Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-04-09 / 29. szám

Békéscsaba 1008. április 9. tóság a legújabban beszerzett 40 darab teherszállító kocsit is 125.018 korona értékben. A létesített Nádasmajor-ágyai ipar­vasut ez óv január havában lett a for­galomnak átadva. Ide újból be kellett szerezni 1 mozdonyt és 40 teherkocsit 235.127 korona értékben. Ez az összeg azonban, mihelyt a vasút ügyei más irányban rendezve lesznek, a Nádas­major—ágyai szárnyvonal kiépítése cí­mén a vasút törzsbefektetéséhez lesz csatolva. Megemlékezik a jelentés a beruházási számla terhére az ingatlanok beszerzése cimén felhasznált 75.547 ko­ronáról is. Mindezeknek összegezésével a köz­gyűlés hozzájárulását kérte az igazga­tóság ahhoz, hogy az elmúlt évi 3929 korona üzleti felesleg beszámításával mutatkozó 41.854 korona ez évi vesz­teséget a jövő év üzletszámlájára Ír­hassák. Az igazgatóság szerint ez a fede­zetlen hiány azonban meg fog szűnni' mihelyt konszolidálódni fognak a pénz­viszonyok. Amint a kimutatásból kitűnik, a tényleg befizetett részvénytőke 770.160 korona, tehát fedezetlenül állana 29.840 korona. Ezzel szemben Nagyzerind, Vadász és Simonyifalva községek annak idején összesen 70.000 koronát jegyez­tek. Ezen 70.000 koronát, miután azok jóváhagyása iránt a kellő lépések meg­tétettek s már a megfelelő fórumokat nagyrészben meg is járták, az igazga­tóság olyképpen tőkésített, hogy annak megfelelő összeget egy pénzintézetnél a reménybeli járandóságok elzálogosí­tásával és saját kezességének kikötésé­vel fel is vett. Mihelyt az említett köz­ségek hozzájárulásai kormányhatósági jóváhagyást nyernek, a 800000 koro­nában megállapított részvénytőke ma­gasabb lesz. Kikérte tehát az igazga­tóság a közgyűlés jóváhagyását arra nézve, hogy mihelyt a községek be­váltják részvényeiket, a részvénytőkét az igazgatóság a közgyűlés ujabb meg­kérdezése nélkül 41.200 korouával fel­emelhesse. Mindezekre való figyelemmel — mondja az igazgatóság — a társaság ügyeinek szanálása érdekében a minisz­tériumhoz fordult az igazgatóság s ala­pos remény van arra, hogy a vasutat az állam kezelésébe fogják átadhatni. A közgyűlés mindenben határozat­erőre emelte az igazgatóság propozicióit. Majd az igazgatóság uj tagjaiul meg­választattak még a régiek mellé: B i I i t z Sándor, dr. J a n s o v i t s Emil, dr Ladics László és Juhász Sándor (Nagyzerind). A csabai gyermeknapok Apróságok az urnák körül. Két ezer korona körül a gyűjtés A csabai gyermeknapok utolsója va~ sárnap folyt le. Ezzel a nappal reparál­ták ki úrnőink azt a kis napiári hibát, hogy az első gyermeknapon kegyetlen buzgalommal szakadt az eső s igy az urnák kihelyezése is lehetetlenné vált. De annál serényebb és odaadóbb buz­galommal folyt a gyűjtés a következő napokon. A jótékonycélu törekvések lelkes csabai papnői minden előttük el­haladó embert megszólítottak s nem ke­rülhette ki ezt a sorsot Áchim L. András sem, aki mikor letette a maga csengő adományát a községháza előtti urnába, hirtelen megnézte az urna ol­dalát : — Ejnye, szólott, előbb meg kellett volna győződnöm, hogy nincs-e rajta — tulipán ? . . A vörösszinü plakáttal körülvett ur­nák feltűnést keltettek az istenadta nép előtt. Hát még amikor szép úrnőink és urleányaink odaültek az urnák mellé s kérő szóval fordultak a járókelőkhöz egy-két fillérért. D o b a y Kálmán drogériája előtt történt a következő epizód : Egy öreg mamóka csoszogott az urna felé vasárnap A jótékonyság ki­rendelt, bájos asszonyőrségének veze­tője éppen I r s a Ferencné volt, aki megszólította a nénikét: — Kérünk szépen egy-két krajcárt a szegény gyermekek részére! . . A mamóka ötöl-hatol s odébb akar állani. Ezt már fele tréfának sem veszik az őrség lelkes tagjai s elállják a nénike útját. Amúgy katonásan és teljes szigo­rúsággal. Aztán megszólalnak kórusban: — Nénike, nénike, adjon egy kraj­cárt a szegény gyermekeknek! És a nénike, akit közelebbi és távo­labbi ismerős egyaránt gazdag asszony­nak ismer, haragosan ránézett az előtte álló babaarcú leányra : — Ejnye leikecskéim, milyen csú­nyán tudnak kérni ? ! . . s beledobott az urnába — 4 fillért. Ezzel is gyarapodott az összeg. A községháza előtti urna közelében egyszer csak megjelent egy töpörödött anyóka. Kéregetőnek látszott. Aztán ugy sanda szemmel figyeli a hölgyek gyűj­tését. Végül pedig ő is odasompolygott az urna oldalához s ha egy járókelő jött, kinyújtotta a kezét. — Nini, mondotta Klein Gusz­távné. Már konkurrensünk is akadt! . . De aztán a mamókának is könyör­adományt juttatott. A vasárnap epizódjai közül való az is, amely Wenckheim László gróf­fal esett meg. Wenckheim László kis kétlovas fogatján keresztülhajtatott a fő­téren. A községháza előtti urna mellett elroboghatott, de nem igy a „Fiume" melletti sarkon. Itt már jó eleve intett Kiss Sárika. Wenckheim László meg­állította a fogatot s igy szólott a bájos kéregetőhöz: — Majd hat órafelé visszajövet! Ez a sokatmondó kijelentés türel­metlen várakozást okozott. Az órák egymásután teltek. Estére is hajlott már az idő. Két urnának meg is olvasták már a tartalmát, de Wenckheim gróf még mindig nem tért vissza. Hanem a „Fiume" előtti urna körül is ott állot­tak még a hölgyek, feszülten kisérvén minden kocsizajt és dübörgést. Végre aztán arra tartott a várvavárt kis fogat s Wenckheim gróf is bedobhatta a maga adományát. Egy darab 50 koronás volt az adomány. Lelkes úrnőink különben minden alkalmat megragadták, hogy gyarapít­sák az urnák tartalmát. Egy poéta-lelkű úrnőnk hevenyében készített verseket irt és árult 20' fillérért. Ilyen lelkes, fá­radhatatlan munkával aztán csinos össze • gecskét tudtak egybegyűjteni. Erről igy számol be a hivatalos kimutatás : Április hó 3 án pénteken begyült a városháza előtti urnába 141 kor. 61 fillér, a „Fiu m e"-szálló előttibe 339 kor. 13 fillér, a Drogéria előtt elhelyezett urnába pedig 146 kor. 27 fill, összesen 627 kor. 01 fillér. Vasárnapi gyűjtés eredménye: a városházánál 92 kor. 78 fillér, a Fiume vendéglőnél 224 kor. 80 fill.. a Drogériánál 65 kor. 74 fillér, a Máv. urnába 90 kor. az A. E. G. V. ur­nába pedig 13 kor. folyt be. Igy a mind két napi gyűjtés eredménye 1113 kor. 33 fill., ameiy meglepően szép eredmény egyedül a csabai szép úrhölgyekből álló urna-bizottság rendkívül agilis és fáradságot nem kímélő tevékenységé­nek köszönhető. Érdekes a pénznemek statisztikája is: Bedobtak 1 drb 50 koronás, 2 drb 20 koronás, 9 drb 10 koronás bank­jegyet. Ércpénzben: 5 drb 5 koronást, 39 drb 2 koronást, 284 drb 1 koronást, 972 drb 20 fillérest, 1515 10 fillérest s nagyobb mennyiségű 2 és 1 filléres pénzdarabot. Egy uj csodadoktor. Mészáros konkurrense. Mi történik a tanyákon ? Mészárosnak, a csorvási csodadok­tornak szerencséjét, úgy látszik, nagyon megirigyelte Csabán Adamik János, mert követve példáját, a felsőnyomási tanyákon rendezte be fogadó termeit és talán szanatóriumát is, ahová nem­csak a csabai gyógyulást kereső bete­gek csopor tosulnak' nagy számmal, ha­nem Szarvasról, Kondorosról, Berény­ből, Gyomávól, B késről és tudja az Isten, hogy honnan nem érkeznek a betegek. Az öreg kuruzsló olcsó orvos­sággal, hókus-pókuszszal ugyancsak ki­zsebeli hiszékeny, gyógyulást kereső betegeit. Azonban Adamik János nem igen tudta rejtegetni üzelmeit, mert betegeire, bár erősen rájok parancsolt, hogy ne adjanak ki rajta, mégis csak elhíresztelték megye-szerte, hogy mi minden nem történik a felsönyomási tanyákon. De ez móg nem lett volna baj, ha igy az öreg Adamiknak reklá­mot csináltak volna ezzel. Nagyobb baj volt rá nézve az, hogy a kizsebelt, de meg nem gyógyított bete­gek nemcsak zúgolódtak az őreg ku­ruzsló ellen, hanem feljelentést is tet­tek ellene. S az uj csodadoktornak most már a bíróság előtt kell védenie igazát és meg kell győznie a felvilágosult birákat, hogy az ő hókus-pókuszai és babonás orvosságai többet érnek, mint a diplomás orvosok herbái és medi­cinái. Az uj csodadoktor leleplezéséről a következőkben számol be tudósítónk : Van Csabán egy szegény beteges ember. Juhász Pálnak hívják, aki hogy betegségétől megszabaduljon, fü­höz-fához fordult orvosi segítségért, az orvosi tudomány azonban nem akadt olyan módra, hogy a beteg enyhülést találjon. Juhász Pál természetesen, mint min­den beteg ember, ösmerősnek, idegen­nek egyaránt panaszkodott a sors ke­gyetlensége és betegségének makacs­sága ellen, mig végre Adami c Jánosnak egy fizetett megbízottja felkereste és azt ajánlotta neki, hogy forduljon a ku­ruzslóhoz, aki a felső nyomási tanyá­kon a 60-ik szám alatt lakik és aki már nagyon sok beteget megszabadított olyan bajától, amire az orvosi tudomány nem adhatott orvosságot. Juhász Pálnak nem kellett sokáig dicsérni Adamik tehetségét, hanem rög­tön a kocsira ült és felkereste a mes­tert felsönyomási tanyáján. Adamik szívesen látta s rögtön ke­zelés alá vette ós kezelte is 140 napig eredménytelenül, de naponként 2 koro­ronáért, még pedig az általa feltalált uj gyógymód szerint imigyen : Tizennégy szem búzát adott Juhász markába és megparancsolta neki, hogy mindennap egy szem búzát nyeljen le éhgyomorra. Azután adott neki egy üveg vizet, amiben szintén buzaszemek és ólomdarabok voltak. Ebből a vizből az éhgyomorra beszedett búzák után kel­lett egy kortyot innia. Majd pedig az egész testet be kellett vele dörzsölnie. Mikor az öreg kuruzsló elment Juhász lakására, ahol nevettető arcfintorgatások között imát olvasott Juhászra — termé­szetesen 4 koronáért ós adott neki egy kis avas zsirt is, hogy azzal meg a fájós lábát kenje meg. Végre pedig azt ren­delte beteg paciensének, hogy 2 deci­liter disznózsírban süssön fánkot, a fánkot egye meg, a zsirral pedig a lá­bát kenje meg. A kisórletezósnek ter­mészetesen azt lett az eredménye, hogy a beteg móg betegebb lett és hogy meg­unta a telhetetlen doktort fizetni és bosszúságában feljelentette öt. A feljelentest csakhamar több is követte. Különösen nagy ellensége még az öreg Adamiknak Kovácsi. Pál csabai lakos, akinek a tehenét gyógyí­totta a felsőnyomási csodadoktor és közbenjárásának az lett az eredménye, hogy a tehén harmadnapra rá elpusz­tult. A hatóság erélyes intézkedése — amelyet remélünk — egy ideig elveszi majd a kedvót Adamiknak attól, ihogy ujabb gyógyításokat kíséreljen meg. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. A Ház kapuján nagy fekete zászló leng. Az emberek kellemetlen meglepe­téssel kérdik : ki halt meg ? A portás szolgál azután felvilágosítással, hogy a Széchenyi halálának óviordulója alkal­mából iüzték ki a gyászlobogót. Az ülésen J u s t h Gyula elnököl s bejelentette, hogy az Országos Szé­chenyi-Szövetség meghívta a Házat a ma esti Széchenyi-ünnepre. A képvise­lőket N á v a y Lajos alelnök fogja ve­zetni. Sándor Pál öt heti szabadsá­got kapott. Interpellációkat P o 1 i t Mi­hály éz N a g'y György jelentettek be, de mára szombatról is maradt három interpelláció. Az interpellácipkra egy órakor térnek át. K m e t y Károly szól a házszabály­revizió harmadik szakaszhoz elsőnek. A függetlenségi párt nevében módosí­tást nyújtott be, mely szerint az ideig­lenes házszabályrevizió alá nem tartoz­nak az ujoncmegajánlás ós ujonclét­számmegállapítás. Hozzátette, hogy a Nagy Emil-féle indítvány eredefi inten­ciója is az volt, hogy ezek az ügyek ki vannak véve a szigorítás alól, de mivel bizonyos részről bele akarták magyarázni a katonai ügyeket is, célszerűnek tartja a kivételes ügyek taxitiv felsorolását. Az ujoncmegállapitás ós megajánlás Ma­gyarország belső ós kizárólag fentar­tott ügyei, csak annyiban tekinthetők Ausztriát is érintő ügynek, mig a közös hadsereg révén Ausztria hadügyét is érinti. Kijelenti azonban, hogy ez sem­miesetre sem a balpárti töredék diadala, amint ez hirdeti. Kmety után Nagy György beszélt, majd interpellációk következtek. A házszabáíyrevizió. A harmadik szakasz vitája ma még­sem fejeződik be. Nagy György, az ellenzék első szónoka órákat foglal le az ülés idejéből s kivüle Farkas házy Zsigmond, Molnár Jenő, M e z ő f f i \ Vilmos is feliratkoztak már eddig a fe­kete táblára. Holnapnál tovább azonban semmiesetre sem húzódik a tanácsko­zás s igy pénteken megnyithatják az uj ülésszakot s megkezdődhetik á közel három hetes húsvéti szünet. A bán Budapesten. Báró R a u c h Pál horvát bán ma reggel Budapestre érkezett s korán el­jött a képviselőházba, ahol hosszasab­ban tanácskozott Josipovich Géza horvát miniszterrel ós Wekerle Sándor miniszterelnökkel. Munkatársunk megkérdezte, igazak-e a hirek, melyek a kormáuy ós a horvát koalíció közt indított tárgyalásokról beszólnek. J — Szó sincs tárgyalásokról — fe­lelte a báró. — A politikai helyzet vál­tozatlan Horvátországban. Tisztára csak fontos pénzügyi ós vasúti kérdések el­intézése végett jöttem Budapestre. A bán valószínűleg még ma este Zágrábba utazik. Testvérgyilkosság Zomborról táviratozzák : Mélykút, bácsmegyei községben R a f f a y István és György testvérek lakásukon ittas állapotban összeszólalkoztak ós az idő­sebbik, György a vita hevében kést ra­gadott és azt ugy döfte öcscse mellébe hogy szörnyethalt. A gyilkos testvért le­tartóztatták ós a szabadkai ügyészség börtönébe kisérték. UdDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára enyhe időt jelez, sok helyütt csapadékkal. — A csabai őszi kiállítás. Az ez óv őszén Békéscsabán rendezendő kiállítás ügyében tegnap délelőtt V a r j a s s y Lajos dr., az aradi kereskedelmi és iparkamara uj titkárának, valamint R o­s e n t h a 1 Adolf kamarai tagnak rész­vétele mellett a csabai ipartestület elöl­járósága ülést tartott. Ez alkalommal W á g n e r József elnöklete alatt meg­beszélték a legsúlyosabb teendőket s el­fogadták azon megszerkesztett kérvényt is, melylyel a kiállítás anyagi támoga­tása éidekében küldöttségileg terjeszte­nek a kereskedelmi miniszter elé. El­határozta az elöljáróság megkeresni az összes békésmegyei ipartestületeket s kü­lön a gyulai iparosságot, hogy a kiállí­táson minél számosabban vegyenek részt. A küldöttséget Kristyóry kamarai elnök fogja a miniszter elé ve­zetni. Tagjai pedig az ipartestületek ki­küldöttei lesznek. A kamara uj, agilis titkára nagy ambícióval fáradozik a ki­állítás sikerének biztosításán, annyival is inkább, mert ez az első kiállítás, amelynek ügyét ő vezeti. — A hétosztályos polgári iskola. Bé­késcsabán már regebben foglalkoznak illetékeseink azzal a kérdéssel, hogy a polgári fiúiskola hét osztályossá bővít­tessék ki. Az ez irányban tett lépésekre való figyelemmel aktuálisnak tartjuk hirt adni azon értesülésünkről, hogy a köz­oktatásüggi minisztériumban már elké­szültek a polgári iskolák reformjáról szóló törvénytervezettel. A közoktatás­ügyi miniszter a négy osztályos polgári iskolákat hétosztályosokká akarja fej­leszteni, amely érettségi bizonyítványt ós önkéntességi jogot ad a növendékei­nek. A polgári iskolák végbizonyítványa útlevél lesz a közhivatalok egész sere­géhez. A miniszter az uj polgári iskolai törvényt rövid időn belül be akarja nyújtani a képviselőháznak. — A nőegylet felolvasó délutanja. Vasár­nap tartják meg a csabai nőegylet má­sodik böjti felolvasó-délutánját. Nem lehet kétség az iránt, hogy Békéscsaba intelligens közönsége ez alkalommal

Next

/
Oldalképek
Tartalom