Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-28 / 43. szám

Békéscsaba, 1908 május 24. 28 csületes nevén neveznek Izsák Jakabnak. Ez a jóember bizonyára móg a Sárréten elhatározta, hogy ő bizony kivágja most a rezet és ha addig él is, kiadja, ami a begyében van. Hát volt ott kérem tücsök, bogár, de tán mégis legtöbb a keserűségből — a falusi nótáriusok ellen. Dörögvén olyképpen, hogy azok egész falka írnokot tartanak, akik egyebet sem csinálnak, mint magánmunkálatokat. És most következett a szánalom. Azok a kerékbe törni való nótáriusok elveszik a szegény fiskálisok falatját. Tovább nem igen folytathatta Izsák felebarátunk, mert „szolnoklása" olyan falrengető derültségbe fult, amilyent régen hallottak a nagyterem falai. A keddi közgyűlés. Nagyon megcsappant érdeklődés mellett nyitotta meg Dőry főispán a folytatólagos közgyűlést. A megyebizottság csabai parasztpárti tagjai, szám szerint huszonketten, A c h i m L. Andrással az élükön, kedden is megjelentek a közgyűlésen s ekkor akarta, vagy volt célja megmutatni, hogy igenis „letöri" az állandó választmányt. Azt tervezték, hogy a még hátralevő fontos községi ügyekben hozott állandó választmányi határozatokat mind felforgatják és leszavazzák. Tervezett csinyjük nem sikerült, meit a gyulai s néhány vidéki, az ármentesitő-társulat közgyűlése miatt Gyulán lévő megyebizottsági tagokkal s a tisztikarral biztosítva volt a többség a parasztpártiakkal szemben s igy az állandó választmány javaslata szerint nyertek elintézést az ügyek. Achimék látva, hogy az általuk provokált szavazásnál kisebbségben maradnak, lassankint elszállingóztak a közgyűlésről. A vezért az elnöklő főispán nem egyszer figyelmeztette, tartózkodjon a személyeskedéstől. A közgyűlés fontosabb ügyeiről következő tudósításunk szól: Áchim L András megfelebbezte . Csaba képviselőtestületének azon határozatát, melylyel ez a felállítandó polgári leányiskolát osztályonként 1000 koronával segélyezi. — Az állandó választmány a felebbezés elutasítását javasolta. Áchim L. András felszólalt s szerinte a polgári leányiskolára nincs szükség, az felesleges is, mert van Csabának felsőbb leányiskolája. Csaba úgyis nagyon sokat költ kulturális célokra. K o r o s y László a község határozatának jóváhagyását kérte, mert a polgári leányiskolára éppen az Áchim áltál annyira szeretett nép gyermekei* nek van szüksége. Különben csodálkozik Áchim mostani állásfoglalásán, mert az iskola segélyét a községi közgyűlésen e kijelentéssel szavazta meg : „Iskolára mindent, korcsmára egy krajcárt sem!" Erre Áchim csak ennyivel érvelt: Hazugság! Szavazással döntöttek s Áchim felebbezését elutasították. Helyben hagyta a törvényhatóság Csabának az államvasút csabai állomásának villamos világítással való ellátásra kötött szerződését, úgyszintén a kereskadők továbbképző tanfolyama és Filipinyi Sámuel szobrász segélyezésére megszavazott 200 -200 koronás határozatot. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút közgyűlésére Csaba képviselőtestülete megbizottakul K o r o s y Lászlót és H a a n Bélát küldötte volt ki. Ezt a határozatot szintén megfelebbezték s annak a megyegyülés helyt is adott, mert e határozat rendkívüli közgyűlésen hozatott s e kérdés nem volt annak tárgysorozatába akkor felvéve. Mészáros Ferenc bucsatelepi községi szolga kérte volt a képviselőtestületiül fizetésének 200 koronáról 240 koronára való felemelését. A megyebizottság most, felebbezés folytán, Lipt á k Pál és I z s á k Jakab pártoló felszólalása után, a fizetésemelést jóvá• hagyta. Pusztaföldvár képviselőtestülete keveselte, hogy csak 10 tagból áll s azt a határozatot hozta, hogy a képviselőtestület tagjainak számát 16-ra emeli fel. E határozatot a megyebizottság megsemmisitette, mert a törvény lélekszám arányában állapítja meg a képviselőtestület tagjainak számát és Pusztaföldváron tíznél több nem lehet. Ugyancsak Pusztaföldvár képviselőtestületében történt, hogy K. Horváth Sándor indítványára oly határozatot hoztak, melylyel rosszalásukat fejezték ki az igazoló-választmánynak, mert ez nem járt ugy el a községi választásnál, mint azt egyesek óhajtották. — A megyegyülés most kioktatta s figyelmeztette a képviselőtestületet, hogy jövőre tartózkodjanak ily határozatok hozatalától. A megye által a honvéd hadapródiskolában létesített két alapítványi helyre csak egy pályázó akadt. A közgyűlés özv. Budai Józsefné mezőberényi lakos fiának adományozta a helyet, a másikra uj pályázatot hirdetnek. Csorvás község határozatát százezer korona kölcsön felvételére, mely összeget 64 munkásház felépítésére fordítanak, a megyebizottság jóváhagyta. A közgyűlés kedden délben nyert befejezést. Választások a vármegyénél A hétfői megyegyűlésen megejtett szavazások több jelölt számítását keresztülhúzta. A törvényhatóság az árvaszéki választásokon kivül több megüresedett bizottsági tagságot betöltött. A Jantsovits Péter és S o m og y i Ákos elhalálozásával megüresedett árvaszéki elnöki, illetve ülnöki tisztségeket hétfőn töltötte be a törvényhatóság. Lapunk mult számában ismertettük a választások eshetőségét, de jeleztük azt a bizonytalanságot is, amelyre készen lehettek a jelöltek is. Föltevésünk nem volt alaptalan, mert mint a következmények igazolták, még a többség tippelése sem vált be. Árvaszéki elnöknek megválasztották S á r o s y Gyula ülnököt, ülnököknek: S c h m i d t Iván árvaszéki jegyzőt ós dr. Kiss László tb. aljegyzőt, árvaszéki jegyzőnek pedig dr. S z i r b i k Bálint gyulai lakost, ügyvédjelöltet. A választási küzdelem, különösen az elnökválasztásnál, izgalmas volt. Hol az egyik, hol a másik jelölt volt túlsúlyban. A két jelölt pedig leirhatlan izgalommal hallgatta a voksok hol emelkedő, hol sülyedő óráját. Egy maliciózus megyebizottsági tag a „druck"-nak e hevében meginterpellálta Sárossyt annak a bizonyos zabszemnek miként való állása ügyében, mire Sárossy izzadva ós sóhajtva adta meg a választ: — Kovácsa válogatja ! Noha a szavazás három bizottság előtt folyt (nóvszerint), mégis ebéd után 1 órára ért véget. A választásokról az alábbi részletes tudósításunk szól: Mindenekelőtt a kijelölő-bizottságot választották meg. Ennek tagjaivá a törvényhatóság megválasztotta: , Haviár Gyulát, Veres Józsefet és Áchim L Andrást; a főispán pedig kinevezte tagokul : Beliczey Gézát, dr. Drechsel Gyula bárót és dr. Ladics Lászlót. A kijelölő-bizottság közel egy óráig jelölt, mire a főispán bejelentette, hogy névszerinti szavazást kértek s ő ezt elrendeli. Hogy hamarabb végezzenek, három bizottságot kért fel a szavazatok szedésére és pedig a nagyteremben Varságh Béla elnöklete alatt Reck Gézát és Pfeiffer Istvánt (itt szavaztak a gyulaiak, a gyulai ós orosházai járásbeliék), a kisteremben Domby Lajos elnöklete alatt Horváth Jánost és dr. Török Gábort (itt szavaztak a csabai és szeghalmi járásbeliek), a gyakornoki szobában Schmidt József elnöklete alatt Lengyel Sándort és Igaz Pált (itt szavaztak a többi járásbeliek). Tizenkettő felé jött az idő, amikor a főispán jelentette a szavazás eredményét. Eszerint az első bizottságnál leszavaztak Sárosy Gyulára 46-an, Szabó Emilre 33-an, a második bizottságnál Sárosyra 37, Szabóra 55, a harmadik bizottságnál Sárosyra 58, Szabóra 42, tehát Sárosy összesen 141, Szabó pedig 130 szavazatot kapott. Áz eredmény alapján a főispán Sárosy Gyulát megválasztott árvaszéki elnöknek jelentette ki (Hosszantartó lelkes éljenzés ) A törvényhatóság ezután a Sárosy előléptetésével megüresedett ülnöki állást töltette be. Itt Schmidt Iván 168, dr. Dórczy Ferenc 95 ós dr. Szirbik Bálint 5 szavazatot kaptak. Szótöbbséggel megválasztatott Schmidt Iván. A második ülnöki állás betöltésénél még jobban szótoszlottak a szavazatok. Dr. Kiss László 120, dr. Dórczy Ferenc 54, Dubányi Imre 13 és 4

r Sztojanovits Szilárd 12 szavazatot kaptak. Megválasztatott dr. Kiss László. Az árvaszéki jegyzői állásnál dr. Szirbik Bálint 66, Bodoky Géza dr. és Dórczy Ferenc 51—51 ós Kőrös Lajos 48 szavazatot kaptak. Megválasztatott Szirbik Bálint. Az újonnan megválasztott tisztviselők ezután letették a hivatalos esküdt, mire a főispán a közgyűlést délután 3 óráig felfüggesztette. Bizottságok kiegészítése. Délután ismét választások vezették be a közgyűlést. Néhány bizottságban megüresedett tagsági helyeket töltötték be a parasztpárt folytonos és fülsiketítő lármája közepett. A központi választmányba beválasztották (83 szavazat adatott be)Tá bit Mihályt (36 szavazattal) és A c h i m L. Andrást (34 szavazattal, a többi eloszlott). A Kiss István eltávozásával megüresedett állandó választmányra tagságra megválasztották Pálffy Bélát és Sárosyt A kórházi-bizottságba dr. Márki Jánost és Sárosy Gyulát. A községjegyzői nyugdíj-választmányba Schmidt Józsefet, a tisztinyugdijválasztmányba Sárosy Gyulát. A siketnémák orvosi intózétónek felügyelőbizottságba újból megválasztották Zöldy János dr. és Benka Gyulát, a népnevelési-bizottságba pedig a következő megyei tanítókat: Péczely József (Gyula), Farkas Gyula (Békés), B e n e Ferenc (Gyula), Székely Lajos (Gyula), Me z ey Lajos (Gyula), U h r i n Pál, S c h e r István ós Maruzsán István (Csaba) ós ezzel a választások véget értek. Községi és körorvosok íizetésA belügyminiszter kedden törvényjavaslatot nyújtott be a Házhoz a községi és körorvosok fizetésjavításáról, mely szeptemberben lép életbe. A községi ós körorvosok évek óta hangoztatott sérelmein óhajtott segíteni a belügyminiszter kedden, amikor benyújtotta a Ház elé a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi, XIV. t.-c. II. rósz, első fejezetének (közegészségügyi szolgálat a községeknél) módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet értesülésünk szerint móg ez év szeptember havában kívánnak életbeléptetni, ami mindenesetre megnyugtatná a már nagyon is türelmetlen orvosi kart. Kívánatos azonban, hogy a majdan törvénynyó emelkedő javaslatot hasonlóan jóindulatu és humánus végrehajtási rendelet kövesse, amelyben gondoskodás fog történni arról, hogy a javaslatba lefektetett, emberséges elvek a gyakorlatban is megvalósuljanak és hogy e törvény valóban az az üdvös szociális reform legyen, amely az egészségügy nagymérvű javításával s tökéletesítésével népünk egészséges, erős fejlődésót tudja biztosítani. A javaslatot lényegében a következőkben ismertetjük : A törvényjavaslat nemcsak ideálisan igyekszik megoldani a községi ós körorvosok fizetósrendezésének kérdését, hanem a kor haladásához képest védi a közegészségügy érdekeit és fejleszti a meglevő kereteket. E mellett azonban nagy körültekintéssel számba veszi közéletünknek sok tekintetben mostoha viszonyait s ily módon mindenekelőtt életképessé iparkodik tenni meglévő törvényeink helyes, de eddig sok tekintetben kivihetetlennek bizonyult intézkedéseit. A jelenlegi törvénynek végtelenül nagy hiánya volt, hogy nem számolva az ország egyes szegényebb vidékeinek kedvezőtlen gazdasági ós kulturális viszonyaival, egyöntetűen szabályozta a közegészségügyi szolgálatot. A 484 községi orvos átlagos fizetése 1178 korona, a legkisebb községi orvosi fizetés 100 korona. 111 orvos fizetése 1000 koronán alul marad, sőt van 10 olyan orvos is, akinek az évi fizetése még a 200 koronát sem éri el. Még rosszabb a helyzet a körorvosoknál, mert ott az átlagos évi fizetés 1102 korona, a legkisebb 180 korona ; 400 körorvosi állásnál, tehát az összes köror- : vosi állások több mint Vs-ánál a fizetés j 1000 koronán alul marad, 54 állás fize- i tése pedig nem haladja meg a 400 koronát. Ennek a következménye volt, hogy az 1169 rendszeresített körorvosi állás közül mintegy 190 állandóan betöltetlen maradt és hogy 10 olyan vármegye van, ahol az orvosi körök legnagyobb része soha sincs betöltve, vagy amelyben egy körorvosi állásra sem akadt pályázó. Mindezeken a bajokon gyökeresen segít a belügyminiszter törvényjavaslata, amely azonkívül, hogy a községi és ' körorvos törzsfizetését egységesen 1600 | koronában állapítja meg, ötévenkint 200 1 koronával emelkedő s a nyugdíjba beszá- j mitható korpótlékot, a szegényebb vidéke- ' ken 1200 koronáig terjedhető helyipótlékot, azonkívül évi segélyt s végül még^ személyi pótlékot is engedélyez, amely utóbbi szintén beszámítandó a nyugdíjba. A törvényjavaslat azonban nemcsak az orvosok, hanem a községek anyagi helyzetén is javít, amennyiben a törzsfizetések, a kor- ós helyi pótlókokat az állam magára vállalja. Ha tekintetbe veszszük, hogy a községi és körorvosok eddigi illetménye összesen 1,859.335 koronát tett ki, a törvényjavaslat szerint pedig az állam törzsfizetések gyanánt 2,635 000, korpótlékul 537.000, helyi pótlékul pedig 104.000, összesen tehát 3,276.0é0 korona javadalmazást nyújt az orvosoknak, láthatjuk legjobban, mily nagy mértékben segít a törvényjavaslat nemcsak az orvosokon, de a községeken is, amelyekre csupán a lakáspénz, fuvarátalány és esetleg személyi pótlék terhe fog háramlani, amely természetesen egésT összegben sem lesz oly nagy, mint volt az eddig viselt teher. Megjegyzendő, hogy a járványok alkalmából felmerülő fuvarköltségeket és távolsági dijakat is az államkincstár viseli. A javaslat egyéb tekintetben is a legnagyobb jóakarattal teljesítette a felmerült kívánságokat. Elejtette az előadói tervezetnek azt a rendelkezését amely a trachomások és bujakórosok ingyenes gyógykezelését rendelte el, a korpótlókot 100 koronáról 200 koronára emelte fel ós mintegy orvosi körökben teljesen félreértették az előadói tervezet intencióit, szabatosabban írja körül, hogy milyen mellékfoglalkozást üzhetaz orvos. Az érdekelt orvosok nagy megelégedésére fog szolgálni a törvényjavaslat azon intézkedése, mely a beteglátogatási ós rendelési díj minimumát nappal 1 korona, éjjel 2 koronában állapítja meg, továbbá, hogy az orvosok illetményeiket ezután az illetékes adóhivatalban, előzetes egyenlő rózzletekben fogják megkapni, hogy egy éven belül — minden valószínűség szerint visszamenő hatálylyal — országos nyugdíjintézet létesítendő ós végül, hogy megfelelő szabadságidőt biztosit és a helyettesitós s szabadságolás teljesen rendezetlen kérdését is közmegelégedésre szabályozza. Hiányzik a törvényjavaslatból a r. t. városi orvosok javadalmazásának rendezése, ezt a miniszter ugylátszik a többi városi alkalmazott fizetéárendezósével kapcsolatban akarja elintézni. Nagyon méltányosan és a legnagyobb loyalitással biztosítja a törvényjavaslat a közigazgatási bírósághoz a felebbvitelt az orvosok választása, illetőleg a főorvos kinevezése, a fizetés megállapítása, a helyi pótlék, Jesetleg évi segély megvonása stb. ügyében. Végül ki kell még emelnünk a törvényjavaslatnak azt az előnyét is, hogy a bábaügy kérdését is sikeresen oldja meg. Kifosztott gerendási gazdaPáratlan szélhámosság. Brád Tógyerné ismert gyulai kuruzslónő, aki annak idején nagy szerepet játszott a Nyisztorné-féle bünbörben, párját ritkító raffinériával kifosztott egy hiszékeny gerendási gazdát mindenéből. Lapunk vasárnapi számában részletes híradással voltunk arról a határtalan vakmerőséggel elkövetett szélhámos kísérletről, amelynek elkövetői egy becsületes banktisztviselő megvádolásával közel 14 ezer korona erejéig akarták a békésszentandrási takarékpénztárat befonni. A közönség jóformán fel sem ocsúdhat a csodálattól, a békésmegyei rendőri bünkrónika már újból olyan yzédelgést tálal elénk, amely minden raffinériát felülmúl. Arról van szó, hogy egy ismert gyulai kuruzsló aszszony, aki nemrég mint vádlott szerepelt a nagy port fölvert Nyisztor ügyben, eddig minden vajákos boszorkányt felülmúló raffinériával mindenéből kifosztott egy jómódó gerendási gazdát, aki most ököllel törölheti a szemét. Szokva vagyunk ahhoz, hogy munkakerülő szélhámosok, kuruzslók a tudatlan emberek hiszékenységére építve, bámulatosabbnál bánulatosabb csalásokat követnek el. Mégis a jelen esetben csodálkozunk, hogy ez a szégyenletes csalás megtörtént. Csodálkozunk, mert a Nyisztor eset után Brád Tógyerné közveszélyes szereplését a rendőrség ismerhette s igy minden lépését módjában állott megfigyelni. Természetesen, eső után késő a köpenyeg.