Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-06-21 / 50. szám

Békéscsaba, 1908 junius 293. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY pontra adott válaszában ugyanis nemcsak azt mondja, hogy a készpénzfizetések fölvételét tartja szükségesnek, hanem azt is, hogy Ausztriával könnyű lesz a megállapodás, mert Ausztria fizetési mérlege aktiv és azért Ausztria a készpénzfizetéstől csak a magyar paszszivitásra való tekintettel idegenkedett, nehogy ez megrontsa az ő pénzértékük reális és effektiv voltába vetett hitet. Ez azt jelenti, hogy különválásunk esetén Ausztria készpénzfizető volta toronymagasságba fog fölemelkedni Ausztria financiáinak ma közkeletű mérlegelése fölé, a miénk pedig alá fog hanyatlani egy erősen passziv állam színvonalára, amelyet eddig csak az osztrák gazdagság leplezett. Kétségkívül túlzás ez is. Ki kell emelni még Jellinek Henrik véleményét is, amely bár nem par exellánsz bankemberré, kétségkívül gazdasági életünk egyik legalaposabb és éleslátású ismerőjének nézete. Jellinek határozottan az önálló bank hive és a pénzérték föntartására más piacokon bevált eszközöket ajánl. A kamatlábpolitika mellett a francia jegybank arany prémium politikáját akarja adoptálni. A D. M. K. E. zászlóbontása Békésmegyében A közeljövőben megalakul a hazafias kulturintézet békésmegyei fiókja s megkezdi vármegyénkben is áldásos működését. Migyarorszíg kulturintézeteinek sorában ma már kétségtelenül első helyet foglal el a Dálmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület, amely működésének szinteráül a Délvidék tiz vármegyéjét, köztük Békésvármegyét is választotta. És kétségtelen az is, hogy a DMKE. a hasonló kultúrintézmények között eddig az elérhető legszebb sikereket aratta. Amely siker abban találja magyarázatát, hogy a DMKE életre való tervek megvalósítását vette gazdag programjának minden egyes pontjába. Igy pl. mig az EMKE hatalmas vagyonával eddig egyesek személyi kultuszának nagyranevelásén kivül csup'm egy-két turista-telep létesítésében merült ki, addig a DMKE alig öt éves fennállása alatt számos nevelő-intózet9t, iparpártoló intézményt alkotott a Délvidék számos városában, amely intézmények mindenike egy-egy erő* vára Magyarországnak Könyvtárakat létesít, adományoz, a nemzetiségek lakta vidékek magyarságának apostolait jutalmazza, szegénysorsu, arra érdemes tanulókat taníttat ingyenesen s egy hatalmas kulturintézetnek rendelkezésére álló minden eszközével megbecsülhetetlen tevékenységet fejt ki a magyarosítás terén. Hogy a D. M. K. E. tökéletesen betöltse programját, most osztálytitkárságot szervezett Békés negyében s megkezdte a fiók szervezésének munkálatait. Mert tény az, hogy a D. M. K. E. csak ott folytathat siiteras működést, ahol áldásos tevékenységében a fiókszervezet támogatja. A békésmegyei fiók szervezésének munkálatai már odáig haladtak, hogy a megalakálás rövid egykét hét kérdése. A DMKE eddigi sikereit tekintve, semmiféle kétség aziránt, hogy a békésmegyei fiók megalakulása után vármegyénkben is olyan sikereket arat, mint a Délvidéknek azon városaiban, ahol ilyen fiókok már működnek. Da garanciát fog nyújtani maga a program, amelyet az alakuló közgyűlésen fog kifejteni a központ. A magyarság és kultura terjesztésének s fejlesztésének szent ügye édes mindnyájunknak legfőbb kötelessége lévén, e kötelességnek teljesítése alól bizonyára nem fog kitérni vármegyénk hazafias polgársága sem. Itt megjegyezzük még, máris tanújelét adta az áldozatkészségének. Csabának két értékes és gazdag könyvtárat adományozott, amelyek egyikét a gazdakör, másikát pedig az erzébathelyi Népkör kapta. Amint a fiók megalakult, hasonló könyvtárakat a megye többi helységeiben is oszt ki a D. M K. E. Legközelebb megvalósítandó programpontjai pedig: Csabán egy nevelő és tápintézet felállítása, a Rudolf-főgimnázium alumneuma szegénysorsu. tanulóinak támogatása, amelyhez hasonló segélyezésben fogja részesíteni a megye egyéb középiskoláinak szegénysorsu tanulóit is. Ez áldozatkész ós nemes törekvésben bizonyára a vármegyének minden polgára lelkesedéssel fogja támogatni a D. M. K. E-t. A D. M. K E. békesmegyei fiókjának osztálytitkárságát Békéscsabán álli totta fel, hol is Palatínus József osztálytitkár (Pő-út 1851 sz.) az érdeklődőknek az egyesület minden ügyében fel világosítást nyújt. A fiók alakuló gyűléséről annakidején kiradással leszünk. A békésmegyei fiókot szervezö-bizottság egyébként a következő felhívást bocsájtotta ki : „Dólma^yarországon, hazánk e leggazdagabb és legnépesebb területén, az idegen törekvések évről-évre tért hódítanak. A külföldről szitott izgatás mindinkább előre tör és a magyar befolyása a magyarság nemtörődömsége folytán háttérbe szorul. Az idegen áramlatot segiti minden : a templomuk, a felekzeti iskolájuk, a pénziniézeteik és a rokonnyelvü külföld. Ellenben a magyarságnak Délmagyarországon eddig semmifóla segisége nem volt. Most magyarságunknak, nemzeti kultúránknak uj társadalmi erőssége, vára épült Délmagyaországon is, hogy e gazdag búzatermő földet, e kalászos rónaságot, az ország e legdúsabb területét megmentse a magyasságnak. Szegeden, 1903. évi december hó 8-án országos részvétel mellett megalakult a Délmagyarországi Magyar Közmüvelőési Egyesület és céljául tűzte ki, hogy kitartással előre haladjon a magy. r kultura terjesztésének utján, mert a nemzeti gondolat és a nemzeti aspiráció immár nem állhat meg annál a pontnál, a mely a magyarság öntudatát folytonfolyvást ébren tartja, hanem kell, hogy hathatósan és eredményesen működjék abban az irányban is, hogy a barátságos és a magyarság iránt szimpatikus idegen nyelvű népek a magyarosodás gondolatát megszeressék. A közművelődési egyesületnek működése kiterjed Arad, Bács-Bodrog, Békés, Csanád, Csongrád, Krassó-Szörény Temes, Torontál vármegyék területére ; célja pedig az, hogy a béke minden j eszközével, de a nagy eszméhez méltó minden erővel ápolja, fejlesse s erősítse Délmagyarországon a hazafias magyar szellemet, terjessze a magyar nyelv ismeretét. Az egyesület tagja lehet minden fedhetetlen jellemű férfi és nő, továbbá erkölcsi és jogi személy. Az egyeuü et tagjai: örökös, alapító, rendes és pátoló tagok. Örökös tagok mindazok, kik az egyesület alaptőkéjének gyarapításához egyszer s mindenkorra legalább ezer koronával járulnak. Ezen összeg tíz éven át évi 100 koronás részletekben is fizethető. Aki 1000 koronánál nagyobb öszszeggel lép be a kulturegyesületbe, annak befizetése, mint a D. M. K. E. javára tett alapítvány örökké az alapitványozó neve alatt kezeltetik és csakis a használat fordítható kulturális célra. Az alapítványt tevő éppen usy, mint az örökös tag, tagjává válik a D. M. K. E. igazgatóságnak. Az egyesület alapító tagjai azok, akik az egyesület alaptőkéjének gyarapítására legalább 200 koronával járulnak. Ezen összeg négy éven át évi 50 koronás részletekben is fizethető. Az örökös ós alapító tagsági díj, mint a kultúregyesület részére tett érintetlen alapítvány, az adományozó neve alatt őriztetik és csakis a kamata fordítható az egyesület céljaira. Az egyesület fiókjának rendes tagjai azok, kik évenkint 4 korona tagsági dijat fizetnek az egyesület pénztárába. A rendes tagok kötelezettsége aláírásuktól számítandó 5 évig áll fenn az egyesülettel szemben, beszámításával az egész évnek, melyben a belépés törtónt. A rendes tagok jogosítva vannak 50 korona tőkének az egyesület pénz tárába való befizetésével tagsági díjfizetési kötelezettségüket megváltani, mely esetbon életük fogytáig a kultúregyesület rendes tagjai maradnak. Pártoló tagok azok, kik bármely adománnyal segítik elő az egyesület célját. Az egyesület a legkisebb adományt is köszönettel fogadja ós azt hírlapokban és évkönyveiben nyilvánosan nyugtázza. A D. M. K. E részére minden pénzküldemény a Békéscsaba-városi Takarékpénztárba Békéscsabára, minden egyéb megkeresés vagy irisos nyilatkozat padig az egyesület békéscsabai cimére intézendő. A felhívási iv aláírásánál pontos ós teljes cím és névaláírást kérünk. Az alapszabályok rendelkezései szerint az alapítványt tevő és az örökös tagjává válik az egyesület igazgatóságának." — Rónay Jenő elnök, Kern Lajos dr, H e r c z e g Ferenc ós L á s z 1 ó Gyula, kir. tan. alelnökök, Gallo vich Jenő főtitkár. Öt napi elzárás egy gyűlésért. A csabai „Népegylet" ügyeiből. A csabai „paraszpárt" térfoglalását nagyon a lelkükön viselik azok, akiket a pártvezető legutóbb a maga körébe hozott, hogy támogassák szóval ós lélekzettel a parasztpárti mozgalmat, amíg azt csak támogatni lehet. Ezek az úgynevezett pótagy velők aztán túlontúl nagy lelkiismerettel rikoltozzák az elvek igazait. Népgyűlést tartanak, ahol csak lehet és „beszámolnak" erről is, arról is, amikor csak lehet. Ez óv tavaszán hosszas előkészülő dóst követőleg hirül adhatta a parasztpárt fiók-kolomposainak lelkes csapata, hogy Tótkomlóson népgyűlés lészen, a mely ki fogja mondani a tótkomlósi parasztpárt megalakulását is. A csabaiak több gazdasági vasúti kocsin vitették magukat Tótkomlósra, amelynek piacterén csakugyan össze is gyűlt 1—2000 ember s a felszólalók kívánságához képest kimondották a pártalakulást. Mindez nem lett volna baj, ha a fiók-koponyák nem tartották volna szükségesnek „be is számolni" erről a jelentős sikerről. Külön népgyűlés összehívását azonban ők is nevetségesnek tartották már s ezért csak a paraszt-párt irodájába hívták össze az embereket. A paraszt-párt irodája pedig a „Népegylet" volt helyiségében van. Ezt a helyiséget bezáratta már egy ízben a hatóság, de mint a „paraszt-párt központi irodáját" újból megnyitották azt. Ebbe a helyiségbe gyűjtötték össze az elvtársakat s április 20-án nagy volt ott a gerjedelem. Az asztal mellől László Arnold és Boros Brindus Mihály oktatgatták a népet, amely lelkesülten hallgatta mindazt a szép és a hely komolyságáhsz viszonyítva okos szót, amely Lászlóóknak ajkairól tovaszállt. László Arnold és Brindusz Mihály később rátértek a tótkomlósi népgyűlés ismertetésére is. Ekkor kocogtak arra D o broczky ósKrajcsó rendőrök, a kik megtudták, hogy miről van szó s a gyülésezők ellen, akiknek nem volt engedélyük, följelentést tettek. E följelentés alapján Seiler Elek főszolgabíró megindította a két felszólaló és a gyűlés 62 tagja ellen a kihágási eljárást. Pénteken délelőtt tartatott meg a tárgyalás ez ügyben, amely azzal végződött, hogy ugy László Arnoldot, mint Brindusz Mihályt 5 —5 napi elzárásra ítélte a főszolgabíró. László tagadta, hogy gyűlést tartottak volna. Brindus azonban bevallott mindent. A gyűlés 62 tagját felmentette a közigazgatási bíróság. Rejtélyes idegenek Csabán. Egy éjszakai látogatás története. Sipiszták, nem sipiszták ? Nincs községe Békósmegyónek, ahol annyi kétes exisztencia találna foglalkozást, mint Békéscsabán. Itt egymás kezébe adják a kilincset, hogy a sok ós ügyefogyott ember által fölzavart vízben kiki tetszése szerint halászhasson. A kávéházak hemzsegnek a sipistáktól, akik megkövetelik, hogy korrekt gentlemeneknek ismerje őket a köztudat, különben összefékomadtázzák az egész társadalmi előkelőséget és a ma uralkodó erkölcsi felfogást. Ha leszáll az est, valóságos bűnbarlanggá válik-ez a város. Még csak ekkor kezd igazán nyüzsögni a titokzatos élet, amelynek minden nyoma a büntetőtörvénykönyv paragrafusait sérti. Ilyen titokzatos eset törtónt szerdán éjjel is Békéscsabán. Éjféli tizenkét óra után beállított a „Fiume"-szállóba egy iparos külsejű ember. Kezében egy csomagot és egy kisebb kézi bőröndöt tartott. Az idegen a kávéházba jött be s miután jól körülnézte magát és megitta feketéjét, a pincértől egy nagyobb, kétágyas szobát kórt. A pincér felvezette őt a szobaasszony elé, aki egy kétágyas szobát engedett át az idegennek. Az idegen szemlét tartott a szobában, majd újra odafordult a pincérhez és azt mondta, hogy még két ágyra lenne szüksége ugyanebben a szobában, mert nemsokára barátai érkeznek. — Hol vannak a társai ? — kérdezte a pincér. — Még most el vannak foglalva, — felelte az idegen. Ezután magára maradt a jövevény s az idegenek könyvébe kereskedőnek Debrecenből irta be nevét. Tíz-tizenöt perccel később átöltözötten kijött a szobából. Előbb azonban a szobaasszonynak meghagyta, hogy a szekrénybe zárt csomagjához senki ne nyúljon, mert abban értékes és veszedelmes tárgy van. Azután becsukta az ajtót s magával vitte a kulcsot. A szálló személyzete elmondta az esetet Bartos János szállodásnak is, aki az idegen után küldte egyik pincérét. A jövevény egyenesen a „Korona"kávéházba ment s feketekávét rendelt magának, amelyet el is fogyasztott. Nem sokkal ezután a nyomába küldött pincér visszatérté Négy óra felé járt már az idő, a mikor az idegen is becsöngetett a szálló kapuján negyedmagával. Ahelyett azonban, hogy nyugovóra tértek volna, kifizették a szobát és kimentek a pályaudvarra, hogy az Arad felé induló hajnali vonattel elutazzanak. Az idegenek olyan benyomást keltettek, mintha betörők lettek volna. A csabai körülményekkel azonban nem lehettek valami fényesen megelógedve> mert hamar odébb állottak. Elvérzett operálás közben. Egy ifjú tragédiája. A boncoló és műtermek falai között nem egyszer történik tragédia. Az élet is csak egy hajszálon s az Isteni gondviseléstől függ, mert akit a mütő kése alá elaltatnak, sohsem tudja, vájjon az ébredés bekövetkezik-e ? Megdöbbentő szerencsétlenség történt a gyulai kórház sebészeti osztályán is, ahol egy csabai illetőségű fiatalember halálozott el a napokban. Ez a haláleset is egyike azon tragédiáknak, melyeket a sors könyvébe jegyez föl az egyedekről a gondviselés. A szomorú esetről ezt a tudósítást vettük: Kohn Ignác békéscsabai kereskedőnek 22 esztendős Miksa nevü, joghallgató fia már régebb időtől kezdve oly súlyos bajban szenvedett, amelyet csak operáczióval lehetett gyógyítani. Maga a betegség nem volt súlyosabb jellegű, sőt akkor sem kellett volna katasztrófától tartania a betegnek, ha egyáltalán nem folyamodik sebészhez, de a fiatalember csupa hiúságból is arra határozta el magát, hogy a bajától meg akar szabadulni. Ennek a hétnek elején föl is kereste dr. Kacvinszky Jánost, a megyei közkórház országos hírű és nagy tekintélyű mütőorvosát, aki megvizsgálta a beteget s konstatálta, hogy kisebb és veszélytelenebb operációval lehet a bajon segitteni. A fiatal Kóhn alá is vetette magát a műtétnek, mielőtt azonban elaltatták volna, azt közölte a főorvossal, hogy az ő véredényei rendellenes bőséggel véreznek, amit több izben tapasztalt, ha a testét megsértette. Ezért — bár csak a beteg aggodalmaskodá sának tulajdonították ezt a közlést az orvosok — Kacvinszky dr. minden előkészületet megtett arra nézve, hogy az esetleges vérzést osillapitani ós megszüntetni tudják. Minden előkészület azonban hiába, valónak bizonyult, mert alighogy az | operációhoz fogott Kacvinszky dr., oly I bő vérzés állott be, hogy azt sem köI téssel, sem csillapító szerrel megszüntetni nem tudták s a szerencsétlen ifju elvérzett. Tetemét nagy részvét mellett pénteken kisérték ki a csabai temetőbe. Egy gynlai szélhámos csalásai. Dégenfeld grófot csapta be. Körözik a csalót. Egy földink csalásáról érkezik ujr^ hír. Ez a derék földink Varga Mihály névre hallgat. Illetőségére nézve gyulai, foglalkozására nézve pedig csaló, aki