Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám
1908-03-08 / 20. szám
4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908 márc. 8. kezményekért jót nem áll, azaz érthetően kifejezve : kiutasít, vagy kidob. Lelkósztársam abbeli válaszára, hogy ő erre magát illetékesnek nem tartja, mert koordinált, nem pedig subordinált viszony létezik köztünk, ennélfogva azt ajánlotta neki, adná ő ezt vagy Írásban, vagy szóval az én tudomásomra, amire ő kinyilatkoztatta, hogy velem érintkezni nem akar és hogy a skandalumot kikerülje, ő ezt a módját tartja leghelyesebbnek és újfent megkérte, közölje velem kívánságát. Többszöri felszólításra lelkésztársam engedett álláspontjából és megígérte, hogy kívánságát velem közölni fogja. Elmene'.kor pedig Popovits arra kérte fel lelkésztársamat' szentelné fel ö a jegyzői lakot ós a községházát De tekintve, hogy nevezett épületek az én kerületembe esnek, ő erre magát illetékesnek nem tartotta és nem is szentelte fel. Lelkésztársam másnap, azaz folyó évi január hó 12-én, tudomásomra hozta Popovits jegyző kívánságát a fent részletezett formában, amit később más szavahihető egyének előtt elmondott volt és egyúttal csodálkozását fejezte ki a történtek felett. Folyó évi január hó 13-án bemenvén Aradra, méltóságos és főtisztelendő püspökömnek felhoztam a dolgot, akitől azt az utasítást nyertem, hogy a jegyzői lakot lehetőleg kerüljem, a községházát azonban szenteljem fel, ha ez szokásban van, mart a jegyző oly hatáskörrel nincs felruházva, hogy ténykedésemben meggátoljon s egyben emeljek ellene panaszt a vármegye alispánjánál. Ezt meg is tettem, akitől oltalmat és védelmet kértem. Az alispán válasza kitérő volt: hogy ő ebben nem intézkedhet, mert a kérdés a község önkormányzati hatáskörébe tartozik és igy a képviselőtestület van hivatva megengedni, vagy meg nem engedni, helyesebben kikérni, hogy a községházán a szándékolt funkció végezhető legyen. Az alispánnak válaszát vízkereszt nap reggel 7 órakor vettem kézhez s igy tehát fizikai idő sem volt reá, hogy a községi képvisalőtestület az erre illetékes tényezők részéről összehivassák és ebbe az ügyben határozatot mondjon ki. Én az alispáni válasz kézhezvétele után püspököm utasítását vévén zsinórmértékül, a községházát is meglátogattam és ott senkitől sem háborítva, a szertartást az előirt formában teljesítettem. Rövid ott időzésem alatt sem a birot, sem pedig Popovits jegyzőt nem láttam, kivéve Erdős Gyula helyettes adóügyzőt, aki készséggel fogadott és, noha ev. ref. vallású, tiszta színmagyar ember, amidőn az ő hivatalos helyiségét és a mellette lévő pénztári helyiséget a szokáshoz híven beszentelni akartam, igazi magyar vendégszeretettel és igazi őszinteséggel fogadott s funkciómban nem akadályozott meg. A községi közgyám, Csorvási Szabó István, aki szintén ev. ref. vallású, vérmagyar úriember, ugyancsak felkért, hogy az ő irodáját is szenteljem be. Ugyanígy járt el az anyakönyvvezetőheíyettes, Magurszky Mátyás old. jegyző, szintén magyar ember, aki azonban — sajnos — látván az itteni áldatlan állapotokat és azt, hogy itt csak az élhet meg, aki hallgat és Popovitsnak uszályhordozója s besúgója, a községből vagy négy hete eltávozott, betegséget hozván fel ürügynek s többé nem is szándékozik visszatérni. A község igen tisztelt bírája, M á 1 i k András, róm. kath. vallású, tiszta magyar ember, akinek megjelenése és modora megnyerő, olyan szerepre, hogy a község háza felszentelését megakadályozza, nem vállalkozott, mert hisz erre csakis Popovits- M. Aurél községi jegyző volt képes. A hatodik számban megjelent közlemény azt mondja, hogy én a biróválasztás óta tartok haragot Popovitsal; a 14-ik számban megjelent közlemény, amely egyúttal Popovitsnak nyilatkozatát és ellenem emelt súlyos vádjait is magában foglalja, azt mondja, hogy a jegyző a községháza felszentelésének 1 megakadályozását nem ötletszerüleg, hanem a hivatalos munka zavartalansága érdekében cselekedte és vallotta helyesnek. Hát hol itt a logikai következtetés ? Huszonnégy éve, hogy itt lelkészkedem és ezen idő alatt a községházát minden évben beszenteltem anélkül, hogy valaki ebben megakadályozott volna. Arait én ennyi időn keresztül megtettem, ugyanazt elődeim évszázadokon keresztül háborítatlanul megtettek volt és megtették ezt ennekelőtte vagy 25 évvel az itteni róm. kath. plébánosok is. Elődeim és a róm. kath. plébánosok j megtették szent ténykedésüket, még pedig tiszta vérmagyar róm. kath. és ev. ref. vallású jegyzők hivataloskodása alatt és ha azok az áldott emlékezetű jegyzők akadályt nem gördítettek, éppen most, a XX-ik században kellett Kétegyháza községnek egy olyan jegyzője, aki mint román anyanyelvű, hozzá még papnak a fia, saját vallásuk papját, aki érette nagyon sok jót tett, meg merjen akadályozni ténykedésében. Viselkedésemet illetőleg azt hozza fel nyilatkozatában Popovits, hogy mig ő a néppel jót igyekszik tenni, addig én illetéktelen és céltudatos befolyásommal minden jónak elrontója vagyok. Hogy a nép nem istenfélő és a felsőbbeket nem megbecsülő, ezt is az én itteni működésemnek rójja fel Ezekre nézve megjegyzésem az, hogy én már csak azért sem lehetek minden jónak az elrontója, mert a község dolgaiba egyáltalán nem avatkozom, sem pedig az ő orra alá borsót nem török. Hogy a nép nem istenfélő és a felsőbbeket meg nem becsülő, ez egy üres beszéd, mert a nép — hála az égnek — mindeddig istenfélő és a felsőbbek iránt alázatos. Avagy talán ha a nép néhanapján őt kérdőre vonja egyik-másik helytelen eljárásáért, ezt nem lehet ugy tekinteni mintha a felsőbbeket meg nem becsülné, mert annak a népnek nemcsak köteles ségei, hanem jogai is vannak, amelyeket a felsőbbeknek is tisztelni kell. Popovits jegyző nagyon is szeretné, ha a nép nem volna istenfélő, hisz ezt tekintve, ő jár elől példával, mert immár 13 évi jegyzősködése alatt alig volt az istenházában 20-szor. Ami pedig a felsőbbek iránti tisztelet megadását illeti, erre nézve merem állítani, hogy ő az, aki a népet, a hivatalnokok és lelkészek nem respektálására buzditja. Megjegyzem, hogy én mindeddig senkivel perbe nem álltam és a vádlottak padjára senkit sem hurcoltam, ellenben Popovits házsártos, mindenkibe belekötni szerető ember, aki még uri nőket sem restelt a vádlottak padjára hurcolni. Arra a súlyos vádra nézve, hogy én a község egyik alkalmazóiját arra akartam volna birni, hogy ő a tőlem kiváltandó anyakönyvi kivonatokért kétszeres dijat szedjen be, azzal kecsegtetvén azt, hogy a pénzből neki is fogok juttatni, válaszom az, hogy eme állítás koholmányszámba megy és tele van rosszakaratú rágalmazással és hazugsággal. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy én ilyesmire senkit fel nem szólítottam, már csak azért sem, mert az anyakönyvi kivonatok dija mindenki előtt ismeretes. Ezen vád nem engem illett, hanem azt, aki ilyesmit állítani mer. Tény, hogy görögkeleti lelkész vagyok és ezt nem tagadom ; ám jegyezze meg mindenki magának, hogy mint ilyen, állásomnak helyt állok és ugy velem, mint többi kollegáimmal szemben az ethikai hangulat mindenkoron a legmegnyugtatóbb. — Popovits vádjaira felettes egyházi hatóságom — a hová az ügy, azt hiszem, hogy a vármegyei alispánja által lesz téve, mert lelkész ellen emelt vádakról van szó — az eltussolás politikája nem fog alkalmaztatni, hanem ha a vádak igazolást nyernek, bűnhődni fogok. Popovits még azt is állítja, hogy nem respektálom a közigazgatási hatóságok intézkedéseit. Ez nem igaz, már csak azért sem, mert énnekem a közigazgatási hatóságokkal mindeddig nem volt semmi dolgom. Különben is Popovits vádjaira annak idején a büntetőbíróság lesz hivatva ítéletet mondani. Befejezésül a Popovits-féle emberek egyéniségének illusztrálására egy latin közmondásban foglalt igazsággal állok elő, amely igy hangzik: „Ruben homo raro bonus, sed si bonus valde bonus". Igenám, de ilyen színben lévő jó embert Kétegyházán még lámpással sem lehet feltalálni. Beles Vazul, kétegyházai plébános. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése J u s t h Gyula elnökölt s a hosszú jegyzőkönyv felolvasása után Lázár Zoárd tett jelentést a mentelmi bizottság ügyeiről. Lengyel Zoltán: A napirend előtt szól a házszabályokhoz. A tegnapi zárt ülésen gróf Andrássy Gyula azt mondta, hogy a vita végén fogja a Ház kimondani, lesz-e az indítvány felett részletes tárgyalás ? Nem szabad a Házat meglepetés elé állítani. Kéri a kérdés eldöntését. AZ elnök: Mig az általános vita el nem dőlt, nem beszélhetni arról, mi lesz a részletekkel. Annyit mondhat, hogy a házszabályok szerint fog eljárni. Lengyel Zoltán: Kifogásolja, hogy tegnap a belügyminiszter másképp nyilatkozott. A házszabályrevizió. B 1 a h o Pál: Arról beszól, hogy természetesnek találja, hogy a kormány késlelteti a választói jog reformját. Annak a társaságnak, amely most kormányon van, ez a kérdés kellemetlen. A lapokban olvasta, hogy plurális szavazásra készülnek. Hát ő kijelenti, hogy ha csakugyan ez a terv, ő és társai ez ellen élet-halál harcot fognak folytatni. Az elnök figyelmezteti, hogy most nem a választói reformról van szó. B l a h o Pál: Áttér a házszabályrevízióra, melyet nem fogad el S u p i 1 o Ferenc : Felszólal, hogy visszautasítsa a miniszterelnök tamadását. Wekerle a politikai patológiát ne a horvátok közt, hanem a függetlenségi párton keresse. (Zaj.) B o j c s Antal: Horvátul beszél a házszabályrevizió ellen. Az elnök az ülést felfüggeszti. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál állomás mára enyhe időt jelez, nyugaton elvétve csapadékkal. — Március 15. Békéscabán. Az ébredés, a szabadság nagy ünnepét jövő vasárnap fogjuk megülni. Vármegyénkben mindenütt impozáns keretek között ünneplik meg március 15-ikét. Csabán e napnak ünnepséget rendezendő, egy bizottság is alakult, amely az idén szunnyadni látszik, mert sem elnöke, sem vezetőségének valamely tagja nem adott még jelt a pol rárság ünnepéről. Az egyletek és körök most is megünneplik e napot. Épp igy a tanintézetek is. Az uri-kaszinóban és a polgári körben társasvacsora lesz. De mit fog csinálni a márciusi bizottság? Mit? Mit? . . . — A főispán titkára. Andrássy belügyminiszter dr. Nóvák Kamillt, a gyulai törvényszék elnökének fiát kinevezte a belügyminisztériumba díjtalan segédfogalmazónak és beosztotta DőryPál, megyénk főispánja mellé főispáni titkárnak. — A csabai pályaudvar kibővítése. A csabai pályaudvar kibővítési munkálatainak egy része a befejezéshez közeledik már. Most csak a sinek lerakása és az állomás kibővítése van hátra még. E kibővítési munkálatokkal kapcsolatosan szükséges kisajátítási eljárás ügyében az alispán március 21-ére helyszíni tárgyalást tűzött ki, melyen a törvényhatóságot dr. Z ö 1 d y Géza, az államépitészeti hivatalt P e r s z i n a Alfréd fogja képviselni. A tárgyalás jegyzője Körös Lajos közigazgatási gyakornok lesz. — Eljegyzés. Ifj- Morvay Mihály, az ókigyósi Wenckheim-uradalom gazdatisztje, jna tartja Füzesgyarmaton eljegyzését özv. F 1 e i s c h e r Jánosné leányával, Etelkával. — Heti-betét üzletág. A békéscsabai takarékpénztár egyesület, vármegyénknek ez a kiváló pénzintézete, leginkább azon elvtől vezéreltetve, hogy bárkinek, tehát még a kevésbé vagyonosaknak is lehetővé tegye a tőkegyűjtést, elhatározta, hogy a hetibetét-üzletágat működési körébe felveszi és nagyobb arányokban bevezeti. A békéscsabai takarékpénztár egyesület hetibefizetéseinek egysége 40 fillér s a befizetésekkel járó előnyök kedvezőbbek minden eddiginél. A késedelmi fillér ugyanis a részjegytulajdonosokat illeti, valamint övék a kamat és az abbahagyott bevételek utáni kamat is. A késedelmi fillért csak 14 nap elteltével és 40 fillér után kell fizetni. Főelőnye e takarékpénztár egyesület heti-betétes üzletágának az, hogy abba bárki és bármikor beléphet s nem kell utánfizetnie a többiek által már befizetett heti-részleteket. A hetibetét-üzletágban minden egyes betevő üzletfél bizonyos összegnek 250 héten át való folytonos befizetésére kötelezi magát s egy, heti 40 filléres üzletrész után öt év múlva 100, öt üzletrész után 500, tiz üzletrész után pedig 1000 koronája lesz, amelyet még a késedelmi fillérek és a kamatok is szaporítanak. Az intézet aláírási iveket bocsájtott ki s hisszük, hogy sokan örömmel fogadják, még a kisemberek százai által is a takarékosságnak e könynyen gyakorolható előnyös módját. — Választmányi illés a gazdasági egyletben. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató-választmánya március 15-ikén, délelőtt 9 órakor ülést tart. A választmány első helyen a Békéscsabán rentással foglalkozik s megállapítja a programot ós költségelőirányzatot. Több dezendő mezőgazdasági ós ipari kiálliminiszteri leirat és alispáni megkeresés után bejelentésre kerül, hogy a megye és' Csaba község a kiállítás költségeihez 1000-1000 koronával járulnak. Folyóügyek és indítványok zárják be a tárgysorozatot, amely tiz pontból áll. — Fizetésképtelenségek a megyében. Békésvármegye kereskedelmének piacán a pénzviszonyok folytonos ingatagsága óta több fizetésképtelenség történt. Legújabban két gyulai cég jelentett be fizetésképtelenséget. Egyik a Fábián Lajos-cég, s ez ellen elrendelték a csődöt; másik a Braun Lipót-cég. Ez az egyezkedés utján van. Passzivái 30.000 koronára rúgnak. — Közgyűlések. Gyulán a Békésmegyei Takarókpénztár tegnap délelőtt tartotta a részvényesek nagy érdeklődése mellett, Lukács György dr. elnöklete alatt közgyűlését. A közgyűlés elismerését fejezte ki a szép üzleteredmény fölött, majd az elhunyt Erkel Rezső helyére igazgatósági tagul megválasztotta Nóvák Árpádot; a felügyelő-bizottságban megüresedett helyre pedig B ö h in Miklóst, az Almásy-üradalotn titkárát. — Ugyancsak tegnap délelőtt tartotta közgyűlését szintén Lukács György elnöklete alatt a gyulai kötött- ós szövött-iparáru részvénytársaság. Az igazgatóság jelentette, hogy a mult évi üzletnyeremény 90,600 korona és hogy a temesvári gyár megkezdte működését. Az osztalék részvényenkint 6"/ 0, és több mint 30 ezer koronával dotálták a tartalékalapot. A közgyűlésen jelen volt L e n d v a i Sándor a temesvári részvényesek megbízásából és jegyzőkönyvi köszönetet, elismerést inditvánvozott az igazgatóságnak, elsősorban Weisz Mór vezérigazgatónak, kinek érdeme a szép üzleti eredmény és a temesvári gyár alapítása. A közgyűlés éljenzóssel fogadta az indítványt és elhatározta, hogy T e 1 b i s z temesvári polgármestert s a városi tanácsot a gyár alapítása körül szerzett érdemeik méltatásául sürgönyileg üdvözli. A részvénytársaság felügyelőbizottságába beválasztattak Farkas Samu, Lendvai Sándor ós Lindner temesvári városi tanácsos. — A mérnökök hivatalos órái. Csaba község mérnöki hivatala arra kérte az elöljáróságot, engedné meg, hogy a belső és külső munkák teljesítésére külön-külön napokat határozzon meg. A hivatal előterjesztése és az elöljáróság hozzájárulása alapján a mai naptó, kezdődőleg a mérnöki hivatal hétfőni szerdán ós szombaton a belső munkát, a többi napokon pedig külső munkálatokat fog teljesíteni. — Békósmegyei adókivetö-bizottság. Az 1908. évre összeállított adókivető-bizottságoknak névsorát most hagyták jóvá a vármegyétől. E névsor szerint az adókivető-bizottságok igy alakultak meg Gyulán: elnök dr. Ladics László; tagok : Reisner Ede, Karácsonyi Károly és Mayer István. Békéscsabán: elnök Rosenthal Adolf; tagok: Fekete Sándor, Áchim L. András és Wagner József. Orosházán : elnök Pollák Kálmán; tagok: Hüke Pál, Nagy Elemér és Krausz Gyula. Békésen: elnök Cservinszky István ; tagok : Sebők Sándor, Török Gábor dr. és Igaz Pál. Szarvason : elnök Kondacs István; tagok: Grim Mór, Konstantinovics György és Szemző Gyula. Szeghalmon: "elnök Mittner László; tagok: Nyitrai István, Kohn Sámuel és Tóth Zsigmond. — Uj doktor juris- R e i s z Józsefet, R e i s z Miksa dr. csabai községi főorvos fiát, a napokban avatták a kolozsvári egyetemen a jog- ós államtudományok doktorává. — Uránia-szinház Csabán. Alig van'az országban már város, hol az Uránia tudományos színház ne fejlesztené és vinné előre a kulturát. Ezek sorába lépett most Csaba is. A színházban naponta tart e hó 12-től kezdve majd az Uránia előadásokat ós műsorában csak a nép művelődését és látkörét fejlesztő mozgóképek kerülnek bemutatásra. A beléptidijak a legmérsékeltebbek. — Halálozások. Egy törekvő, köztisztelt férfiú, P r o p p é r Géza, nőidivatkereskedő, ki évek hosszú során át a Rosenthal Testvérek divatáruházában működött s alig egy éve fáradsága, takarékossága gyümölcseként önállósította magát, hunyt el csütörtökön reggel élte 41-ik évében Csabán. A férj, apa elhunytát siratja felesége, szül. B u j t á s Teréz ós fia Pista, testvérei, sógorai és rokonai. Temetése nagy részvét mellett ment végbe.