Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-03-19 / 23. szám

Békéscsaba 1008, márc. 19. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 ban megjelent s szavalatok, köszöntők mellett késő éjjelig együtt vigadtak. Orosházán szombaton este az Alföld« álló nagytermében gyűlt össze a pol_ rság. Az egybegyűltekhez Veres fózsef, O k á 1 y i Adolf ós dr. Berthóty István beszéltek. Másnap délelőtt az evangelikus templomban isten.sztelet volt, amalyet Horemusz segédlelkész tartott. Ezen az istentisztelej ten megjelentek lobogóik alatt az ösz- i szes egyletek is. Istentisztetet után a ' nyári színkörbe ment a közönség, ahol díszközgyűlést tartott a képviselőtestület. Ez alkalommal öt egyénnek 50 — 50 koronát osztottak ki egy erre a célra 1 létesített alapból. Majd a Kossuth-szobor • elé vonult a polgárság. Itt B r ó s z ! János tanitó beszélt Este a polgári és függetlenségi körben társas lakoma volt. A társaslakomán Veres József, B e r t h ó t y István, B r ó s z János, dr. B i k á d y Antal és R e n c s is o f s z k y Ferenc beszéltek. Békésen az ipartestület tagjai is ünnepeltek. Este a testület helyiségében hazafias ünnepély volt. Az elnöki megnyitót H e n c z Antal mondotta. T o n t ó József református tanitó emlékbeszédet mondott. S z i k s z a y Sándor alkalmi költeményt szavalt el. Közben a dalkör énekelt. Ünnepeltek ezen a napon a polgárság és az összes körök is. A község lakossága a városháza előtt ünnepelt. Kecskeméthy Ferenc orsz. képviselő és Berentés Lajos tanár beszédeket mondottak. Torma Béla ref. segédlelkész szavalt. Áchim az esküdtszék előtt. i t 1 A háromnapi tárgyalásnak eredményei. Hétfőn délelőtt kezdte meg a nagyváradi törvényszék, mint esküdtbíróság Áchim L. András sajtópöreinek letárgyalását. Nagyváradon s általában Biharmegyében nem tanusitottuk valami jelentősebb érdeklődést a tárgyalás iránt, sőt az esküdtek névsorába felvettek között több olyan is akadt, aki egyáltalán nem tudta, hogy milyen ügy tüzetett ki az első nap tárgyalási anyagául. Pedig a békésvármegyei helyzettel nem ismerős váradi laptársaink ugyancsak buzgólkodtak Áchim L András érdekében. Vasárnapi számaikban sok jóakarattal ismertették az ügyét, de híradásuk csupán azt eredményezte, hogy az ügyvédbojtárok nagyobb számmal húzódtak be a hallgatóságnak fenntartott padsorokba. Hanem a karzat népes volt. Áchim L. András gondoskodott arról, hogy hivei minél tömegesebben jelenjenek meg a tárgyaláaon s a hétfőn reggeli vonattal 108 csabai kisgazda érkezett ineg Nagyváradra, amelynek polgárai egyhamar nem adhattak maguknak magyarázatot a pipásan sétálgató gazdálkodók csoportosulása felől. Maga Achiin L András a Csabáról vasárnap délután 2 órakor induló vonattal ment Nagyváradra. Kíséretében volf egyik védője, dr. T a r d o s Dezső is. A másik védő, dr. Pető Sándor, Budapestről érkezett meg Nagyváradra. Áchim és a két védő vasárnap este hosszasabban tárgyaltak a harmadik védőügyvéddel, dr. Várady Zsimonddal kire a legfőbb szerep várt enagybünperben. Mezőfi Vilmos is, aki egy rágalmazó cikkért szintén pört indított Áchim ellen, vasárnap érkezett meg Nagyváradra. Épp igy Bakos Mátyás csabai birtokos is, akit Áchim András az 1906. évi képviselőválasztások idején a legdurvább sértésekkel halmozott el. Áchim első fellépése általában ked vezőtlen hatással volt az esküdtekre. Később azonban, amikor ecsetelni kezdte a nép általános nyomorát s különösen, mikor a tanuk vallomásaival az világíttatott meg az esküdtek előtt, hogy Áchim L. András akcióját megelőzően is békétlenkedett már a csabai nép, az esküdtek és a közönség rokonszenve mindinkább feléje fordult. Ez a hangulat pedig Áchim tanúinak kihallgatása során csak folyton megerösbült, mert a vádnak egyetlen tanuja sem volt, aki a békéscsabai közállapotok részrehajlatlan ecsetelésével a védelem tanúinak vallomását ellensúlyozni tudta volna. Tárgyalás előtt hallani lehetett, hogy Mezőfi Vilmos és Áchim között megegyezés jött létre s hogy a parasztpárt az esetben, ha Bakos Mátyás békés uton el nem fogadja az elégtételt, nem várt körülmények fognak bekövetkezni. Ezen a „nem várt körülmények" voltaképpen abból állottak volna, hogy Áchim védői a Bakos-féle cikkek kikapcsolását reméltek elérhetni. Ebből pedig az következett volna, hogy a tárgyalást elnapolják, vagy pedig Bakos pöreit külön tárgyalják, ami újból csak Áchimra lett volna kedvező, mert igy több kilátás nyílott az esetleges békés megegyezésre. üMikor aztán Bakos hajthatatlannak mutatkozott, olyan fordulatot adtak a védők az ügynek, mintha nem is Bakos lenne a megrágalmazott, hanem Áchim L. András. Tardos ugyanis felállott s kijelentette, hogy viszonvádat emel Bakos Mátyás ellen, mert Bakos volt az, aki Achimot újságcikkekben és kortesversekben unosuntalan gúnyolta. A mindvégig rendkívül érdekes tárgyalás lefolyását különben itt adjuk : Általános kérdések. Kilenc óra elmúlt már, amikor dr. 0 sulyok Béla esküdtbirósági elnökkel az élén bejött a büntetőtanács, amelynek tagjai K o r n Lajos dr. és Szentléleky Kálmán voltak. A közvád képviseletében dr. V á r y Albert kir. ügyész jelent meg. Áchim L. András három védőjének, dr. V á r a d y Zsigmondnak, dr. Tardos Dezsőnek és dr. P e t ő Sándornak kíséretében jött a terembe. Bakos Mátyás jogi képviselője dr. P á n d y István volt, mig Mezőfi Vilmost dr. Adorján Emil képviselte. Csulyok Béla elnök bejelenti, hogy a mai napon Áchim L Ándrás ötrendbeli izgatás és kétrendbeli rágalmazási bűnügyének tárgyalását kezdi meg az esküdtszék. Azután Áchim személyazonosságának megállapítására a következő kérdéseket intézte a vádlotthoz : Elnök: Hogy hívják ? Áchim: Áchim Liker András. — Hány éves ? — Harminchét — Mi a foglalkozása ? — Földmives. — Milyen iskolákat végzett? — (Rövid hallgatás után): Öt gimnáziumot.; — Volt büntetve s miért ? — Becsületsértésért, közcsend elleni kihágásért és más ilyen kisebb ügyekért. — Na az majd kitűnik az iratokból. Ezután bejelentette az elnök, hogy a beidézett 13 tanú közül N i g r i n y i János és Gara Izsó nem jelentek meg. V á r y ügyész a tárgyalás elnapolását indítványozta, mert a vád szempontjából Nigrinyi kihallgatását, amelylyel azt kívánja igazolni, hogy azt a cikket, amelynek szerzőségét Áchim a vizsgálat során sem ismerte el, maga Áchim irta. Adorján Emil dr. és P á n d y István ellenezték ezt. Pető Sándor: A magam részéről... Elnök: Kicsoda Ön ? Pető: Az iratoknál elfekvő meghatalmazás szerint védő vagyok s mint ilyen, a magam részéről csatlakozom az elnapolási indítványhoz annyival is inkább, mert a cikk tulajdonképpeni szerzője ma reggel, László Arnold fővárosi hírlapíró személyében jelentkezett is. Kibékülés és indítványok. Mielőtt e tárgyban határozathozatalra vonult volna vissza a büntetőtanács, felállott Várady Zsigmond védő s előterjesztette, hogy Mezőfinek békés uton kiván elégtételt nyújtani a vádlott. Achiin L. András erre egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben sajnálkozását fejezi ki afölött, hogy Mezőfit sértette. Adorján Emil dr. Mezőfi nevében visszavonta a följelentést. Achimék felajánlották ezt az elégtételt Bakosnak is, de ő nem fogadta el azt. A bíróság ezután határozathozatalra vonult vissza s a Mezőfi által visszavont sajtóügyben megszüntette az eljárást. A tárgyalás elnapolását célzó indítványt pedig e 1utasította. V á r y ügyész indítványozta ezután, hogy a Bakos ügyeit csak az izgatócikkek letárgyalását követőleg bírálják el. Várady Zsigmond védő az ügyész indítványát azzal egészítette ki, hogy Bakos ügyeit tegye át a biróság a gyulai törvényszékhez. P á n d y István dr. ellenezte ezt, mert az ügyek egyesítve vannak s mert Bakos pöreinek elbirá lására is az esküdtbíróság illetékes. A törvényszék, mint esküdtbíróság, a szótkapcsolási indítványnak nem adott helyet. A tárgyalás. Az esküdtszék megalakulása követte ezeket a jeleneteket. Az eskütétel után K o r n dr. előadó bíró olvasta fel az izgatást tartalmazó cikkek inkriminált passzusait, a cikkek címei ezek: Beköszöntő. Vissza népcsalók !, Csaba népéhez, Seperjen el a népitélet és Lesz-e arató-sztrájk? A Vissza népcsalók! ós a Hajrá kutyák! cimü közleményekben foglaltatnak a Bakos ellen irányuló sértések is. A cikkek ismertetését Áchim L. András kihallgatása követte. Elnök: Megértette a vádat ? Áchim: Meg. — Beismeri a bűnösségét? — Nem, mert nem izgattam és amit állítottam, azokért el is vállalom a felelősséget. Van a cikkek között olyan is, amelyet nem én irtam. — Mikor volt Csabán a választás? — 1906-ban. — A lap a választást megelőzően indíttatott nyilván azért, hogy pártérdekeket szolgáljon, ugye ? — Igen. Cikkirót keresnek — Melyik az a cikk, amelynek szerzősségét nem vállalja? — A Vissza népcsalók ! cimü A kir. kúriánál igazolni akartam, amikor megsemmisítették a mandátumomat, hogy ezt a cikket más irta s én csak lemásöltam. Ott nem engedték meg a bizonyítást. A kúria megbüntetett engem ezért a cikkért azzal, hogy megfosztott a mandátumomtól. Ekkor elhatároztam, hogy a cikkért nem engedek mást is szenvedni. Ma reggel azonban jelentkezett László Arnold, aki a cikket irta s kijelentette, hogy ő nem hallgathat tovább ós előáll a biróság elé. — Tehát nem ön irta a cikket. Na, de akkor hogy került az mégis az ön kézírásával a nyomdába ? — Azért másoltam le, hogy a nyomdában ugy gondolják, mintha én irtam volna azt. — A László eredeti kézirata meg van ? — Talán otthon meglesz. — Igen ám, de ön mást vallott a vizsgálat folyama alatt. — Amióta meg lettem fosztva a mandátumomtól, annyi hajszának vagyok kitéve, hogy nem csoda, ha némelykor nem vagyok magamhoz következetes. — Felfrissítem a memóriáját. Ön egyszer Boros Brindusz Mihályt is cikkíróul nevezte meg. Emlékszik? — Igen. — Később valami S á b 1 e r nevü egyén jelentkezett mint cikkíró. — Ehhez semmi közöm. Erről nem tudok. — Jó, jó, csak közlöm önnel. Most pedig egy harmadik név kerül forgalomba. n azt is mondotta, hogy Boros Brindus Mihálynak egvik röpiratából másolta le a cikket. Hát most melyik a szerző és melyik állítás az igazi ? — Mondom, tekintetes törvényszók, annyi zaklatásnak vagyok kitéve, hogy már visszaemlékezni sem tudok arra, amit mondottam. — Nem kívánom, hogy zavarba jöjjön, csak konstatálom, hogy mennyiféleképpen beszólt. Hát mondja meg, ki a szerzője annak a cikknek, amely azt állítja, hogy az intelligencia elnyomja a parasztságot? A stöbbi báosik. — Csak azt mondom, amit az előbb mondtam. Ne higyje a tekintetes biróság különben sem, hogy annak a cikknek országos jelentősége és általános jellege volna. Csabán az ..intelligencia úri-pártnak nevezi magát. Önmaga adta ezt a nevet magának. Igaztalannak találtam azt is, hogy a főszolgabiránk úgy bánik a néppel, mint a kutyával. Ő is egyik tagja annak az osztálynak, amely választás idején minden parasztot, minden János bácsit, Pista bácsit, Mihály bácsit ismer, de választás után nem. — Azért, hogy ön a cikkbe satöbbi bácsikat irt, nem lett volna még bűnvádi eljárás alá vonható. De ön mást is irt! Miért tette ezt? — Én nem vagyok hivatásos újságíró és irni íhem tudok ugy, mint ahogy azt itt kivj&nnák tőlem, Egyszerű gyermeke vagyok a népnek, aki az ekeszarvájáí került a politikai élet színtéré — Hát a hangban nem talál-e ön semmi visszatetszőt ? — Nem. Különben, ha ez a tenor büntetendő, akkor a szerzőt kell felelősségre vonni. — Azt is tennők, de ha hárman jelentkeznek nem lehet kérdőre vonni ugyanennyit. — Elég baj az reám nézve, hogy ennyien jelentkeztek. — Dehogy baj, dehogy. Nem baj az kérem, mert ha másokra lehet a szerzőséget kisütni, akkor ön nem kap büntetést. (Derültség.) Mondja kérem, nem látott ön izgatást abban, hogy az intelligenciát ugy állította a parasztság elé, mint aki ellensége a földmiveseknek ? -- Én nem tettem ezt szándékosan, csak a hangban voltam következetes tanítómestereimhez, A p p o n y i Álbert grófhoz ós B a r a b á s Bélához, aki Csaba piacán kijelentette, hogy Tisza István a legnagyobb gazember Magyarországon. (Derültségé — Mi nem a tanítómestereket keressük, hanem a cikkirót Mikor a Bakos Mátyást sóríő cikkre vonatkozólag a vizsgálat folyamán kihallgatták, azt mondta, hogy az a kézirat csak hasonlít az ön írásához, de a cikket nem ön irta. Nézze meg a kéziratot. Most is megmarad állítása mellett? — (Megnézi a kéziratot). Ez az ón írásom... — Ön a paraszt ], üt je'öítj^ volt ? — Igen s 290 szavazat volt a többségem. Ezzel véget ért a délelőtt iái'gya'ds Délután. Délutáni 3 órakor újból benépesült a tárgyalóterem karzata, Az elnök azt konstatálta mindenek előtt, hogy Áchim a „Hajrá kutyák" cimü cikk kéziratában a magáéra ismert s ezért a Gyuláról beidézeti Írásszakértőket hazabocsájtotta. Ezután a „Lesz-e aratósztrájk" cimü cikkre tórtek. Elnök: Mi indította e durva cikknek megírására ? Áchim: A durva hang a csabai állapotok rut kinövése. A közleményt az tette aktuálissá, hogy az „Alkotmány" ós még több fővárosi lap lázitónak nevezte őt. Pedig a csabai nép nem várt az ő lázitására. A vagyonbeli igazságtalanságok érleleltók meg bennük az elégületletlensóget. Szól ezután gróf Wenckheim Frigyes nagy kiterjedésű birtokairól s szemben ezzel a törpebirtokról. Majd ifj. K o c i s z k y Mihálynak és S z a 1 a y Józsefnek aratási szerződéseit ismertette. — Azt veszem ki a védekezésből, — mondotta az elnök — hogy Békésmegyében aránytalanul vannak megosztva a földek s hogy alacsonyak a munkabérek. Ezt akarta ön bevilágítani. De hát akkor miért nem irt ezekről a kérdésekről? — Azért, mert ezek nálunk közismertek. A tanuk. Ezzel befejezést nyert a vádlott kihallgatása s elrendeltetett a bizonyítás. Első tanúnak T e v a n Adolf lett kihallgatva. Elnök: Önök nyomták a „Paraszt Újságot," ? — Igen. — Ismeri egy, e lapban megjelent „Vissza, nópcsalók!" cimü cikket? — Nem. — Ki szokta átvenni és átadni a kéziratokat ? — A felelős szerkesztő. — Áchim, mint főszerkesztő, nem adott utasításokat soha? — Nem, mert ez a felelős szerkesztő hatáskörét sértenó. Különben ő nem is igen járt a nyomdába, V á r y ügyész ; László Arnoldot ismeri-e ? — Igen. Az este óta.