Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-12-22 / 101. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. nov. 14 Barabás Béla és a király. A delegáció mai tisztelgése alkalmával a király megszólította a delegáció elnökét ás alelnökét. Különösen az elnökkel való beszélgetése nagyon élénk volt. ő felsége örémét fejezte ki, hogy Barabást választották meg a delegáció elnökóvó, mire Barabás ezt felelte : — Az egész politika nem ér semmit, ha nincsen egészség. Ezért hálát adunk Istennek azért, hogy Felségednek visszaadta egészségét. — Sajátszerű dolog, — mondta erre a király — hogy még sohasem voltam beteg, csak most először, de hála Istennek szerencsésen túlestem rajta. — Adja Isten, hogy Felséged most már állandóan egószséges maradjon — felelte Barabás. A beszélgetés ezután politikai kérdésekre terelődött. — EáMg csak formaságokkal foglalkoztunk — mondta Barabás — és elkészültünk az indemnitással. — Igy tehát -— kérdezte a király — önök azonnal visszautazhatnak Budapestre ? — Igen, Felséges uram — felelte Barabás. -.Holnap már jelen kell lennünk Budapesten a képviselőháznak fon tea ülésén. — Tudom, tudom, felelte a király, nagyon fontos szavazás lesz, de remélem, hogy nem lesz komoly baj ? — Semmi esetre Felséges uram, mondta Barabás. A szavazás eredménye az lesz, amit a kormány javasolni fog. — A király Zichy Tivadar gróf alelnökhöz fordult, kinek azt mondta, hogy nagyon, örül hogy újra látja a delegáció' elnökségében. Azután jobbrabalra barátságosan köszöntve, a delegátusok lelkes óljenzései közben távozott a teremből. Ülésezett a közös-bizottság. A magyar közös-bizottság szombaton délelőtt 9 órakor ülést tartott Bécsben Az ülés elnöke Barabás Be'.-i volt. A tagságáról lemondott y Károly gróf helyébe Zichy grófot hivták be. Az egyesült a';' Hsrágmk jelentését nyomban tárgy"'- kezdtt a delegáció. A WekeHe-Polónyi-affér. Wvekprle Sándor miniszterelnök tegnap A.i )ta meg a kabinetiroda tavirati válaszát, melyben a király nem füz észrevételeket ahhoz, hogy a miniszterterelnök lovagias útra terelje ügyét. Polónyi és Wekerle segédei tegnap délután tárgyaltak. Az eredményt titokban tarfák. A miniszteré nőkhöz közel álló körökből az a hí- szivárgott ki, hogy Wekerle és Lolónyi ma pisztolypárbajt vivnak. Harden és Moltke. A berlini szenzációs pörnek alighanem szenzációs befejezése is 'esz. A pört tegnap is zárt ajtók mögptt tárgyalták. Berlinben általában azt Uszik, hogy gróf Moltke és Hardef ujságiró még az Ítélet meghozása előtt kibékülnek. Fásitás a megyében. Ahol fa van, ott kultura is van. A haszonfák termelése, ültetése tehát elsőrangú feladatot képez és nemzetgazdasági szükséglet. Mert. eltekintve a törvény szerint kezelendő erdőségektől, a fatenyésztós úgyszólván minden polgárnak kötelessége többféle okból. Első az ózondus levegő kérdése. Ahol fa nincs, ott úgyszólván nincs is élet, kihalt minden, — hiszen a csicsergő madár is a falombot keresi — de főképpen száraz, nyomosztó a levegő. A fa üditi, írissiti fel á légkört, teszi pormentessé. A pormentességről ugyan nálunk az alföldön nem Mehet beszélni, mert itt nem lehetne annyi fát ültetni, hogy ami porhanyos talajunkból felvert port elfogja. \ Lehet azonban beszólni a fa hasznairól. Különösen előnyt kell adnunk e tekintetben a nemesi tett gyürflölcsfáknak. A mai nemzet gazdasági versenyben s viszonyok mellett a napi élelmi cikkek s mint ilyen a gyümölcs is mindjobban értékesíthetők s a termelőknek tetemes hasznot hoznak. Igen jól értékesíthetők ugy a belforgalomban, mint különösen; a külföldre való szállítással a nemesitett gyümölcs, főképpen a finom szőlőfajok. Nagy szerepet játszik, különösen napjainkban a fa, mint tüzelőanyag. Az e téren jelentkező üzérkedés úgyszólván uzsorává fajult már s ezen csak ugy lehet segíteni, ha oly menynyiségben termelünk fát, hogy az egyesek nemcsak magukat, hanem másokat is el tudnak látni tűzifával s nem lesznek kénytelenek a fauzsorásoktól beszerezni faszükségleteiket. Mindezeket figyelembe véve, tárgyaljuk a fásitás kérdését a vármegyében. A fásitás, a faültetés, fanemesités iránt még nem általános az érdeklődés s nincs meg s kellő kedv vármegyénk lakosaiban. Mutatják a községi faiskolák, melyek többé kevésbé megfelelnek ugyan a szabályrendelet követelményeinek, azonban haladást, fejlődést nem igen mutatnak. Pedig a községeknek, mint hatóságoknak jó példával kelleno előljárni. De remélhető, hogy ha a fa értékének kihasználására mind több ós töb termelő lesz ráutalva, mindinkábh nagyobb lendületet fog venni a fásitás is. A községi elöljáróságok is fel fogják ismerni, hogy mily nagy jelentősége van s lesz mindjobban a fatenyésztésnnk, a gyümölcstermelésnek. Ezenkívül nem szabad elfelejteni a fa közvetett hasznát sem. Ilyen a méhtenyésztés s a mézMentői több akácfát ültetünk, annál több s annál édesebb mézet termelhetünk, A méz kelendő cikk nemcsak a belfogyasztásban, hanem külföldre is szállítható. Nem szabad tehát egy ud vart, egy teret, utcát vagy utmentét sem befásitatlanul hagynunk. Nagy jelentősége van a fatenyásztéssel kapcsolatban selyemtenyésztésünknek is. Ide vonatkozólag a vármegye [alispánja terjedelmes rendeletet adott ki legutóbb. Setyemtermelósünk az utóbbi időben csökkent, éppen azért szükségesnek mutatkozik, hogy ezen a legszegényebb nóposztályra oly áldásos hatású közgazdasági ágazat/fejlesztésére és a selyemtermelési kedv fokozására több gond fordittassék. A termelés csökkenésének főoka a községi faiskolák kezelésében ós pedig a szederfa helyes kiültetésónek hiányában, s a szederfamennyiség elégtelenségében rejlik. Tudvalevő, hogy a selyemtenyésztésnélaz egyedüli komoly munka a lomb beszerszése a hernyók utolsó életszakának 8—10 napjaiban, amikor azok selyemre esznek. Már most ha például Békósvármegyében a csabai sel.yemtenyósztők 26, a nagyszénásiak 6 kilométer távolságról egész napi időveszteséggel, sőt sokszor drága fuvarral kénytelenek beszerezni a szükséges lombot, akkor ne csodálkozzunk, hogy elhanyagolják ezen kereseti ágat és csökkentik az ország produktív erejét, dacára annak, hogy gróf Széchenyi István már egy félszázaddal előbb hangsúlyozta. miszerint bűn parlagon hagyni csak egyik ágát is a hazai iparnak, mely a honi gazdagulást s ekkép a nemzeti erő gyarapodását mozdítja elő. Nem szabad tehát kitérni a törvényhatóságoknak azon feladat elől, hogy gondoskodniok kell a kellő szederfamennyiségről. És ezen feladatnak természetesen csak ugy felelhetnek meg, ha az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a községi faiskoláknak szabályrendelet szerinti kezelésére ós jókarban tartására, úgymint több gondoskodássá! 'esznek arra, hogy a községi faiskoláktan nevelt szederfákat helyesen ültessék ki és azokat oltalmazzák, ápolják a községek. Hogy mennyire jogosult ez irányban a kívánalom, annak igazolására az országts selyemtenyésztési felügyelőség ; megemlíti, hogy 1906 ban a selyemte| nyésztő vármegyékben 202.092 szederfát j ültettek ki és 116.312 fa ment tönkre. Békésvármegyében ugyancsak 1906-ban 4727 szederiát ültettek ki és 7411 pusztult el az előző évijültetósekkel együtt, a gondozás hiánya miatt. Pedig hogy minő jelentősége van a szederfa menynyiségónek a közvagyonosodásra, azt a következővel véli a felügyelőség legjobban beigazolni: Bácsbodrogvármegyében a rendelkezésre álló 200.380 drb lombszedésre alkalmas szederfa után a selyemtenyósztőknek ddig 21,738.898 koronát fizettek ki; mig ezzel szemben Békósvármegyében 2540 használható szederfa j után 246.841 korona keresethez jutottak j a selyemtermelők. A szederfatenyésztós emelésére a felügyelőség minden lehetőt megtesz, a szüsóges szederfamag és iskolázandó csemeték kiosztásán kivül még saját költségén 80 faiskolát tart fenn, melyekből teljesen ingyen eddig 1,275.588 szederfát osztott ki. Ilyen faiskolája a felügyeléségnek Békésvármegyében 2 van és pedig Békéscsabán ós azokból 15426 szederfát osztott ki. Ezen mennyiség azonban elenyésző csekély, ha meggondoljuk, hogy 25—30 szederfára van szüksége egy tenyésztőnek, ha ki akarja használni családjának összes munkaerejét és hogy megközelítse azon termés-mennyiséget, amelyet elér a külföldi tenyésztő. A fő természetesen az, hogy a seí lyemtenyésztés meghonosítása "céljából i első sorban a közterületeket és a közutakat fásitsuk be szederfával, mert selyemtenyésztőink nagy zöme az ilyen közvagyont képező szederfákra van utalva, mivel nincs tulajdon földje, a hová szederfát ültethetne. A magántulajdonban lévő szederfákra nem számithatunk, mert azokat a tenyésztés második évében rendesen nem engedik át a tulajdonosok. Ha azonban már meghonosodott a selyemtenyésztés egyes vidéken és ha vannak régi selyemtenyésztők, akiknek tulajon földjük van ós teljes biztosítékot nyújtanak, hogy a fákat gondozni, ápolni fogják, ugy megköveteli a selyemtenyés tósügy, hogy ilyen magánosoknak is juttassanak a községek ingyen, vagy nagyon csekély árért a községi faiskolából szederfákat. Ezek és ezekhez hasonló intézkedések s figyelmeztetések kellenek tehát ahhoz, hogy a fásitás iránt a vármegyében az általános érdekében felkeltessék. Kiss László. ÚJDONSÁGOK. — Idöjári.9. Az országom központi időjelző állomás mára enyhe időt jelez, elvétve csapadékkal. — Református istentisztelet. Karácsony másodnapján délelőtt y

210 órakor a csabai Rudolf-főgimnázi im tornacsarnokában református istentisztelet ós Urvacsora-osztás lesz Az istentiszteletet Vince Ödön békési ev. ref. lelkész tartja. — A tisztújítás és a gyulaiak. Gyula város megyebizottsági tagjai dr. L adics László elnöklésével értekezletet tartottak a küszöbön álló vármegyei tisztújítás kérdésében. Ezaz értekezlet is viszhangja voltannak a mozgalomnak, amely a függetlenségi pártnak nem elóggó^erólyes állásfoglalására kíván választ adni. A gyulai megyebizottsági tagok kimondották, hogy a politikai szenvedélylyel szemben ők csak az érdemeket fogják tekinteni s az összes járások régi tisztviselőit támogatják szavazataikkal a tisztújító közgyűlésen. — Nyugdijválasztmányi ülés. A békésmegyei község jegyzői nyugdii-egyesületének választmánya Ambrus Sándor alispán elnöklésével tegnap délután ülést tartott. A választmáky kimondotta, hogy az 1904 évi XI, t.-c. értelmében segédjegyzőknek minősített ós életfogytiglan megválasztott községi alkalmazottakat az egyesületbe felveszi s a szabályrendeletet reájuk vonatkozóan is ugy alkalmazza, mint a jegyzőkre. Kimondotta a választmány, hogy azon szakaszát a szabályrendeletnek, amely azt állapítja meg, hogy a fizetés miképen képezi a nyugdíjnak alapját, olykópen módosítja, hogy a személyi pótlékok után is kell nyugdíj-járulékot fizetni. Szikes Györgyöt és N á dh á z y Öyulát fülvették az egyesületbe. — Magyar nyelvű istentiszteletek. A csabai ág. ev. egyház presbitériumának egy kis töredéke mindent elkövetett annak idején, hogy az erzsébethelyi polgároknak a magyar nyelvű istentiszteletek kérdése tárgyában beadott indítványa leszavaztassék. Ez meg is történt, de az esperességi közgyűlés s később a bányakerület is megváltoztatta ezt a határozatot. E felsőbb intézkedés következtében karácsony másodnapján lesz az első magyar nyelvű istentisztelet Erzsébethelyen s ezzel egyidejűleg állandóan rendszeresitik is azokat. — Az orosházaiak és Fráter Lóránd Karácsony másodnapján az orosházai jótékony nőegylet estélyt rendez s ez alkalommal kiváló művészi élvezetben lesz részük az orosházai polgároknak. A nőegylet vezetősége ugyanis felkérte Fráter Lorándot az estélyen való közreműködésre. Fráter nevével tele van az erszény s nálánál hivatottabb dalosa a magyar nótáknak még nem volt. Fráteren kiviil az es'ólyen közr^ fog működni Stefanidtsz Károly zongoraművész is. — Alapítvány egy gimnáziuitnak. Megírtuk annak idején, hogy Szarvas község a szarvasi főgimnázium tanulóinak javára _ egy 2000 koronás alapítványt tett. Az alapítványt a község Rákóczi és Tököly emlékezetére tette azzal a céllal, hogy abból a szorgalmas és kiváló tanulók évenként bizonyos jutalomban részesüljenek. Az alapitó-levélre vonatkozó alispáni határozatot a miniszter a napokban hagyta jóvá. — Esküvők. Szotyory István dobozmesyeri tanitó december 29-ón, délután 3 órakor vezeti oltárhoz K e s j á r György csabai birtokos leányát, Jucikát. Weinberger Mór csabai (• kszerész leányát Mariskát december hó 29-ón, délután 3 órakor vezeti oltárhoz K u 1 p i n Márkusz kereskedő. — Jubileum Szarvason. A szarvasi siratói magyar olvaskör nemrég lépte át fennállása 25-ik évének határkövét. E jubiláris évfordulót tegnap este ünnepelték meg a kör tagjai s közvacsorára gyűltek össze. A siratói magyar olvasókörnek nagy érdemei vannak, legkivált a tanyai lakosság magyarosítása körül s ezért ezt a jubiláris évfordulót a magyarosodás ünnepének is kell tekinteni. — A karácsony előtti vasárnap munkaszünete. Az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara értesíti az érdekelt kereskedőket és iparosokat, hogy a kereskedelemügyi miniszter a fogyasztó közönség érdekeire való tekintettel megengedte, hogy e hó 22-ón, a karácsonyi ünnepeket megelőző vasárnapon az ipari és kereskedelmi árusítás déli 12 óráig végezhető legyen. — Elhunyt ügyvéd. Békósvármegye társadalmának és közéletének egyik legérdemdusabb tagja, dr. Kiss István gyomai ügyvéd ós földbirtokos, csütörtökön délután elhunyt. Kiss István drjelentős szerepet töltött be a megyei közéletben. A vármegye törvényhatósági bizottságának hosszú időn keresztül tagja ós több közművelődési intézménynek elnöke volt. Kiss István dr. közei 1 évig betegeskedett, mig most, 61 éves korában megváltotta szenvedéseitől a halál. Temetése tegnap délelőtt folyt le a vármegye társadalmának nagy részvéte mellett. — Az ev. ref. lelkészválasztáshoz. A békéscsabai ev. ref. egyház gondnoksága közhírré teszi, hogy a lelkészválasztók névjegyzéke 1907. évi december hó 22-től 19Ó8. évi január hó 2-ig közszemlére tététett ki Megyery Imre egyházi gondnok, árvaszéki h. elnök hivatalos helyiségében (az árvaszéknél), hol a jelzett idő alatt az esetleges felszólamlások megtehetők. A békéscsabai ev rej egyház gondnoksága. — Gyöngyi Izsó Békéscsabán. Alig egy hete mult, hogy Békéscsabán a legifjabb egyesület megalakult. Ez az egylet az izr. leánykiházasitó-egyesület, amelynek agilis elnöknője, Haraszti Sándorné nagy lelkesedéssel és fáradhatatlan buzgalommal működik azon, hogy az egyesület pénztárának alapját gazdagitsa. Harasztiné legutóbb Gyöngyi Izsót, a Vígszínház kiváló komikusát kérte föl és nyerte meg arra, hogy a Békéscsabán egy humoros-estélyt tartson az egyesületi pénztár gyárapitása érdekében. Az estély folyó hó 28-án este lesz a színházban. — Karácsony a kórházakban A szeretet ünnepén minden évben az irgalmas szívű emberek jóvoltából kigyúlnak a bőkezűen megrakott karácsonyí fák az árvaházak és a kórházak termeij ben is s öröpiet, vigasztalást hoznak az i elhagyottak és betegek szivére. A megyei í közkórház igazgatósága ezidén is kéri a 1 jószívű emberbarátokat, hogy a felálli: tandó karácsonyfa költségeire szánt adományaikat a kórházigondnokságához szíveskedjenek beküldeni. — Temetés: akadályokkal. Csütörtöki j számunkban ily címen megjelent közleI ményütikre vonatkozólag Ladics László | dr. ügyvédtől, a gyulai ág. ev. leány| egyház gondnokától ezt a felvilávigosiI tást nyertük: A temetési funkciót nem tagadta meg a gyulai ref. egyház feje, Doraby Lajos esperes, aki különben is egyik leglelkesebb hive a felekezeti bókének hanem < sak értesítette