Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-06-11 / 47. szám

Békéscsaba, 1908 junius 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Hajók a Körösökön. A kijátszott terület. Biharmegye akciót indított. A Körösökön úszkáló vitorlások és gőzösök látványosságaira nem tarthatnak igényt mindazon törvényhatóságok, amelyeknek területét ezek a vizek átszelik. Most derült ki, hogy e területek között a nagyváradi részek egy picinyke árbocot sem fognak megpillantani. Erre a szomorú felfedezésre annak a férfiúnak kellett rájönnie, aki szinte élete céljául tűzte ki, hogy a Körösökre, ha törik, ha szakad-- hajókat varázsol. Ez a nagyratörö, kiváló képzettségű férfiú Pekanovics Imre, a SebesKörös vizszabályozó társulatnak főmérnöke. Pekanovics tegnap hatalmas irást küldött megyéjéhez arról, hogy a Körösök uj beruházásairól szóló javaslatban a kormány a Sebes-Körösre nem gondolt egy jottányit sem. Pekanovics Imre kimondja, hogy annyi agitálás, irás, beszéd sem hozta meg a várt eredményt, mert a Körösöket nem teszik hajózhatóvá addig a helyig, ameddig azokká lehetne tenni. Pekanovics Imre vaskos beadványa rendkívül érdekes világítást vet arra, hogy a Körös hajózási kérdésénél hogyan játszották ki Biharmegyót. Az uj vízi beruházásokról szóló törvényjavaslat elrendeli a munkálatokat a Körös kimélyitésére, hajózásra való alkalmausá tételére, de éppen Biharmegye határáig. Azontúl semmi sem történik. Az utolsó stáció a békésmegyei Körösladány község. Onnan vezetik a hajókat a Tisza felé. A munkálatokat Bökeny községben már meg is kezdték, az első hajózási csöveket már lerakták. A hajók a Körösen ennélfogva már ebben az évben megindulhatnak — de csakis Biharvármegye határán tul. Az a folyó, mely legtöbb joggal várhatta a fejlesztést: a Sebes-Körös nem kapott az államtól semmit, Pekanovics Imre szerint éppen a Sebes-Körös mellőzésével éri Biharmegyét és Nagyvárad város iparát és kereskedelmét nagy veszteség. Kiszámította, hogy hót millió koronával a Sebes-Köröst egészen Nagyváradig hajózhatóvá lehet tenni. Hogy mit jelent ez a mi kereskedelmünk fellendülésére, azt felesleges bővebben .ecsetelni. Pekanovics Imre azonban ezt is nagy részletességgel és gondossággal kifejti. Biharmegyóben igen sok bánya, gyár, ipartelep, nagy kereskedés van, a mely uj utakat, uj forgalmi vonalakat nyerne, ha a Köröst Nagyváradig építenék ki a hajók számára. Pekanovits Imre — mint Biharvármegye törvényhatóságának tagja — javaslatot tesz tehát, hogy a vármegye ebbe a negligálásba bele ne nyugodjék. A szomszédos érdekelt vármegyékkel és igy Békésvármegyével is együttesen alakítson a főispán monstre küldöttséget, vezesse ezt Darányi Ignác fölmiveléségyi miniszter elé és kérje a minisztert, hogy a Sabes-Köröst egészen Nagyváradig tegye hajózhatóvá. Ezzel szemben Pekanovits Imre nem elékszik meg. Más fontos dologra is rátereli a vármegye figyelmét. Most tervezik ugyanis a Tisza-Duna között építendő uj csatornát. Három terv merült fel: Budapest—Szolnok, Budapest— Coangrád és Budapest—Szeged között. Pekanovits Imre most felszólítja a vármegyét, követelje a Budapest —Csongrád között való összeköttetést, mert ez a Körösök torkolata mellett fekszik s igy közvetlen összeköttetést nyerünk a két folyóval. Természetesen, Biharvármegyére és Nagyváradra ennek csak akkor van jelentősége, ha előbb a Kéröst Nagyváradig is hajózhatóvá teszik. Fegyelmi egy főszolgabíró ellen. Megszüntették az eljárást. Békésmegyei história. Nagy dirrel-durral harangozták be a szociálisták Békésmegyében is az elmúlt évi október tizedikét. Ez a nap szociálista-ünnep volt, mert a látszat szerint az általános, titkos választói jognak derék harcosai nem látják kellőképpen kielégíttetnek a dologtalanság igényeit protestáns, katholikus és állami ünnepnapjainkkal s ezért külön ünnepeket is szoktak „gründolni". Ilyen volt ez az október tizedike is, amelynek azzal a ráfogással kölcsönöztek eredetiséget, hogy a parlament megnyitásának napján tüntetni kell az általános, titkos, egyenlő és községenkénti szavazati jog mellett. Békéscsabán különösen a parasztpárt vezetői támogatták a nemzetközi szociálistákat ebbeli törekvésükben s azt híresztelték, hogy olyan tüntetés lesz Békéscsabán, amilyent nem látott még a világ. Persze, a mérsékeltebb és higgadtabb elemek csak egy kilencvened részét hitték el a piramidális jóslásnak, de a gyöngébb idegzetűeknek megnyugtatására S e i 1 e r Elek főszolgabíró megerősíttette a csendőrséget s minden előkészületet megtett arra vonatkozólag, hogy az esetleges zavargásokat jóidején elfojtani tudják. Általános, feszült várakozás közben virradt reánk október tizedike. A harcias színezetű prófécia nem vált be, mert a parasztpárt embereit és kis csoportját csak elvétve láttuk el- és felvonulni az utcákon. A parasztpárt helyett azonban maga A c h i m L. András robogott be kocsijával a Vasut-utcán. Í-: lől a kocsis melleit egy piros lobogó csapkodta a levegőt A kocsiban ülők pedig lelkesen éljenezték az általánosan titkolt választói jogot. Igy értek el a Csirkepiac-térig, ahol egy kisebb csoport várta Áchim L. Andrást. A vérvörös-lobogós felvonulás hírét megvitték Seiler Elek főszolgabírónak is, aki elrendelte a lobogó lefoglalását. Ez meg is történt nyomban. Áchim L. András pedig táviratilag orvoslást kért Andrássy Gyula gróf belügyminisztertől s Seilert idegen ingó eltulajdonításával vádolta meg. Andrássy belügyminiszter leküldte a táviratot Ambrus Sándor alispánhoz, aki Seiler Elek ellen elrendelte a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot. Ez a vizsgálat most nyert befejezést s az egybegyűjtött adatok teljesen tisztázták a főszolgabírót. Ezen az alapon Ambrus Sándor alispán most megszüntette az egész eljárást s a megszüntető határozat indokolásában kifejti, hogy Seiler jogosan cselekedett, mikor a törvényre és az izgatott kedélyhangulatra való tekintettel az idegen színű zászlót bevonatta. Az alispán határozatát most közölték az érdekelt felekkel. Áchim L. András megfelebbezte azt a miniszterhez. Aratott a jég. 20.000 htldon nincs termés. Nagy károk Békésmegyében. Mintha az elemek erős hadjáratot indítottak volna gazdaosztályunk ellen, oly következetes ismétléssel látogatják meg Békésvármegye területét a csapások. A közelmúlt évi átlagos terméseredményekből kétségtelen megállapítást nyerhet az, hogy mig az ország többi részein csak helyenként s csak szórványosan maradt a termésmennyiség a közepesen alul, addig Békésvármegyében szinte pótolhatatlanoknak látszó csapásokat okozott a kedvezőtlen időjárás. Az egymás után következő rossz esztendők anyagi csődbe kergettek egy részét a gazdáknak. A termés még a bevetett magot sem adta vissza, nemhogy a megszokott hasznot tudta volna biztosítani. Igy aztán * mindinkább eladósodott a társadalom eleddig erős gerincét alkotó gazdaosztály s ebből a a szomorú anyagi helyzetből még a két év előtti nagy termés sem szabadíthatta ki. Most pedig, hogy a csapás teljes legyen, újból nagy elemi kár látogatta meg Békésvármegyét. Szombaton este ugyanis heves vihar kíséretében nagy, galambtojásnyi jég hullott vármegyénk déli részében és amerre elhaladt, a vej téseket tönkresilányitotta A viharfelhők Hódmezővásárhely felől jöttek Békésmegyének s az első lecsapás Csorvás I határában történt. Mintegy öt kilóméternyi szélességben vette át a határt a jég, amely Békésnek húzódott, majd pedig köralakban újra megfordult s visszafelé is pusztított. Legnagyobb a pusztítás Békéscsaba és Békés határában. Békéscsaba gazdái közül a soproniak, szentmiklósiak és gerendásiak szenvedtek a jégcsapástól leginkább. Ezen a pászmán alig maradt buza és tengeri. A hatalmas gabonatáblák termését mind letörte a jég. A buzakalászokat leszakította s az ezelőtt még csak egynehány nappal is több ezer koronát érő egy-egy búzatáblán a jégverés még 20—30 korona értékű termést sem hagyott. De nagy a pusztítás a szőlőkben is. Különösen szomorú következményekkel jár a jégverés a Trautsmandorfféle parcellák gazdáira, akik 8—10 holdnyi földjüknek terméséből ez évben már mitse kapnak. A Trautsmandorfi gazdálkodók tömegesen keresik fel a községházát, hogy bevallják súlyos károsodásukat. Békéscsaba határában 2—300 holdas tagokat is teljesen megsemmisített a jég, amely most már másodízben látogatta meg az idén vármegyénket. A jég mintegy 20.000 hold vetést aratott le Békésmegyében s ez a pusztítás annál súlyosabb, mert az elpusztult vetésnek több mint felerésze nem volt biztosítva. A jég oly erővel csapott le, hogy az ablakok több helyen bezuzódtak, a fák ágai letörtek, a facsemeték megsemmisültek. Sőt a csabai Nagyréten több szárnyasjószágot is agyonsújtott s a Weisz-féle tanyán egy borjut anynyira összevert, hogy az állat lerogyott. A jégverés Békéscsabán 10 percig tartott. Abderai történet. Amiről nem tud a hatóság Virágok a mocsárban. A békéscsabai hetipiacoknak meg van a maguk különlegessége. Ezek a hetipiacok nemcsak arról ismeretesek, hogy a madárpatkótól és szakadozott szélű, ócska, gyerekfej kötőtől kezdve mindent kirak ilyen alkalmak esetén a szláv leleményesség, hanem arról a kis sarokról is, amelyet ilyentájt csoportosan támasztgatnák meg a fiatal és szende leányzók. Ezek a fiatal és szende leányzók jobbadán két kezüknek munkájával keresték a kenyerüket eddig is. Most sem akarnak külömb sorba kerülni, csupán csak az a céljuk, hogy idegen helyen s fizetés ellenében robotolják egymásra a napokat ott, ahol a legtöbb bért kapják. Szerdán és szombaton színes képet nyújt ez a sarok. Úrnők és cselédért szaladgáló aszonyok vegyülnek a fiatal és szende leányzók soraiba s egymást szidván és szapulván, igyekeznek kiválasztani a kiállított és kínálkozó anyagnak legjavát. Mintegy 3—4 hónap óta betolakodik a helyi nagyságák közé egy békési asszony is. Alacsony, széles termet. Az arca — ha ránéz az ember — önkénytelenül is ama modern típusát juttatja eszünkbe az üzleti világnak, amelyet leány kereskedők néven ismer a társadalom ... Az alacsony ós széles asszony két könyökkel bökdösi oldalba a nagyságákat. Egyáltalán nem árulja el viselkedésében az idegent s szemtelenül visszaél az úgynevezett vendégjoggal. Ha valamelyik csabai úrinő egy fejletlen, de azért csinos parasztleánnyal alkuba bocsájtkozik, nyomban ott terem ez az asszonyság: — Hozzám gyere lelkem. Én kétszerannyi bért adok ám s ruhát is kapsz ráadásul . . . A nagyobb nyomaték kedvéért megcsörgeti erszényét is s pénzt ad a kiszemelt leányzónak. Ez a termetes asz szonyság a legutóbbi idők óta nem mulaszt el egyetlen csabai hetivásárt sem. Mindig átrándul Békésről nagy bosszúságára a csabai urinőknek és örömére a cselédsorba vágyó leányzóknak, akik ilyenkor valósággal túllicitálják egymást az ajánlgatásban. Hogyne! Hisz ha kétszeresen megfizetik valaki nek a munkáját, érdemes ezért a helyért egy kissé tülekedni, ugyebár ? De ez az asszonyság mindig csak a 14 ós 13 esztendős leánygyermekeket fogadja föl — cselédnek. Nem is több időre, csak egy hónapra. Azután mehet amerre neki tetszik. És csodálatos. Az imigyen elbocsájtott cselédek sohasem jönnek többé Csabára. Elkerülik a szülőfalut ós szülői házat. Nem tartja kötelességében állónak egyik se, hogy visszatérjen s a békési Eldorádót magasztalja. Ismerünk Békéscsabán két olyan családot, amelynek leánygyermekét ez a terebélyes 1 asszonyság fogadta föl „cselédnek", de még ma sem tértek vissza. Pedig hónapokkal ezelőtt kiadta már utjukat a terebélyes asszonyság, akinek valamelyik zugutcában van a lakása, amely arról nevezetes, hogy tivornyákat rendeznek abban mulatni vágyó, élni siető ifjoncok ós öreg urak. Az eset titokzatosnak és érdekesnek tetszett előttünk is. Utána jártunk a dolognak s megtudtuk a valót. Ez a terebélyes asszonyság a 13—14 esztendős gyermekekkel nem cselédi munkát végeztetett, hanem odakónyszeriti mulatni ós éjszakázni a gavallérokkal. Ma is rejteget egy ilyen csabai virágot ez az erkölcsi mocsár s bár mindenki tudja ezt Békésen: a hatóság mégis elnézi, hogy a büntetőtörvénykönybe ütköző cselekmények zavartalan foglalkozást biztosítsanak. Illetékeseink figyelmét fölhívjuk erre a különös „cselédfogdosásra" s azt hisszük, nem végeznek fölösleges munkát közbelépésükkel. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Az ülés előtt nagy mozgalom volt az elnöki hivatal előtt: a mult ülésen abszenciával ellátott képviselők jelentek meg J u s t h Gyulánál, hogy igazolják magukat. Az elnök végig leszidta őket, de azután szent is lett a béke. A múltkori incidens visszhangja azonban eljutott az ülésterembe is. Az ülésen Justh Gyula elnökölt és bemutatta a pénteki ülésről távol maradottak névjegyzékét ós azoknak a lajstromát, akik távolmaradásukat igazolják Egyben azt is indítványozta, hogy arra való tekintettel, hogy a mult hét derekán az volt a terv s a hírlapok is ugy írták, hogy pénteken már nem lesz ülés, ezúttal a házszabályok intézkedéseitől tekintsenek el. (Helyeslés.) A Ház 01 a y Lajos és Hoffmann Ottó kivételével elfogadta az indítványt. Az elnök figyelmeztette ezután a képviselőket a házszabályok 261. és 267. paragrafusaira. Az előbbi szerint minden eltávozást az elnöknél be kell jelenteni, aki 15 napra adhat távozási engedélyt. Azontúl való időre azt a Háztól kell kérni. A 264. §. pedig annak, aki engedelem nélkül 15 napon tul elmarad, napidíj nem jár, hacsak elmaradását nem igazolja. — Elnök bejelenti még, hogy a pénteki ülésről engedelemmel csak négyen voltak távol: Nóvák Aurél, Bcdöházy János, Illyés Bálint és Justh Gyula. (Nagy derültség.) Az elnök: Ne tessék gúnyosan nevetni 1 Návay alelnök urnái bejelentettem távozásomat. Ezután felolvassák az interpellációs könyvet, melybe Hoffmann Ottó két és Surmin György egy interpellációt jegyzett be. Majd harmadik olvasásban elfogadták a pénteki ülésen megszavazott javaslatokat. Következett a beruházási javaslat tárgyalása. Báró Thoroczkaí Viktor: A javaslat csak toldozást-foldozást jelent. Főleg azt kifogásolja, hogy beprotegált vállalkozók kapnak csak munkát a minisztériumtól. Gyorsított személyvonatot akar 3-ik és 4-ik osztálylyal. A javaslatot megszavazza. A jegyző ezután Szmrecsányi Györgyöt hivta szólásra, de nem volt jelen. A függetlenségi oldalon gúnyos derültséggel és felkiáltásokkal fogadták ezt a hirt: — Hol van az a hires névsorolvasó ? Következett Surmin György, aki horvátul beszélt a javaslat ellen. Korányi Frigyes nyugalomban. Dr. Korányi Frigyes, a belgyógyászat professzora az orvosi egyetemen, kérvényt nyújtott be a kultuszminiszterhez, amelyben nyugalmaztatását kéri. — Negyven esztendeig ült a katedrán s terjesztette a világosságot ós a tudományt. Távozásával a magyar orvosi egyetem egyik legérdemesebb, legtágabb látókörű, legnagyobb szellemű professzorát veszti el.