Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám
1908-05-21 / 41. szám
Békéscsaba. 1908 május 21 3 térj adó nagy, mint inkább a kezelési költség, amely kétszerte, háromszorta akkora, mint maga az a hányad, amelylyel az ártér fejlesztéséhez hozzá kell járulni. (Ugy van 1) A legnagyobb hiba pedig az, hogy sohasem lehet kiszámítani, milyen nagy az adó, mert évrőlévre változik és szaporodik. (Ugy van!) A partokat már majdnem az égig emeli; azután meg az árviztársulatnak és vezetőiknek nem lévén egyéb dolguk, mindig azon törik a fejüket, hogy valamivel foglalkoztathassák embereiket; uj, meg uj terveket eszelnek ki, talán fölöslegeset is, zsilipeket emelnek, vizfelvonó gépeket ós szivattyúkat szereznek be és ilyenféle kiadásokat tesznek, bizony sok esetben csak azért, hogy foglalkoztathassák embereiket és hivatkozhassanak arra, hogy dolguk van, pedig a kiadások nem mindig szükségesek és sok esetben azokat mellőzni lehetne. Emelik azonkívül nagyon a tisztviselők és alkalmazottak járandóságát, fizetését és építenek a maguk és társulatuk részére mindenféle palotákat. A legnagyobb mérvben sújtó az ártéradó bizonytalansága és nagysága. (Ugy van! balfelől.) Soha sem' lehet kiszámítani, hogy melyik ártérbe, melyik osztályba esik valamely föld és éppen ez az oka a legtöbb elégületlenségnek, a legtöbb elkeseredésnek. (Igaz ! Ugy van! a baloldalon.) Azok a földek, amelyek közvetlenül a folyamok mellett vannak, sokszor kisebb osztályba vannak felvéve, mint azok, melyek a nagyobb folyamtól távol esnek. Ez egyfelől igazságtalanság, másfelől pedig nem^tudják az emberek megállapítani, miként lehet az, hogy a sokkal távolabb fekvő föld, amely már bizonyos magaslat mögött van, éppen olyan ártéradó alá és éppen olyan kezelési költség alá van felvéve, mint az a föld, amely közvetlenül a part mellett terül el. (Ugy van! a baloldalon.) Ugy, hogy ma már ellehet mondani, hogy ha a költségek még továbbra is szaporodnak, — amint hogy folytonosan csak szaporodnak, — akkor maholnap a tulajdonos tulajdonképpen béreli a saját földjét. Ehhez jön még a belvizszabályozási társulatok által helytelenül keresztül vitt csatornázások okozta sokféle nehézség. . Megtörtént, hogy fagy idején, — mint ahogy megtörtént 1906-ban is, — az átereszek befagytak, a hó befújta őket, s midőn engedni kezdett a fagy, a viz a földeken megállott, a csatornán, mint amely nehezebben olvad ki, kérésziül folyni nem tudott. Igy volt ez Szeghalmon és Gyomán is, ahol 2—B000 hold föld viz alatt állt, mert a belvizszabályozó társulat a vizet levezetni nem tudta, az átereszeket keresztül fúrni képes nem volt. Igy a buza mind megfagyott. Természetesen a birtokosokon azért mégis megvették az összes ártéri terheket. Meg vagyok róla győződve, hogy mindazon jóindulatu támogatás, melyben a földmivelósügyi miniszter ur a folyam menti birtokosokat részesiti, de meg a hajózás kérdése is, ismét csak szaporítani fogja azokat a kiadásokat, amelyek az ármentesitő-társulatokat terelték. Ehhez képest módosítani kell — emelni, esetleg erősíteni — a gátakat is. Hozzájárul a költségek szaporításához az általános drágaság is, amely természetszerűleg ismét csak emelni fogja azokot a kiadásokat, amelyek a gátak megőrzése és általában az árvízvédelem következtében merülnek fel. Ilyen körülmények között, t. Ház (Halljuk ! Halljuk !), mikor a fentartási költségek ily nagyok és a felügyelet is ennyi bajjal jár, lehetetlen elzárkózni azon eszme elől, amit Bozóky Árpád barátunk felvetett, hogy t. i. az ármentesitést az állam vegye át kezelésébe. (Helyeslés a baloldalon) Az ármentesitő társulatok feladata most már országszerte csaknem be van fejezve. Készen vannak a gátak, fel vannak szerelve minden szükségessel, ugy hogy ma már azok a társulatok tulajdonképpen csak azért vannak, hogy időnként — mondjuk, tiz évben egyszer — a védelmet teljesítsék. Ezt a ritka időközökben szükséges védelmi munkálatokat és ellenőrzést a folyammérnökségek utján elvégezhetné a földmi velésügyi minisztérium is, hiszen a folyammérnökségek ugy is felügyelnek most is ezekre a teendőkre. Ez által sok százezreket l,ehetne megtakarítani.. Bozóky Árpád: Milliókat! F á b r y Károly : . . . Tényleg milliókat lehetne megtakarítani és megszüntethetnők azt a töméntelen sok vizi társulatot, amelyek mindegyike az autonomia körében önmaga szabja meg a költségeit, amelyeket állami kezelésben redukálni, kevesbbitteni lehetne. (Ugy van ! Helyeslés a baloldalon) T. Képviselőház! Semmi sincsen, ami izgatóbban hatna a föld népére, a kisgazdákra — különösen az alföldi magyar népre, — mint az ártér és az ártéri adó kérdése. A szociálizmust semmi sem terjeszti ugy (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.), mint ez. Márt semnii sem keseríti el az embert annyira, mint az, ha nem tudja, hogy sokszor tulajdonképpen miért fizet ? Hogy az állami adóhoz hozzájárul, azt érti, mert van egy birtoka és szívesen járul hozzá az államfentartásához, de hogy az olyan birtokos, aki birtokán vizet sohasem lát és sohasem fog is látni, szintén hozzájáruljon olyan súlyos terhekhez, amelyek állami adóját két-háromszorosan meghaladják, ez annyira felébreszti bennük az elégületlenséget ós fokozza a keserűséget, hogy a szociálizmus náluk kész talajra talál. (Ugy van !) Alföldi népünk nem szociálista, hanem csupán csak elégedetlen. De éppen ezen elégedetlenségben találják meg azt a pontot a szociálista agitátorok, ahol legkönnyebben tudnak lelkükhöz férni: az elégedetlenség szításával ós az elkeseredésnek szivükbe való oltáüával. (Ugy van! balfelől.) Ez az elkeseredés vezeti oda az illetőt, miután más menedéket nem tud találni, hogy a szociálizmus karjaiba vesse magát. (Ugy van! balfelől.) Kötelességünk az alföldi népet megtartani nemzetünknek, a magyarságnak ós kötelességünk arra törekedni, hogy a nemzetközi szociálisták ne vetkőztessék ki őket magyar nemzeti mivoltukból ós ne oltsák beléjük a magyar nemzeti mivoltuk megtagadására való hajlamot. Ezek voltak azok, amik arra sarkalnak, hogy hozzájáruljak a t. Bozoky barátom által benyújtott határozati javaslathoz, hogy t. i. a magyar állam, illetőleg folyammérnökség kezelése alá vétessék az ártéri ügy további rendezésének kérdése. Magát a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A megyei tanitók gyüléss Csabán. Szenvedélyes jelenetek. IJjra kell szervezni az országos Bizottságot. A Bókésvármegyei Általános TanitóEgyesület folyó évi rendes közgyűlését május hó 17-ón, Békéscsabán tartott t meg. Vasárnap délután érkeztek a megyei járáskörök képviselői, kiket a csabai járáskör fogadó-bizottsága vendégszeretően fogadott és elszállásolt Négy órakor egybegyűltek az állami iskolában igazgató-bizottsági gyűlésre. B r ó s z János orosházai tanitó, egyesületi alelnök nyitotta meg a gyűlést. Képviselve voltak: Gyula, G.yoma, Csaba, Békés, Szeghalom és Orosháza járásaik képviselőivel. Az igazgató-bizottság előkészítette a közgyűlést. Kiküldette az egyes bizottságokat, nevezetesen pénztárvizsgáló bizottságot Pau 1 o v i cs József, Konesek József és S a s s Ferenc tagokból, ügykezelésvizsgáló-bizottságot pedig Singer Manó, Gulyás István és K á s a Illés tagokból. Elfogadásra ajánlotta a közgyűlésnek az elmúlt évi zárszámadást és a jövő évi költségvetést, továbbá a rendes időben beérkezett indítványokat. Este 8 órakor kezdetét vette a városi színházban a „Tanítók Háza" békésmegyei szobaalap javára rendezett hangverseny és azt követte táncvigalom, mely a mondott célra 350 koronát juttatott Hétfőn reggel a vármegye minden községéből oly nagy számban érkeztek a vendégek, hogy a város tanácsterme, hol a közgyűlés tartatott, kicsinynek bizonyult. Nyolc órakor kezdetét vette az előórtekézlet, melyen B r ó s z János jelentette, hogy az egyesületi elnök, Láng Gusztáv betegsége folytán ő vezeti majd az ülé3t. Liptudósitókat küldtek ki és a közgyűlési tárgysorozatot végképp megállapították. Kilenc órakor kezdetét vehette már a közgyűlés is, amelyen M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő szintén résztvett. Volt ennek a közgyűlésnek egy csúnya része is, melyet az egyéni önhittség, a bölcsnek látszó tudalékosság inscenált és amely sem a kollegialitás érzületéhez, sem a gyűlés méltóságához nem volt méltó. Erre a jelenetre pedig Szeghalmi Gyula felszólalása adott okot s igazán örömünknek adunk kifejezést, hogy a kir. tanfelelügyelő is hallhatta azt, mert egy felszólalásban hiven viszszatükrözödik az egyén.ség is. A közgyűlést a szokásos elnöki jelentéssel nyitotta meg B r o s z János. A mai kor a szociális egyesülés ós szövetkezés korszaka, kezdte megnyitóját. Minden osztály annak tudatára ébredt, hogy közöst cél csak összpontosított erők tudnak elérni. Követnie kell a tanítóságnak is ezt a példát s ha egyszer megtörténik a széttagolhatatlan egyesülés, akkor Magyarország 36 000 tanítójának szava orkán lesz. Nem akarunk mi rombolni, folytatta Brosz. Célunk nem a pusztítás. Csak a jogainkat követeljük ós jogos érdekeinket védelmezzük, hogy igy megelógedettebben és szabadabban dolgozzunk a szabad, boldog, független Magyarország felépítésén. Ezután P e t z József olvasta föl az elnöki jelentést, amelynek fontosabb részei ezek: Az Országos Bizottság, mely a tanítóság érdekeinek képviseleseletóvel lett megbízva, ma szervezetében nem tud megfelelni hivatásának s ezért az újjászervezés kérdését is felvették a mai közgyűlési tárgysorozatba. A békési járáskör mult év okt. 19-ón, a gyomai ez évi március 25-én, a gyu lai járáskór mult évi okt. 3-án, az orosházai okt. 9-én, a szarvasi november 28-án. a szeghalmi ez évi április 29-ón tartotta gyűlését. A jelentést tudomásul vette a közgyűlés s felkérte a járásköröket, hogy a tanitók házában létesített alapítvány céljaira gyűjtéseket rendezzenek. Ezután felolvasta Petz R e z e y Szilviusz volt tanfelügyelőnek azon levelét, melyet a távozása alkalmával hozzáintézett búcsúlevélre irt az egyesületnek. A meleghangú levelet Rezey éltetésével vette tudomásul a közgyűlés. Majd alelnöknek választották meg U h r i n Károlyt, főjegyzőnek Petz Józsefet és jegyzőnek Mészáros Gyulát. Ezután Balázs Bélának rendkívül tartalmas, erős alapokon álló felolvasása következett az Országos Bizottság újjászervezéséről. Ennek kapcsán a következő határozati javaslatot nyújtotta be: A Bókésvármegyei Általános Tanítóegyesület 1908. évi május hó 18-án tartott közgyűlésén foglalkozott az Országos Bizottság újjászervezésével. Ez alkalommal kimondja a közgyűlés, hogy a mozgalmat helyesnek, sőt szükségesnek tartja, s a maga részéről támagatja. A Hivatalos Értesítő 1907. évi 2-ik számában megjelent alapszabály tervezetet általánosságban elfogadja. Részleteiben néhány módosítást ajánlott. Szeghalmi Gyula tette meg észrevételeit elsősorban Balázs Béla előadására. Felszólalásában kíméletlen durvasággal Áugias istállójának mondotta az Országos Bizottságot. Singer Manó : Szükségesnek tartom kijelenteni, hogy nem kell becsmérelnünk az Országos Bizottságot, habár szervezését szükségesnek látjuk is. Felkiáltások: Igaz! Ugy van! F ü r s t János lényegtelen felszólalása után O s v á t h János dr. a szaklap helyett tanácsosabbnak vélné, ha egy, vagy két napilapot szerezne meg magának az egyesület. Farkas Gyula: A határozati javaslatot elfogadom, de nem osztom Szeghalmi tagtárs személyeskedéseit. Sőt állást kell foglalnunk az olyan kifejezés ellen, mely szerint Augiász istállója volna az Országos Bizottság. Ebben a bizottságban ezelőtt is voltak bajok ós hibák. Ma egy éve én is foglalkoztam azokkal. Hol volt akkor Szeghalmi s miért látja szükségét csak ma a gorombáskodásnak. Szeghalmi: Személyes kérdésben kérek szót. Farkas neheztel, hogy csak ma beszélek az országos bizottság ellen. Megtettem volna én ezt a tavaly is, de az ő akkori csöppó sem sikerült előadása . . . Óriási lárma hallgattatta el Szeghal-' mit. Az egész közgyűlés fenyegető magatartással fordult ellene: — Eláll! Eláll! Üljön le ! Ilyen kifejezések röpködtek a beszélő felé, aki hamarosan leült aztán. Balázs Béla tette még meg észrevételeit a felszólalásokra ós ezt követőleg a közgyűlés elfogadta a javaslatot. A pénztári jelentós szerint 1906 évről maradvány volt 155 korona 90 fillér. Befolyt tagdijakból hátralék 241 korona 52 fillér, a folyó éviből 128 korona 48 fillér, a folyó tőke időközi kamatai 3 korona 12 fillér; az összes jövedelem tehát 529 korona 02 fillér. Ebből a kiadás 350 korona 98 fillér. A maradvány 178 korona 04 fillér. E pénztári jelentés tudomásul vétetett, követőleg Szarvas községét jelölték ki a jövő évi közgyűlés helyéül, majd lényegtelen indítványok elfogadása után a közgyűlés véget ért. Délben kétszáz terítékű bankett volt a „Fiúméban". Békésmegyei népiroda. Gyulán alakítják meg. A haladó kor igényeinek megfelelően mindig ujabb ós ujabb tételes intézkedésekkel szabályozzál a modern állam az állampolgároknak egymáshoz és az államhoz való viszonyát. A társadalom emberének alig képzelhető valamely életviszonya, melybe az állam a maga és a társadalom szempontjából pozitív vagy negatív értelemben bele ne avatkoznék. Jogokat ad ós kötelességeket statuál, de ugy a jogok érvényesítését, mint a kötelességek teljesítését szüksógszerüleg bizonyos alaki feltételekhez köti, melyek be nem tartása egyrészt a jogok elvesztését, másrészt a kötelességek nem teljesítését jelenti. Eszerint az állam rendjónek és jogszabályainak nem ismerése a polgárokra névzve súlyos hátránnyal jár, annál is inkább, mivel az állani a jogszabályok nem tudását, az állami rend fentarthatása szempontjából mentségül el nem fogadhatja. Az állam tehát mindé i polgárától imperative megköveteli a törvények ós törvényerővel biró szabályok tudását. Mihelyt egy törvény életbe lép, azt nyomban meghirdeti, hogy mindenki tudomást vehessen róla. Ez az elv; de hogy fest ez a gyakorlatban ?! Az újságolvasó közönség kénytelenkelletlen felületes tudomást vesz róla, de a népnek, amelynek nagy rósze irni vagy olvasni sem tud, nincs módjában, hogy a törvényekről kellő módon tájékozást szerezzen. I^az ugyan, hogy a hatóságok a törvények főbb és életbevágóbb intézkedéseit esetről-esetre közhírré teszik, azonban, ha tekintetbe veszszük a közlés formáját, tisztában lehetünk annak értékével is. Teljesen kiviláglik ebből az, hogy az ország zöme, az ország lakosságának nagy tömege a saját jogai és kötelességei tekintetében teljesen tájékozatlan. Hogy ez a nép széles rétegeire mily beláthatatlan hátránynyal jár, azt nem kell bővebben fejtegetni. Ha már a legegyszerűbb rendelkezések tekintetében is nagy tájékozatlanságot árul el a nép, könnyen elképzelhető, hogy mennyi károsodásnak vannak kitéve! És ezt illetőleg a legelszomorítóbb, hogy az államnak nincs módjában ezeken az állapotokon segíteni, mivel ahhoz, hogy a nép az érdekeibe vágó törvényes intézkedéseket megismerhesse és megérthesse, első sorban az átlagos népműveltség színvonalának emelése szükséges. Ez pedig csak évtizedes, kitartó és céltudatos kulturális munkával ós a nép gazdasági helyzetének javításával volna elérhető. És itt kezdődik a társadalom kötelessége. Ahol az állam a bajok okait gyökeresen meg nem szüntetheti ós az okozatokat merev szervezeténél fogva nem enyhítheti, ott ilyen üdvösen működhetik közre az állam a maga intézményeivel. Ezek azok az irányelvek, melyek néhány megfigyelő és nemesen gondolkozó gyulai emberbarátot az úgynevezett „Néphivatal" megteremtésére vezetik. Ez a „Néphivatal" még a folyó évben működéshez kezd s tanácscsal és útbaigazítással fogja ellátni a népet. A vagyontalanoknak beadványokat készít adó, katona- stb ügyben, dijtalannl beszerzi a szükséges okmányokat és pártfogó ügyvédet ad polgári peres ügyben. A „Nóphivatal" ólén önzetlen ügyvédemberek, szerkesztők és közhivatalnokok fognak állani. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás továbbra is meleg, száraz időt jelez. — A megyegyülós szenzációja. Van-e, aki ne sejtené, hogy a májusi megyegyülósnek is meg lesz a maga érdekessége ? Hozzászoktunk már ehhez s minden divináló-tehetsóg nélkül is bátran állithatja akárki, hogy nincs és nem lesz közgyűlés Békésmegyében szenzátió nélkül. A májusi közgyűlés alkalmával megint S eil e r Elek csabai járási főszolgabíró hivatalos működését teszi kritika tárgyává Áchim L. András. Hogy a lényeg, amely alapot nyújt erre a felszólalásra, mi ? — nem tudjuk. Mindössze arról szereztünk tudomást, hogy ez a felszólalás a szokotttnál is — élesebb lesz. Ugyanekkor felolvas Áchim egy levelet is, melyet az egyik központi vármegyei tisztviselő intézett hozzá.