Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-21 / 41. szám

Békéscsaba, 1908 május 24. 2 — A csabai róm. kath. templom. Megír­tuk,- hogy Hoffhauser műépítész, ki a csabai róm. kath. uj templomnak terveit készítette, nem találta eléggé erősnek az építéshez rendelt téglákat, s megvizsgálás végett felküldetett azok­ból egy-két darabot a műegyetemre. A műegyetemen alapos vizsgálat alá vették a téglát s megállapították, hogy teher­bíró képessége kielégítő. Az építést azonban még mindig nem lehet meg­kezdeni, mert a robant-téglák hiányoz­nak s Hoffhauser nem adja beleegye­zését ahhoz, hogy e sima téglákat ne az alapfalba vakolják. Remélhető azon­ban, hogy már a legközelebbi napokban megérkezik az az anyag is és akkor kettőzött erővel kezdetét veheti az építés. — Felolvasás és hangverseny. A Csa­bai Magántisztviselők és Kereskedőifjak Egyesületének agilis választmánya e hó 31-én, vasárnap, a városháza nagyter­mében felolvasó délutánt rendez, melyen W o 1 f n e r (Farkas) Pál fővárosi iró, az „Uj Idők" kiadó szerkesztője „A. tár­sadalom fejlődósérői" felolvasást tart. Este a színházban az egyesület javára nagyszabású hangversenyt rendeznek, melynek műsorán mint előadók Nyá­r a y Antal színművész, Lakos Vilma, a gyermek-primadonna, ki évekkel ez­előtt már csodamódra imitálta a nagy nevű fávárosi operett-primadonnákat, S z e m e r e Viola, Major Simon és Gyöngyösi Gusztáv zongoraművész szerepelnek. Az estélyt természetesen tánc fejezi be a Vigadóban. — Eljegyzés. U j h e 11 y Sándor, puszta-ujvárosi bérlő eljegyezte Braun Fülöp kisjenői fakereskedő leányát, Irénkét. (Minden külön értesítés helyett) — Tiszteletbeli tagválasztás. A békés­csabai magántisztviselők és* kereskedő ifjak egyesülete vasárnap délután 3 óra­kor S z e m e r e Kálmán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tart, melyen dr. Mándy Lajost és Zerkovitz Emilt az egyesület tiszteletbeli tagjául fogják megválasztani. — Egy szolgabíró szabadsága. A gyulai járás szolgabirája, Sztojanovics Szilárd dr., hónapokkal ezelőtt szabad­ságot kért a megyétől, hogy megrongált egészségét helyreállítsa. Sztojanovics Szilárd Egiptombam töltötte szabadság­idejét s a tropikus égöv klímája teljes gyógyító hatással voit szervezetére. A szolgabíró most tért vissza s e hét első napján el is foglalta már hivatalát. — A gádorosi határ kibővítése. Oros­házáról irják : Ezelőtt egy pár évvel Gá­doroson a községi főjegyző kezdemé­nyezésére olyan mozgalom indult meg, amelynek életrevalóságát és szükséges­ségét az ügy fejlődésében most már elhallgatni nem lehet. Ez Gádoros község határának kibővítési ügye. Az 1886. évi XXII. t.-c. 149 §-nak 2-ik bekezdése alaján a község a belügyminiszterhez folyamodott, hogy a község határáuak megnagyobbitását, mely ez idő szerint 1011 kat. hold, a fenti törvéuy ós §. alapján rendelje el. A belügyminiszter a tárgyalás felvétlét elrendelte, melynek folyamányaként megállapittatott, hogy a határbővités nagyon szükséges. Most az ügy és törvényhatósági tárgyalásra van előkészítés alatt s a község azon terűletek térképét készíti el, mely te­rületrészeket községéhez csatoltatni kéri. — Fetser püspök Békésen. Irtuk már, hogy Fet ser Antal nagyváradi fel­szentelt püspök folyó hó 30-án Békésre érkezik. A püspök fogadtatására vonat­kozólag ezeket olvassuk a békési laptár­sunkban : Hogy a püspök illő fogadta­tásáról gondoskodva legyen, Popovics Szilveszter főszolgabíró, a régi szokás­nak eleget teendő, elsősorban az elöl­járóságot szólította fel a fogadtatás elő­készületeinek megtételére. Azonban a község birája és első jegyzője határo­zottau kijelentették, hogy ők a fogadta­tásról nem hogy gondoskodnának, de még részt sem kívánnak azon venni. Hogy mennyire nem osztja az elöljáróság nevében kimondott nagyon is naiv ha­tározatott sem az elöljáróság nagy többsége, sem pedig a város helyesen gondolkozó közönsége, — fényesen igazolta a városi bérház éttermében tartott értekezleten megjelentek nagy száma, akik egyhangúlag kimondták, hogy igenis az igazi magyarokhoz illő vendégszeretettel kívánják a püspököt fogadni. A fogadtatás rendezésére szü­kebbkörü bizottságot kértek fel. — A csabai vasúti átjáró. Az állam­vasuti beruházásokról szóló törvénynek egyik tételéhez képest serényen foly­nak az átalakítási és bővítési munkála­tok Békéscsaba pályaudvarán. A sín­párok jórészt lehelyeztettek már s ezzel párhuzamosan a vasúti feljáró hidnak utja is készül. Az erzsébethelyi részen már teljesen feltöltötték az utat. Most a csabai oldalon végzik a földmunkát, de 8—10 nap alatt ezzel is elkészülnek. A feljáró ez év őszére teljesen kész lesz. — Közművelődési kör Mezöberényben. Mezőberény község intelligens társa­dalma dicséretes buzgalommal munkál­kodik a köznép ismeretkörének bővíté­sén és általános műveltségének foko­zásán. Ezt elérendő, ujabb és ujabb egyesületek alakulnak Mezöberényben, amelyek mind a közművelődés ügyét szolgálják. Nemrég a „Közművelődési és Olvasókör" cimü egylet alakult meg Mezöberényben. Az uj egylet alapszabá­lyait a miniszter most hagyta jóvá. — Az orosházai kövezetvám. Orosháza község legutóbbi képviselőtestületi köz­gyűlése engedélyt adott Bernardinelli M. Bortoló és társa cégnek, hogy tele­péről közvetlen a vasúti pályatestre nyíló ajtót használhasson. E tárgy a gyűlésen annak idején heves vitát pro­vokált. Most több aláírással kérvény nyújtatott be a községhez e határozat megváltoztatása iránt, mert kérvényezők ebben kövezetvámszedés kijátszását lát­ják. S ebben igazuk is lehet, — Épül a selyemfonóda. Békéscsaba állami selyemfonódájánál az utolsó kő­míves munkákkal elkészültek már. Még csak jelentéktelen pótlások vannak hátra s az épület kifogástalan karban lesz. A fonóda berendezését ebben a hónapban megkezdik s augusztusra tel­jesen be is fejezik. Igy aztán az üzem is meg fog kezdődni októberben. E meg­nyitáson a földmivelésügyi miniszter is képviselteti magát. — Megszökött leányzók Nagy Rébék és B i 1 á k Eszter azon hajadonok közé tartoznak, kik örömtanyák bűneibe te­metik ifjuságukat. A két leány már ré­gebb idő óta tartózkodik Kovács Józsefné gyulai mulatóhelyén, ahol fé­nyes öltözéket és jó eledelt kaptak. Ugy látszik azonban, hogy Nagy Rebé­kék megutálták ezt az életet, mert teg­napelőtt nyomuk veszett s azóta nem találják őket sehol. Kovácsné feljelen­tést tett ellenük és azt állítja, hogy a két leány több dolgot ellopott a mulató­helyről. — A szarvasi főjegyző nyugalomba megy. Jóval mai híradásunkat megelő­I zően értesítettük már olvasó közönsé­günket, hogy S a 1 a c z József szarvasi községi főjegyző nyugalomba vonulni készül. Ujabban arról veszünk hirt, hogy Salacz most már végkép elhatározta magát a nyugdíjaztatásra. A főjegyző augusztus havában válik meg állásától. Ekkor telik le ugyanis szabadság ideje s ezt a dátumot be fogja várni. Állását még ez évben betölti a képviselőtestület. — A vonat sebesültje. Tegnapelőtt egy összeroncsolt testű embert szállí­tottak a gyulai közkórházba. A sebesül­tet K. G a 1 i Sándornak hivják, ki a Lendler-féle ágyai fürésztelepen volt alkalmazva. Gali Sándor fát szállított egy lóvonatu kocsin. A mögötte jövő kocsinak lova azonban megbokrosodott s nekiszaladt Gali kocsijának. Gali a sínekre esett és a súlyos teherrel meg­rakott kocsik keresztülmentek testén. A szerencsétlen ember életveszélyes zú­zódásokat és csonttörést szenvedett. — Tolvajnak nézték. E s z e n y i Já­nos sarkadi illetőségű, 30 esztendős gazdálkodó vasárnap késő délután egyik barátjával a gyulai tanyák felé sétált el. Öreg estére járt már az idő, amikor visszatértek. A sötétben eltévesztették az utat s elbodorogtak a tanyák világá­ban. Az egyik tanyaépület felől egy­szerre csak kiáltás hangzott feléjük: — Tolvajok járnak! Tolvajok járnak! A másik pillanatban már hatalmas dörrenés rázta meg a levegőt s Eszenyi összeesett. A tanyaépületből rálőttek a sétálókra és a sőrétek Eszenyi hátába fúródtak. Eszenyi sérülései súlyosak, ! de nem életveszélyesek. A megsebesült ! embert a gyulai közkórházba szállítot­ták, ahol Kaczvinszky János fő­orvos 17 nyulserétet szedett ki a há­jából. — Hamis pénz Gyulán. Csak nemrég tette ártalmatlanná a szolnoki csendőr­ség azt a pénzhamisító-bandát, mely az Alföld vármegyéiben hozta forgalomba ezüst pénzeit s ma már újból helyén­valónak mutatkozik az a föltevés, hogy egy ujabb pénzhamisitó-banda kezdett működéshez. Gyulán régebben tapasz­talják már, hogy sok hamis 20 koronás van forgalomban. Tegnap is ilyen pénz­zel akart fizetni egy Pap Mojsza nevü kurticsi oláh, akit nyomban előállított a rendőrség. Pap nem tudott felvilágo­sítást adni, hogy miképp került birto­kába a hamis 20 koronás. — Tamadás a körgáton Régi dolog, hogy Békéscsaba külterületeinek köz­biztonsági helyzete nem a legrózsásabb Nap-nap után oly események történnek i a külső részeken, melyekről egyáltalán nem vehet tudomást az illetékes fórum, mert nincs kellő számú rendőrünk és igy ellenőrzőnk sincs Tegnapelőtt este a ' körgáton megint vakmerő módon megtámadtak két sétálót, akik csak futással tudtak elmenekülni. — Elütötte a vonat. Súlyos szeren­csétlenség történt tegnapelőtt délután a csabai pályaudvar területén. Az úgyne­vezett kétegyházai átjárónál ugyanis több gyermek játszadozott. Egyikük, az 5 esztendős Kovács Katalin, besza ladt a sinekre. Ebben a pillanatban arra robogott a 6 órás gyulai vonat, amely elütötte a gyermeket. Az ütés azonban oly szerencsés volt, hogy a kis leány nem esett a vonat kerekei alá, hanem messze elrepült a sínekről s csak a fe­jén szenvedett súlyosabb természetű sérüléseket, Most a csabai közkórház­ban fekszik eszméletlenül. — Verekedés Kétegyházán. Kétegyháza község legényei parázs verekedést in­scenáltak a közelmúlt napokban. S i­p o s János gazdalegény hosszabb ideje udvarolgatott már egy leánynak, akinek Simonka János is szerette volna a szépet tenni. Simonkának azonban ki sebb volt a szerencséje s ezért ugy akart korrigálni azon, hogy boszut es­küdött Sípos István ellen. Sipos újból eljárt kedveséhez a napokban s ezt az alkalmat használta föl Simonka. Bará­taival megleste Sipost és elpáholta. A csendőrjárat abban az időben épp arra portyázott s igy megakadályozta azt, hogy a verekedés vérengzéssé fajuljon. Szociálizmus és antiszociálizmus. Szabad előadások Bókésmegyében. Vasárnap Gyulán volt. — A csabai elmarad. — Kristóffyék Csabára készülődnek. Szociális jelszavaktól telitett a le­vegő. A mai kor a szociális törekvések uralomra jutásának kora. Minden vona­lon szociális mozgalom. E mozgalmak, e törekvések, melyek munkáltató és munkás között kisebb-nagyobb mérték­ben, időtlen-idők óta tart, a jelenben érték el tetőpontjukat. S nagy általános­ságban két főcsoportra oszthatók: a szociálisták és antiszociálisták mozgal­mára. Amannak a nemzetközi szociál­demokraták, emennek a szintén szociá­lista alapon dolgozó antiszociálisták, illetve nemzeti szociálisták tartoznak táborába. A kettő között pedig a kü­lönbség az, hogy a nemzetközi szociál­demokraták a nemzeti érdekek mellő­zésével és terrorisztikus eszközökkel akarják kivívni a népszabadságot és jogegyenlőséget, mig emezek hazafias alapon, békés uton, az igazság meg­győző fegyverének alkalmazásával óhajt­ják az egyazon célt elérni. Ezek fel­fogása abban kulminál, hogy nem ele­gendő a népet sajtó utján felvilágosítani, meggyőzni, hanem közzé kell menni, az igazság igéinek erejével meggyőzni, felrázni a polgári tárzadalmat indolen­ciájából. Programjuk főelve: aki neveli hazáját, a népet és nem akarja, hogy a nép a hazátlan szociálisták vak esz­közévé fejlődjék, annak nemcsak szo­ciális feladata, de nemzeti kötelessége nemzeti alapon szervezkedve, békés uton emelni a népjólétet, a kulturát s közvetve a hazát nagygyá, hatalmassá nevelni. E gyakorlati alapon a Budapesten megjelenő Nemzeti Állam cimü anti­szociális irányú lap szerkesztősége or­szágos mozgalmat indított. Az akció célja felvilágosítani a polgári társadal­mat, a vezető intelligenciát a szociálista tudományról, programjáról, külföldi fej­lődéséről és rámutatni a rendetlensé­| gekre, a túlzásokra, melyek különösen nálunk ferde irányba sodorták a ma­gyar szociáldemokráciát. Nevezett lap szerkesztősége eddig nagy sikerrel járt Pécsett, Kassán, Ko­máromban. A legutóbbi vasárnap pe­dig Gyulán, a Göndöcs-kerti pavillonban tartottak szabadelőadást. A siker itt sem maradt el, noha Grünfeld Jakabbal az élén a nemzetközi szociálisták egy csoportja türelmetlenkedett és zajongott az ellenvélemények miatt. A szabadelőadást, melyet nagyszámú közönség hallgatott végig, T h a 1 y Fe renc, a lap felelős szerkesztője nyitotta meg. Mielőtt azonban ez megtörténhetett volna, T a n c z i k Alajos rendőrkapi­tányt arra kérték a nemzetközi szociá­listák, járna közben, hogy az ő szóno­kuk is szóhoz jusson. Tanczik közvetí­tette is a nemzetköziek kívánságát s igy Thaly Ferenc megnyitója után a gyulai szociálisták hangadója, Grünfeld Jakab beszólt az országos és megyei viszonyokról. Ez utóbbi pontnál elárulta a kis Grünfeld azt is, hogy ők nincse­nek megelégedve Ambrus alispánnal (oh! oh! oh!) s hogy mást szerettek volna alispánul megválasztani. Ezután Biró Aladár beszélt a nem­zetközi szociálizmus tóvtanai ellen. Grün­feld felszólalása azonban annyira elmér­gesitette a hangulatot, hogy Bírót meg se akarták hallgatni s csak a közbe­szólások is nagy gondot és dolgot adtak a szónoknak. Igy járt Thaly is, aki szintén nem tudta megtartani a program szerint előre tervezett beszé­dét. Végezetül hazafiságra intette hall­gatóit. Ezt minden nagyobb lelkifurda­lás nélkül meghallgatták a szociálisták s aztán szétoszoltak. A szabadelőadáson mintegy 5—600 ember vett részt. Itt meg kell említenünk, hogy.biztos forrásból ugy értesültünk, pünkösdre a nemzetközi szociálisták Békéscsabán gyűléseznek, amely gyűlésen Kristóffy József volt darabont és az egykor ret­tegett Kaffka személyesen megjelenni ak rnak programadás végett, de lehet, hogy jövetelüket későbbre halasztják. Rétegyházán minden csendes... Nem is olyan régen volt alkalmunk beszámolni arról a felekezeti ós nemze­tiségi türelmetlenségről, amely sajnála­tosan megbontotta és szétdúlta Kétegy­háza község polgárainak békés egyet­értését. Ezt a türelmetlenséget ugy igyekeznek feltüntetni azok, akik fő­kolomposok voltak emez áldatlan harc felszításában, hogy ez a békétlenség voltaképpen nem más, mint a községi adminisztráció ellen megnyilatkozó han­gulat s hogy sem felekezeti, sem nem­zetiségi vonatkozása nincs. Sajnos, a nemrég lefolyt biróválasz­tás alkalmából meggyőződést szerezhet­tünk, hogy a főkolomposok állítása nem fedi midenben a valóságot. Azok a je­lenetek, amelyek ezt a választást követ­ték, nagyon is megerősítették azon föl­tevést, hogy a nemzetiségi rakoncátlan­kodásnak szele Kétegyházát sem kerülte ki s hogy a községet állandó figyelem­mel kisérni elsősorban kötelessége a jövőben tanügyi és közigazgatási ható­ságainknak. Megemlítettük annak idején, hogy a decemberi elöljárói választások egy magyar származású birójelölt győzelmé­vel végződtek. Ezt az eredményt nem í tartották kielégítőnek az oláhok s min­, den elképzelhető okot kifürkésztek arra, hogy a választás megfelebbezhető és megsemmisíthető legyen. Kifejezett cél­juk az volt, hogy oláh ember kerüljön j a bírói székbe. Ez az óhaj annyira kö­vetelővé vált később, hogy Lukács Endre főszolgabírónak végre is törvény­ellenesnek kellett kijelentenie a jelölést s igy a magyar biró mandátuma meg­semmisítés előtt állott. Mielőtt azonban az illetékes fórum érdemleges bírálat alá vette volna a felebbezést, lemondott | állásáról a biró s január hó folyamán 1 újból választhatott a polgárság. Ezúttal

Next

/
Oldalképek
Tartalom