Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-04-02 / 27. szám

3 tolta a munkásokat, mert bűncselekmény fönforgását nem látta. De a szövetkezet .igazgatója, P r i p 1 a t a, bosszút esküdött (?) és a még fogva volt négy munkás ellen följelentést tett azon a cimen, hogy tiz nappal ezelőtt a választó-jogért rendezett tüntetésen részt vettek (!). A szolgabíró pedig elitélte elvtársainkat egy-egy napi elzárásra és a város területéről két évre kitiltotta őket. Annyi időt sem engedett nekik, hogy ruhájukat összecsomagolják. Rögtön távozniok kellett. Jellemző, hogy azon a tüntetésen a kitiltottak egyike sem vett részt és különben sem történt azon semmi rend avarás. Tehát pusztán Priplata följelentésére, minden bizonyíték nélkül (?) itélte el a szolgabíró elvtársainkat. A békéscsabai elvtársak följegyzik ezt az ítéletet. Tanujuk van arra, amikor a főszolgabíró azt mondotta egy munkásnak, hogy ha nem megy a szövetkezetbe dolgozni, őt is kitiltja. Tehát egy napi elzárás és két évi kitiltás, vagy a cipész-szövetkezetben dolgozni — egyenlő büntetés. Egyébként még vagy másfél tucat munkást idézett be a főszolgabiró. Elvtársaink most kíváncsian várják, lesz-e kitiltás, vagy a szövetkezetben való dolgozásra itélik-e őket." Mondanunk sem kell, hogy ez a híradás rosszakaratú elferdités a tényeken s azért látták helyén valónak igy cselekedni a derék, szervezett szociálisták, hogy elvtársaiknak alapot nyújtsanak tovább is gyűlölni a „tőkét" és a „munkaadót". Ez a szemérmetlen ferdítés teljesen bevilágítja a nemzetköziek egy részének lelketlen metódusát. Elhallgatni azt, ami büntetendő cselekmény és amit ők követtek el s valótlanságokat állítani, amelyek soha meg se történtek — ez a jellegzetes szokása egyik-másik szociálista frakciónak. A „Népszava" híradásával szemben újból meg kell állapitanunk, hogy a szövetkezett nem zárt ki senkit s hogy a hatóság is csak azért jár el a munkások ellen, mert ők az értékes kirakatnak ismételt betörésével keresték a nagy hangon és sokszor tisztáknak hirdetett munkásjogokat. sorra vett még három korcsmát s hajnali 4 órakor megint kerékpárra ült. Azóta nyoma veszett. A főerdész alkalmasint eldobta magától az életet, mert feleségének is többször mondotta, hogy öngyilkossá lesz. Eltűnt uradalmi erdész. A gerlaiak szenzációja. A gerlai uradaiom alkalmazottjai újból szenzációs esetet pertraktálnak. Ebben az uradalomban rövid idő óta óta most már másodízben zavarta meg a mindennapos egyformaságot egy különösen érdekes esemény. A tél folyamán az uradalom egyik alkalmazottja tévedt el a havas, zimankós éjszakában s fagyott meg. Most pedig újból egy uradalmi alkalmazott rejtélyes sorsáról kell hirt adnunk Már az elmúlt hét közepe óta beszélik a gerlaiak, hogy K ö n i g Károly erdész nyomtalanul eltűnt. A falu népének mende-mondájára kevesen hallgattak, de a hét végefelé mind pozitivebbé vált a híresztelés és akik bizonyságot szerzendő a dolog felől, egyenesen az uradalomhoz intéztek kérdést, arról győződtek meg, hogy ezúttal valóban szomorú igazságot terjeszt a fáma. König Károlynak nyoma veszett. Az eltűnt erdész javakorát élte évének. Nős, gyermekes ember volt. Mír évek óta a gerlai uradalomban szolgál. Kenyéradói pontos, lelkiismeretes embernek tudták. Hibája sohasem volt, mulasztani sohasem mulasztott ezelőtt. Egyike volt a legpedánsabb tisztviselőknek s mindig első helyen számolt el a gondjaira bízott javak felől. Bizonyos idő óta azonban König pontatlanul kezdte teljesíteni kötelességeit. Ez a pontatlanság nem átmeneti jellegű volt s rendkívül feltűnt épp azon emberek részéről, akiknek ezt megelőzően kifogásra nem adott okot kötelességeinek teljesítésével. Egyszer aztán sugdosni kezdték azt is, hogy König csak késedelmesen tud elszámolni a gondjaira bízott javakkal, mert számadást sem vezetett utóbb rendesen. Ez a szóbeszéd eljutott Wenckheim Géza grófhoz is, aki érdeklődni kezdett a dolog iránt s kijelentette, hogy felül akarja vizsgáltatni König számadásait. Az erdész eleintén bizonyos időt jelölt meg a számadások elkészítésére ; később már ujabb terminusokat szabott ki. A gróf végre több határidőt adni nem volt hajlandó. Csütörtökön délután König kerékpárra ült s bejött Békéscsabára. König ellátogatott Csabán egy éjszakai mulatóhelyre, ahol több órát töltött. Aztán A csabai rom. kath. templomKésik az építés. Kifogásolják a téglákat. A csabai római katholikus templom építése előre nem látott okok miatt nem haladhat most olyan gyors tempóban előre, mint ahogy gondolható volt. Az elmúlt évi munkálatok sietős befejezése után azt remélte mindenki, hogy ez évben is — hacsak az időjárás megenyhül már — nyomban

4hozzálátnak a falépitfimunkálatokhoz s a kitűzött időt megelőzően fel lesznek építve már a falak. Az uj templom alapozásához azokat a téglákat használták föl, melyek a régi teplom lebontásából maradtak, a falakhoz pedig a Jancsok féle csabaerzsébethélyi téglagyárból megrendelt s nagyobbára már ki is szállított téglák szolgálnak erre a célra. A téglákat a templom-terület mellé szállították s már minden előkészület megtörtént immár, hogy a munkálatok megkezdé sét semmisem zavarja többé, de ekkor egy súlyosabb természetű aggodalom merült föl. Az építés felügyeletével megbízott egyháztanács-tagok egyike észrevette ugyanis, hogy a téglák nagyom homokosak. Ezeknek pedig az a veszedelmük, hogy a falban, a nagy tehernyomás következtében szétmáíhatnak, ami nagy katasztrófát okozhatott volna. Ez az aggodalom eredményezte azt, hogy a a munkálatokat még nem lehetett megkezdeni. Hoffhauser budapesti műegyetemi tanár, akinek tervei szerint az uj róm. kath templom felépül, szintén tudomást vett a dologról s nyomban intézkedett, hogy amíg szakszerű vizsgálat el nem oszlatja a legkisebb aggodalmat is — az építkezés ne vegye kezdetét. Hoffhauser fölkéretett magához 10 téglát, amelyeket meg fog vizsgáltatni s csak minden tekintetben megnyugtató próba után kezdik meg az építést ezekkel a téglákkal Mindezeken kivül még az is hozzájárult a munkálatok késedelmes megkezdéséhez, hogy a segélykövek még mind nem érkeztek meg s ez egymagában isszámottevő akadály az építés megkezdésében. Kossuth Ferenc Bécsben. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter kedden délután Bécsbe utazott s tegnap délelőtt kihallgatáson jelent meg a királynál. Félhivatalosan Kossuth utazásához azt az egyszerű magyarázatot fűzik, hogy a kereskedelmi miniszter a folyó ügyekben tett előterjesztést ő felségének, mert már hónapok óta nem jelent meg a király színe előtt. És Kossuth Ferencnek még egy nyilvános jogcíme volt a bécsi utazásra, nevezetesen meg kellett köszönnie a Lipót-rend nagykeresztjét, amelylyel kitüntette a király. Politikai körökben azonban nem tekintik egészen normálisnak és közönségesnek ezt az audienciát. Igen érdekes motívumokat és még érdekesebb, mert bonyodalmasabb kombinációkat hoznak vele kapcsolatba. Normálisnak • nevezhető az olyan királyi kihallgatás, amelyet valamely miniszter tárcája körét érdeklő ügyben kér. Ilyenkor a kihallgatás szó nélkül megadatik, mert a miniszternek normális keretben — azt lehet mondani — szabad bemenete van a királynál. De Kossuth kihallgatása nem ilyen természetű. O most nem mint tárca-miniszter, hanem mint a parlamenti többség vezére jélent meg a felséges urnái. Ezen a cimen kért kihallgatást nemrég, mintegy tiz nappal ezelőtt. Már akkor kilátásban volt Kossuth Ferenc bécsi utazása, de ez a király gyöngélkedése folytán elmaradt — miközben Wekerle is megjárta Bécset — a mai napig. A rendkívüli körülmény az, hogy Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter ezúttal nem a tárcáját érdeklő ügyben, hanem mint a negyvennyolcas többség feje tett előterjesztést a királynak az égetően aktuális politikai kérdésekről és az általános politikai helyzetről. Igen súlyos problémává nőtt a bankkérdés; nagy nehézségek mutatkoznak még mindig a tiszti fizetések rendezése dolgában és az egész helyzet tisztázása és konszolidálása a katonai probléma megoldásától függ. Kossuth Ferenc állítólag ezekre a kérdésekre nézve kivánt előterjesztést tenni ő felségének. A politikai talányfej tők ehhez az előterjesztéshez hozzákapcsolják a negyvennyolcas többség kormányvállalásának gondolatát és lehetőségét. Mások — még pedig elsősorban magában a függetlenségi pártban, ahol szinte meglepetés számba ment Kossuth rendkívüli audienciája — lehetetlennek és veszeszedelmesnek tartják a koalíció szétrobbantását ezidőszerint. De ezek találgatások, jóslások és kombinációk. A valóság az, hogy Kossuth Ferenc kihallgatása a többség elvének honorálását jelenti, az összes hivatott alkotmányos tényezők részéről A király meghallgatta a negyvennyolcas többség véleményét, másrészt a többség vezére is abha a helyzetbe jut, hogy megmérhesse a lehetőségek határát, a reális valóságok ismerete és a felelősség világos tudata alapján. Ez az audienciának politikai jelentősége. Kossuth Ferenc a magyar házból Schönnbrunnba hajtatott, ahol a őt a király kihallgatáson fogadta. Elindulásakor nagy tömeg állt a magyar ház előtt. Békésmegyei Közlöny" táviratai. >> A képviselőház ülése Az ülés megnyitása előtt a kormány tagjai rövid értekezletet tartottak, melyen a kereskedelmi miniszter auden. ciájáról volt szó S z o k o 1 y Tamás nagyváradi képviselő összeférhetetlenségi esetéről beszélgettek s azon vitatkoztak, hogy le kell-e mondania a mandátumáról azért, mert tiszti főügyész lett. A vitát maga az érdekelt képviselő döntötte el; bejelentette, hogy lemond uj állásáról. A Házban ma is alig van ember. Unatkozva ós fázós kedvvel készülnek a technikai obstrukcióra. Az ülést tiz órakor nyitotta meg J u s t h Gyula és bemutatta Szokoly Tamás levelét, amelyben főügyészi állásáról való lemondását jelentette be. Az elnök : Következik a házszabály revizió. Petrovics István részletesen foglalkozik a javaslat intézkedéseivel. Több módosítást jelent be, amelyek alkalmasok arra, hogy bizonyos mértékig megjavítsák a káros intézkedéseket. Benyújtja végül indítványait, kérve azok kinyomatását. A Ház a kinyomatást mellőzi. Hoffmann Ottó elsősorban a balpártot ért támadásokkal foglalkozik. A többség valósággal az akarat merevgörcsében szenved és képtelen animozitással fogad minden ellenzéki hangot. Érthető, hogy féltik a népszerűséget, de ez a magatartás egyáltalán nem ildomos. A maga részéről szükségesnek tartja a házszabályok bizonyos mérsékelt kiigazítását és ez álláspontjának megfelelően terjeszt elő néhány módosítást. Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Rakovszky István foglalja el az elnöki széket. Molnár Jenő nem tartja lojálisnak, hogy az elnökség oly szigorúan kezeli a házszabályokat, mert ha oly ideális őre a házszabályoknak, miért nem veszi észre, hogy a Ház napokon át nem tanácskozásképes, még kevésbbé határozatképes. A választójog reformja. A belügyminisztériumban serényen munkálkodnak a választói jog reformjáról szóló törvényjavaslaton. Az általános rész néhány hét múlva teljesen elkészül. Hosszabb ideig tart ellenben a választókerületek uj beosztásáról szóló javaslat, amelynek előkészítésében a főispánok is részt vesznek. A főispánok csoportonként jönnek föl Budapestre és szolgálnak hivatalos adatokkal a kerületek uj beosztásához. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékony, hűvös időt jelez, sok helyütt csapadékkal. — A csabai képviselőtestület közgyűlése. Amikor Békéscsaba község esküdteket választott, Áchim L. András nyilatkozatot íratott alá a kandidált egyénekkel, amely nyilatkozatban kijelentették ezek, hogy belépnek a paraszt-pártba. Csupán két esküdt akadt, aki nem akart eleget tenni az Achimpártiak kívánságának. Mikor aztán ezeket is megválasztották, azt híresztelték felőlük a paraszt-pártiak, hogy ők is csak e pártnak támogatásával választat tak meg. E híresztelés következtében pedig a két esküdt lemondott. Most aztán a képviselőtestület e két esküdti állásra újból jelölni fog s a jelölő közgyűlést mára hivta össze K o v á c s Sz. Ádám. községi biró. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága a jövő hónapi közgyűlését megelőzőleg alighanem rendkívüli közgyűlést is fog tartani. Ennek a rendkívüli közgyűlésnek öszszehivását az teszi szükségessé, hogy sürgős elintézésre vár Csorvás községnek a munkásházakra hozott határozata. A rendkívüli közgyűlést alkalmasint ebben a hónapban hivja össze az alispán — Gyermeknapok Békésmegyében. Mindenki mindenkiért! Ez lesz a jövő emberiség társadalmának legáltalánosabb jelszava. Ma, midőn még az altruisztikus kötelességérzetből irányítjuk ugy életünk folyását, hogy cselekedetünk másoknak is hasznos legyen, távol állunk pttól a kortól, amikor másokról való gondoskodás nélkül saját lényünk sem lesz fentartható. Azok, akik a jövő alakulását látják, jól tudják, hogy ma még csak a figyelmét lehet a társadalomnak bizonyos kötelezettségek iránt felkölteni. E kötelezettségek egyike a gyermekvédelem. A mai és a holnapi gyermeknapok szintén ennek a kötelezettségnek tesznek eleget. Békésmegye minden községében az elhagyott gyermekeknek szenteli ezt a két napot a társadalom. Békéscsabán a fillért-gyüjtő urnák egyike a városháza, másika a „Fiume" előtt lesz felállítva. Tartsa kötelességének mindenki, hogy ezen a két napon fölkeresse az urnákat s filléreivel gazdagítsa az urnák tartalmát. — Ugyan e cél támogatására az Urániában délután gyermekelődás, este pedig nagy díszelőadás fog tartatni. — Ahol olcsó a hus. Csaba község egyik mészárosa a „Békésmegyei Közlöny" vasárnapi számában nyilatkozott azon mozgalomról, amelynek célja az, hogy Békéscsabán hatósági husmészárI szék állittassék föl. Ezzel a nyilatkozattal szemben ma egyik gyomai olvasónk levelet intézett szerkesztőségünkhöz s ebben a levélben nemcsak megcáfolja mult cikkünk Írójának ama állítását, hogy Magyarországon Békéscsaba a legolcsóbb husbevásárlási forrás, hanem arról is értesít minket, hogy Gyomán a marhahús kilója 96 f i 11 é r akármelyik mészárszékben. — Eljegyzés. A megye legtekintélyesebb gazdái egyikének, M o r v a y Mihály békési földbirtokosnak kedves, szép leányát, R ó z s i k á t eljegyezte Gille Andor kis-zombori első jegyző. Lampel Dezső békési kereskedő eljegyezte L ö b 1 Dávid kereskedő leányát, R ó z s i k á t.