Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-06-18 / 49. szám

Békéscsaba, 1908 junius 18. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY ezer tagja van, akiknek száma 2710-ze 1 szaporodott a mult közgyűlés óta. Az egyesületnek a mult évben 109.760 kor. bevétele volt s ez idő szerint 102.0D0 korona készpénzvagyona van. László Elek dr. főorvos méltatta ezután az el­nökség munkásságát. Geszti József igazgató-főorvos jelentést tett a szana­tórium első éves működéséről. Tóth Imre főorvos felolvasása után megejtették a tisztújítást Elnök lett: Lukács György ; társelnökök : gróf Apponyi Gézáné, Barabás Béla, Bárczy István, Bayer Béláné, Libits Adolf, dr. Takács Menyhért, Thuróczy Vilmosné, ifj. Ugrón Gáborné ; alelnökök: Bőke Gyuláné, Birkássné Szuchich Adrienne, Dellimanics Lajosné, Demény Károly, Drexler Béla, Dőry Pálné, dr. Imre József, gróf Keglevich Gáborné, Koller Imréné, Kenessey Kálmánné, Koller Sándorné, Ráczalmásy Pajzs Gyuláné, Ritter Károl.yné, Sternberg Albertné, Szvetlik Mátyásné, Vidor Samuné, Zakó Istvánná, dr. Zöldy János és Révy Fe­renc ; ügyész: dr. Holló József. A fel­ügyelő-bizottság dr. Csécsy Nagy Miklós elnöklésével öt tagból alakult meg. Megeinlitendőnek tartjuk, hogy a József-szanatórium pénzalapja az elmúlt esztendőben alapítványok és örökség révén tekintélyes összeggel gyarapo­dott. Schweitze r Sándor, elhunyt hatvani lakos, 10.000 koronát hagyomá­nyozott a szanatóriumnak. Szarvas köz­ség, Budapest székesfőváros, továbbá Orczy Szerafine bárónő és F r e u n d István 2000—2000 koronás alapítványt tettek. A gyulai szanatórium fentartá­sára az egyesület évi 90.000 koronát fordit. Ebből az összegből 50.000 korona az állami támogatás. Vasárnapi történetek. Szerelemféltés és udvariasság. — Amit nem lehet elmondani. A vasárnapi hangulat izzó lávájában most is három olyan eset történt, amely csendőri beavatkozást tett szükségessé. Ez a beavatkozás azonban nem jelenti azt, hogy e kriminális esetek nagyon súlyos beszámítás alá estek volna. Mind­össze megbontották és megzavarták egy kissé a mindennapos történetek szürke sablonszerüségét, amelyet nem is vehet rossz néven a szemlélő. A címben is elsőnek emiitett história Endrődön történt. Mindenek előtt erről kívánunk említést tenni. Endrőd naiv népei között ugy szo­kás, hogy a falu fiatalsága vasár- és ünnepnapokon nem a borgőzös korcs­mában dőzsöl, hanem kisétál a határra s leányos kíséretben mulatozik. Igy történt ez vasárnap is. Mintegy harminc fiatal pár lépegetett a délutáni órákban ki a Körös-part felé. Minden ifjúnak meg volt a maga párja s amúgy falusi módon, derékon ölelve vezették ki a lovagok a maguk hölgyét. Menetközben oda szólt Kalmár Vince egy egyma­gában settenkedő cimborájához, Né­meth F. Jánoshoz: — János, gyere Zsuzsi mellé, amig én elmaradok egy kissé! . . . Zsuzsi nevezetes „szerepet játszik ebben a históriában. Ő a bonyoda­1 o m tudniillik. Vezeték neve Kovács és azt beszélik róla a faluban, hogy Kalmár Vince udvarlását szivesen fo­gadja. A megtisztelő hívásnak Németh nem állhatott ellent s odalépett Zsuzsi mellé, akit nyomban át is karolt. Igen ám, de az udvariaskodásnak ezt a nemét egye­dül csak a maga számára kívánta fen­tartani Kalmár s figyelmeztette is erre Némethet. Ez azonban nem sokat törő­dött a figyelmeztetéssel. Igy aztán ölre ment a két legény s addig birkóztak és püfölték egymást a parton, amig mindketten bele nem estek a vizbe. A sétálók hamarosan neki láttak a ! mentéshez. Kalmárral még csak ment ' valahogy, de Némethet későre tudták I kihúzni' s csak mesterséges légzéssel hozhatták ahhoz értők müködősbe újból a szivét. Ez is vasárnapi történet. Hőse egy emberpár, amelynek szintén nem volt okosabb vasárnapi öröme, minthogy működésbe hozza a község nyelvét. Ott történt ez a história az ujkigyósi bogárháti házak között, ahonnan oly ritkán vesz valami hirt az olvasó, de ahol szintén vér és húsból áll a szen-' vedély rabja: az ember. M a j o r o s János uradalmi nap­számos nemrég feleségül vette az eleki tanyák legszebb leányát: H o f f m a n Julist. Boldogan, zavartalan egyetértés­ben élt egymással a fiatal házaspár mindaddig, amig eszébe nem jutott az asszonynak, hogy kikapós legyen. Ezt nemcsak sejtette, hanem tudta, is a férj, de kétségtelen bizonyítékai nem voltak. Vasárnap azzal távozott el hazulról a férj, hogy Békéscsabára jön. Felesé­gét szigorúan a házhoz parancsolta. Majoros azonban nem azért járta ki a katonaságot, hogy furfangos ne legyen s ahelyett, hogy Csabára jött volna, otthon maradt a korcsmában, ahonnan 1—2 óra elmultával hazatért. Hűséges életepárjái nem találta a házban. De nem sokáig kellett várakoznia. Az asz­szony csakhamar megjelent s a férj dühösen kiáltott reá : - Hol jártál ? Az asszony idegesen dadogott, az­tán kibökte: — Azt nem lehet megmondani ! Egy szó sem volt több közöttük. Hanem Majoros beszaladt az istállóba s egy vasvillát hozott magával, mely­lyel az asszonyra támadt. Majorosné ijedten menekült az utcára, ahol körül­fogta a nép. A feldühödt férj azonban ezeket is bántalmazni akarta s csak a csendőrök tudták őtet ártalmatlanná tenni. Életveszélyes fenyegetés cimén megindították ellene az eljárást. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. A képviselőház mai ülésén folytatva tárgyalta az ingyenes népoktatásról szóló törvényjavaslatot, majd áttért az interpellációkra. A ház tudomásul vette a minisz­terelnök válaszát, melyeket Nagy Dezsőnek a munkásházak kérdésében, Nagy Györgynek a szolgák nyug­díjügyében és Bozóky Árpádnak a szófiai osztrák-magyar nagykövet csá­szár-jubileumi pénzalap gyűjtésének ügyében tett interpellációkra adott. A király és a Wahrmann-ügy. Bécsből jelentik, hogy a király egy gyermekmenhely mai megnyitó­ünnepén kérdést intézett a kultusz­miniszterhez, vájjon nem tudna-e ren­det teremteni a Wahrmann-ügyben s abbeli óhajának adott kifejezést, hogy a rend mielőbb helyre áll. Tüzérek egy fejedelmi palotában. Teheráni jelentések szerint a perzsa sah egy üteg tüzérséget rendelt palo­tájába s kijelentette, hogy az esetben, ha a forradalmárok megrohannák pa­lotáját, akkor vér árán is megvédi ősei­nek trónját. Összevagdalt paraszt-legény. Harc egy korcsmában. Aki a csendőrt bántalmazta. Kétegyházáról véres események hírét közli szerkesztőségünkkel tudó­sítónk. Az eset áldozata egy duhaj korcsmázó, aki szilaj temperamentumá­ban nekitámadt egy hivatását teljesítő csendőrnek s bántalmazni akarta. Mielőtt azonban megtörténhetett volna ez, a csendőr igénybe vette szolgálati fegy­verét és súlyosan megsebezte a garázda legényt. Tudósítónk igy mondja el az esetet: Az elmúlt vasárnapon történt, hogy Schönbrun Albert korcsmájában nagy cécót rendeztek a kétegyházai Don Juánok. A kétegyházai vigaszságok is arról nevezetesek, mint a többi vigal­mak: csap nélkül folyik a torkokba a bor s fékezhetetlenül csapong az indulat­Öreg estére járt már az idő. A leányok és a legények egy része haza­ment, de a kevésbbé gyönge és a vilá­gos kivirradtra elszántak még csak most kezdtek Istenigazában mulatni. Az üres üvegek egymásután szaporodtak az asztal-lábak körül s a legények közül is mind többen és többen sikoltották el magukat tele torokkal. Ezek közé a rikoltozók közé tarto­zott Dávid András is. Dávid felugrált az asztal tetejére és ott toporzékolt és rikolkozott, Mikor pedig csöndre intette a korcsmáros — még neki állott feljebb­Ilyenformán a vendéglősök erélyesebb j rendszabályát kellett vele szemben Schönbrunnak is alkalmaznia. Tudniillik Dávid nem kapott több italt. A derék ivót ez a megrendszabá­lyozás rettenetesen kihozta a sodrából s most már valósággal dühöngeni kez­dett. Legyilkolással fenyegetett min­denkit. Elsősorban pedig magát a korcsmárost. Dávid András nagy zajongását meg­hallotta T ó c s i József csendőrőrsvezető is, aki épp ezidőtájt haladt el a korcsma előtt. Tócsi betért a korcsmába s csendre intette Dávidot, aki előbb gyalázó sza­vakkal támadt a csendőrre, azután föl­kapott egy széket és azzal kétszer Tócsi felé sújtott. A megtámadott csendőr kardjával védekezett s mert Dávid foly­ton és folyton megismételte a támadást, kénytelen volt ártalmatlanná tenni a garázda legényt olyképpen, hogy oldal­fegyverével többször rácsapott Dávid András karjaira. A legény kiejtette kezei­ből a széket. Ruháin keresztül vér szivárgott ki. Dávid András egy ideig még lábain állott, de aztán a nagy vér­veszteség következtében összeesett. A csendőrkard négy csontig hatoló vágás­sal bénította meg a legényt, akit most kórházban ápolnak. Még mindig a — választás... A „Paraszt Újság" és az esküdtszék. ítélet egy sajtóügyben. A békéscsabai parasztpárt sajtóor­gánumában szenvedélyes hangú cikke­ket írogattak a csabai képviselőválasz­tás alkalmával azok, akik vagy meggyő­ződésből, vagy Áchim L. András sze­mélyére való tekintettel, vagy pedig — s ezek legtöbben voltak — anyagi szem­pontok és érdekek sugallatára „kemény" harcosai valának a parasztpártnak. A cikkek — épp ugy mint a már megint megjelenő lapnak ujabbi közleményei — nemcsak durván támadták az önér­zetet és becsületet, hanem a társadalmi osztályok közötti békés egyetértést is megbolygatni akarták. Ilyen hangú cikket irt M á j e r Jenő is, aki időnként a társadalom bajait is szóvá tette s hevesen kikelt az uri- és vagyonos osztály ellen. A lapközlemé­nyek általános jellegűek voltak, de az­zal a körűlménynyel, hogy azok meg­jelenése összees'etta csabai Bakos-Achim­féle képviselőválasztással, azt óhajtaná most bizonyítani a pörbe fogott cikk irója, hogy a közlemények éle csupán és special csak a békéscsabai viszonyo­kat bírálták s csak Bakos Mátyás pártja ellen támadtak. Majer Jenőnek a Paraszt Ujság"­ban megjelent közleményei közül is töb­bet inkriminált a nagyváradi ügyészség. Az inkriminált részek igy hangzanak : „Azt mondották ezek az urak, hogy ez a haza édesanyja kell, hogy legyen mindenkinek, aki e haza föld­jén született. Hát kérdezzék meg ezek az urak azt a sok százezer embert, akik vérző szívvel távoznak évente a haza földjéről idejen földre kenyeret keresni, hogy vájjon azoknak is édes­anyja volt-e a haza? Vájjon nem-e rosszabb azokra nézve a legrosszabb mostohánál, ha nekik ós szerettetteik­nek kenyeret nem ad ? Tudjuk jól, hogy ennek nem a haza az oka. Hanem tudjátok-e testvérek, kik az okai, hogy testvéreitek, gyerme­keitek, férjeitek kénytelen itt hagyni övéiket árván és elhagyatottan? Azok az urak az okai ebben az országban, kik az ország közgazdasá­gának a gyeplőit tartják a kezükben és akik Békéscsabán Bakos Mátyást, az ők kezesbárányukat akarjá kép­viselőnek megválasztani. Nyugodt lelkiismerettel, az ur Is­ten ítélőszéke előtt is állítjuk, hogy ők az okai az ezerholdas mágnások, tőkések ós gyárosok tábora és ezek­nek talpnyalói, a mai tisztviselőikar, az ügy védek, szóval a mai társadalom vezetői, akik a dolgozó földmivelő népet csak adófizető alapnak, kifosz­tani való alapnak tekintették ós tekin­tik mai napig is". Ez ügyben már egyszer tartatott I esküdtszéki főtárgyalás s Majer Jenőt j el is ítélték 4 hónapi államfogházra. A j bejelentett semmiségi panaszok alapján i azonban alaki okok miatt a Curia meg­semmisítette az ítéletet s igy uj főtár­gyalást kellett ez ügyben kitűzni. Ez az uj tárgyalás hétfőn folyt fe a nagyváradi kir. törvényszék, mint esküdtbíróság előtt. A tárgyalást dr. Csulyok Béla elnök vezette Szentléleky László és Vámossy Mihály szavazóbirák se­gédletével, a vád képviseletében dr. Szolnok Jenő ügyész szerepelt. Vádlott a kihallgatás alkalmával a cikkek szerzőségét elismerte s csupán csak azt hozta föl mentségére, hogy a választási izgalmak hatása alatt, izgatott kedélyhangulatban csapott át cikkei megírásánál erősebb hangnembe. Az ügyész vádbeszéde után az esküdtek meghozták marasztaló verdiktjüket, mely­nek alapján a törvényszék Mayer Jenőt nyomtatvány utján elkövetett osztály elleni izgatás vétsége miatt 4 hónapi ál­lamfogházra fő- és 400 korona mellékbün­tetésre ítélte. Egyúttal kötelezte a P. U. mindenkori kiadóját arra, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a lap legkö­zelebbi számában egész terjedelmében közzétegye. Az ítélet ellen Majer Jenő semmi­ségi panasszal élt. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára meleg időt jelez, nyugaton zivata­rokkal. — Az Alföldi Gazdasági Vasút közgyű­lése. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút közgyűlését vasárnap tartották meg Ara­don. A közgyűlés tudomásul vette az előterjesztéseket, de a legfontosabb kér­désben, a vasút átadásának kérdésében tudniillik, nem határozhatott a közgyű­lés, mert az arad-csanádi vasutak igaz­gatósága nem válaszolt még arra a meg­keresésre, melyet e tárgyban a gazda­sági vasút hozzáintézett. Vasárnap újból ülést tart az igazgatóság ós ez alkalom­mal rátérnek az átadás ügyére is. Űrnapja. A katholikus egyház ma ünnepli az oltári szentség ünnepét : Űrnapját. A lombokkal ékesített tem­plomból mise után az ájtatos hivők körmenetre indulnak és a virággal hin­tett utakon fölcsendül a szent zsolozsma hangja. Az utcákon rögtönzött oltárokhoz járulnak s Isten trónja elé juttatják kéréseiket az imádkozók. Urn apját tulaj­donképpen nagycsütörtökön kellene megtartani, de az egyház gyásza miatt mindig a szentháromság vasárnapja utáni csütörtökre halasztják. Az oltári szentséget V. Orbán pápa rendeletére hordozzák az utcákon körül. — Az orosházaiak takarékpénztára. Orosháza község képviselőtestülete köz­tudomás szerint elhatározta volt, hogy a regále-kötvények beváltásával egy köz­ségi takarékpénztárat létesít. Ezt a hatá­rozatot a képviselőtestület néhány tagja megfelebbezte a törvényhatósághoz, a mely most a képviselőtestület álláspont­ját tette magáévá. Ez ellen ujabb feleb­bezéssel éltek s a belügyminiszter — igy értesíti lapunkat budapesti tudósí­tónk — a napokban intézte el az ügyet s elfogadta a felebbezés indokait és a képviselőtestületi határozatot meg­semmisítette. Az ügyirat még nem érkezett le Ambrus alispánhoz. — Eljegyzés. S c h e d e 1 Stefánia ró­mai kath. tanítónőt eljegyezte Vörös Ferenc r. kath. tanitó Endrődön. — Csák György távozik. Hetekkel előbb említést tettünk arról, hogy Csák György, a gyulai kir. pénzügyigazgató­ság vezetője, megválni készül állásától. Ujabban szerzett értesüléseink szerint Csák már be is nyújtotta nyugdíjazta­tás iránti kérvényét s a jövő hónapban meg is történik a felmentés. A pénz­ügyigazgatóság tisztikara, söt az egész gyulai társadalom impozáns módon ké­szül bucsut venni a távozó pénzügy­igazgatótól, ki állandó lakhelyét Kassára teszi át. — A békési uj iskola. Békésről irják: A békési államilag segélyezett belterületi községi 6 osztályú népiskola, amely 1902. óta majd a levegőben, majd rajz­ban, hol a mérnöki, hol az építészeti hivatalban vándorolt, amint hírlik — igen közel áll már a megvalósuláshoz, mert tisztogatják a helyét, sőt nap-nap után csak ugy tolonganak a gyermekek jóakaratú szülői az előljárósági szobá­ban, hogy mikor vihetik már a téglát, homokot, gerendá s egyébb hozzávaló anj'agot. Ha még sokáig igy tart ez az állapot, a tantestület a gyermekekkel hozzá is foghat az építéshez, hogy ne kelljen tovább össze-vissza vándorolniok a szülőknek, az iskolának és a tanköte­lesnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom