Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-06-04 / 45. szám

3 Majd Kolozsy Endre, Mezö­berény község főjegyzője, a község kö­zönsége nevében szólott. Igaz szeretet­tel emlékezett a község édesszavu poétá­járól, kit mindenki szeretett, mert szive tele volt szeretettel s akihez csak a sors volt mostoha, mert keveset élt és ugy is bánattal volt tele. - Viszontlátunk Belencéresi Dezső! szavakkal helyezte a síremlékre a község közönsége ko­szorúját. Még lapunk kiadója mondott az édesanyja nevében köszönetet mind­azoknak, kik a síremlék költségeihez hozzájárultak, kik, a sirnál megjelentek, továbbá P i 11 z Ádámnak, ki sokat fá­radozott a gyűjtés és az emlékkő fel­állítása körül s ezzel a szerény ünne­pély, mint amilyen a megboldogult is volt, befejezést nyert s a közönség meghatottan távozott a sírkertből. A síremlék három méter magas, szürke gránit, rajta e felírással: BELENCÉRESI DEZSŐ POÉTA-HÍRLAPÍRÓ * 1876. f 1904. MÁJUS 30. NYUGODJÉK BÉKÉVEL! Poétasors : álomvilágba élni. Elérni : semmit, egyre csak remélni. És küzdeni a szívmegszakadásig, Mig ez álom után jő : — örök, másik, Esküdtszéki bűnügyek. A gyulai esküdtbíróság előtt hét­főn kezdődött meg a juniusi ciklus s a bíróság eddig egy sajtóügyben és két emberölés bűntettében ítélkezett. A nyári szünet előtti esküdtszéki ciklust, mely hat napra terjed ki, hétfőn kezdte meg a gyulai kir. törvényszék, mint esküdtbíróság. A mai napig három bűnügyben Ítélkezett a bíróság: egy sajtó- és két szomorú hátterű véres ügyben. A szenvedély, az elragadott in­dulat embert ölt. Szinte természetes, hogy a bűnös indulat szülőanyja az alkohol volt. Az egyik vádlott a saját fiát, a másik vádlott az édesapját ölte meg. A bűnösök homlokáról lerí a Kain-bélyeg, amint vezekelve állanak az igazságszolgáltatás földi birái előtt. Az eddig lefolytatott tárgyalásokról az alábbi részletes tudósítást adjuk: Izgatás a munka ellen. A hétfői napon N i g r i n y i János csabai gépész állott az esküdtszék előtt. Nigrinyit a királyi ügyészség nyomtat­vány utján elkövetett kihágással vá­dolta, amit elkövetett azáltal, hogy a mult év junius havában a Békéscsabán megjelent „Földmivelők Lapjá"-ban, amely nem rendelkezett óvadékkal sem, arra izgatta a gazdasági munkásokat, hogy csak az általa precizirozott felté­telek mellett álljanak munkába, ellen­kező esetben lépjenek sztrájkba. Nigrinyi ügyében az esküdtbíróság a következőképp alakult meg: Elnök volt H u b a y Lajos, birák T ó t h Fe renc és S i n g e r Dezső dr., jegyző Mező Sándor. A közvádat Kováid Ernő kir. ügyész látta el, mig Nigrinyi védő nélkül jelent meg a tárgyaláson. Az esküdtbíróság tagjaivá kisorsoltat­tak: Sziedner János, Bondár Gábor, Hacht Ferenc, Klein Gusztáv, Bálint János, Dénusz János, ifj. Kont Mihály, Vidóvszky Ferenc, Bálint Ferenc, Cho­van Sámuel, Nóvák Mátyás és Mayer Ferenc. Az esküdtszék megalakítása s ,az inkriminált cikk felolvasása után Nigri­nyi előadta, hogy nem érzi magát bű­nösnek, mert a kisemberek anyagi hely­zetének javitása feküdt a szivén, ami­kor cikkét megírta. Tanú nem lévén, a bizonyítási el­járás befejezést is nyert s következtek az esküdtekhez intézett kérdések meg­szövegezése s a vád- és védbeszédek. Ezek elhangzása után az esküdtek bű­nösnek mondták ki Nigrinyit s e ver­dikt alapján a bíróság az 1898: II. t.-c. 65. §-ának A) pontja alapján 50 korona fő- és 20 korona mellékbüntetésre ítélte, amely le nem fizetés esetén fogházra változtatik át. Az ítélet jogerős. Megölte a saját fiát. A keddi tárgyalás anyagát egy bor­zalmas családi tragédia szolgáltatta. Vád- , lőttként Takács János gyulai nagy­románvárosi 40 éves borbély szerepelt. Szándékos emberölés bűntettével vá­dolta az ügyészség, mert a mult év augusztus 28-án négy késszurással meg­ölte hasonnevű 18 éves fiát. Takács János a nevezett alkalom­mal fiával kirándult Nagypeélbe, hogy üzletfeleitől beszedje a figarói dijakat, amit búzában fizettek. Ilyenformát hat zsák búzát szedtek össze, amelynek örö­mére idős Takács az egész úton haza­felé menet iszogatott. Haza érve, nem találta a cigarettapapirosát s emiatt zsörtölődni kezdett. Majd rákiáltott a feleségére: — Hát azt a búzát mért nem vitté­tek már a padlásra ?! — Ráérünk holnap is, — válaszolt az asszony. — Ugy hadd folyjon! — kiáltott ingerülten idősobb Takács és fölkapva egy nagy konyhakést, sorra hasította föl hosszában a búzás zsákokat. Ezt látva ifjabb Takács, odaszólt az apjának: — Megbolondultál 1 — Majd átölelte és el akarta távolítani az apját a búzá­tól. Eközben történt, hogy idősebb Ta- | kács a nagy késsel kétszer a hátába, 1 kétszer pedig a mellébe döfött fiának, aki a földre rogyva, csak ennyit tudott i még szólni: Te szúrsz! — s aztán meghalt. % Ez ügyben ?z esküdtszék a követ­kezőképp alakult meg: Hu b a y Lajos elnök, Bulla Antal és K u r c z Antal birák, Rácz Kornél jegyző, közvádló Konrád Ernő kir. alügyész, a vé­delmet pedig Kovalszky Róbert látta el. Takács, aki kilenc hónap óta van vizsgálati fogságban, részegségével vé­dekezik s azt adta elő, azért ragadta el az indulat, mert fia orron ütötte. Egyéb­ként arra, hogy fiát megszúrta volna, nem is emlékezik vissza. Az esetnek nem lévén ténytanuja, a bizonyítási eljárás a föntebb elmon­dottaknál többet nem is tudott földerí­teni. Erre való tekintettel a bíróság a szándékos emberölés bűntettén kivül a beszámithatóságra is tett fel kérdést az esküdteknek. A verdiktet este hét órakor hozták meg, mely szándékos emberölés bűntetében mondotta ki bű­nösnek Takácsot, akit ez alapon a bíró­ság három évi fegyházra itélt. Fiu az apa ellen. A szerdai tárgyalás ugyanazon me­derben folyt, mint a keddi, csakhogy itt egy elvetemült fiu támadt gyilkos szán­dékkal az édesapja^ ellen. A sötét ügy­nek ezek az előzményei: Id. Szabó Ferenc békési gazda a mult év április 23-án lopáson fogta 17 éves hasonnevű fiát. Szabó emiatt erős dorgatóriumban részesítette a bű­nös útra tévedt gyermeket, aki emiatt borzalmas boszut forralt apja ellen. Az elvetemült fiu baltát ragadott és több izben édesapjára sújtott, aki hetekig élet-halál között lebegett. Az esküdt­bíróság ez ügyben alig háromórás tár­gyalás után Ítélkezett. Szándékos ember­ölés kísérletének bűntettében nem mon­dotta ki bűnösnek ifj. Szabó Ferencet, de a bíróság fiatal korára és romlott lelkületére való tekintettel 5 évre javító­intézetbe internált. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. ;Az ülést délelőtt 10 órakor nyitotta meg Justh elnök. Rohonczy Lőrinc mandátumát végleg igazolták. Az interpellációs könyvbe BozÓky Árpád jegyzett be interpellációt a szófiai követnek a magyar állampolgárokkal szemben tanusitott magatartása miatt. A Ház fél két órakor tér át az inter­pellációra. Ma is a biintetőnovellát tárgyalják. A Ház ingerültsége Günther Antal ellen, aki csökönyösen ragaszkodik javaslata minden betűjéhez, egyre nő. Ma Nagy György a föltételes elitélésnek valami jelentéktelen vonallal való kiterjeszté­sére tett indítványt. Kelemen Samu ezt melegen pártolta s közben élesen tá­madta a minisztert, aki azzal az állás­pontjával, hogy módosításokat nem tür, nevetségessé teszi az egész tanács­kozást. Günther azonban nein engedett. A szavazásnál azután 39 képviselő szava­zott a miniszter mellett, 18 ellene. Justh Gyula, aki be akarja bizonyítani a kor­mánynak, hogy most már mindenkép­pen itt az ideje a nyári szünetnek, kon­statálja a határozatképtelenséget snegyed órára felfüggesztette az ülést. A szünet után aztán elvetették az indítványt. De éppen nincs kizárva, hogy a legköze­lebbinél mégis leszavazzák a minisztert. A mai ülés végén befejezték a bün­tető novella tárgyalását s azt elfogadták. Holnap, csütörtökön a betegen fekvő i Kossuth Ferenc kereskedelmi mi- ! niszter helyett S z t e r é n y i államtitkár beterjeszti a vasúti beruházási törvény­javaslatot. A nemzetiséglek az ingyenes népoktatás ellen. Fővárosi tudósitónk telefonon a nemzetiségi képviselőknek obstrukciós mozgalmáról értesít bennünket. A nem­zetiségi képviselők ugyanis ma délután értekezletet tartottak, amelyen kimond­ták, hogy Apponyinak az ingyenes népoktatásról benyújtott törvényjavas­latát megobstruálják, annak törvény­erőre való emelkedése ellen minden eszközzel küzdeni fognak. Lovagias ügy a Házban. A képviselőház ülése alatt Visontai Soma képvisel J a csalás jogi terminoló­giáját fejtegette a teremben több kép­viselőnek s azt magyarázta, hogy Cse­megi annak idején a kis ember védel­mére készítette el a sokat támadott pa­ragrafust. Szavaiba belevágott Potoczky Dezső képviselő s ezt mondta : — A csalás a zsidóság bűne! Visontai izgatottan visszaszólt: — Aki egy fajról ilyen állítást mer kockáztatni, az gazember. Mondd meg azoknak, akik ezt mondják. A szóváltás még folytatódott s az volt a következése, hogy Potoczky, Szentiván yi Árpád és Leszkay Gyula képviselőkkel provokáltatta V i­s o n t a i t, aki Ugrón Gábort és G a á 1 Gasztont nevezte meg segédjei­nek. Az ügyet minden valószínűség sze­rint békésen fogják elintézni. A bán Budapesten. Báró R a u c h Pál horvát bán és Cerknovich Miklós bánhelyettes ma reggel Budapestre érkeztek s délelőtt a képviselőházban hosszasabban tárgyal­tak Josipovi ch Imre horvát minisz­terrel és Wekerle Sándor miniszter­elnökkel. A mostani utazástól nevezete­sebb fordulat bekövetkezését várják a horvát politikusok. ÚJDONSÁGOK. Fetser püspök bérmautja. Mint lapunk mult számában jeleztük már, Fetser Antal felszentelt püspök Gyoma és Endrőd után kedden Mező­berényben folytatta bérmautját. A püs­pök kedden érkezett Mezőberénybe, ahol a lakosság diszbandériuma fogadta. P c­p o v i t s Szilveszter járási főszolgabíró, majd Kolozsy Endre főjegyző üdvö­zölte a főpásztort, aki A p o s t o 1 Übald lelkész vendégszerető házához szállt. Itt fogadta az elöljáróság, egyes felekezetek, egyletek küldöttségeiyek tisztelgését. Délben a pöspök tiszteletére Fejér­váry Celesztin bárónő fényes lakomát adott, amelyre hivatalosak voltak az intelligenciának vezértagjai, hatóság és elöljáróság. A püspök a bérmálás szent­ségét szerdán délelőtt szolgáltatta ki, délután pedig a lakosság lelkes ovációja mellett Békésre utazott. Békésen hasonló szivélyességgel és lelkesedéssel fogadták. |A békési depu­táció 80t agu bandériummal fogadta a köz­ség határában, ott a püspök ós kísérete át­szállottak a békési kocsikba, maga Fetser a kegyúrnak, gróf Wenckheim Frigyes­nek négyes fogatába. A hatóság részé­ről Szathmáry főjegyző a határon, a lakosság nevében pedig C z i r a Gar­gel a községben üdvözölték a főpásztort. A Körös hidjánál díszes diadalka­put állítottak fel „Isten hozott" ós „Is­ten veled" felirattal. Impozáns volt itt a fehérruhás leányok sorfala, mintegy kétszázan sorakoztak, s nevükben B o z ó Róza szép virágcsokrot nyújtott át fő­pásztornak. Ez a kedves jelenet meg­ismétlődött a templom előtt, ahol P e t­r o v s z k y Boriska üdvözölte a püs­pököt és ajándékozta meg virágcso­korral. A püspök ezután K n y Antal espe­res-plébános vendégszerető házához szállt, ahol fogadta a hatóságok és fe­lekezetek tisztelgő küldöttségeit. Itt kell megemlítenünk, hogy a tisztelgők sorá­ban rósztvettek: Dőry Pál főispán, Ambrus Sándor alispán, Wenck h e i m Géza és László grófok. Fetser püspök a bérmálás szentsé­gét Békésen csütörtökön délelőtt fogja kiszolgáltatni. Délben Kny Antal esp3­res ünnepi bankettet ad a főpásztor tiszteletére, aki délután Gerlára kocsi­zik, hogy visszaadja a Wenckheim gró­fok látogatását. Gerláról Gyulára utazik a püspök, itt a vármegye fő- és alis­pánjának tisztelgését viszonozza s azután székhelyére utazik. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára meleg időt jelez, elvétve csapadékkal. — Kiss Áron halála. A bányakerület püspöke, Kiss Áron, szombaton Deb­recenben elhunyt. Az ország minden részéből haloms/ámra érkeztek a rész­véttáviratok az elhunyt ref. püspük csa­ládjához. Az ő&zinte részvét nyilvánu­lása is mutatja, hogy mily köztisztelet­nek örvendett életében is az elhunyt főpap. Kedden érkeztek meg az ország minden részéből a kiküldöttek, akik részt vettek a temetésen Békésről Kecskeméti Ferenc és a gondnok voltak jelen. Vasárnap tették ravatalra az elhunyt debreceni ref. püspököt. A holttestet üvegkoporsóba, majd érc­koporsóba zárták s átszállították a fő­iskola dísztermébe, amelyet fekete posz­tóval borítottak be. A koporsót állan­dóan két fekete-magyarba öltözött, fehér vállszalagos theoíogus őrizte kivont karddal. A ravatal előtt fehér párnán feküdtek az elhunyt főpap érdemrendjei. A megye ref. templomaira, tanintéze­teire kitűzték a gyászlobogót és szer­dán délelőtt, a temetési szertartás ideje alatt, a templomokban harangoztak. — A selyemtenyésztés és Békósmegye községei. Bezerédj Viktor selyem­tenyésztési országos főfelügyelő koráb­ban az iránt kereste meg az alispánt, hogy a selyemtenyésztés fejlesztése ér­dekében hasson oda a községeknél, hogy azok minél nagyobb súlyt helyezzenek az eper- és szederfa-tenyésztésre. Az alispán ilyen értelmű felhívást intézett is a vármegye községeihez, amelyek erre vonatkozólag most tették meg jelentéseiket. Az egyes községek eszerint a lehetőségig igyekeznek ugy eper-, mint szederfákat faiskolákban és utak mentén tenyészteni; ez irányban hala­dás is észlelhető, bár a kedvezőtlen talajviszonyok ós a népnek a selyem­tenyésztés iránti közömbössége nagy mórtékben állják útját a termelésnek. — A Sebes-Körös hídjának átalakitása. Lapunk mult számában már megírtuk, hogy a vármegye átalakíttatja a Sebes­Körös feletti hidat, amelynek faszerke­zetót vasszerkezettel pótolja. E munká­latokra nézve, amelyre 207.000 koronát irányoztak elő, az árlejtést ma tartot­ták meg. Kilenc ajánlat érkezett be, amelyek mindegyike kedvezőbb az elő­irányzati összegnél, ugy hogy a mun­kálatoknál minden körülmények között néhány ezer korona megtakarítás elér­hető. Az ajánlatok felett, tekintve, hogy hosszabb időt igénybe vevő átszámítá­sokról van szó, eddig nem dönthettek. — A tótkomlósi munkásházak. Mint tudvalevő, Békésmegye törvényhatósága 500 munkáslakóházépitósét határozta el, amelyből húszat Tótkomlós községe kapna. Tótkomlós most a megyei moz­galomtól különálló akciót inditott, ki­mondván, hogy hajlandó a törvényha­tóság által elhatározott 20 munkásházat is felépíteni, ha az e célra szükséges ösz­szeget a község rendelkezésére bocsájtja a vármegye. A kérdésben a törvényha­tóság a legközelebbi közgyűlésen fog határozni. — Választás az ármentésitö társulatnál. Az alsó-fehérkörösi ármentesitő társulat legutóbbi közgyűléséről már hozott tudósításunk kiegészítésül közöljük, hogy a közgyűlés megalakította három évre szóló megbízással a választmányt ós számvizsgáló küldöttséget. A választ­mányba beválasztattak : Áchim Gusztáv, Hoff'mann Mihály, Hegedűs Gyula, Jant­sovits Emil dr , K. Nagy Gábor, Ondrus Cyrill, Szegedi Kálmán dr., V. Szabó Gábor ós Ád. Schriffert József. A szám­vizsgáló küldöttségbe beválasztattak Aszalay Gyula elnöklete alatt rendes tagokká : Goldis János és Fábrián János. Á választmány a saját kebléből meg­alakította a fegyelmi bizottságot,melynek elnöke Haan Béla, tagjai pedig Áchim Gusztáv,Hoffman Mihály,Hegedűs Gyula, Korosi László ós K. Nagy Gábor társulati tagok lettek. A sikkonyi zsilipek ez év őszén leendő átópitósót, valamint a zsilip átépítésével kapcsolatosan Gyula város, Békéscsaba ós Békés községek határában több belvíz levezető csttorn i lótesitsósét szintén elrendele a közgyű­lés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom