Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-31 / 44. szám

Békéscsaba, 1908. május 10. 150, 3-ik Herzog Károly 145 (Békés), 4-ik Kiss István (Csaba) 145 ctmrrel. Füleslapda-játék fejezte be a ver­senyt. A csabai tizes-csapat az első fél­időben nagy fölénynyel öt i'ben vette be a kaput s a békési csapatnak csak a második időben sikerült egy lapdát behajítani, mig a csabaiaknak újra két­szer sikerült. Az arány: Csaba 7, Bé­kés 1. Még Bukovszky János igazgató intézett buzditó szavakat az ifjakhoz, kiemelve a test edzésének szükségessé­gét, köszönetet mondva a társ-taninté­zeteknek és a közönségnek az érdek­lődésért. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Megyei élet. Nem is hinné az ember, hogy a mi vármegyénk is mennyire elmaradt bizo­nyos tekintetekben, pedig a mi községeink fejlettsége és közigazgatásunk — azt mond­ják — első az országban. Mégis vannak nálunk is úgynevezett ázsiai állapotok. Teszem azt egy r. t. vá­rosban s egy községben, még mindig van­nak olyan városi képviselők és községi elöljárók, akik irni-olvasni nem tudnak. Igaz, hogy a községi elöljáróknak ehhez képest van a tizetésűk is megállapítva, mert például Kétegyházán a községi es­küdteknek a fizetése sem több, sem keve­sebb, mint évi 20 korona, azaz húsz ko­rona, amit negyedévi utólagos részlegekben kapnak meg. Hisz 20 koronáért manapság egy valamire való pár bocskort sem lehet kapni — hát még elöljárót. u Mint minden megyei közgyűlésnek, ugy a legutóbbinak is meg voltak az ér­dekes epizódjai. Igy az árvaszéki választással kapcso­latban maga Szabó Emilnek, az egyik elnökjelöltnek mesélték el, hogy a kis­teremben, midőn a békésiek leszavaztak s „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Az appropriáció vitája ma kezdődik s a fekete tábla azt jelenti, hogy min­den valószínűség szerint végződik is. Az emberek rájutottak arra az állás­pontra, hogy beszélni fölösleges. Az ülésen J u s t h Gyula elnökölt. Ferenczy Géza előadó beterjesz­tette az úrbéri tagosításról szóló törvény módosításáról szóló javaslat dolgában az igazságügyi bizottság jelentését. H o i t s y Pál a pénzügyi bizottság nevében beterjesztette a Máv. vasgyá­rak tüzelőanyag-szükséglete biztosításá­ról szóló javaslatot. Az interpellációs könyvbe Nagy György jegyzett interpellációt a kor­mány egyes tagjainak a császárjubileu­mon való részvétele dolgában. Az angol király és a cár találkozása. A legutolsó megállapodások szerint Edvárd király csak két napig marad Révaiban. Az uralkodótalálkozás alatt a hajókon két udvari ebédet adnak. Rakovszky nem megy Bécsbe. Bejárta a lapokat a hír, hogy R a­k o v s z k y István Bécsben járt tájéko­zást szerezni^magának arról, hogy mit szólnának Bécsben a néppártnak a több ségbe való beolvadásáról. A néppárt részéről hevesen tiltakoz­nak az ellen a föltevés ellen, hogy Ra­kovszky Bécsben járt volna. Pálmay Ilka a Nemzeti Színházban. P á 1 m a y Ilkát, a kitűnő operette­müvésznőt a közoktatásügyi miniszter kinevezi a Nemzeti Színház örökös tag­jává. A kinevezés már nemsokára befe­jezett tény lesz. A Nemzeti Szinház művész-személy­zete nagy örömmel értesült Pálmay Ilka kinevezésérőlbenne ugyanis a Nemzeti Szinház gárdája olyan tagot kapott, ki hathatósan közre fog mű­ködni a nagy tradíciók fejlesztésén. Nagy tiizvész Makón. Dombegyházán T ö r ö c s i k István benzinüzemű gőzmalma tegnap a ben­zintartály felrobbanása következtében tüzet fogott és néhány perc múlva az egész épület és mellékhelyiségei láng­ban állott. A malom az összes berende­zéssel együtt, valamint az egész gabo­nakészlet elhamvadt. A robbanás Törö­csik gépészt és a malomban foglalkozó két munkást súlyosan megsebesítette. Mindhármukat reménytelen állapotban a kórházba szállították. = \ következtek az endrődiek, akik mind Sá­rossy-pártiak voltak, az első endrődi sza­vazó polgár, hallván a békésiektől a sok Szabó Emil nevet hangoztatni, szintén Szabó Emilre szavazott s midőn ki akarta igazítani szavazatát, már késő volt, mert az jegyzőkönyvbe lett véve. Érdekes volt különben az is, hogy Szabó Emil milyen pontosan találta el a híveinek számát. A választást megelőző­ig egy héttel kérdezték tőle a hivatalban, hogy hát körülbelül hány szavazatra szá­mit, a mire lediktált egy sor számot, hogy melyik községből hány szavazója lesz s a számsor végösszege 130-at tett ki és Szabó éppen ennyi szavazatot kapott. De legjobb a Pfeitfer Pista esete, akit a főispán az egyik szavazatszedő-küldött­ségbe nevezett ki. Már előre örült, hogy fogja ő kontrolirozni a csabai szavazókat a Szabó Emil érdekében, amikor megtudta, hogy abba a küldöttségbe lett beosztva, ahol a gyulaiak és orosházaiak szavaztak. Nem voltak rosszak egyes közbeszó­lások sem, a melyek a közgyűlésen hang­zottak el. Áchim L. András odaszólt Veres Józsefnek, midőn arról beszólt, hogy mi­lyen szükség van a népnevelésre: — Oktatásra nem szorultunk ! — Némelyekre pedig ráfér — vála­szolt Veres rögtönözve. ^ Izsák Jakab, egyike a legbeszéde­sebb megyebizottsági tagoknak, s egy pár mondása teljegyzésre méltó. Midőn a jegyzői magánmunkálkodás­ról volt szó, egész határozottsággal kije­lentette : — Minden jegyzői irodában 3—4 Ír­nok csinálja a közös ügyet. Egyik szeghalmi képviselőtestületi köz­gyűlést pedig akként karakterizált, hogy azon valamennyi v i r i 1 i s m u s jelen volt s aztán ezzel tejezte be szónoklatát • — Tehát itt közérdekű lelkiismeretről van szó. S végül arra kérte a törvényhatósá­got, hogy Szeghalom is kapjon mielőbb transvális utat. A termelt bor minőságe, tekintve a mult évi átlagos jó termést, az előző éveknél sokkal jobb volt. Békésmegye bortermése. Az aradi kereskedelmi és ipar­kamara megkeresésére az alispáni hivatal összeállította a megye községeinek mult évi borterme­lési statisztikáját. Köztudomású, hogy Békésmegye nem tartozik a bortermő vidékek közé. Mégis, a most összeállított statisztika, mely a mult évi termésről ad képet, azt igazolja, — hogy szőlőbirtokosaink nem pusztán a csemegeszőlőt kulti­válják, amelyből — mellesleg megje­gyezve — elég szép kivitel van, dega bortermelést is fokozottabb mértékben űzik, mint a múltban. Ez annak a jele, hogy a szőlőbirtokosok nagyobbrészt ujraültetik a filloxera által kipusztult területeket. Ez a törekvés legnagyobb fokát érte el Orosházán, amelynek bor­termelésre kedvező talaja az elmúlt év­ben legtöbbet termelt. Utána követke­zik Csaba, a megye 27 községe közül pedig három olyan van (Nagyszénás, Békéssámson és Bucsatelep), ahol egy­általán nem volt semmi bortermés. Az egész megyében egyébként összesen 10.885 hektoliter bort termeltek a mult évben. Ez a mennyiség községenként a következőképpen oszlik meg: Község Hektoliter Orosháza 1085 Békéscsaba 1050 Békés 865 Vésztő 850 Endrőd 776 Köröstarcsa 680 Szarvas 665 Csorvás 600 Gyula 596 Szeghalom 540 Körösladány 427 Füzesgyarmat 400 Békésszentandrás 400 Mezőberény 342 Gyoma 324 Szentetornya 206 Újkígyós 192 Gyulavári 186 Kétegyháza 175 Doboz 160 Tótkomlós 135 Pusztaföldvár 96 Kondoros 87 Öcsöd 75 Gádoros 5 ' Tanügy. Az érettségi. Itt van ismét, megjött friss erőben, egészségben a diákok legfélelmetesebb réme, az álmot rontó, ünnepbontó nagy vizsgálat: az érettségi. Mindnyájunkat egyaránt érdekel, mert talán egyetlen egy olyan ember nincs müveit társadal­munkban, akinek talán valamely hozzá­tartozója ne rettegné ebben a hirtelen beállott melegben ezt a félelmetes mu­must, mely íme évtizedek óta viszi rosszra, tilosba s meg nem engedettbe az érni szívesen érő, de vizsgázni ke­vésbé szerető fiatalságot. Sok, igen sok tintát pocsékoltak már el ennek a kérdésnek megvitatásában, de egyetlen olyan helyes argumentumot sem hallottunk a sok felvetettben, mely az érettséginek, a tudományos nevelés mai állása mellett, létjogosultságát iga­zolni tudta volna. Fölösleges, haszon nélkül való nyűg az, mert sem mérté­két a diákság tudásának, sem bizony­ságát általános műveltségének nem szol­gáltatja. Hanem igenis olyan cselekede­tekre birja a tanuló ifjúságot, mely alapjában jellemének rossz útra való fejlődését mozdítja elő. Mert mindnyájunk előtt ismeretesek azok a csalafinták, melyeket az ifjúság az érettségi tételek megszerzésében, vagy azok kidolgozásának átcsempészésében kifejtenek. Nem egy felvigyázó tanár­nak kell fájó lélekkel szemet hunynia ezek előtt a meg nem engedett s alap­jában jellemtelen cselekedeteknek, mert ugyan kinek lenne szive, egy évek óta ismert s képességeiről tulon-tul is meg­győződött diákját, ilyen gyerekcsiny miatt ^megfosztani attól, a mely nél­kül egyetlen lépést nem tehet, amely esetleg három esztendős katonai szol­gálatra késztette a múltban, (ma már a nyolcadik osztályos iskolai bizonyítvány is önkéntességre jogosít), az érettségi­ről tanúskodó bizonyítványtól. Hány diáknak zúzná össze esetleg egész jövendő boldogságát az, ha a csinyt észrevevő tanár keményszivüsége őt az illetékes fórum elé állítaná s a kiszabott büntetést méretné reá. Igy azonban maguk a tanárok kénysseritvék, hogy szemet hunyjanak annak, mit pe­dig nem szívesen látnak. Sokszor, ha a kevésbé figyelő tanári őrszem nem is veszi észre a diákstik­liket, kiderül az érettségi dolgozatok egyöntetűségén, hogy hiba van a kréta körül s ilyenkor, ha a kormánybiztos szigorú bácsi, akkor van nemulass a diákság körében. Pedik minden érettségin több-keve­sebb, diáknyelven u. n. „svindli" tör­ténik, de hát uramfia, ki kölcsönözne annak nagyobb jelentőséget ? Hiszen a vizsgáztatók maguk is keresztül men­tek ezeken az izgalmas és válságos perceken, ugyanazon csalafinták, ugyan­azon csinyek történtek akkorisós sen­kinek sincs kedve szigorúbban Ítélni, mint aminő elbírálásban részesült saját maga a múltban. Nem is ez volt célja mai cikkünk­nek, hogy ezekről a szokásos csinyte­vésekről a jól megérdemelt leplet le ráncigáljuk, hanem pusztán annak de­monstrálása lebegett szemeink előtt, hogy az érettségi vizsgálatok mai for­májában már elévültek, céljuknak meg nem felelnek, tehát kiküszöbölendők. Minden olyan teher, nyűg, mely sem a diákság előnyére, sem jellembeli fejlődésére előnyösen nem hat, maguk­nak a tanerőknek kellemetlen, terhére van s csak egyetlen célt, szolgál, a sta­tisztika ama szomorú lajstromát, mely az életuntakkal, az öngyilkosokkal fog­lalkozik, ujabb számokkal megtölteni, a közoktatásból eltávolítandó, mert az ez­zel felszabadult oktatási idő s erő más, hasznosabb s célravezetőbb tudomá­nyokra fordítható. De még nagyon sok tintának s még sokkal több ilyen cikknek kell majd ezzel a témával foglalkoznia, hogy az általánoságban gyűlölt és minden hozzá­értőtől céltalannak deklarált érettségi vizsgálat jól megérdemelt nyugalmába vonuljon. A tendencia ugyan, mint a legutóbbi évek miniszteri rendeleteiből is kiviláglik, az érettséginek hovatovább való könnyebbé tételére irányul, de szerintünk leghelyesebb volna az érett­ségit egész könnyűvé tenni, hogy el­párologhasson, egyszerűen eltörülni. Majd ha az emberek humánusabban gondolkoznak s nem ugy, mint manap­ság, hogy „én is megszenvedtem az érettségi kellemetlenségeit, szenvedje­nek az utánam jövők is", majd ha a következő generáció fejlődésének alap­elvét a könnyebb munka s több tudo­mány rendszerére fektetjük, akkor, de csupán akkor remélhetjük, hogy a nyár beköszöntét elkeserítő érettségi mumus nem fog kisérteni. — Vizsga az áll. elemi iskolákban. A csabai állami elemi iskola évzáró vizs­gáinak sorrendje ez: Junius 3-án és 4-én d. e. 8 órától vallásvizsgák ; 13-án ! d. u. 3 órakor a fiúiskola I. osztályának ' vizsgája; junius 15-én d. e. 8 órától a leányiskola I. osztályának, 7 a10 órától a II. osztályának, d.' u. 2 órától a III. osztályának; 16-án d. e. 8 órától a IV. osztályának, y 210 órától az V. osztályá­nak ós d. u. 3 órától a VI. osztályának vizsgája. — Junius 17-én d. e. 8 órától a fiúiskola I—H. osztályáhak, V 210 órá­tól a II. osztályának, d. u. 3 órától a III osztályának; 19-én d. e. 8 órától a IV. osztályának és V 210 órától az V—VI. osztályának vizsgája. — A csaba-erzsé­betheiyi áll. elemi iskolában a vizsgák junius 15-ón délelőtt 8 órakor és dél­után 3 órakor kezdődnek. Ezen vizs­gákra a gondnokság tisztelt tagjait és a tanügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja az elnökség. — Vizsga az ismétlöiskolában. A bé­késcsabai m. kir. állami gazdasági is­métlő-iskola évzáró vizsgája junius hó 3-án, szerdán délután fél 4 órakor tar­tatik meg a gazd. telepen, melyre a t. szülőket ós a gazd. tanügy iránt érdek­lődőket tisztelettel meghívja az igaz­gatóság. Mulatság. * Estély a szinházban. A csabai ma­gántisztviselők ós kereskedő ifjak egy­lete által már többször ismertetett hang­verseny ma tartatik meg a szinházban, a közönség nagy érdeklődése mellett. A rendezőség ez alkalommal erkély, karzati-ülő és állóhelyekre is bocsájtott ki jegyeket. * Az orosházi kereskedő ifjak egylete pünkösd hétfőjén a nyári színkörben színielőadást, hangversenyt rendez, me­lyet táncvigalom követ. Műkedvelők szinre hozzák : Pillangó kisasszony, egy felvonásos drámát s ebben a Pillangó kisasszonyt Rónai Mártonná, a had­nagyot M i h a 1 i k Dezső játsza. A da­rabban előforduló facipős táncot Ró­nainé lejti, mig ezt énekkel Frank Adél kíséri. A sárga dominó operettből részletet Klein Elza ésManheimer Ernő énekelnek. Rónai Márton és D örflinger Celesztin tilinkón ma­gyar népdalokat játszanak, mit követ: Az utcai énekes leány színmű. Ebben szerepelnek : Klein Elza, Rónai Már­tonná, Orosz István ós Boskovitz Vil­mos. Az estélyt Heltai prológja vezeti be, melyet Bartók Rózsika szaval. * Diák juniális. A békési református főgimnázium tanuló ifjúsága junius hó 9-én jótékony célú juniálist rendez. A mulatság délelőtti része az Uj-Körös partján ós a malomvégesi körgát között elterülő fás és gyepes területen fog megtartatni. A tánc a városi bérház nagytermében este 8 órakor kezdődik. A tiszta jévedelem a szegény tanulók segélyezésére fordittatik. Felülfizetóse­ket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. * Kicsinyek juniálisa. A csabai köz­ségi belvárosi ovoda, Lizsáki Lászlónó növendékei, kedden, junius 2-án tartják a Széchenyi-ligetben tavaszi mulatságu­kat, melyre a gyermekbarátok, kik a kicsinyek dalolásában, játékában, szava­lásában örömet találnak, meghivatnak. Indulás az ovoda helyiségéből délután 2 órakor. KUZGAZDASAG. — Tejgazdasági kongresszus. Békés­megye gazdaközönsógét érdeklő meg­hívó érkezett a napokban az alispáni hivatalhoz, valamint a megyei gazda­sági egyesülethez. A meghívó a IV-ik nemzetközi tejgazdasági kongresszusra szól, amelyet tenyészállat- és tejgazda­sági kiállítás keretében a jövő óv junius havában tartanak meg Budapesten. A részvétel kérdésében a gazdasági egye­sület legközelebbi gyűlésén fog ha­tározni. Sabona árak. Békéscsaba, május 30. A budapesti gabonatőzsde irány­zata most teljesen az időjárástól függ. A legutóbbi kiadós esőzés árcsökkenést és lanyhaságot okozott. Kinálat csekély, a vevők azonban tartózkodnak. A csabai hetipiacon kevés a hozatal. I-ső rendű buza .... 21.40—22"— II-od rendű buza . . . 20'60—20 80 Tengeri 12- .— Árpa —• .—

Next

/
Oldalképek
Tartalom