Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-06-07 / 46. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. jnuius 260 a csapadók Gyulán ós a gyulai határban. Ezekkel a hírekkel kapcsolatosan azzal a szomorú ténynyel is be kell számolnunk, hogy a jég, amely megelőzte az esőt, Békésmegye területén nagy károkat okozott. Igen érzékeny károsodás érte a földváriakat és békésieket, de épp igy a csabai gazdák egyik-másikát is, akiknek földje a jégvonal területén feküdt. Általában Békésmegyének egész közép- és déli része ki volt szolgáltatva a jógcsapásnak, amely nagy károsodást okozott s igy érzékenyen megbillenti azt a mérleget is,' melyet a földmivelésügyi miniszter a várható termésmennyiségről bocsájtott ki. Ennek a jelentésnek általános része igy hangzik: A buza és rozs kalásza eléggé szép nagy, a rozs kifogástalanul virágzott is, a buza azonban a hőség miatt egyes helyeken, amint ezt a tudósítók közül sokan jelentették, már hibázódik és igy aggodalmak vannak aziránt, hogy igen sok kalász meddőn is marad. Félős az különösen azoknál a vetéseknél, amelyek különben is alacsonyak, vékony szálúak, illetve soványak és megfelelően nem is bokrosodtak vagyis nagy átlagban a késői vetéseknél, amelyek kalászosodása sem volt megfelelő, illetve nagy átlagban egyenlőtlen lett. A tavasziak visszamaradása — bár az árpa már kalászát hányja, néha alacsonyabb a normálisnál — ujabban szintén aggodalomra ad okot. A tavaszi árpa meglehetős szépen nőtt, de épen "csak ott, ahol eső még elég jókor jött" ugyanez konstatálható a zabvetésnól. Legkielégitőbbek a gabonavetések a nyugatra eső hegyi vidékeken ós a kis Alföldön, különösen ez utóbbi helyen igen szépen helyrejöttek, leggyengébbek azonban a nagy Alföldön és itt is leginkább a Tisza mentén, továbbá a Maros ós Körös medencéjében, végül a Duna-Tisza közének nagy részében, vagyis azokon a részeken, ahol a gabonatermelés ma is főproduktuma a gazdaságoknak. Ismételjük, hogy a közzétett és számokban kifejezett termésátlagok, amelyek a nagy tömegben beérkezett termésátlagok főeredmónyei a hozzájuk fűzött reményeknek megfelelhessenek, nagyon jó időre és különösen bő esőre Van szükség, különben a remények nemcsak hogy meg nem valósulhatnak, hanem még további visszaesésre is számithatunk. Az őszi árpa is kalászba jutott, ez még eléggó jól tartja magát, da mint minden szalmás gabona, ez is nagyon rászorult a jó időre. Az Őszi repcét már aratják különböző eredménnyel; minőségileg és mennyiségileg is különbségek mutatkoznak. Ugy, mint a gabonaféléken, a kapás növényeken is meglátszik az eső állandó hiánya ; igaz, hogy némely helyütt igen szépen keltek, jól is haladtak, sőt néhol kifogástalanul is állanak, de különösen a sik vidékeken sürgősen esőre van szükségük, hogy a tűrhetetlen meleg káros hatása nyomokat ne hagyjon maga után. A mesterséges takarmányfélék első kaszálása — nagy átlagban közepes eredménnyel végződött ; a minőség kitűnő, a réti fü kevésbbó elégítette ki már a gazdákat, bár a dombos és hegyi részeken eléggé jó volt a termés, ebben, illetve a kisebb termésben ismét leginkább az Alföld gazdái rövidültek a nedvesség, illetve hiánya miatt Egyedül a szöllő az, amely csaknem országszerte jó reményekre jogosít, holott a gyümölcsféle, amely oly gazdagon virágzott, a tömérdek mennyiségben mutatkozó hernyók és cserebogarak kártételei miatt egyes vidékeken, ahol pusztításukra nem sok gondot fordítottak, rossz termést ígér. A jelentés Békésvármegye búzatermését 5 75, tehát közel 6 mázsában, őszitermését 6-38 mázsában, árpa-termését 6 69 mázsában, zab-termését 6 74 mázsában irányozza elő. Ez a közepes számítás meg is közelíti a valószínű eredményt, mely csak aratás után lesz nyilvánvalóvá. Szerintünk Békósmegye búzatermésének átlaga a holdanként most is el fogja érni a 6 mázsát. Békéscsabán, Dobozon, Gyulán és Gyulaváriban pénteken este is jég esett, amely szintén elverte a vetés egy részét ós a szőlőskertekben is pusztított. Jég után erős zápor volt, amely Csabán 10 órától 11-ig tartott. Öngyilkosság öt gyermek előtt. Meghalt a felesége után. Ki a halált kereste. Szerdán reggel a gyulai rendőrség naposkönyvóbe egy három soros hírt vezettek. Napszámos ember szomorú tragédiáját örökítette meg ez a három soros hir. Igénytelen egyéniség nem is érdemel nagy fáradtságot. Magában a véres csattanóban sincs semmi idegenszerűség. Mindössze talán az, hogy az életunt ember a saját gyermekeit állította oda statisztáknak s igy fejezte be azt a szomorú színdarabot, amelynek jeleneteit bolondul összekuszálta az élet. És mi épp ebben az idegenszerűségben látjuk az okot, amely különös figyelmet kiván. Ugy találjuk, hogy abban a kegyetlen leckében, melylyel egy küzdő ember tragikus példát nyújtott a jövendő kor öt apró egyedének, általános igazságok, könyörtelenül elszomoritóan súlyos igazságok rejlenek. És ezeket az igazságokat egyetlen pszichiáter, egyetlen szociologus sem tudja oly vaskövetkezetességgel magyarázni, mint egy-egy tovaszálló revolverdurranás. A szerdai tragédia hőse Gergely Pál 39 esztendős napszámos ember volt. Gergely április hóban temette el a feleségét, aki gondozója, lelke, mindene volt a családnak, amely bizony aligha is tudott volna asszony nélkül lenni, mert öt apró gyermek kivánt attól mindennapos gondozást. Ez a haláleset teljesen lesújtotta a családapát, aki eleintén abban keresett felejtést, hogy a gyermekeit szórakoztatta s azokkal foglalatoskodott. Gergely naponként félbehagyta munkáját s lelkiismeretesen hazalátogatott, hogy megfőzze és megossza ebédjét, meg vacsoráját az ő gyermekeivel, akiket épp ugy szeretett, mint édesanyjukat. Esténként soha ki nem maradt volna. Pontosan, rendesen mindig hazajött. Félretette keresményét, aztán hozzáfogott az apró gyermekruhácskák foltozgatásához s felejtetni igyekezett azok viselőivel, hogy anyjuk nincs többé. Az egyedüllét azonban újból és újból eszébe jutt tta a pótolhatatlan csapást. A szerencsétlen ember mindinkább kerülni kezdte otthonát. A gyermekeit is elhanyagolta s akkor látszott jókódvünek, ha a korcsmában dőzsölhetett. A szomszédok előtt feltűnt ez a viselkedés. Meg is kérdezték Gergelytől több izben, hogy miért tesz igy s a szerencsétlen napszámos ezzel felelt a kérdezősködőknek : — Mert a halált keresem!.. Mintegy három hétig tartó rendetlen élet után Gergely Pál kedden fölkereste a sógorát, Jakért Bálintot. — Mulatni szeretnék, jöjj velem! — szólott sógorának. Jakért lebeszólni próbálta Gergelyt, aki azonban hajthatatlan maradt. Igy aztán ellátogattak egy városvógi korcsmába, ahol Gergely előbb pálinkát, majd pedig bort rendelt. Mikor már alaposan fejükbe szállott a vinkó, Gergely előkapta a revolverét s odatartotta Jakért elé: — Látod, ezzel lövöm ma agyon magamat! Jakért Bálint valószínűnek tartotta, hogy az elkeseredett napszámos be is fogja váltani fenyegetését s ezért kérlelni kezdte Gergelyt, hogy adja neki a forgópisztolyt. Gergely azonban egy csöpp hajlandóságot sem mutatott erre s Jakért ekkor erőszakkal akarta birtokába keríteni a revolvert, amely dulakodás közben el is sült, de a golyó senkiben nem tett kárt. Jakért kísérlete meddő maradt s hajnali négy óra tájban Gergely Pál a revolverrel támolygott haza. Előbb elkísérte sógorát ós aztán fölkereste gyermekeit. Csöppségei aludtak s nem ébredtek föl az ajtónyitás zajára sem. Gergely azonban rákiáltott gyermekeire, akiket egy csoportba gyűjtött, azután székre ült és kétszer magára 1 ő tt. Mind a két golyó a koponyájába hatolt és halálos volt. A gyermekek ijedten rebbentek szét, hogy a hírt megvigyék a szomszédoknak, akik a tragikus esetről nyomban értesítették a hatóságot. Mire a rendőrség emberei megérkeztek a boldogtalan ember kimúlt már. Esküdtszéki bűnügyek. Pénteken fejezte be a gyulai kir. törvényszók, mint esküdtbíróság a juniusi ciklus tárgysorozatába fölvett bűnügyeknek letárgyalását. A kót utolsó bűnanyagnak lényegét a szerelem, a tüzes, forró, szenvedélyes szerelem adta meg, merénylőt csinálván a hősből, aki gyilkossággal akart könnyíteni szivén ós elviselhetetlennek látszó érzelmein. E kót bűnügyről itt adjuk a tudósítást : Késelés Szarvason. Gyöngéd szerelmi viszony állott fenn hosszú ideig Opauszky Pál ós B o b v o s Erzsébet között Szarvason. A két fiatal lélek megszerette egymást és egyikük sem idegenkedett attól, hogy a szerelem boldogító ükébe temessék lényüket. A leány azonban csapodár természetű volt. Hamarosan ráunt Opauszkyra, akinek udvarlását mindinkább hidegen fogadta, sőt viselkedésével értesítésére adta azt is, hogy szerelmes szivét nem akarja többé sajátjának vallani. Hogy pedig a legény félre ne magyarázhassa ezt a komolyságot, rögtön udvaroltatni kezdett magának Medvegy GyörgygyeiEz a viselkedés mód fölött elkeserítette Opauszkyt. Több izben a leányhoz üzent, hogy térjen vissza hozzá, vagy pedig ne szomoritsa őt azzal, hogy más udvarlót tart, Bobvos Erzsébet azonban nem hallgatott Opauszkyra, sőt még inkább ós feltűnőbben sétálgatott Medvegygyel. Mult évi november hó 17-ón Medvegy és Bobvo3 Erzsébet újból együtt voltak, Opauszky Pál kedvezőnek találta ezt az alkalmat arra, hogy a leánynyal leszámoljon. Mikor a leány közelébe érkezett Opauszky, egy hosszú zsebkéssel nekiesett és háromszor melle felé szúrt. A szúrások mellén, karján és oldalán sebesitettók meg a leányt, aki tizenkét napon belül kigyógyult sérüléseiből. Ez/.el a bűnügygyei, V. Szakmáry Arisztid elnöklése mellett csütörtökön foglalkozott az esküdtszék. Szavazó bírák voltak: T ó t h Ferenc ós A i g n e r Dezső. A vádat dr. L i s z y Viktor főügyész-helyettes képviselte. A vádlott védője Rostás Imre dr. volt. Rendes esküdtek lettek: Ifj. Horváth Mihály, Kukla Ferenc, Varga Mihály, Májer'Ferenc, Blascsok Gyula, ifj. Bodnár Gábor, Nóvák Albert, Kempf József, Braun P. Márton, Kován Endre, Kovács János, Klein Gusztáv. Pótesküdtek: Wallerstein Samu és Dómusz János. Opauszkyt gyilkosság bűntettének kísérletével vádolta az ügyész, de az esküdtek csak a súlyos testisórtós bűntettében találták bűnösnek s ezért a biróság három hónapi fogházra ós 20 korona pénzbüntetésre ítélte a vádlottat. Az ítélet jogerős. A szolgalegény szerelme. Egy legény nagyon szeretett s mert tiltották kedvesétől, gyilkossági kísérletet követett el. Régi, unott téma, amelynek egyik variációját megtaláljuk a fentebbi híradásban is. Ez az eset Békósföldváron történt. Hőse Bereczky András szolgalegény, hősnője pedig K o r c s o k Mária gazdaleány, akinek szülői nem jó szemmel nézték azt, hogy a szolgalegény legyeskedik leányuk körül El is tiltották a háztól Bereczkyt, mert megmerószelte kérni a leány kezét* is. Bereczkynek nagy fájdalmat okozott ez a gőgös visszautasítás. Kérlelni kezdte a leányt, hogy ne hillgasson szülőire, dj M-iria megfogadta apjának tiltó parancsát ós kerülte Bereczkyt. Nemsokkal ezután megtudta a legény, hogy Korcsok Mária gyalogosan Békésre fog menni. Mult óvi március 1 hó egyik napján el is indult Hévízi Juliánná társaságában, de alighogy elhaladtak a pályaudvar mellett, eléjük toppant Bereczky ós minden bevezetés nélkül kétszer a leányra lőtt. A sérülések nem voltak halálosak. Bereczkyt pénteken vonta felelősségre a gyulai esküdtbíróság Y. S z a Isin á r y Arisztid elnöklésóvel. Szavazóbirák Hubay Kálmán és N y i s z t o r Adorján voltak. A vádat dr. L i s z y Viktor képviselte, mig a védői tisztet ezúttal is Rostás Imre töltötte be. Több tanu kihallgatása után az esküdtek bűnösnek találták Bereczkyt a súlyos testisértés kísérletében s e verdikt alapján a biróság is meghozta ítéletét, amely 9 hónapi börtönre szólt. Halálra forrázott gyermek. Megint szülői gondatlanság. Békéscsabán újból gyermekszerencsótlenség törtónt tegnapelőtt. Ezt a szerencsétlenséget is a szülői gondatlanság eredményezte s mert Békésvármegyében nap-nap után megismétlődnek az ehhez hasonló esetek, legfőbb idejét látjuk annak, hogy a büntetőfórumok teljes szigorral akadályozzák meg azt, hogy a felületesség és bűnös vigyázatlanság következtében apró, kis gyermekéletek múljanak ki. A tegnapelőtti szerencsétlenség Sajben Pál családjában történt. Áldozata egy másfól esztendős fiu, aki, mig édesanyja kiment, magára üoritott a katlanról egy ételes fazekat és az elszenvedett égési sebekbe odapusztult. Sájben Pálné mosással foglalatoskodott pénteken. Munkálkodása alatt becsoszogott a konyhába másfél esztendős fiúgyermeke is s bár minden lépésnél veszedelem fenyegethette a fiúcskát, nem küldte ki a konyhából. A kis gyermek letelepedett anyja mellé ós eljátszadozott a ruhanemüekkel. Játék közben kezébe akadt a marólugos üveg, melyet a szájához emelt s ha egy családtag észre nem veszi, ajakához is emelte volna azt. Később Sájbenné vizért ment. E közben eltávoztak a konyhából azok is, akik eleddig ott időztek s csak a kis fiu maradt ott. A másfél eszteneős gyermek vógigcsoszogott a konyhán, majd pedig a tűzhelyhez ment s az ott forró fazekakat húzogatni kezdte. Az egyik fazékban paszuly leves főtt. A kis fiu megfogta ezt az edényt ós magára rántotta. A forró leves teljesen elöntötte a szerencsétlen gyermek testét és súlyos sebesüléseket, okozott azon. Arcát és mellétt csontig leégette az étel s mire az anya a nagy sikoltásra bejött, a gyermek már eszméletlenül feküd a földön. Nemsokkal ezután bejelentették e súlyos szerencsétlenséget a rendőrségnek is, amely nyomban kiszállott a helyszínére ós megállapította a tényállást. A gondatlan anya ellen megtették már a szükséges lépéseket. Hntiray Gyulát letartóztatták. Banktisztviselő csendőrszuronyok között. Öngyilkosságot akart elkövetni. Szerdán végre elérkezett a békésszentandrási banksikkasztás ügyében az a fordulat, amely előrelátható volt már a sikkasztás kiderítése idején, Hutira.y Gyulát ugyanis letartóztatta a csendőrség s fedezet mellett átkisérte Szarvasra, ahol a járásbirósági fogházba zárták ideiglenesen a szerencsétlen embert. H u t i r a y Gyula éveken keresztül lopkodta a szarvasi t karékpénztár békésszentandrási fiókjának pénzét. Eleintén csak kisebb összegeket, de később mind fokozottabb summákat, ugy, hogy a sikkasztást már nem lehetett tovább palástolni és mert Hutiray attól félt, hogy bűnös manipulációira most már hamarosan rájönnek, azzal a szándékkal ment Budapestre, hogy vissza sem tér többé. Egy-két nap elteltével azonban Hutiray bátran visszatérhetett, mert édesatyja, aki jómódú földbirtokos, ígéretet tett, hogy az elsikkasztott összeget viszszafizeti a pénzintézetnek. Ekkor azt hitték, hogy a hiányzó összeg nem rug tekintélyes summára. Mihelyest a sikkasztás kiderült, a szarvasi takarékpénztár ügyésze : dr. H av i á r Gyula ós segéd könyvelője : Harmati Pál nyomban kiszállottak Bókésszentandrásra és átvizsgálták az összes könyveket. Ezt a nagy munkát most fejezték be s igy teljes megállapítást nyert, hogy a hiányzó összeg meghaladja a 20.000 koronát. Amikor nyilvánvalóvá lett ez az eredmény, kijelentette az öreg Hutiray, hogy annyit nem tud fizetni s e válasz következtében a takarékpénztár megtette a bűnvádi följelentést. Kedden este megkeresés érkezett a békésszentandrási csendőrséghez, hogy Hutirayt tartóztassák le. E rendelkezést csak másnap reggel foganatosították.