 1, -f- 1, 2, 1, 7 rszámu ingatlanok el fognak adatui a mezőberényi takarékpénz árt illető 1600 korona tőke, ennek 1908. évi április hó 5-től járó 6 százalék kamatai, 3 százalék váltódij, 26 korona 60 fillér óvásdij, 150 koront 11 fillér eddigi, már megállapított é a még fölmerülendő költségek kielégítése céljából csatakozottnak kimondja az^al, hogy az esetben, ha az árverés korábbi végrehajtató érdekében bármi okból meg nem tartatnék, az a csattlakozottnak kimondott érdekében meg fog tartatni. A pőthirdetményt kibocsátja s azt a bírósági hirdetményi táblára kifiiggesztetni rendeli. Erről a bírósági végrehajtót, Fábián Pált és nejét és dr. Liszka Nándor ügyvédet és dr. Kutzián Géza ügyvédet értesiti. Békés, 1908 május 26-án. Lipóczy, kié. jbiró. „Keleti pályaudvar" itís nagyszilloda Budapest, VII., Thököly-ut 18. szám. A keleti pályaudvar indulási oldalán. A legnagyobb komforttal berendezve. Szobaárak 2'40 K-tól kezdve, villanyvilágítással együtt. Utazóknak 20% engedmény. Posta és távirda a házban, minden oldalról vildés. Tulajdonos Hersch Samu. Bútorozott szoba, vagy lakás kerthelyiséggel bérbe vétetik. Értesítés kéretik a j:tékgyárba Békéscsabán. Árverési hirdetmény. Alulirt tkvi hatóság részéről közhírré tétetik hogy dr. Kutzián Géza ügyvéd, mezőberényi lakos által képviselt Stefanovits János mezőberényi lakosnak Fábián Pál és neje végrehajtást szenvedettek mezőberényi lakosok elleni 6000 korona és jár. álló követelésének kielégítése végett: a mezőberényi 755. számú tjkvben felvett 1912 - 13. hrsz. 264 négyszögöl területű beltelkes ház 861 korona, a mezőberényi 4907. számú tjkvben felvett, 7862 -63/43 hrszámu 1346 Q-öl területü ludnyomási laposi szántó 387 korona, a mezőberényi 8142. számú tjkvben felvett 2202/37. Jhrszámu 1303 négyszögöl területű gerendási szántó 445 korona, ugyanazon számú tjkvben felvott, A + 2. rsz. alatt bejegyzett 344/175784. rész legelő illetőség 18 korona, a mezőberényi 4557 sz. tjkvben felvett, 2202/36 hrszámu 1305 •-öl területü gerendási szántó 468 korona, ugyanazon számú tjkvben felvett, 2202/29 hrszámu 1300 négyszögöl területü gerendási szántó 468 korona, ugyanazon számú tjkvben felvett, A. + 4. rszám alatt bejegyzett 344/175784 rész legelő illetőség 18 ko rona, ugyanazon számú tjkvben, A -j- 7 rszám alatt bejegyzett 344/17b784 rész legelő illetőség 18 korona kikiáltási árban nyilvános árverésen eladatni rendeltetvén, arra határidőül 1908 évi juiius hó ll-ik napjának d. e. 9 órája Mezőberény községházához kitűzetett, mely határnapon az érintett ingatlanok becsáron alul is eladatnak, Kikiáltási ár a becsár, bánatpéuz a becsár 10%-a, a vételár '/> része, az árverés napjától számított 15 nap alatt, a második Va" a (l T& sz ugyanazon naptól számított 30 nap alatt és a harmadik */„ része, a melybe a bánatpénz is betudatik, 45 nap alatt fizetendő 5 százalékos kamatokkal. Vevő az ingatlannak az árverési naptól számított 15 nap múlva lép birtokába, de haszna csak 1908 október hó 31-ike után illeti, amennyiben ez idó alatt előterjesztés, vagy utóajánlat nem tétetnék. A többi feltételek alulirt tkvi hatóságnál a hivatalos órák alatt és Gyoma községházánál is megtekinthetők. Békés, 1908 április 1-én. Lipóczy, kir. jbíró.
