Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-03-08 / 20. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908 márc. 8. kezményekért jót nem áll, azaz érthe­tően kifejezve : kiutasít, vagy kidob. Lelkósztársam abbeli válaszára, hogy ő erre magát illetékesnek nem tartja, mert koordinált, nem pedig subordinált viszony létezik köztünk, ennélfogva azt ajánlotta neki, adná ő ezt vagy Írásban, vagy szóval az én tudomásomra, amire ő kinyilatkoztatta, hogy velem érint­kezni nem akar és hogy a skandalumot kikerülje, ő ezt a módját tartja leghe­lyesebbnek és újfent megkérte, közölje velem kívánságát. Többszöri felszólí­tásra lelkésztársam engedett álláspont­jából és megígérte, hogy kívánságát velem közölni fogja. Elmene'.kor pedig Popovits arra kérte fel lelkésztársamat' szentelné fel ö a jegyzői lakot ós a községházát De tekintve, hogy neve­zett épületek az én kerületembe esnek, ő erre magát illetékesnek nem tartotta és nem is szentelte fel. Lelkésztársam másnap, azaz folyó évi január hó 12-én, tudomásomra hozta Popovits jegyző kí­vánságát a fent részletezett formában, amit később más szavahihető egyének előtt elmondott volt és egyúttal csodál­kozását fejezte ki a történtek felett. Folyó évi január hó 13-án bemen­vén Aradra, méltóságos és főtisztelendő püspökömnek felhoztam a dolgot, aki­től azt az utasítást nyertem, hogy a jegyzői lakot lehetőleg kerüljem, a köz­ségházát azonban szenteljem fel, ha ez szokásban van, mart a jegyző oly hatás­körrel nincs felruházva, hogy tényke­désemben meggátoljon s egyben emel­jek ellene panaszt a vármegye alispán­jánál. Ezt meg is tettem, akitől oltalmat és védelmet kértem. Az alispán válasza kitérő volt: hogy ő ebben nem intézkedhet, mert a kér­dés a község önkormányzati hatás­körébe tartozik és igy a képviselőtestü­let van hivatva megengedni, vagy meg nem engedni, helyesebben kikérni, hogy a községházán a szándékolt funkció vé­gezhető legyen. Az alispánnak válaszát vízkereszt nap reggel 7 órakor vettem kézhez s igy tehát fizikai idő sem volt reá, hogy a községi képvisalőtestület az erre illetékes tényezők részéről össze­hivassák és ebbe az ügyben határoza­tot mondjon ki. Én az alispáni válasz kézhezvétele után püspököm utasítását vévén zsinór­mértékül, a községházát is meglátogat­tam és ott senkitől sem háborítva, a szertartást az előirt formában teljesí­tettem. Rövid ott időzésem alatt sem a birot, sem pedig Popovits jegyzőt nem láttam, kivéve Erdős Gyula helyettes adóügyzőt, aki készséggel fogadott és, noha ev. ref. vallású, tiszta színmagyar ember, amidőn az ő hivatalos helyisé­gét és a mellette lévő pénztári helyisé­get a szokáshoz híven beszentelni akar­tam, igazi magyar vendégszeretettel és igazi őszinteséggel fogadott s funk­ciómban nem akadályozott meg. A köz­ségi közgyám, Csorvási Szabó István, aki szintén ev. ref. vallású, vér­magyar úriember, ugyancsak felkért, hogy az ő irodáját is szenteljem be. Ugyanígy járt el az anyakönyvvezető­heíyettes, Magurszky Mátyás old. jegyző, szintén magyar ember, aki azonban — sajnos — látván az itteni áldatlan állapotokat és azt, hogy itt csak az élhet meg, aki hallgat és Popovits­nak uszályhordozója s besúgója, a köz­ségből vagy négy hete eltávozott, be­tegséget hozván fel ürügynek s többé nem is szándékozik visszatérni. A köz­ség igen tisztelt bírája, M á 1 i k András, róm. kath. vallású, tiszta magyar ember, akinek megjelenése és modora meg­nyerő, olyan szerepre, hogy a község háza felszentelését megakadályozza, nem vállalkozott, mert hisz erre csakis Popovits- M. Aurél községi jegyző volt képes. A hatodik számban megjelent köz­lemény azt mondja, hogy én a biróvá­lasztás óta tartok haragot Popovitsal; a 14-ik számban megjelent közlemény, amely egyúttal Popovitsnak nyilatkoza­tát és ellenem emelt súlyos vádjait is magában foglalja, azt mondja, hogy a jegyző a községháza felszentelésének 1 megakadályozását nem ötletszerüleg, hanem a hivatalos munka zavartalansága érdekében cselekedte és vallotta helyes­nek. Hát hol itt a logikai következtetés ? Huszonnégy éve, hogy itt lelkész­kedem és ezen idő alatt a községházát minden évben beszenteltem anélkül, hogy valaki ebben megakadályozott volna. Arait én ennyi időn keresztül meg­tettem, ugyanazt elődeim évszázadokon keresztül háborítatlanul megtettek volt és megtették ezt ennekelőtte vagy 25 év­vel az itteni róm. kath. plébánosok is. Elődeim és a róm. kath. plébánosok j megtették szent ténykedésüket, még pe­dig tiszta vérmagyar róm. kath. és ev. ref. vallású jegyzők hivataloskodása alatt és ha azok az áldott emlékezetű jegyzők akadályt nem gördítettek, éppen most, a XX-ik században kellett Kétegy­háza községnek egy olyan jegyzője, aki mint román anyanyelvű, hozzá még papnak a fia, saját vallásuk papját, aki érette nagyon sok jót tett, meg merjen akadályozni ténykedésében. Viselkedésemet illetőleg azt hozza fel nyilatkozatában Popovits, hogy mig ő a néppel jót igyekszik tenni, addig én illetéktelen és céltudatos befolyásommal minden jónak elrontója vagyok. Hogy a nép nem istenfélő és a felsőbbeket nem megbecsülő, ezt is az én itteni mű­ködésemnek rójja fel Ezekre nézve megjegyzésem az, hogy én már csak azért sem lehetek minden jónak az el­rontója, mert a község dolgaiba egyál­talán nem avatkozom, sem pedig az ő orra alá borsót nem török. Hogy a nép nem istenfélő és a felsőbbeket meg nem becsülő, ez egy üres beszéd, mert a nép — hála az égnek — mindeddig is­tenfélő és a felsőbbek iránt alázatos. Avagy talán ha a nép néhanapján őt kérdőre vonja egyik-másik helytelen eljárásáért, ezt nem lehet ugy tekinteni mintha a felsőbbeket meg nem becsülné, mert annak a népnek nemcsak köteles ségei, hanem jogai is vannak, amelye­ket a felsőbbeknek is tisztelni kell. Po­povits jegyző nagyon is szeretné, ha a nép nem volna istenfélő, hisz ezt tekintve, ő jár elől példával, mert immár 13 évi jegyzősködése alatt alig volt az isten­házában 20-szor. Ami pedig a felsőbbek iránti tisztelet megadását illeti, erre nézve merem állítani, hogy ő az, aki a népet, a hivatalnokok és lelkészek nem res­pektálására buzditja. Megjegyzem, hogy én mindeddig senkivel perbe nem álltam és a vádlot­tak padjára senkit sem hurcoltam, ellen­ben Popovits házsártos, mindenkibe belekötni szerető ember, aki még uri nőket sem restelt a vádlottak padjára hurcolni. Arra a súlyos vádra nézve, hogy én a község egyik alkalmazóiját arra akar­tam volna birni, hogy ő a tőlem kivál­tandó anyakönyvi kivonatokért kétsze­res dijat szedjen be, azzal kecsegtetvén azt, hogy a pénzből neki is fogok jut­tatni, válaszom az, hogy eme állítás ko­holmányszámba megy és tele van rossz­akaratú rágalmazással és hazugsággal. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy én ilyesmire senkit fel nem szó­lítottam, már csak azért sem, mert az anyakönyvi kivonatok dija mindenki előtt ismeretes. Ezen vád nem engem illett, hanem azt, aki ilyesmit állítani mer. Tény, hogy görögkeleti lelkész va­gyok és ezt nem tagadom ; ám jegyezze meg mindenki magának, hogy mint ilyen, állásomnak helyt állok és ugy velem, mint többi kollegáimmal szemben az ethikai hangulat mindenkoron a leg­megnyugtatóbb. — Popovits vádjaira felettes egyházi hatóságom — a hová az ügy, azt hiszem, hogy a vármegyei alispánja által lesz téve, mert lelkész ellen emelt vádakról van szó — az el­tussolás politikája nem fog alkalmaztatni, hanem ha a vádak igazolást nyernek, bűnhődni fogok. Popovits még azt is állítja, hogy nem respektálom a közigazgatási ható­ságok intézkedéseit. Ez nem igaz, már csak azért sem, mert énnekem a köz­igazgatási hatóságokkal mindeddig nem volt semmi dolgom. Különben is Po­povits vádjaira annak idején a büntető­bíróság lesz hivatva ítéletet mondani. Befejezésül a Popovits-féle emberek egyéniségének illusztrálására egy latin közmondásban foglalt igazsággal állok elő, amely igy hangzik: „Ruben homo raro bonus, sed si bonus valde bonus". Igenám, de ilyen színben lévő jó embert Kétegyházán még lámpással sem lehet feltalálni. Beles Vazul, kétegyházai plébános. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése J u s t h Gyula elnökölt s a hosszú jegyzőkönyv felolvasása után Lázár Zoárd tett jelentést a mentelmi bizott­ság ügyeiről. Lengyel Zoltán: A napirend előtt szól a házszabályokhoz. A tegnapi zárt ülésen gróf Andrássy Gyula azt mondta, hogy a vita végén fogja a Ház kimondani, lesz-e az indítvány fe­lett részletes tárgyalás ? Nem szabad a Házat meglepetés elé állítani. Kéri a kérdés eldöntését. AZ elnök: Mig az általános vita el nem dőlt, nem beszélhetni arról, mi lesz a részletekkel. Annyit mondhat, hogy a házszabályok szerint fog eljárni. Lengyel Zoltán: Kifogásolja, hogy tegnap a belügyminiszter másképp nyilatkozott. A házszabályrevizió. B 1 a h o Pál: Arról beszól, hogy természetesnek találja, hogy a kormány késlelteti a választói jog reformját. Annak a társaságnak, amely most kor­mányon van, ez a kérdés kellemetlen. A lapokban olvasta, hogy plurális sza­vazásra készülnek. Hát ő kijelenti, hogy ha csakugyan ez a terv, ő és társai ez ellen élet-halál harcot fognak folytatni. Az elnök figyelmezteti, hogy most nem a választói reformról van szó. B l a h o Pál: Áttér a házszabály­revízióra, melyet nem fogad el S u p i 1 o Ferenc : Felszólal, hogy visszautasítsa a miniszterelnök tamadá­sát. Wekerle a politikai patológiát ne a horvátok közt, hanem a függetlenségi párton keresse. (Zaj.) B o j c s Antal: Horvátul beszél a házszabályrevizió ellen. Az elnök az ülést felfüggeszti. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál állomás mára enyhe időt jelez, nyugaton elvétve csapadékkal. — Március 15. Békéscabán. Az ébre­dés, a szabadság nagy ünnepét jövő vasárnap fogjuk megülni. Vármegyénk­ben mindenütt impozáns keretek között ünneplik meg március 15-ikét. Csabán e napnak ünnepséget rendezendő, egy bizottság is alakult, amely az idén szunnyadni látszik, mert sem elnöke, sem vezetőségének valamely tagja nem adott még jelt a pol rárság ünnepéről. Az egyletek és körök most is meg­ünneplik e napot. Épp igy a tanintéze­tek is. Az uri-kaszinóban és a polgári körben társasvacsora lesz. De mit fog csinálni a márciusi bizottság? Mit? Mit? . . . — A főispán titkára. Andrássy belügyminiszter dr. Nóvák Kamillt, a gyulai törvényszék elnökének fiát kinevezte a belügyminisztériumba díj­talan segédfogalmazónak és beosztotta DőryPál, megyénk főispánja mellé főispáni titkárnak. — A csabai pályaudvar kibővítése. A csabai pályaudvar kibővítési munkála­tainak egy része a befejezéshez köze­ledik már. Most csak a sinek lerakása és az állomás kibővítése van hátra még. E kibővítési munkálatokkal kapcsola­tosan szükséges kisajátítási eljárás ügyé­ben az alispán március 21-ére helyszíni tárgyalást tűzött ki, melyen a törvény­hatóságot dr. Z ö 1 d y Géza, az állam­épitészeti hivatalt P e r s z i n a Alfréd fogja képviselni. A tárgyalás jegyzője Körös Lajos közigazgatási gyakor­nok lesz. — Eljegyzés. Ifj- Morvay Mihály, az ókigyósi Wenckheim-uradalom gazda­tisztje, jna tartja Füzesgyarmaton eljegy­zését özv. F 1 e i s c h e r Jánosné leá­nyával, Etelkával. — Heti-betét üzletág. A békéscsabai takarékpénztár egyesület, vármegyénk­nek ez a kiváló pénzintézete, leginkább azon elvtől vezéreltetve, hogy bárkinek, tehát még a kevésbé vagyonosaknak is lehetővé tegye a tőkegyűjtést, el­határozta, hogy a hetibetét-üzletágat működési körébe felveszi és nagyobb arányokban bevezeti. A békéscsabai takarékpénztár egyesület hetibefizeté­seinek egysége 40 fillér s a befize­tésekkel járó előnyök kedvezőbbek minden eddiginél. A késedelmi fillér ugyanis a részjegytulajdonosokat illeti, valamint övék a kamat és az abbahagyott bevételek utáni kamat is. A késedelmi fil­lért csak 14 nap elteltével és 40 fillér után kell fizetni. Főelőnye e takarékpénztár egyesület heti-betétes üzletágának az, hogy abba bárki és bármikor beléphet s nem kell utánfizetnie a többiek által már befizetett heti-részleteket. A hetibetét-üzletágban minden egyes betevő üzletfél bizonyos összegnek 250 héten át való folytonos befizetésére kötelezi magát s egy, heti 40 filléres üzletrész után öt év múlva 100, öt üzlet­rész után 500, tiz üzletrész után pedig 1000 koronája lesz, amelyet még a ké­sedelmi fillérek és a kamatok is szapo­rítanak. Az intézet aláírási iveket bo­csájtott ki s hisszük, hogy sokan öröm­mel fogadják, még a kisemberek szá­zai által is a takarékosságnak e köny­nyen gyakorolható előnyös módját. — Választmányi illés a gazdasági egy­letben. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató-választmánya március 15-ikén, délelőtt 9 órakor ülést tart. A választ­mány első helyen a Békéscsabán ren­tással foglalkozik s megállapítja a pro­gramot ós költségelőirányzatot. Több dezendő mezőgazdasági ós ipari kiálli­miniszteri leirat és alispáni megkeresés után bejelentésre kerül, hogy a megye és' Csaba község a kiállítás költségeihez 1000-1000 koronával járulnak. Folyó­ügyek és indítványok zárják be a tárgy­sorozatot, amely tiz pontból áll. — Fizetésképtelenségek a megyében. Békésvármegye kereskedelmének piacán a pénzviszonyok folytonos ingatag­sága óta több fizetésképtelenség történt. Legújabban két gyulai cég jelentett be fizetésképtelenséget. Egyik a Fábián Lajos-cég, s ez ellen elrendelték a csődöt; másik a Braun Lipót-cég. Ez az egyezkedés utján van. Passzivái 30.000 koronára rúgnak. — Közgyűlések. Gyulán a Békésme­gyei Takarókpénztár tegnap délelőtt tartotta a részvényesek nagy érdeklő­dése mellett, Lukács György dr. el­nöklete alatt közgyűlését. A közgyűlés elismerését fejezte ki a szép üzletered­mény fölött, majd az elhunyt Erkel Rezső helyére igazgatósági tagul meg­választotta Nóvák Árpádot; a fel­ügyelő-bizottságban megüresedett helyre pedig B ö h in Miklóst, az Almásy-üra­dalotn titkárát. — Ugyancsak tegnap délelőtt tartotta közgyűlését szintén Lukács György elnöklete alatt a gyu­lai kötött- ós szövött-iparáru részvény­társaság. Az igazgatóság jelentette, hogy a mult évi üzletnyeremény 90,600 ko­rona és hogy a temesvári gyár meg­kezdte működését. Az osztalék részvé­nyenkint 6"/ 0, és több mint 30 ezer ko­ronával dotálták a tartalékalapot. A köz­gyűlésen jelen volt L e n d v a i Sándor a temesvári részvényesek megbízásából és jegyzőkönyvi köszönetet, elismerést inditvánvozott az igazgatóságnak, első­sorban Weisz Mór vezérigazgatónak, kinek érdeme a szép üzleti eredmény és a temesvári gyár alapítása. A köz­gyűlés éljenzóssel fogadta az indítványt és elhatározta, hogy T e 1 b i s z temes­vári polgármestert s a városi tanácsot a gyár alapítása körül szerzett érdemeik méltatásául sürgönyileg üdvözli. A rész­vénytársaság felügyelőbizottságába be­választattak Farkas Samu, Lendvai Sándor ós Lindner temesvári városi tanácsos. — A mérnökök hivatalos órái. Csaba község mérnöki hivatala arra kérte az elöljáróságot, engedné meg, hogy a belső és külső munkák teljesítésére külön-külön napokat határozzon meg. A hivatal előterjesztése és az elöljáró­ság hozzájárulása alapján a mai naptó, kezdődőleg a mérnöki hivatal hétfőni szerdán ós szombaton a belső munkát, a többi napokon pedig külső munkála­tokat fog teljesíteni. — Békósmegyei adókivetö-bizottság. Az 1908. évre összeállított adókivető-bizott­ságoknak névsorát most hagyták jóvá a vármegyétől. E névsor szerint az adó­kivető-bizottságok igy alakultak meg Gyulán: elnök dr. Ladics László; ta­gok : Reisner Ede, Karácsonyi Károly és Mayer István. Békéscsabán: elnök Rosenthal Adolf; tagok: Fekete Sán­dor, Áchim L. András és Wagner Jó­zsef. Orosházán : elnök Pollák Kálmán; tagok: Hüke Pál, Nagy Elemér és Krausz Gyula. Békésen: elnök Cser­vinszky István ; tagok : Sebők Sándor, Török Gábor dr. és Igaz Pál. Szarvason : elnök Kondacs István; tagok: Grim Mór, Konstantinovics György és Szemző Gyula. Szeghalmon: "elnök Mittner László; tagok: Nyitrai István, Kohn Sámuel és Tóth Zsigmond. — Uj doktor juris- R e i s z Józsefet, R e i s z Miksa dr. csabai községi fő­orvos fiát, a napokban avatták a kolozs­vári egyetemen a jog- ós államtudomá­nyok doktorává. — Uránia-szinház Csabán. Alig van'az országban már város, hol az Uránia tudományos színház ne fejlesztené és vinné előre a kulturát. Ezek sorába lé­pett most Csaba is. A színházban naponta tart e hó 12-től kezdve majd az Uránia előadásokat ós műsorában csak a nép művelődését és látkörét fejlesztő mozgó­képek kerülnek bemutatásra. A belépti­dijak a legmérsékeltebbek. — Halálozások. Egy törekvő, köz­tisztelt férfiú, P r o p p é r Géza, nőidivat­kereskedő, ki évek hosszú során át a Rosenthal Testvérek divatáruházában működött s alig egy éve fáradsága, ta­karékossága gyümölcseként önállósította magát, hunyt el csütörtökön reggel élte 41-ik évében Csabán. A férj, apa el­hunytát siratja felesége, szül. B u j t á s Teréz ós fia Pista, testvérei, sógorai és rokonai. Temetése nagy részvét mellett ment végbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom