Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám
1907-10-03 / 78. szám
Békésosaba, 1907. szept. 3. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 3-ik dijat 15 K-t Arnold Ferenc, 4-ik dijat 10 K-t Krebs Zoltán, 5-ik dijat 5 K-t Jedlicska István. Rucákért: 1-ső dijat 20 K-t Lustyik János, 2-ik dijat 15 K-t Huba János, 3-ik dijat 15 K-t Varga János, 4-ik dijat 10 K-t Komár György. Tyúkokért: 1-sö dijat 15 K-t Gaál András, 2-ik dijat 10 K-t Brathorn János, 3-ik dij 5 K-t Jedlicska István, 4-ik dijat 10 K-t Takács, 5-ik dijat 5 K-t Bugyis, 6-ik dijat 10 K-t Krebs, 7-ik dijat 5 K-t Török JózsefA békéscsabai muzeum. Előkészületek és tervek Ülésezni fog a választmány. Régebbi időkre vezethetjük már vissza azt az akciót, amely a csabai muzeum hajlékának felépítését tűzte ki céljául. Ennek az akciónak legújabb fordulata az volt, hogy a kormány tekintélyes összegét folyósított a muzeumhajlék építési költségeinek fedezésére. Tudvalevő, hogy ez az összeg 80 ezer korona volt, melyet a kormány évi 20.000 koronás részletekben utalt ki. A kiutalásnak ilyen módjával azonban a muzeum-bizottság nem segíthetett volna az ügyen, mert az építés költségeit nem részletekben, hanem egyszerre kell letennie a muzeumnak. Erre való tekintettel a bizottság megkereste a közoktatásügyi kormányt, a kitől azt kérte, hogy a már megszavazott állami támogatást vagy egy összegben utalványozza ki, vagy pedig engedélyezze egy, a megszavazott segély hátralékos részének megfelelő kölcsön fölvételét s biztosítson erre amortizátiót. A közoktatásügyi miniszter elfogadta ezt a propoziciót s kijelentette, hogy a felveendő kölcsön annuitását a kormány kész magára vállalni. Ugyanekkor pedig a muzeum-egyesület vezetői megbízatást nyertek arra, hogy lépjenek érintkezésbe a pénzintézeteitkel. Ez alapon a muzeum vezetősége több pénzintézetet keresett meg. — A pénzintézetek közül öt njujtott be ajánlatot s ezeket az ajánlatokat még julius hó első felében fölterjesztették a kormányhoz. Az ajánlatok között csak egy volt alkalmas, de ez a pénzintézet is kijelentette, hogy az ismertetett feltételekkel csak augusztus 16-áig hajlandó a kölcsönt folyósítani. Később pedig az ő feltételei is drágábbak lesznek. Varság h Bélának, a muzeum agilis elnökének intervenciójára azonban a pénzintézet 60 napra tolta ki a feltételek érvényességét. Mindezekre való utalással arra kérte az elnökség a kormányt, hogy a beküldött ajánlatok kérdésében ne döntsön későre. Ez a figyelmeztetés azonban hiábavalónak bizonyult és ugyanilyen eredménye volt annak a sürgetésnek is, mely az ajánlatok beküldését követte. A muzeum költségvetése és tervei elkészültek már s ezeket legközelebbi ülésén fogja tárgyalni az épitési-bizottság. A közeli napokban ülést tart a választmány is. Ez az ülés fogja tárgyalni azokat a legsürgősebb teendőket, melyek a muzeumépitéssel kapcsolatban állanak. Björnson és a békésmegyeiek. Indítvány a törvényhatósági közgyűlés elé. Utasítsuk vissza a támadást. Egy előkelő idegen, aki, mert világhírű iró, jogot formál ahhoz is, hogy idegen államok ügyeibe avatkozzék, kíméletlenül megtámadta a magyar közoktatásügyi minisztert. Az előkelő idegent B j ö r n s o n-nak hívják Súlyos vádjaiban épp a neve az az imponáló tekintély, amely alkalmassá tette a vádakat, hogy a világ kulturnépei megbotránkozással szerezzenek tudomást Európa páratlanul nagy szónokának elnyomó, nemzeti politikájáról. Akik az aggkorral járó szellemi tulajdonokat értékelni tudják, nem csodálkoznak el azon, hogy Björnsont is felültették a magyar nemzetnek alattomos ellenségei. S legkevésbbé csodálkoznak azon, hogy az agg iró csökönyös makacssággal megmarad álláspontja mellett, amelynek oszlopait a tendenciózus információkra helyezi. Magyarország közvéleménye már az első támadó-levél alkalmával is mélységes undort érzett a Björnsont hamisan informáló egyének ellen. Elitélte azt a módot, amelylyel országunk közoktatásügyi miniszterének nemes, intentióit és korszakot jelentő törvényét a külföld előtt befeketíteni akarják. De ez a kövélemény még nem hallatta arra alkalmas formában is tiltakozó szavát. S mert Békésvármegyéből indul ki ez a mozgalom, annak lehet tulajdonítani ezt, hogy gróf Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter a békésmegyei függetlenségi és 48-as pártnak elnöke és mint ilyen, közelebb áll mihozzánk, mint azokhoz a vármegyékhez, amelyek csak a közoktatásügyi miniszter ténykedését látják gróf Apponyi Albert cselekedeteiben megnyilvánulni. Ilyen szempontból értékeljük mi azokat a nemes intentiókat, amelyek Apponyinak, a közoktatásügyi miniszternek cselekedeteit irányítják s ilyen szempontokra való figyelemmel tartjuk kötelességünknek is, hogy az őt ért durva támadásokat visszautasítsuk. Vármegyénk októberi közgyűlése elé Jeszenszky Károly mezőberényi lelkész, törvényhatósági bizottsági tag, ezt az indítványt terjeszti: „Bókésvármegye közgyűlése híven ama jelszóhoz: Ne bátscl a magyart! ősidőktől fogva valahányszor a magyar nemzet valamely tagján, a nemzet érdekeiért való küzdelem közben, jogtalan sérelem esett, mindenkor egy érzelem által vezettetve, a jogtalan sérelem elhárítása céljából egységesen cselekedett. Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere, kinek lánglelke, magyar hazafisága, tiszta jelleme és nemes emberbaráti szeretete hazánkban mindenki előtt ismeretes, a legújabb időben két oldalról lett igaztalanul megtáadva. Egyrészről a külföldi közvélemény előtt a hazánk viszonyai felől tévesen informált Björnson norvég iró a Münchenben tartott békekongresszus elnökéhez intézett levélben ugy tünteti fel őt, mint aki a legújabb népoktatási törvény által a nemzetiségek, különösen a tótok üldözését s azok néprajzi jellegének megsemmisítését tűzte volna céljául. Másrészről hazánk határain belül a közelmúltban egy, vármegyénk területén majdnem százezernyi lélek által képviselt felekezetkörén belül tartott egyházi közgyűlésen ugyancsak a fentebb említett" n p skoiai törvényről az lett mondva, hogy annak a rendelkezései szégyenpirt kergettek minden egyházát hiven szerető lutheránus ember arcába. Ezek a kijelentések nemcsak sértik Apponyi Albertet, hanem egyenesen felháborítják a magyarul érzőket. Mindezeknél fogva indítványozom, mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy: Békésvármegye közönsége mindazon alaptalan vádakat és rágalmakat, melyekkel gróf Apponyi Albertet egyrészről Björnson, másrészről a hazánk határain belül jelentkező felekezeti türelmetlenség illeti, a leghatározottabban visszautasítja s midőn a minisz'er személye iránt érzett őszinte tiszteletének és nagyrabecsülésének ad kifejezést, biztosítja őt arról, hogy a magyar nemzeti kultura emelésére irányuló nemes törekvésében őt mindenkor hazafias bizalommal támogatni fogja." Jeszenszky Károly indítványát magáévá fogja tenni a nemzet is. Az indítvány tárgyában hozandó határozatot | törvényhatósági bizottságunk megküldi j a többi vármegyéknek is, amelyek két| ségtelenül szintén egységesen verik vissza az Apponyi ellen irányuló támadásokat. Október 10 és a békésmegyei munkások. A pályaudvarokon nem lesz „munkaszünet". „Jobb a kenyér, mint a henyélés!..." Vármegyénk községeiben a láthatatlan dologkerülő kezek össze-visszaragasztják a falakat apró cédulákkal. Ezeken a cédulákon figyelmezteti a munkásnépet a magyarországi központi szociáldemokrata-párt vezetősége, hogy a magyar országgyűlés képviselőháza összehívásának idején, október 10-ikén, minden munkás tegye le a szerszámát. Ennek a dicső központi gondviselésnek nem elég tehát az a rengeteg ünnepnap, amit a kalendárium biztosit a pihenésre. Az sem elég, hogy május elsejével egy internacionális ünnepet teremtettek meg a szociáldemokraták. Neki október 10-ikén is ünnepelni kell. Szerencse azonban, hogy a szocialista-pártnak tagjai nem mind párttitkárok és apostolok, akik csak akkor dolgoznak, amikor elmondják uszitóbeszédeiket a fórumon, hanem dolgos emberek, akik egy napi munkájuknak levont bérét sem tudják könnyű szerrel nélkülözni. Innen van, hogy Békésmegy ében nem keltettek túlságosan nagy érdeklődést a ok a szines papirocskák, amelynek három szavas mondatával általános munkaszünetet hirdet a vezetőség. Ebbe a munkaszünetbe a központi pártvezetőség be akarta vonni a vasúti munkásokat is, akiknek szervezésére külön közegek bolyongtak a vidéken. Békéscsabán, G.yomán és Kétegyházán tegnapelőtt próbálgatott szerencsét egy vándorapostol A kétegyházai állomáson azonban pórul járt, mert a csendőrség rajtakapta az izgatáson ós följelentést tett ellene. Békéscsabán és Gyomán s általában egész vármegyénkben minden különösebb baj nélkül esünk keresztül október 10-ikón. A segédmunkások közül csupán a cipészek és szabók készülődnek az általános munkaszünetre, amely minden erőfeszítés dacára is csak „részleges" lesz. A vasúti munkásokra vonatkozólag ezt a felvilágosítást vettük a csabai állomásfőnökség egyik tagjától: „A vasúti munkásoknak eszük ágában sincs, hogy október 10-ikén megszüntessék a munkát, mert minden vasutas jól tudja, hogy az önkényes munkabeszüntetés elbocsájtást von mag után. A forgalmat október 10-én a legcsekélyebb sem fogja szenvedni." „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kiegyezési hitegetés. A mai lapok tele vannak vészkiáltásokkal a tegnap kezdődött kiegyezési tárgyalások sivár perspektívája miatt. Konstatálni való, hogy az egész sajtó információit a kormány köreiből merítette s ezek végig folytatásai a kiegyezés kérdésében hónapok óta tartó hitegetésnek. Nem igaz, hogy a helyzet reménytelen, mert a kiegyezés már régen kész, emiut eztB a r a b á s Béla Aradon kikottyantotta. — Kossuth — mesélte ott tegnap a függetlenségi párti vezérfiu — megmutatta nekem a kész kiegyezés német aktáit is. Minden rendben van . . . Ez az egyetlen nyilatkozat, amely fedi a tényeket. Minden rendben van, miden kész, csak az egyik oldalon nem tudják, hogyan adják ezt be a közvéleménynek. A magyar és az orsztrák kormányok versenyt füllentenek, ámítanak, keseregnek, hogy a végén azután az agyonzaklatott nemzet boldogan vegye a kezükből azt is, amiért egy évvel ezelőtt még megkövezte volna vezéreit. Ismételjük, a kiegyezés kész. Lehet, hogy most még egy folytatása lesz az eddigi tárgyalásoknak s még egyszer hazamennek az osztrák miniszterek. De vissza fognak jönni. Vagy — hogy a dolog stílszerűbb legyen — a mieink mennek Bécsbe. És aláírják ezt az alkut. A kiegyezés ügye Az Ausztriával való kiegyezési tárgyalásoknak folytatását tegnap délelőtt 11 órakor kezdték meg a magyar és az osztrák kormány tagjai. A tegnapi tanácskozás komplexumát a kiegyezés függőben lévő kérdései képezték. Ezeknek a kérdéseknek részletes megvitatását négy albizottságra bizták. Délutáni 1 órakor a magyar és osztrák államférfiakat Wekerle miniszterelnök vendégül látta ebédre. A bankügyet ma tárgyalják. Nagy engedmény a cseheknek, Prágából jelentik, hogy az ottani lapok értesülése szerint az esetben, ha a cseh pártok a Magyarországgal való kiegyezést elfogadják, akkor az osztrák kormány Ígéretet tesz a morvaországi cseh egyetem felállítására, továbbá az északnyugati vasútnak állami kezelésbe való vételére és sok más gazdasági kérés teljesítésére vonatkozólag. A pénzügyminiszter Bécsben. Burián közös pénzügyminiszter tegnap Bécsbe érkezett. Izvolszky utja. Az orosz külügyminiszter utazgatásainak programmja az Aerenthallal való tanácskozás után nemsokára véget ér. Izvolszky orosz külügyminiszter tegnap reggel Keszthelyről Bécsbe érkezett. A külügyminiszter péntekig Bécsben marad s ekkor délvidéken időző családjához megy, hogy azzal együtt visszautazzon Oroszországba. Izvolszkyt különben a román király a román csillagrend nagykeresztjével tüntette ki. Wölfing házassága. Berlinből jelentik, hogy Wölfling Lipót házassága — hir szerint — még ebben a hónapban megtörténik. Menyasszonyáról, Ritter Mária Magdolnáról a következő érdekes adatokat közlik Plettnitzból a „Berliner Tageblatt"-tal: Plottnitz helység egy teljesen szavahihető lakójának állítása szerint, aki a Ritter-családot évek óta a legjobban ismeri, Ritter Mária Magdolna atyja udvaros volt egy pletenitzi birtokon ós ott családjával együtt munkázházban lakott. Évekkel ezelőtt az öreg Ritter vérmérgezésben meghalt. Toselliné. A Daily Chroniele milánói levelezője sürgönyzi : Arra a hirre vonatkozólag, hogy a volt szász trónörökösné kihallgatást kért a pápától, hogy házasságának egyházi beszentelését kérje, kitűnően értesült vatikáni forrásból azt hallom, hogy a pápa nem hajlandó a házasság felbontásának kérdését újból tárgyalni. Ezenfelül pedig a grófnő kihallgatását ugyanazon okból, mint előbb, most is csak meg kell tagadni. Tolvaj postaszolgák. A mileci postahivatal távirati értesítése szerint Micskovicz és Sírnék András postaszolgák hivatali lopások elkövetése miatt megszöktek. — Magyarországon keresztül Amerikába igyekeznek. A rótos büne. Trencsónből jelentik : V a 1 e k Medárd, kolaróci drótos, afeletti dühében, hogy édesanyja egy mérgezési kísérletét nem akarta elhallgatni, ezt torkon ragadta ós megfojtotta, A gyilkost, valamint a mérgezési kísérletben rósztvett nejét letartóztatták. Osztrák vasutasok mozgalma. A passzív rezisztencia ma már jobban érezhető Tegnap éjjel a passzív rezisztenciához az Aspeng vasút alkalmazottai is csatlakoztak. A vonatok legnagyobb része ezen a vasúton késésekkel érkezik.