Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-07-04 / 52. szám

Békéscsaba 19u7. julius 4. BEKÉSMEGYEI KÖZLÖNT magyaroknak Romano Katholikusoknak kelletett lenniök, ezt bizonyltja a hely­ségnek ezen mellék-nevezete: Szent. De ezenkívül tudva van a történetek könyvéből, hogy a Kalvinus Reforma­tiója, amely történt 1519-ik esztendőben, valamint a Luther Mártoné is, amely 1517-ben vette kezdetét, majd csak egy és fél századnak lefolyta után nyertek szabad vallásbeli gyakorlást a magyar hazában, t. i. 1606-ban kezdődött ennek talpfala megvésődni Bécsben, 1645-ben Lincben megállapittatott s az 1791-ik esztendőbeli Diétán végképpen elhatá­roztatott a Protestáns vallásbeli sza­badság." Ha ezen két feltételeket kivesszük, valamint azt is, hogy a maga első ere­detében ezen helységnek valami megye­beli birtokos k'ástrom javának kelletett lenni, a XYI-ik századtól fogva a XVIII. század elejéig ezen helységnek állapo­táról semmi meghatározott bizonyost nem mondhatunk. Én (t. i. a krónika irója) abban a vélekedésben vagyok, hogy azon rette­netes zivatar, amely ama lefolyt idő­szaknak szomorú történeteivel hazánk ezen alsó részét elöntötte, valamint sok városnak és helységnek létét tette semmivé s az emlékezeteket mély ho­mályba borította, ugy ezen helységet is első lakosaitól megfosztva, csak neve Közönség köréből. Tekintetes Szerkesztő Ur! Nem panaszt teszünk, de felhívjuk rá becses figyelmét, hogy nap-nap után, de kiváltképpen heti- és országos vásárok alkalmával mi, buzatéren lakók valóságos veszedelemnek vagyunk ki­téve, ha portánkról kimozdulunk, vagy arra hazatérni akarunk. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy Csaba gyér rendőrsége vagy sokkal fontosabb ügyekkel van elfoglalva, minthogy éle­tünk ós épségünk biztonságára vigyáz­zon, vagy minket tart annyira elővigyá­zóknak, hogy e két körülményre ma­gunk vigyázni tudunk. Mindkét feltevés indokolt lehet, de e kettő mellett van egy harmadik. És ez az, hogy asszonynépségünket és gyerekeinket nem hordhatjuk mindig a zsebünkben, s igy nem tudhat­| juk azt, hoyy a sok gyalog já­l rón (jó magyarosan „járdán") járó kocsi mikor gázolja el őket. Ugyanis a . sok visszájával ablakaink irányába állí­tott kocsi és ló, amellett, hogy testi épségünket veszélyezteti, maga után piszkot is hagy, mit — talán 1 — annyi­val inkább nem volnánk kénytelenek , tűrni, mivel tudomásunk szerint sza­bályrendelet van arra, hogy a kocsik eiso laKosauoi megrósz va, CSHK neve- > ós a z eléjük fogott lovak hol, mikor és zetet nagyta meg, ameiy most neiyei | meddi g t e rjedőleg állhatnak meg abla­kaink alatt. Ezenfelül a közlekedésre is megváltoztatva, a XVIII-ik századnak elején ezen mostani lapályos helyén uj lakosokkal ajándékoztatott meg. Ugyanis helységünknek élemedett, ősz lakosai, mint nagyatyjaiknak szájról­szájra reájuk maradt hagyományt, ugy adják elő, hogy Szt.-Andrást néhány cseh colónia szállotta meg a XVII-ik században, amely a mai napig is fenn­álló Catholicum-templomnak vetette meg a fundamentumát; arról azonban, hogy ezen cseh szállítmány hova költözött el innét, semmi határozottat mondani nem tudnak. Elő adják továbbá ősz atyánkfiai, hogy Szt.-András az 1719-ik esztendőben nemes Bihar vármegyének Kaba nevezetű helységéből kapott lako­sokat ós pedig reformátusokat s én ezen itten való megtelepedést Szt.-András harmadik megtelepülésének tartom. Nemsokára költözött ezen lapályos tájékra országunk felső részéről sok kath. tót is, de a lutheránus tótok közül c-akhamar számosan Tót-Komlósra köl­töztek. A katholikusokból pedig egy­némely familia Hód-Mező-Vásárhelyre és a Bácskába, Hegyesre tették át laká­sukat azért, mivel akkor Szt.-András a Túr felől való pascumnak egy nagy részét per által elvesztette. Ezek után történt, hogy az 1746-ik esztendőben a reformátusok temploma, amelynek talp­falát úgyis a cseh szállítmány tette le, a számosabb katholikusok számára ítél­tetett, rendeltetett és annak rendje sze­rint megépíttetett, bizonyosan felsőbb végzésnek következtében. A reformátusoknak, mint a helység első megtelepülőinek, már 1722-ben volt rendes eklezsiájuk s prédikátoruk és ez volt Liszkay János uram. A róm. katholikusoknak 1746-ban báró Patasich nagyváradi püspök en­gedte meg a templom építését s alap­köve a most is álló templomnak leté­tetett. Tornya azonban csak 1784-ben épült. A lelkésznek, kántornak és haran­gozónak az uradalom adott földet s a lakosok kötelezték magukat minden házaspártól 1 pozsonyi mérő búzát (6D/2 liter) és 30 váltó krajcárt fizetni. A katholikusok első plébánosa Macz­kovics Márton volt 1748-ban, Handella György 1761-ben, Nagy Pál 1769-ben, Kriniczky Antal 1793-ban, Zatlukál Jó­zsef 1802 ben, Kricsfalussy Ferenc 1804-ben, dr. Ágoston 1817-ben, Csornák Emánuel 1831-ben, Zay János 1852-ben. A reformátusoknál: Liszkay János 1722-ben, Dávidházy Mihály 1727-ben, Gyulay János 1732-ben, Kecskeméthy János"l733-ban, Föleky János 1740-ben ; őt követte ismét Kecskeméthy János, kinek lelkészkedése alatt 1746-ban, mi­dőn a" róm. kath. parochia felállíttatott, elvették a raf. templomot, amely mai napig is fenn áll. Utána jött Debreczenyi János 1755-ig, amikor is Papp Ferenc lépett helyébe 1775-ig, azután nemes Dobsa Ferenc, most is (t. i. akkor) élő tiszteletes, ősz férfiú, aki már 43 éve éve predikátoroskodik. Tulajdona néki a „vigkedélyüség, a maga sorsával meg­elégedő lélek." MIT IGYUNK ? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb ovószer. A mohai Ágnes-forrás gyógysóknál fogva kitűnő közönséges ivóviz helyett másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben gátolólag vannak. Reméljük, hogy ez állapotok meg­szüntetésére a rendőrhatóság is tesz valamit, mert különben mi költözünk el a Buza-térről, hogy a kocsik és lovak szabadabban járhassanak . . . Több búza-téri lakos. Mulatság, * Dalünnepélv a csabai ligetben. A bé­késcsabai hírneves dalárda,amely éven­ként sok kellemes estét szerez a csabai közönségnek, e hó 13-án, szombaton, dalestélyt rendez a Széchenyi-ligetben. Az estély műsora a következő : 1. Dal­ünnepen. Thern Károly. 2 A sellő. Svéd népdal. A svéd egyetemi énekkar műso­rából. 3. Száz szál gyertyát. Fráter Ló­ránt, 4 Magyar népdal egyveleg. Po­gatschnigg és Lányi E. Az "egri dalün­nep összkara. 5. Rákóci. Nemo cimü dalműből. Gr. Zichy G. A mindig értékes nivón álló dalestélyt ezúttal is figyelmébe ajánljuk közönségünknek. Tanügy. * Tanítók gyűlése. A békésvármegyei általános tanító-egyesület igazgató-bi­zottsága tegnap délután Békéscsabán rendes ülést tartott. Láng Gusztáv el­nök betegsége folytán U.h r i n Károly főjegyző elnökölt a gvülésen.. G a 11 i János alelnöki állásáról lemondván, a bizottság ezt az állást a közgyűlésig U h r i n Károlyival töltette be és a fő­jegyző teendőivel P e t z József bízatott meg. A „Tanítók Házában" a két alapít­ványi helyre L e i t n a r János gyomai tanitó fia és K o p p a n y György füzes­gyarmati tanitó fia ajánltatott. Molnár Béla szarvasi tanitó fia is felvételre ajánltatott Több indítvány tárgyaltatása után foglalkozott az igázgató-bizottság azon támadással, illetve váddal, mely a me­gyei hirlapok közlése szerint a közigaz­gatási bizottság legutóbbi gyűlésén egy felszólalás által Békésvármegye összes tanítóit érte. Minthogy azonbon a fel­szólaló Veres József utóbb kijelentette, hogy neki a legtávolabbról sem állott szándékában a tanítóságnak meggyanu­sitása vagy megvádolása, az igazgató­bizottság ez ügyben való állásfogtalás­nak szükségét fennforogni nem látja s a kérdés felett napirendre tér annyi­val is inkább, mert nem tételezi fel, hogy a közigazgatási bizottság egy egész testület ellen irányuló indokolat­lan és igazságtalan támadással szemben ne kelt volna a súlyosan megvádolt ta­nítók védelmére. * Értesítés. A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-főgimnázium bizottsága június 28-án tartott ülésén Bukovszky János helyettesítésével dr. R e 11 Lajos tanárt bizta meg a szünetek alatt. Itt i emiitjük meg, hogy a helyettes napon- j kint délelőtt 9—10., délután 3 -4-ig tart I hivatalos órákat az igazgatói irodában s hogy hivatalos ügyekben az érdek­lődők hozzáfordulni szíveskedjenek TORVENYKEZES. §. Megváltoztatott ítélet. Bizonyára emlékezik még az olvasó arra a szen­zációs botrányra, melyet Najmann György, gyulai mészáros és kísérői ren­deztek másfél évvel ezelőtt a kötegyán— tenkei vasútvonalon. Najmann György gyulai marhakereskedő, Burda István és Papp József alkalmazottaival Ten­kére utazott, hogy a vásáron ökröket vásároljon. Erősen beszeszelt állapotban érkezett Najmann Kötegyánba, ahol föl­szállott hozzájuk Papp Romulusz dr. nagyváradi ügyvédjelölt, Papp Miklós pénzügyigazgató fia, aki szintén Tenkére igyekezett, hogy ott egy árverést foga­natosítson. Amint megindult a vonat, Najmann borral kínálta az ügyvédjelöl­tet, aki elfogadta a poharat és megíz­lelte a bort. Kevés idő múlva Najmann elszunnyadt, Papp Romulusz pedig ki­nyitotta útitáskáját, pogácsát szedett elő s megkínálta a szundikáló Najmannt. Ez — miután állítása szerint egyszer már pogácsával a vonaton elaltatták és kira­bolták — azt hitte, hogy zsebbmetszővel van dolga, felugrott és öklével ütni kezdte a fiatal ügyvédjelöltet, amiben termé­szetesen emberei is segédkeztek neki. Kötegyántól egyész Tenkéig sanyargat­ták a kétségbeesett fiatalembert a leg­brutálisabb módon. A brutális esett miatt természetesen azonnal megindult a bűn­vádi eljárás s a nagyváradi törvényszék előtt a mult év októberében volt a fő­tárgyalás, amidőn a vádlottakat szemé­lyes szabadság me i;sértése vétségéért és súlyos testisértés büntetteért ítélték el és pedig Najmann Györgyöt 8 hónapi, Burda Istvántpedig 6 hónapi börtönre. A vádlottak és védőik felebbezése folytán a szenzációs ügy a nagyváradi királyi ítélőtábla elé került, ahol tegnap­előtt tartották meg a főtárgyalást Szent­k e r e s z t y báró elnöklése mellett. Á királyi tábla hosszas tanácskozás után hozta és későn este hirdette ki az Ítéle­tét, mely szerint Najmann Qyörgy vád­lott büntetését 8 hónapi börtön helyett hat hónapi börtönben, Burda István vádlott büntetését pedig 6 hónapi börtön helyett 3 hónapi fogházban állapította meg. KUZGAZDASAG, Gabona árak. Békéscsaba, julius 3. A mai budapesti gabonaárak 10 i fillérrel magasabbak. ! A csabai gabonapiacon gyönge kí­nálat és gyönge kereslet mellett a kö­vetkező árakat fizették: I. rendű búza 18-40—18-40 n. „ ' 17-80-17-80 Morzsolt tengeri . . . 10 20—10 20 Budapest, julius 3. A bpesti gabona­tőzsde irányzata szilárd ; okt. buza 2130, tengeri 11-50. Elhaltak Csabán. Junius 22-től junius 29-ig. Kovács János esztergályos, 78 éves, aggkori végelgyengülés. Hankó András szabósegéd. 19 éves, tüdőgümókór. Csanik Sándorné földmives neje, 23 éves, fejrák. Csornai Gyula őrmester fia, 3 hetes, bubor. Filipinyi Qyörgy földmives fia, 12 betes, bélhurut. Duna János napszámos fia, 2®/ 4 éves, rángógörcs. Zsilák János földmives fiá 3 éves, rán­gógörcs. Halustyiák Pál napszámos, 67 éves, idült veselob. Surinyás János földmives, 74 éves, agg­kori végelgyengülés. Kún Imre napszámos, 54 éves, hasihagymáz. Klein Zsigmond korcsmáros, 43 éves, szívszélhűdés. Hutschenreiter Aurél járásbirósági irnok, 57 éves, agyszélhűdés. Brugán Judit napszá­mosné leánya, 19 éves, tüdőgőmőkór. Lepény Má­tyás földmives fia, 4 hónapos, bélhurut Kolarov­szky Mária béres leánya, 8 hónapos, bélhurut. Vi­dovenyecz Pál földmives, 75 éves, hashártyalob. Uhrin Ilona asztalossegéd leánya, 3 hónapos, bél­hurut. Tóth-Czeper János földmives, 75 éves, tüdő­gyuladás. Hirdetmény. Alulirt tkvi hatóság részéről közhírré tétetik hogy Lengyel A. Andor békéscsabai lakosnak özv. Oszadszki Józsefné, Vandlik Terézia békés' csabai és Oszadszki Jó'sef nagyszalontai lakos elleni 120 korona és járulékaiból álló követelése végett a békéscsabai 9199 sz. tjkvben A III 1 sorszám, (872— 874—5) hrszám alatt felvett három­hatodrészben özv. Oszad9zki Józsefné, Vandlik Terézia, egyhatodrészben Oszadszki József, egy­hatodrészben kiskorú Oszadszki Sándor és egy­hatodrészben kiskorú Oszadszki Károly nevén álló 300 négyszögöl gyümölcsös kertnek özv. Oszadszki Józsefné, Vandlik Teréziát illető egy­hatodrésze 1040 kor. becsárban nyilvános árve­résen eladatni rendeltetvén, arra határidőül 1907 évi augusztus hó 21-ik napjának d. e. 9 órája ezen tkvi hatóság árverelő helyiségébe kitűzetett, mely határnapon az érintett ingatlan becsáron alul is eladatik, Kikiáltási ár a becsár, bánatpénz a becsár 10°/o-a, a vételár V 8-ad része az árverés napjától számított 15 nap alatt, a második '/s" 4^ 81 ugy a n" a on naptól számított 30 nap alatt és a harma­dik ',-ad része, amelybe a bánatpénz is betuda­tik, 45 nap alatt fizetendő 5°/o kamatokkal. Vevő az ingatlannak az árverési naptól számított 15 nap múlva lép birtokába, amennyi­ben ez idő alatt előterjesztés vagy utóajánlat nem tétetnék. A töb&i feltételek alulirt tkvi ha­tóságnál a hivatalos órák alatt és Csaba köz­ségházánál megtekinthetők. Békéscsabán, 1907. május 28. Kiss, kir. jbiró Cormick amerikai aratógép-gyár igazgatósága és főraktára : Budapest, V., Alkotmány-utcza 12 Knecht E. John igazgató, Mc Cormick kéveköto-arató­gépeiesmarokrakó arató­gépei a magyar viszonyoknak megfelelően külön lesznek gyártva. Ez nem üres frázis, hanem tény t Összes gyártmányainkról szóld képes katalógusunkat kívánatra bérmentve küldjük. M Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai ÁGNES­forrást, ha gyomor-, bé!-és légcsöhuruttól szabadulni akarunk forrást ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emesztési zavarok állanak be. forrást, ha máj ajoktói és sárgaságtól szabadulni akarunk. elemek ellen, hanem a benne foglalt ilera, megkíméltettek azok, akik olvasható. Háztartások számára ember'ls" könnven'me'aszerezhVssnagyobb vidéki" városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leiáísínak isn;rcető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség Kapható minden fűszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Décsey József urnái Békéscsaba. KedVelt bortfiz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom