Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-03-29 / 26. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. április 9. raoló-lapjainak és levelező-lapjainak a gyógyszertárakban, kereskedésekben ós nyilt üzlettel biró kereskedésekben való elhelyezésével Kocziszky Ivánt, Láng Frigyest, Kéri Józsefet ós Német Istvánt bizta meg az értekezlet. Elfogott kirakat-rombolók. Túltengő propaganda. A szervezettek és szervezetlenek Igazságtalanabb ós könnyelműbb módon sehol sem értelmezik a jogokat, mint az úgynevezett szakszervezetekben, melyeknek tagjai hadat üzentek a tő­kének s mindannak és azoknak, akik nem óhajtanak a szakszervezeti gond­viselés áldásaiban részesülni. A szak­szervezetek részéről az általános bér­mozgalmi jelleggel megindított propa­gandák túltengeni kezdenek. Különösen Békéscsabán észlelhető ez, ahol ujabb és ujabb botrányok nyernek ismétlő dést. A Csabai Cipész-Szövetkezet üzleti kirakat-ablakait újból betörték a szak­szervezetnek „derék" emberei. Erről az esetről ezt a tudósítást kaptuk: Hétfőn reggel a szövetkezet üzem­vezetője két szervezetlen munkást fo­gadott föl. A két uj munkás lement a műhelybe s munkához akart fogni, de a többiek, akik szervezett munkások voltak, megakadályozták őket ezen szán­dékukban. Ezzel egyidejűleg a szerve­zett munkások egy negyed-iv papirt küldtek fel az üzemvezetőhöz. A papír­lap fejére ráirták, hogy „Követelés" és ezen cím alatt kifejtették, hogy az eset­ben, ha 60 fillérrel nem emeli a szö­vetkezet a munkabért, — nyomban abba­hagyják a munkát. Az igazgatóság nem engedte magát megzsarolni már csak azért sem, mert a legutóbb kötött árszabály csak 1909. évben jár le s mert ezen árszabály óta is mintegy tízszer javították már a munkabéréket. Ettől eltekintve, nem tartotta az igazgatóság teljesíthetőnek a munkások követelését azért sem, mert a szervezett ablakbetörők már a munkában is kezdtek válogatni s viselke­désük annyira hencegő volt, hogy a legkisebb önérzetet is bánthatta. Mind­ezekre való figyelemmel nem is akarta az igazgatóság, hogy a szervezett mun­kások durvaságát tovább tűrje s kijelen­tette a munkásoknak, hogy mert csak tíz nappal ezelőtt sztrájkoltak utoljára, nem teljesít semmi követelést, hanem akinek nem tetszik az uj rend - odébb állhat. A munkások délig gondolkodási időt kértek. Délbe- pedig az alsó mű­helyből — kettő kivételével — minden munkás kikérte a könyvét s eltávozott. Mielőtt azonban eltávoztak volna, a festékes-üvegek tartalmával összepiszkí­tották a falakat, a csirizes-tálakba ho­mokot hintettek, az izzó-lámpákat le­szedték és összetörték. A szervezeteknek ezen vitézi tetté­ről jelentést tett az üzemvezető a rend­őrséghez, de ott senkisem volt, aki föl­vette volna a jegyzőkönyvet. A segédek ettől vérszemet kaptak s alighogy estére hajlott az idő, öten az üzlet elé vonul­tak s kettő közülök nagy kövekkel be­törte a 310 korona értékű kirakati üveg­táblát. Az igazgatóság egyik tagja újra a rendőrségre ment, ahol egy közrendőr reggelre biztatta őket a jegyzőkönyv felvételével. Ekkor az üzletből a csend­őrséghez szaladtak. Itt az ügyet azonnal komolyan vették s F e k e t e csendőr­őrsvezető fáradságot nem ismerve — a tetteseket éjjel egy órára kinyomozta s azokat hosszas fáradozás után elfogta s csak azután derült ki az is, hogy aki a kirakatot betörte, a többieket arra is biztatta, hogy azt a helyiséget, ahol a kormány által adott gépek vannak, fölfe­szítsék és a gépeket is összetörjék. Azon­ban a jobb órzósüek, kik közül már né­gyen munkát is kértek és kaptak újból a szövetkezetnél, azt megakadályozták. Igy dolgoznak a szervezett vitézek. Az ablakromboló munkások ellen megin­dult a bűnvádi eljárás. És mi azt hisszük, hogy Kop­pányi Gyula, a csabaiaknak most megválasztott lelkésze, teljes mértékben meg is felel a működéséhez már eleve is fűződő várakozásoknak. Koppányi fiatal, képzett, ambiciózus erő, aki bizonyára lelkesedéssel ós nagy ügybuzgalommal veszi kezeibe a csabai ev. ref. egyház érdekeit s azon lesz, hogy egyházát, amelyre nemzeti szempontból is nagy j misszió vár ezen a vidéken, erőssé, nagygyá és tekintélyessé tudja tenni. S hogy ezt mi igy hisszük, arra Koppányi eddigi működésében kell ke­resni a magyarázó alapot. Koppányi Gyulát Szentes város reformátusai kü­lönös kegyeikbe fogadták. A fiatal lel­kész kiváló szónok is. Talán abbeli tu­lajdonsága előtt hajolt meg elismeréssel a szentesi közönség. De a fiatal papról azt is mondják ismerősei, hogy egyéni­ségét tekintve is megnyerő, rokonszen­ves ember, akit Békéscsabán is hamar megszeretnek. Az uj lelkész április hó 4-én érke­zik Békéscsabára a délutáni y a2 órás orosházai vonattal s fogadtatásának rész­leteit a keddi presbiteriumi "ülés állapí­totta meg. E megállapodások szerint a vonatnál Vince Ödön békési lelkósz­szel az ólén megjelenik a presbitérium. Vince üdvözölni fogja az uj papot, akire 25 fehérruhás leányka is várakozni fog s egyikük szép virágcsokrot nyújt majd át Koppányinak. A bevonulás fogatokon történik s a lelkész és a presbitérium, valamiut az ezen alkalomra Békéscsa bára érkező vendéglelkészek L ö r i n c zy László gyógyszerészhez mennek, aki Koppányi tiszteletére ebédet ad. Másnap reggel 9 órakor a Rudolf­főgimnázium torna-csarn'okában folyik le a beiktatás. A beiktató istentiszteletek sorrendje ez: Felálló-ének : 37. dicséret 1 verse. Közének: XC. zsoltár 1., 7. verse. Be­iktató-beszód. Tartja : nagytiszt. Futó Zoltán szentesi református lelkész, egy­házmegyei főjegyző, tanácsbiró. Köz­ének : 235. dicséret 3-ik verse. Bekö­szöntő-beszéd : Tartja: Koppányi Gyula, békéscsabai református lelkész. Közének: 179. dicséret 10-ik verse. Is­tentisztelet után presbiteri gyűlés lesz. Az istentiszteleten közreműködik a vegyeskar is. Délben banketre gyűlnek a hívek a „Fiume"-szálló éttermébe. A közebéd ára 4 korona. A csabai ref. lelkész-beiktatás. Koppányi szombaton érkezik. Előkészületek a fogadtatásra, A csabai evangelikus református híveknek mához egy hétre már beikta­tott papjuk lesz. Hosszas munkálkodás és sok, szines előzmény után odáig ju­tottak már az újonnan alakult egyház­nak hivei, hogy a megválasztott lel­készt beiktathatják papi állásába azzal a bizalomteljes reménnyel, amelyet min­den fiatal, ambiciózus ember iránt ta­núsít a közvélemény. Tarkaságok. A zene-zsenik intelligenciájával tisz­tában lehet minden olyan ember, aki böl­csen és okosan azt vallja a korral, hogy a lángész sem iskolának, sem könyvnek nem látja szükségét, mert önmagától te­remt alkotásokat. Az iskolai bizonyítvá­nyoknak ezen nem épp indokolatlan le­csepülóséből azonban kevesen olvassák ki azt a szükséget, hogy a zseniknek intelli­genciával kellene születniök s mert az emberi szögletesség és órdesség éleit csak az intelligencia formálhatja szalonképes egyéni tulajdonná, gyakran megtörténik, h°gy egy-egy körülrajongott zene-zseninek bakakáplárhoz illő egyénisége vérig sebez még hamvas, gyönge s túlontúl érzékeny leánysziveket is. K o c z i á n Jaroszláw hegedű virtuóz­nak békéscsabai hangversenye alkalmával is épületes eset történt. Szereplői maga a cseh művész, egy igézően bájos ós poé­tikus szemű kisleány, meg az az intelli­gencia, mely Koczián urat csak a zene­zsenik között kvalifikálja helyezetre, de a szalonokban nem . . . A cseh muzsikus 60.000 koronás he­j gedüje meghódította a kisleányt, aki a ! hangversenyt követő napnak délelőttjén j átment a jegyek árusításával előzőleg : megbízott kereskedőhöz ós ott magasztalni kezdte a hegedüvirtuózt. A kereskedő megértette, hogy a szép bakfis hevesebb szivdobogással beszél Kocziánról, mint egy érdeknélküli s rögtön azt proponálta, hogy átüzen a cseh fiúért, akinek hege­dűjét valószínűleg kevesebbre értékeli a kisleány, mint pufók ós tipikusan szláv­jellegü arcát. És Koczián, mialatt boldog étvágy­gyal fogyasztotta el a maga 6 darab ke­mény tojásból álló villásreggelijét, egész­séges közönynyel vette tudomásul a Fiume­szállodában azt, hogy egy igézően bájos teremtés a dohos szagú kereskedésben várakozik reá. A harmadik, vagy negye­dik tojásnak fogyasztása közben aztán megszólalt: — Mondj A meg, hogy mindjárt jönni fogok . . . Ugy is lőn. Husz, harminc percnyi türelmetlen ós izgatott várakozást köve­tőleg a cseh-muzsikus végre betoppant. — Alászolgája! . . . fordult tört ma­gyarsággal a kisleány felé. — Mily boldog vagyok, hogy kezet szorithatok a legkiválóbb hegedümüvósz­szel . . . — Én is ! . . . válaszolt a muzsikus. — Régen hegedül ? — kérdezte a kis­leány. — Régen ! . . . válaszolt a muzsikus. És igy tovább. Egyszer C3ak néma csönd váltotta fel az érdekes társalgást. A muzsikus illegett-billegett egyik lábán, amelyre minden súlyát ráhelyezte nehéz testének. A kisleány pedig hol köhéscelt, hol meg illatos zsebruhájának csücskét té­pegette. Végül megint a cseh-muzsikáshoz fordult : — Na, én megyek, Kocián ur ! — En is ! — jegyezte meg a muzsikus. Aztán mindketten kiléptek az ajtón. Átlépvén a küszöböt, az ábrándos bakfis még egyszer a pufók arcra nézett: — Én erre megyek Kocián ur! — szólott s a vasut-felé bökte rózsás körmű ujját. — En meg erre ! . . . válaszolt a cseh­muzsikus és a » Fiume"-felé mutatott . . . A kisleány durcás arckifejezéssel for­dított hátat aztán a cseh-muzsikósnak, aki mintha misem törtónt volna, ujbpl leült ká­véházi asztalához ós megint — 5 darab ke­ménytojást rendelt ... A bakfis pedig nem dicsekedett el senkinek, hogy ő Kociánnal is beszólt. Sőt még a fényképes lapját is összetépte. * A mult héten Ausztriának azon váro­rosából, ahol a „der Herr Barabás" a Kaiser legjobb barátja lett, egy kis leányka érke­zett Csabára, kezében természetesen a mai kor műveltségének ós szépérzékének esz­közével : akodakkal. A leányka most volt először az Alföldön ós igy alaposan meg akart ismerni egy „nagy falut", ami­lyen Csaba is. Célját elérendő, atyjával ko­csira ült s alig hajtottak a főtérről a má­sodik mellékutcába, hangosan felkacagott: — No nézd csak apa, itt a házakra szalmakalapot tesznek. Ugyan miért? Vájjon ilyen érdekes-e a házak belseje is ? Ezzel leszállt a kocsiról s bement az udvarra. Itt uj meglepetés érte. Hatalmas — dombot pillantott meg, amelyen egy kakas büszkélkedett tyúkja val. A leányka felnyitotta kodakját s megörökí­tette az idilt. Mikor pedig ez is már, a dombhoz közeledett, finom illat csapta meg fituskáját a további szemlétől, de a másik pillanatban már személyesen visszafordult s odaszólt a házigazdának : — Bácsi, hát ezt a dombot miért nem borítják le — szalmakalappali'... ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára enyhe, száraz időt jelez. — Tanácsülés Csabán A csabai elöl­járóság pénteken délután tartotta meg e heti rendes ülését Kovács Sz. Ádám biró elnöklósóvel. Az elöljáróság elhatározta, hogy a törvényhatóságnak a szakesküdti állásokra vonatkozó hatá­rozatát megfelebbzzi s felebbezóssel él a Ja ncsók-ügyben hozott határozat el­len is. Felhívta a tanács a mérnököt ós az intézőt, hogy a téli fa, koksz és szón­szükséglet ellátására már most hirdes­sék meg a pályázatot. Végül a rendőr­legénység ruhaszükségletének szállítá­sával T i m á r Endrét, a csizmaszük­sóglet szállításával D u r a i Pált és a eipők szállításival B a r t a Antalt bizta meg az elöljáróság. — A „Békáscsabai takarékpénztár egye­sület" hetibetót-üzletága A takarékpénz­tár egyesület üzletágai közé felvett heti-betétekre vonatkozólag megfelelő számú bejelentés tétetvén, a befizetések május 5., 6., 7., 8 ós 9-ón meg fognak kezdődni. Uj belépéseket a takarékpénz­tár egyesület addig ós azután is bár­mikor elfogad ós az 5 éves gyűjtési ciklus akármikor megkezdhető. A taka­rékosságot ós tőkék képzését előmoz­dítandó, a takarékpénztár egyesület a heti-betéteket a legmagasabb kamatláb­bal, további intézkedésig 5%-kal, fogja kamatoztatni ós a 10%-os tőkekamat­adót a takarékpénztár egyesület külön a sajátjából fizeti. Hivatalnokoknak, kereskedőknek, iparosoknak ós szülők­nek általában ezen tőkegyüjtési módozat nagyon ajánlható. — Az uj számvevöséyi főnök. A gyulai pénzügyigazgatóság mellé kiren­delt számvevőségnek uj főnöke, T h u r y Mihály, a mult napokban érkezett meg Gyulára s foglalta el hivatalát. Thury rokonszenves, megnyerő egyéniség, akit régi állomáshelyén, Nagybecskerekeu is szerettek. A számvevőség kiváló fő­nököt nyert benne. — Az első felolvasó-délután. Ma tartja a csabai jótékony nőegylet első böjti, felolvasó-délutánját, amely iránt szóles körökben nagy az érdeklődós. Jóté­kony asszonyaink a tiszte jövedelmet szegény iskolás gyermekek felruházá­sára fordítják s ez a nemes cél is meg­érdemli, hogy érdeklődjünk e délutánok iránt. Az első napnak programmja ez : Felolvas dr. Nóvák Rózsi úrhölgy. Popp W.: Le reveil des fleurs. Vio­lettes. Gordonkán játsza Rákossy T., zongorán kiséri Irsa Ferenc. Mono­lóg, elmondja Petrovszki Erzsike. Gounod : Ave Maria, Dankó : Lemondás. Énekli Kovács Margit, zongorán ki­séri dr. Kociszky Iván. Rapszódia. Zongorán előadja L ö f f 1 e r László. A belépti-díj 60 fillér s a nőegylet la­punk utján is szíves pártfogást kór a közönségtől. — Békéscsaba-városi takarékpénztár egyesület, az általa egy évtizeden át kul­tivált hetibetét egy uj, harmadik cyklusát nyitja meg a hót folyamán. Az e téren nyert tapasztalatait a modern igények­nek megfelelően a hetibetevők kényel­mére és anyagi előnyének előmozdítá­sára fogja érvényesíteni. A hetibetétek kamatait ezidőszerint 5%-ban állapítja meg s a késedelmi fillérek — melyek eddig is a hetibetevők tulajdonát képezték - a hetibetevők kényelmét célozva, az eddigieknél nagyobb idő­közben válnak esedékessé. A fentneve­zett intézet által évekkel ezelőtt nyitott cyklus ez óv október havának végével jár le, amikor is, mintegy 250,000 kor. kifizetése válik esedékessé. A hetibe­tevők sürgető óhajának engedve, de a hetibetét jegyzése alkalmával tett Ígérete beváltása céljából is az igazgatóság még ez év folyamán uj részvényeket szándé­kozik kibocsátani, amikor is a lejárt hetibetót-cyklus jegyzőinek alkalmat nyújt a részvények jegyzésére. — Egy érdekes képviselőtestület. A mezőberónyi községi orvosok dijazása eleddig a lehető legsilányabb volt. Az orvosok azonban hiába kértek fizetés­felemelést a községtől. Végre is a me­gyéhez fordultak, amelynek törvényha­tósági közgyűlése kimondotta, hogy az orvosok fizetését fel kell emelni. Ezt a határozatot megfelebbezte a község a miniszterhez, de ez a fórum is hozzá­járult ahhoz. Most aztán a képviselő­testület kimondotta, hogy a miniszteri döntést sem veszi tudomásul s a törvényhatósági határozatnak nem tesz eleget. Igy most már hivatalból fogja felemelni az alispán a berónyi orvosok fizetését. — Ne kapjanak napidijat! . . . Ezt a bölcs propozitiot egy megyei ország­gyűlési képviselő tette 03 azokra az or­szággyűlési képviselőkre vonatkoztatta, akik megbízatásukat apró, de jól jöve­delmező szívességekre használják s mi­nél ritkábban vesznek részt a képviselő­ház ülésein. Ez a képviselő az orosházai kerületnek népszerű követe Veres József volt. Ő kívánja azt, hogy a kép­viselők az üléseken való megjelenés szerint napidijat kapjanak. Veres metó­dusa figyelmet érdemel, mert bizonyos­nak tartjuk, hogy ha abból rendszer válnék igen sok képviselő nem a sem­mitevés s a 1 v us c on d uc tu s á t látná a megbízólevélben. A tisztelt Ház ülés­terme nem csaa akkor telnék meg, ami­kor meg-, vagy leszavazni kell valamit, hanem a komoly munkálkodás idején is, — Fényes lakodalom. Rendkivül fé­nyes lakodalom volt vasárnap, 22-ón Csabán. Dr. Hollánder Lipót budapesti ügyvéd vezette oltárhoz F á y írónkét, dr. Fáy Samu ügyvédnek egyetlen leá­nyát. Hogy a csabai társadalomnak milyen kedves és általános rokonszenv­nek örvendő tagja a Fáy-család, mu­tatja nemcsak a városunkból ós idegen­ből összesereglett vendégek nagy száma, hanem az érdeklődőknek az az áradata is, amely az utcákat és a templomot ellepte. Délután fél 5 órakor indult meg a magánfogatoknak igazán impozás sora a fényes nászközönsóggel zsúfolásig megtelt templomba. Este a Vigadóban pompás vacsora volt. Az Ízléssel díszí­tett patkó-alaku asztal körül mintegy száz vendég ünnepelte az ifjú párt: a Fáy- ós Hollander-család nagy rokon­sága s a két család jóbarátai, köztük nem egy országos nevü ügyvéd ós iró. Elragadó volt a bájos menyasszony, ifjú barátnői csoportjától körülvéve. A vacsora folyamán több ügyes felkö­szöntő hangzott el. Különösen elragadta a társaságot dr. Bácskai Albert fővárosi ügyvédnek s ismert nevü irónak rend­kivül szellemes toasztja és dr. Rózsa ügyvéd ötletes felköszöntője. Vacsora után festői csoportokba verődött a tár­saság, ragyogó toalettü hölgyek suhan­tak keresztül-kasul a nagy termen és a szeretetreméltóságban kifogyhatatlan háziasszony ós házigazda boldogan osz­totta meg figyelmét vidám vendégei között. Hogy a fény mennyire együtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom