Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-31 / 44. szám

Békéscsaba, 1908. május 10. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY lapok, mint a „Pesti Hírlap", „Békésmegyei Közlöny" és „Békésmegyei Ellenzék" egy község képviselőtestületét és lakosságát gyanúsító cikkeket minden alaposabb tájékozódás nélkül közlésre érdemesnek találnak. Kijelenti a képviselőtestület, hogy semmiféle intézkedésében pánszláv irányzat vagy magyar ellenes törekvés nem vezeti. Kijelenti továbbá, hogy a községben pánszláv irányzat egyáltalában nincsen és tiltakozik úgy a „Pesti Hirla"mint a „Békésmegyei Közlöny", valamint a „Békésmegyei Ellenzék" cimü lapokban a tótkomlósi pánszlávizmusról közölt cikkek ellen s azokat, mint alaptalanokat vissza utasítja. Felhívja a képviselőtestület az elöljáróságot, hogy ezen határozatát közzététel végett a fentnevezett lapokkal közölje azzal, hogy közzététel megtagadása esetén kénytelen lenne a képviselőtestület fentnevezett lapokat sajtóbiróság utján felelősségre vonni. A kivonat hiteléül: Németh Kálmán, első jegyző. * Igy hangzik az érdekes határozat. Tehát Tótkomlóson ezek szerint nincs pánszlávtörekvés, de van magyar ellenes törekvés. A megye törvényhatósága ugyanis kedden, folytatólag tartott közgyűlésén felebbezés folytán megsemmisítette Tótkomlós községnek ama határozatát, hogy a publikáció ezentúl először tótul s csak azután magyarul történjék. Utasította Tótkomlós községét, hogy a kihirdetés magyarul történjék és csak azután tótul, ha valaki kivánná. Ha majd a tótul való publikációt Tótkomlóson tényleg nem fogják kívánni, akkor igaza lesz a képviselőtestületnek, hogy nincs magyar ellenes törekvés. Eddig a legjobb akarattal nem lehetett erről az újságoknak írni. A Pomuez milliók. A törvényszéki szolga és a Missisipi birtok. Évekkel ezelőtt nagy feltűnést keltett az a hir, hogy egy szegény volt gyulai törvényszéki szolga: Lőkösházy Ferenc, kinek felesége Pomuc leány, valami amerikai nagybátyja révén több mint harminc milliót örökölt. Egy pár hónapig az ország legboldogabb embere Lőkösházy Ferenc volt. Százan és százan gratuláltak az egyszerű törvényszéki szolgának, aki jóelöre boldogan mesélgette ismerőseinek terveit. Vesz majd földet az Alföldön, Gyula mellett. Jó. zsirós, kövér, fekete alföldi pusztát. Épit gyárat itt Nagyváradon, a Körös mellett. Házat is vesz. Harminc millió sok p}nz, temérdek kincs Telik abból mindenre. Ő lesz majd Magyarország legboldogabb embere. Ilyen álmokat szövegetett Lőkösházy Ferenc. És talán nem is volt olyan meíteze fekvő az az ideál, hogy a szép tervek megvalósuljanak, hogy a harminc millió boldog tulajdonosa legyen Lőkösházy Ferenc. A nagy vagyon tulajdonosa ugyanis Pomuc György, a negyvennyolcas idők egyik vitéz őrnagya volt: Lőkösházy Ferenc feleségének nagybátyja. Legközelebbi rokona, névszerinti hozzátartozója a nagyváradi törvényszéki szolga volt. Ha a vagyon tényleg létezik, akkor Lőkösházyt illeti legjogosabban. Ehez kétség nem fér. Á dolognak ez a része rendben volna, azonban váratlanul nagy akadályok gördültek a miliók elé. Éíőször is egyszerre vagy tizen tartottak jogot az örökségre. A Pomucok mintha a föld alól bújtak volna elő. Aradon, Debrecenben, Szegeden, — mindenhol volt egy Pomuc. mindenhói követelték á nagy ökökséget, ez még a kisebb baj lett volna, nagyobb baj volt az, hogy az örökség felől más hirek szállingóztak Amerikából. Az a hir jött, hogy a milliók valaha régen meg voltak, de már nincsenek meg, eltűntek, elkallódtak. Az észak amerikai Unió —• valami jogcímen — birtokába vette. Mikor a dolog ebbe a stádiumba került, kezébe vette az ügyet az igazságügyminiszterium és a külügyminisztérium utján megállapította, hogy Pomuc György valóban régen tényleg óriási földbirtokokkal rendelkezett ; vagyonát végrendeletig magyarországi rokonaira hagyta, azonban szó fér ahoz, hogy Pomuc Györgynek vol-e jogában egyáltalán végrendelkezni és a vagyon felett rendelkezett-e szabadon. Mert állítólag Pomuc György, aki részt vett a nagy délamerikai háborúban és harminc millió forint értéket képviselő földbirtokait érdemei fejében kapta az északamerikai Uniótól, oly feltétellel kapta birtokát, hogy halála után — mindn végrendelkezési jog kizárásával — visszaszál az eredeti tulajdonosra, az államra. Megjegyzendő azonban, hogy a kérdés tisztázatlan volt ; az igazságügyi kormány csak állítólagos információkat kapott. Az örökösök ekkor (időközben a négy Pomuc örökös között egyezség jött létre) Bakonyi Samu ügyvédet, országgyűlési képviselőt bizták még a bonyodalmas ügy tisztázásával. Egy esztendei fáradságos munka után Bakonyinak sikerült a következőket megtudni : A Pomuc örökség most is épségben van. A végrendeletben kitüntetett nag.y földbirtok a Missisípi partjain terül el. A végrendelet pedig egy csikágói közjegyzőnél van letéve. Igaz ugyan, hogy az amerikai hatóság a földet kezelés alá vette és haszonbérbe kiadja, de ehez az amerikai törvények szerint joga van ameddig csak a végrendeletet nem hajtják végre. Bakonyi Samunak különben, aki az amerikai közjegyző előtt okiratokkal bebizonyította, hogy Pomuc György magyarországi rokonai élnek, sikerűit kivívni azt, hogy a csikágói közjegyző a jövő hó 24-ére kitűzte a hagyatéki eljárást. Ekkor dől el az a nagy kérdés, hogy a nagy örökségből ki mennyit kap. Lőkösházy Ferenc mindenesetre hozzájut minimálisan hat millió forint örökséghez Ez is szép pénz a mai pénzdrága világban, ha nem csak papiroson lesz meg. Parasztpárti kongresszus Csabán Az országos parasztpárt ismét programot adott és ezért pünkösd vasárnapjára Csabára kongresszust hívott egybe a vezetőség. A parasztpárt, ugy látszik, azzal a bizonyos bibliai korsóval rendelkezik, amelyből sohasem fogyott ki az olaj. Az ő korsójukból meg nem is csurog, de valósággal dől a program. Ez a párt, amely büszkén nevezi Dózsa Györgyöt megváltó Messiásának, rövid fennállása óta a csoda tudja, hányadik programot szüli. A legöregebb programnak a héten ismét megérkezett a legfiatalabb öccse. Hát ez kétségtelenül olyan rekord, a melynek láttára a legszaporább tengeri nyul is szégyelheti magát. Egyébként a legújabb pártprogram sem jobb ós kivihetetlenebb az előzőeknél. Legföljebb módosítva vannak felállítva a követelések és bővültek azzal a kívánsággal, hogy a kormány biztosítson nyugdijat a tönkrement kisgazdáknak. Különben minden kritikánál jobban elárulja maga magát a program, amely talán nem is azért adódott nyomdafesték alá és röpittetett szerte az országba, mert arra szükség volna, hanem azért, hogy a legújabb program-csemete alkalmat adjon arra a parasztpárti kongresszusra, melyet éppen e célból hívtak egybe Csabára pünkösd első ünnepére. Egyébként hadd beszéljen a parasztpárt felhívása, melyet a kommentálással együtt veszünk át a fővárosi lapokból : „Áchim L. András volt képviselő, a magyarországi paraszt-párt vezetősége nevében „elvtársait, elnyomott, jogtalan paraszt-testvéreit" pünkösd vasárnapjára országos paraszt-kongresszusra hívja össze Békéscsabára. A fölhívásban, melynek minden frázisa félmüveltségü és nem sokat gondolkodó emberre vall, ilyen dolgokat olvasunk : »Az elvtagadó parlament és a vele egy húron pendülő kormány minden hitéből kifosztotta ezt az országot. Két évi kormányzásuk alatt eladták, elárulták a népet, kiszolgáltatták a tizezerholdasok kénye-kedvének a parasztságot, mely egyrészt kimenekült Amerika fekete bányáiba fehér rabszolgának, másik része itthon tűri, nyögi a súlyosabb adóterheket s szenved a jogtalanság keserű kenyerén. Elvtársak! Mindenki annyi jogot s annyi szabadságot érdemel, amennyit ki tud magának küzdeni. Magyarország jogtalan milliói kell, hogy a lejtőn megállni tudjanak, kell hogy a végpusztulás veszedelme előtt erős akarattal ellenálljanak az ellene tervezett merényletnek. Kell, hogy egyetértéssel, közös akarattal talpra álljon Magyarország jogtalan népe jogainak megszerzése, helyzetének, sorsának, jólétének kivívása céljában." Elérkezett az utolsó pillanat. Es a kiben Dózsa György véréből, a szabadságért harcolni tudó hősök szelleméből egy parányi is van, az eljön és velünk lesz a nagy döntő küzdelemben". A kongresszus munkarendje, a melyből látjuk, hogy a huszadik század magántudósai ós a darabont-korszakban halvaszületett országos radikális párt emberei is szerepelnek az előadó „parasztok" között, a következő : „1. A magyarországi parasztság gazdasági és politikai helyzete. Előadók : Dániel Arnold és társai. 2. Az általános, titkos, egyenlő községenkinti választási jog. Előadók: Rácz Gyula dr. és társai. 3. A párt programjának helyesbítése iránti javaslatok tárgyalása. Előadók : Lehoczky Mihály, Boros Mihály és Horváth János. 4. Indítványok, javaslatok. Előadók : Pokrócz Ferenc, László András, Kovalovszky András". Ezek fogják megalkotni, mint a fölhívás mondja, „a népmilliók szövetségét, melynek nem állhat ellen senki, semmi, mely előtt a szuronyerdők minden hatclma eltörpül, melyet sem a börtön, sem semmiféle gazság hóditó útjában meg nem állithat." ÚJDONSÁGOK. II. Rákóczi Ferenc arcképe. Bókésmegye hódolata II. Rákóczi Ferenc hamvainak Törökországból való hazaszállítása és hazai ' földbe való eltemetése alkalmából Békésmegye törvényhatóságának hazafias kegyelete impozáns módon nyilatkozott meg a nagy kuruc-fejedelem emlékezete iránt. A törvényhatóság ugyanis Domby Lajos esperes indítványára egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a kurucfejedelem arcképét megfesteti a vár megye díszterme részére és az arcképet hazafias ünnepség keretében díszközgyűlésen leplezi le. II. Rákóczi Ferenc élethű olajfestménye a héten bevonult Bókésmegye székházának nagytermébe. A falon függő nagy ősök szelleme bizonyára megihletődéssel fogadták körükbe a nagy fejedelmet, akinek lánglelke egykor a szabadság dicsőséges harcaira vezette az elnyomott magyarságot. — A nagy fejedelem meghalt, de dicsőséges emlékezete időtlen időkig élni fog. A békésmegyei Rákóczi-kép, amely kivitelben egyike a legsikerültebbeknek, Stettka Gyula festőművész ecsetj t dicséri. A hatalmas képet, mely négyezer koronába került, a királyi pár arcképeivel szemben, Kossuth Lajos és gróf Széchenyi István képei közé he lyezik el a díszteremben s az ünnepélyes leleplezést" a julius havában megtartandó rendkívüli közgyűlésen tartják meg. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára meleg időt jelez, zivatarral, elvétve csapadékkal. — Csernoch és Fetser püspökök bórmautja. Csernoch János, a nemrég felszentelt csanádi püspök, első bérmautját csütörtökön tartotta meg Békésvármegyében, amelynek hét községe tudvalevőleg a csanádi egyházmegyéhez tartozik. A püspök Pusztaföldvárott osztotta ki 320 egyénnek a bérmálás szentségét. A püspök látogatása alkalmából Pusztaföldvár ünnepi diszt öltött. A megye határánál, bandérium ólén, B ertóthy István dr. főszolgabíró üdvözölte a főpásztort, akinek tisztele tóre a bérmálás után, délután 4 órakor, Podolszky Ferenc plébános vendégszerető házánál ünnepi lakoma volt. Csernoch püspök móg az nap Magyarbánhegyesre utazott bérmautját folytatni s a bandérium ekkor is elkísérte a megye határáig. — Itt kell megemlékeznünk Fetser Antal nagyváradi felszentelt püspök békósmegyei bérmautjáról is. Fetser püspök tegnap, szombaton délután érkezett meg Gyomára, ahol Pálffy Béla gyomai és Zelinka János endrődi plébánosok, a hatóság képviselői és bandórium fogadta. A főpásztor az állomásról Endrődre hajtatott, ahol Zelinka plébános látja vendégeül. A bérmálás szentségét Endrődön ma délelőtt osztja ki, hétfőn pedig Gyomán folytatja bérmautját. — A 101-esek jubileuma. A csabai helyőrség katonai pompa keretében ma is ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát. Ebből az alkalomból a legénység a tisztikar vezetése mellett felekezetenként délelőtt ünnepi istentiszteletet hallgatott a templomokban. A kaszárnya udvarán diszfelvonulás volt, majd délben 1 órakor a tiszti étkezdében bankett, amelyre hivatalosak voltak a polgári hatóságok fejei. A díszlakomán az ünnepi beszédet, mely egyszersmind felköszöntő volt a királyra, a hadsereg legfőbb urára, báró M e t z g e r kapitány tartctta. Az ünnepségből a legénység, valamint a most fegyvergyakorlatot teljesítő tartalékosok is kivették részüket. Az a bizonyos bádog-csajka ünneplőbb menázsit látott, azonkívül minden század legénysége kapott két hordó sört. Délután pedig a barakk melletti. térségen katonai játékokkal egybekötött ünnepséget rendeztek a számukra. A 101 eseket a jubileum alkalmából katonai körökből számos helyről üdvözölték. — Reform a jegyzők fizetésénél. A községi jegyzőknek régi jogos kívánságát teljesítette a napokban a belügyminiszter. Jóváhagyta ugyanis Békésmegye törvényhatósága által alkotott azon szabályrendeletet, amely külön községi jegyzői fizetési alapok létesítését mondja ki. E reform értelmében a községi jegyzők a jövőben nem a községtől, de a kerülethez tartozó m. kir. adóhivataltól veszik fel fizetéseiket. A községek tudniillik előre befizetik adóhivatalokba a jegyzői járulékokat, amelyek utalványozás alapján ott kiegészítést nyernek az állami hozzájárulással. Ilyenformán megszűnik az az anomália, ami sok esetben előfordult, hogy a községek nem tudták pontosan fizetni jegyzőiket. A községi jegyzőkre nézve kellemes' reform legközelebb már életbelép, s errenézve a számvevőségeknél már megindultak a munkálatok. — A csabai közkórház „panamája". Mint tudvalevő, Áchim L. András az elmúlt héten lezajlott megyebizottsági gyűlésen ismét panamát leplezett le a csabai közkórháznál s erre vonatkozólag egy privát jegyzőkönyvet nyújtott át a főispánnak, kérve a legszigorúbb vizsgálat megindítását. A magunk részéről az illetékesek által kommentált nyilatkozatok ismertetésével nem akarunk elébe vágni a hivatalos vizsgálat eredményének, éppen ezért csak ridegen konstatáljuk a tényt: az alispáni hivatal a legközelebbi napokban kiadja Áchim jegyzőkönyvét s a vizsgálat vezetésével S e i 1 e r Elek főszolgabírót bízza meg. — Árvaszéki tisztviselők tisztelgése. A vármegyei árvaszéknek újonnan megválasztott tisztviselői, S á r o s s y Gyula árvaszéki elnök vezetése mellett, pénteken délelőtt tisztelegtek Dőry Pál főispánnál, Ambrus Sándor alispánnál, majd tisztviselőtársaiknál. — Wenckheim Frigyes gróf fdlebbezósa Érdekes ügyben hozott ítélete érkezett le pénteken a közigazgatási bíróságnak Békésvármegyéhez. Az ítélet Békés község 1908. évi költségvetése ellen beadott felebbezés ügyében szól. A felebbezést gróf Wenckheim Frigyes nagybirtokos nyújtotta be S z e g e d i Kálmán képviselője által. Szól pedig a felbbezés akként, hogy a népiskolák létesítési ós fentartási költségeire kivetendő közsógi adófizetése alól mentsék fel abból az indokból, mert felekezeti iskola fentartásához ő, gróf Wenckheim Frigyes állami adójának 5%-át meghaladó öszszeggel hozzájárul. A közigazgatási bíróság a felebbezést elutasította. — A „Nemzeti Állam "-éle Orosházán. Az antiszocialista Nemzeti Állam szerkesztőségének tagjai, akik a multkorában Gyulán propagáltak egészséges szociális eszméket, csütörtökön Orosházán ismételték meg,szabad előadásukat. Az előadást, okulva a gyulai tanúságon, meghívott társaság előtt tartották meg a nyári színkörben A földmunkások szervezetének néhány tagja mégis bejutott, akik tüntetést kísérelték meg, de kevés eredménynyel. A jelenvoltak élénk érdeklődéssel hallgatták Biró Alad ir fejtegetéseit.