Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám
1908-06-25 / 51. szám
Békéscsaba, 1908. junius 7 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 A méltóságos ós kegyelmes kultuszgróf fejtetőre állított határozata hozzájárult ahhoz, hogy az ispán ur elcsapja a kifogástalan tanítónőt, aki junius hó 17-én vált meg állásától. Igy a miniszter hozzájárult ahhoz is, hogy Hauser Máriának szájából a jeles ispán kivegye a kenyeret. De vájjon gondoskodni fog-e arról, hogy Hauser Mária uj állást kapjon ? Hogyne gondoskodnék ! ? Hisz ő a patrónusa a tanügy közkatonáinak. De azért mi nem kérnénk ebből a jóindulatból. Hauser Mária különben a visszatartott dijért pört inditott dr M a r g ó c s y Miklós csabai ügyvéd utján az uradalom ellen. A pör tárgyalása julius 1-ső napján lesz. Meglopott csabai földbirtokos. Nyájas idegen. A zsebtolvajlásnak egészen uj ós eredeti módszerével dolgozott hétfőn éjjel egy ismeretlen tettes, aki a Budapestről Békéscsabára érkező hajnali személyvonaton megkönnyített egy békéscsabai földbirtokost. Elég hosszú idő óta most veszünk csak hirt ujabb zsebtolvajlásról, melyet a vonatban követtek el. Pedig a Budapest—Csaba-Arad közötti vonatok csak ugy hemzsegtek ezelőtt a sipistáktól és zsebtolvajoktól, kik különben egyaránt veszedelmes lények. Az utazó-sipisták garázdálkodásainak fejezetéből egy békésmegyei vonatkozású esetet is elmondunk : K o 1 o z s y Endre mezőberényi főjegyzőnek nemrég dolga akadt Budapesten s a délelőtti személyvonattal utazott a fővárosba. Alighogy beszállt, három előkelő külsejű ur ült a fülkéjébe s bizalmas csevegés közben azt ajánlották neki, hogy játszón velük valami pénzes kártyajátékot. Kolozsinak azonban elve az, hogy ismeretlen egyénekkel nem kártyázik a vonaton s igy viszautasitotta a „szivesen fölajánlott szórakoztatást is". A derék idegenek azonban nem tágítottak s most már egyesült erővel igyekeztek rávenni Kolozsyt a kártyajátékra. Kolozsy csakhogy a sok zaklatástól meneküljön, kiment a fülkéből, de az idegenek nyomon követték. Ez a különös buzgalom feltűnt a főjegyzőnek, aki sejteni kezdte, hogy sipisták közé került. Föltevéséről azonban bizonyságot akart szerezni s elhatározta, hogy játszani fog, ámde csak addig, mig a sipisták „beugrasztó"-metodusukkal előkészítik a talajt az ő kifosztására. Ez a metódus abból áll, hogy a kifosztandó „pasast" eleintén nyerni hagyják, hogy lépre menjen. Mikor aztán elvakult a nagy szerencsétől és nagyobb összegeket kockáztat — irgalmatlanul kifosztják. A laposi kitérőnél hozzáültek Kolozsyék a játékhoz. Minden ugy történt, amint előre látta. A sipisták kikérdezték, hogy hová megy, meddig utazik s Szolnokig nyerni hagyták, bizván abban a reményben, hogy az ut hátralevő része alatt majdcsak ki tudják fosztani. Igen ám, de több esze volt Kolozsynak. A szolnoki állomáson odaintett egy hordárt, átadta bőröndjét s előkeíő nyugalommal, zsebében pedig 200 koronával leszállott a kocsiból. A sipisták természetesen nagyot bámultak s bizonyára nem áldották Kolozsyt. A mezőberényi főjegyzőnél sokkal kellemetlenebb kalandja volt ifj. K oc i s z k y Mihály csabai földbirtokosnak. Kociszky hétfőn éjjel Budapestről Békéscsabára utazott s mert el volt fáradva, arra kérte a kalauzt, hogy egy oly fülkét adjon neki, amelyben aludni lehet. A kalauz teljesítette is ezt a kívánságot s j Kociszkyt egy nagy fülkébe vezette, j ahol egy ur boldogan hortyogott már 3zegre akasztott kabátja alatt. Kociszky aem gondolkozott sokáig. Levetette a kabátját s végigdalt ő is az ülőpárnákon. Békésföldvár körül fölébresztette Kociszkyt a kalauz. Ekkor már nem volt a fülkében a másik utas, de a Kociszky kabátja is eltűnt azzal a 300 koronával együtt, mely a zsebében volt. Kociszky azonban vigasztalhatta magát izzal, hogy az útitárs ott hagyta a maga iires ós hasznavehetetlen kabátját. A leleményes utast most keresi a rendőrség. Színészet a megyében. — Színházi levél. — A megyebeli községek szinészeti szempontból különböző szinikerületekbe tannak beosztva. Gyula, mint a megye székhelye, a Gyula-nagyváradi kerületbe ;artozik s eddig a gyulai nyári színkörben mindig a nagyváradi színtársulat játszott. A jövőre azonban ez a beosztás aligha meg nem változik, mert Nagyvárad a téli színházon kivül nyári színkört is épittett s igy a nagyváradi színtársulatnak ott lesz állandó nyári állomása is. Jó előre gondoskodni kellene tehát arról, hogy a vármegye, illetve egyelőre Gyula város szinészeti ügyeiben beálló eme változás folytán a szinészeti igényeknek a jövendőben való kielégítése olyan megoldást nyerjen, amely leginkább alkalmas arra, hogy a színházlátogatás iránti kedvet növelje s ezáltal közvetve a kulturális fejlődést előmozdítsa. Eddigelé Gyulán, mióta a nyári színkör felépült, állandóan elsőrendű vidéki társulatok működtek, ami a gyulai színházba járó közönség müizlését meglehetősen kifejlesztette. Most pedig, ha a nagyváradi színtársulat nem jön Gyulára, esetleg kisebb, másodrendű társulatokkal lesz kénytelen megelégedni, ami visszafejlődést jelentene, de kőzve.ve érintené a vidéki községeket is, ahonnan a gyulai szini évad idején az ujabb darabok előadásaira többen be szoktak jönni Gyulára. Ezért elsősorban Gyula városnak, de a fentebbiek szerint érdekelt községeknek is szinügyi bizottságaik révén már most gondoskodniok kell arról, hogy ha Erdélyi Miklós, ez idő szerinti nagyváradi színigazgató társulata, amint hallatszik, tényleg nem jönne Gyulára, hogy akkor Gyula esetleg társulva Orosházával, ahol szintén tfan nyári színkör, egy más szinikerületbe osztassák be és pedig olyanba, amelynek téli állomásán hasonlóképpen elsőrangú társulat működik. Ebben a tekintetben esetleg Békéscsaba is csatlakozhatna a mozgalomhoz s igen életrevaló dolog lenne, ha Békéscsaba ahelyett, hogy 60.000 korona költséggel átalakíttatja a mostani téli színházat, 20 - 80.000 korona költséggel építtetne egy megfelelő nagyságú nyári színkört. Ez esetben Gyula és Békéscsaba képeznének együtt egy hatalmas nyári állomást, amelyre bármely elsőrangú társulat szivesen pályáznék s eképpen a kulturális cél is legjobban lenne elérve. Az érdekelt városok, illetve községek szinügyi bizottságain tehát a sor, hogy szinészeti ügyeiket tárgyalva, annak a legalkalmasabb s legkielégitőbb módon való ellátásáról gondoskodjanak. Természetesen, hogy ezt tehessék, illetve hogy egyáltalán tárgyalhassanak, annak elsősorban az az előfeltétele, ho°:y a szinügyi bizottságokat össze is hívják s a megbeszélendőket eléje terjesszék. A szinügyi bizottságok összehívása nem tudom mindenütt olyan nehezen megy-e, de Gyulán már emberemlékezet óta nem volt bizottsági ülés, pedig hát ok volna rá elég. * A mi a s z i n i-ó 1 e t e t illeti, ez most Gyulán összpontosul. Itt játszik ugyanis Erdélyi Miklós, nagyváradi színigazgatónak á társulata már junius eleje óta s julius hó közepéig fog eltartani a nyári évad. Elsőrangú társulat s a repertoirja csupa újdonságokból áll. Az egyes előadások összevágók ós kifogástalanok. Mégis mintha a vezetőségben volna valamelyes hiba, jobban mondva lanyhaság, s ennok tulajdonitható, hogy a közönség — kü önösen az első héten — olyan közönynyel fogadta a társulatot s nem érdeklődött az előadások iránt, ugy hogy a helyzet már-már tarthatatlanná kezdett válni a társulatra nézve. Ujabban azonban a publikum kezd felmelegedni (ami ugyan érthető is ebben a hőségben Szerk.) s különösen az újdonságokat, mint a minők voltak eddig a „Varázskeringő", „Rab Mátyás", „Tündérszerelem", „Kerülő ul" stb. telt, sőt zsúfolt házak nézték végig. Ez különben főképpen annak tulajdonitható, hogy lassanként kezdi a közönség megismerni a társulat kiváló erőit s igy aztán biztosítva látván magát abban a tekintetben, hogy a színházban műélvezetben le3z része, lassanként mindjobban ós jobban kedvet kap a színházba járáshoz. Tartózkodását a gyulai közönségnek nem lehet rossz néven venni, mert bizony a mult években is sok rossz előadást kellett vógigizzadnia, anélkül, hogy bárminemű műélvezetben is lett volna része. Most annál inkább nem vehető ez rossz néven, mert egy teljesen újonnan szervezett társulattal s uj igazgatóval áll szemközt, akinek vezető képessége, a közönséggel szembeni magatartása ínég nincs kipróbálva és itt-ott merülnek fel ellene panaszok, különösen a modora ellen, ami azonban nem jelenti azt, hogy a társulata jó ne legyen. Sőt ellenkezőleg, az ez idő szerint Gyulán működő sáintársulat kitűnő és kiválóbbnál kiválóbb tagokból áll. (-88 -6.) ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás továbbra is meleg időt jelez, zivatarokkal. — A főispán látogatásai. Dőry Pál, vármegyénk főispánja, hétfőn kezdte meg már régebben tervezett körútját. Hétfőn délelőtt Békéscsabára érkezett, ahol az állomáson Seiler Elek főszolgabíró, K o r o s y László főjegyző, Kovács Sz. Ádám biró ós az elöljáróság várta Dőryt, aki délelőtt a főszolgabiróságot, délután pedig a községet vizsgálta meg s mindent rendben talált. Kevéssel 11 óra után levizitelt a főispán az egyházak vezetőinél s egy-két családnál is, de az idő rövidsége miatt nem tehetett mindenütt látogatást. Megtekintette a főispán a villanytelepet, közkórházat ós szegényházat is. Este visszautazott Gyulára s kedden reggel kilenc órakor már Orosházán volt, ahol B e rt h ó t y dr. főszolgabíróval élükön, a község vezetői és az elöljáróság várakoztak a pályaudvaron Dőryre. A főispán itt is hivatalos vizsgálatot tartott s este tovább utazott Szarvas felé. Oda V 29 órakor érkezett meg a főispán, akit gróf Bolza Pál látott vendégül. A község vezetői és a főszolgabíró itt is üdvözölték a pályaudvaron Dőryt, aki a hivatalok megvizsgálása után hazautazott Gyultára. A főispánt Ambrus Sándor alispán ós dr. Nóvák Kamill főispáni titkár kisérték. Ambrus alispán Szarvason maradt, hogy a községi ügykezelést megvizsgálja. — A belügyminiszter Bókésmegyéhez. A községek, habár több izben figyelmeztették arra, hogy az általuk kiállított illetőségi, vagy szegénységi bizonyítványokban ne tegyenek kijelentést az állampolgárságra, mégis használnak oly szövegű űrlapokat, melyeknek egyik pontja az állampolgárságnak kétséges, vagy más esetben kétségtelen voltát mondja ki. Andrássy belügyminiszter most rendeletet intézett a törvényhatóságokhoz s igy Békésmegyóhez is, hogy a községek tartózkodjanak a jövőben ily szövegű nyomtatványok használatától és bizonyítványaikban kizárólag az illetőség kérdésére szorítkozzanak. — Idegen mérnökök Békéscsabán. Irtuk már, hogy a csabai öntözött rét megtekintése céljából egy idegen, műszaki férfiakból álló társaság érkezik Békéscsabára. Ennek a társaságnak cseh mérnökök lesznek a tagjai, akik a prágai műegyetem tanáraival együtt folyó hó 26-án érkeznek Békéscsabára. A külföldi vendégeket Békéscsabán Áchim Gusztáv főmérnök és Vilim István fogják kalauzolni. — Eljegyzés. Dr. L i n d e r Károly csabai ügyvéd tegnap tartotta eljegyzését N o v á k y Bertalan szegedi főgimn. rajztanár I d u s k a leányával. — Távozó községi mérnök Békés község mérnökét, Biró Sándort, Kolozsvár város főispánja az elmúlt héten 3000 korona törzsfizetéssel, 540 korona lakáspénzzel és nyugdíjjogosultsággal Kolozsvár szabad királyi város mérnökévé nevezte ki. Biró Sándor derék, szorgalmas tisztviselője volt Békés községnek s távozását mindenki fájlalja. A magunk részéről csak örvendünk azon, hogy egy olyan nagyképzettségü, fiatal tehetség, mint Biró Sándor is, az érvényesülésnek szélesebb terére talált. — Egyháztanácsi ülés Orosházán. Az orosházai evangelikus egyházközség képviselőtestülete szombaton népes ülést tartott Az ülés egyik legfontosabb tárgya volt a julius 1-én Tótkomlóson tartandó esperessógi gyűlésre kiküldött tagok választása. A megejtett szavazás utján megbízattak: Csmela András, Mecséri Lajos, K: Horváth Mihály, Szász József, Tobak István ós Kvanka Mihály. Hivatalból részt vesznek az egyházközség lelkészei ós felügyelője. Az elnökség három egyházkerületi szabályrendelet-javaslatot terjesztett ezután a képviselőtestület elé ; nevezetesen a tisztviselők hatásköréről, a lelkészválasztásról, melyek az eddigi szabályrendeletek némely hiányos pontjait kívánják javítani, illetőleg pótolni. Szűkebb körben az iskolaszók már megtette rájok észrevételeit s ezeket a közgyűlés is elfogadta s a javaslatokat általános tárgyalás alá bocsáthatóknak jelentette ki. Kiscsákónak anyaegyházzá való fejlesztésére megteszik az előkészületeket. — Közgyűlés a kerületi pénztárban. A gyulai kerületi pénztár közgyűlést tartott, melyen a kevés számmal megjelent kiküldöttek az előterjesztett zárszámadásokat jóváhagyták. Ezen közgyűlés megválasztotta az Országos Munkásbetegsegélyző- és Balesel biztosító pénztár közgyűlésének kiküldötteit. A munkaadók közül Weisz Mór ós Gróh György; a munkások részéről Dundler Károly és Kovács Antal választattak meg. Póttagok lettek: Rosenthal Ignác, Vleskó János, Diószeghi Sándor, továbbá Király Endre, Ábrahám János és Kukla Pál. — A békési iktató ügye. Vármegyénk közigazgatásának legutóbbi ülésén sok szó esett Szathmáry Kálmán békési községi iktató bűnügyéről. A közigazgatási bizottság ugy találta, hogy itt súlyosabb beszámítás alá eső dologról van szó, de mielőtt a felfüggesztés kérdésében határozott volna, utasította a főbírót, hogy az ügy érdemi részét illetőleg is tegyen kimerítő jelentést. P o p o v i c s Szilveszter, a békési járás főszolgabirája, most tett eleget ennek az utasításnak s igy már a legközelebbi bizottsági ülés újból szőnyegre hozza Szathmáry ügyét. — A Nőegylet választmányi ülése. A csabai Nőegylet választmánya a folyó ügyek elintézésére szombaton délután 3 órakor a főgimnázium tornacsarnokában, mert a felsőbb leányiskolában építkezés folyik, ülést tart, mely ülésre a tagok ez uton is meghivatnak. — Uj községi orvosok. Orosháza község tudvalevőleg egy ll-ik ós Ill-ik községorvosi állást is szervezett. Erre a két uj orvosi állásra meghirdették a pályázatot, melyre a következők nyújtották be irataikat: dr. Csermák Béla kolozsvári kórházi segédorvos, dr. Vitéz Lajos vármegyei közkórházi segédorvos, dr. R ó t h Sándor széplaki körorvos és dr. S c h e i n e r Miksa. Ez utóbbinak azonban még nincs meg a szükséges egy évi gyakorlata. A pályázók közül Csermák ós Vitéz Lajos dr. választattak meg. — Teljes vasárnapi munkaszünet Békéscsabán. A teljes vasárnapi munkaszünet érdekében már régóta folyik az akció Békéscsabán. Az önálló kereskedők vasárnap is értekezletet tartottak e tárgyban F i s c h e r Salamon elnöklése mellett. R e i s z Hermann és F r i e d Lipót szólottak a munkaszünet mellett, mig az órtekezőknek egy része szembehelyezkedett azzal. A vasárnapi munkaszünet kérdésében az alkalmazottak és főnökök között nincs lényeges eltérés. Az ügy elintézése céljából egy közös bizottság küldetett ki, amely tegnap este ért kezett is már. — A szarvasi képviselőtestület közgyűlése. Rendkívüli közgyűlést tartott az elmúlt napokban Szarvas képviselőtestülete. A római kath. templomoknak sokat vitatott ügyét is rendezte ez a közgyűlés. A telekkönyvek szentesítésekor ugyanis az egész piacteret a templomokkal együtt a szarvasi regále közbirtokosság tulajdonául vették föl és köztudomás szerint a park állandóan a polgárok sótahelyóül szolgált. Később a plébánia javára telekkönyvezték azt el. Ezt most törlési perrel határozta megtámadni a közgyülós Hozzájárult a képviselőtestület az „Arpád'-szálló bórlőjenek azon kívánságához is, hogy a vendéglőt RenglovicsJános komáromi lakosnak adhassa át, miután ő eltávozik Szarvasról. — Egy asszony kalváriája. Évekkel ezelőtt Romániába vándorolt ki S z t á n Zsigmond szarvasi illetőségű gépész családjával együtt. Sztán egy nagy cukorgyárban kapott alkalmazást s tizenhét esztendeig gyűjtötték a vagyont. Ekkor kitört a véres emlékezetű parasztlázadás s az elvakult parasztok beledobták Sztánt és fiait az égő háznak zsarátnokai közé, ahol halálukat lelték. Az asszony megmenekült s a lázadás elfojtása után ogyideig férjének volt gazdájánál éldegélt, de később hazavágyott. Sztánné hétfőn délután érkezett meg Aradról Csabára. Itt elfogyott a pénze s a rendőrség küldte tovább illetőségi helyére, Mezőtúrra. — Névteien levelek. Az ismeretlenség ködében rejtőzködő gazemberek Gyulán szabadultak most a családokra. A legelőkelőbb családfők és úrnők ugyanis egy hót óta sűrű időközökben névtelen leveleket kapnak, amelyben arról értesítik a címzetteket, hogy hitestársuk ezzel, vagy azzal a szinészszel, illetve színésznővel megcsalja őket. E hitvány kodás sok családnak megkeseríti az életét annyival is inkább, mert a névtelen rágalmazó is jól tudja, hogy bűnösen hazudik. Több ilyen névtelen levél a rendő:sóg kezeibe került s most nyomozzák is az irót, akit méltó büntetéssel sújtanak.