Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-12-19 / 100. szám

KÖZLÖNY 3 kat, akik hajlandók volnának a pénztár betegeit gyógykezelni, bojkottálással fenyegetik s a legelképzelhetőbb módon terrorizálják. De alantjáró eszközöket is alkalmaznak az orvosok, — folytatja a pénztár. — Bevonják harcukba a gyógyszerészeket is, akik most csupán készpénzért akarják kiszolgáltatni a gyógyszereket. Az orvosok megrontották a pénztár hitelót s ilyen fegyverekkel akarják kikényszeríteni azt, hogy kívánságuk teljesítve legyen. Ezeket a súlyos vádakat tartalmazó felebbezést elküldték gróf Andrássy Gyula belügyminiszternek, aki leküldte azt Ambrus alispánhoz, hogy e tárgyban megtegye a szükséges lépéseket s azután jelentést tegyen a miniszterhez. Leiratában tájékozásul azt jegyzi meg a miniszter, hogy a községi orvosok kötelesek gyógykezelni a pénztár belegeit az előirt gyógydijak ellenében. Arra tehát, hogy külön utasíttassanak a községi orvosok a pénztár betegeinek gyógykezelésére — szükség nincs. Vagyis nem mond ezzel kevesebbet a miniszter, mint azt, hogy az alispánnak a főszolgabírói intézkedéseket megsemmisítő határozata is fölösleges volt. A csabai leányiskola. Javaslat a közgyűlés elé. Nem lesz visszafejlesztés Említést tettünk Békéscsaba község főjegyzőjének: Korosy Lászlónak azon tervéről, hogy a csabai felsőbb leányiskola ügyében leérkezett miniszteri irat tárgyában, mielőtt ez a kérdés közgyűlés elé kerülne, értekezletet hiv össze s ezen az értekezleten részletesen megbeszélvén a dolgot, javaslatot terjesztenek a közgyűlés elé. Az előre jelzett értekezletet hétfőn délelőtt tartották meg Békéscsaba szókházában s Korosy László 15 képviselőtestületi tagot hivott meg arra. A meghívottak közül azonban csak a következők jelentek meg: Sailer Vilmos dr., Sailer Gyula, Varságh Béla, Réthy Béla ós Wagner József. Mindenekelőtt a miniszteri biztos leiratának azon tendenciájával foglalkoztak az egybegyűltek, amely oly színben óhajtja feltüntetni a község állásfoglalását, mintha Békéscsaba is a felsőbb leányiskola visszafejlesztését akarná. Az értekezlet hangsúlyozottan látta helyesnek konstatálni azt, hogy a visszafejlesztés sohasem volt célja és szándéka a községnek, amely már akkor is, midőn a volt polgári leányiskolának felsőbb leányiskolává való fejlesztése mellett állást foglalt, a község érdekében tette ezt s ezen meggyőződésének kifejezést is adott. Az a vonakodás pedig, mely a két kiépítendő tanteremre vonatkozik, egyáltalán nem ad jogot tendenciózus félremagyarázásokra, inert annak idején, mikor a község a móretek megjelölése nélkül a két, tantermi helyiségnek kiépítésére kötelezte magát, elismerte az iskolafenntartónak azon jogát is, hogy a szükségleteket megszabja Tehát most kötelességének tartja a község a vállalt feladatoknak eleget is tenni. Mindezek után megkoncipiálta az értekezlet a közgyűlés elé terjesztendő javaslatát, mely szerint a két tanterem kiépítését kéri kimondani. Ez az építkezés 27.179 koronába kerülne. Az építési költségek fedezéséül pedig az £ javasolja az értekezlet, hogy az iskolai alapból megmaradt 6000 koronán kivül a fennálló szükségletre vegyenek ideiglenes kölcsönt az iparosok „Otthonának" alapjából. Uj hid Dobozon. A miniszter a törvényhatósághoz. Nincs anyagi erő. Békésmegye nagy műszaki beépitkezéseinek programmjába kiválóan beilleszthető lett volna a Gyula—Vésztőszeghalmi útnak Kettős-Körös hídja is. Ennek a hidnak építése névleg elhatároztatott már s ez évi julius hó 24-ikón megtartatott e tárgyban a helyszíni tárgyalás is. Doboz község képviselő-testülete nemrég azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy ezt a minden forgalmi gócponttő messze eső községet vasútvonal kösse össze legalább Békéscsabával s ha ez a vasút kiépíttetnék, akkor nagy jelentősége volna a Kettős-Körös hídjának is. Ezekre való figyelemmel a hídépítést akként kérte végrehajtani a képviselőtestület, hogy az a jelenlegi medernyilás fölött az uj vasfelszerkezet megfelelően megerősíttessék s magát a hidat nagyobb teherviselő képességre építsék fel. Ehhez képest a kórelem teljesítés nemcsak a hídfőnek nagyobb szélesség ben s nagyobb költséggel való előállítását, hanem gyökeres átalakítás szükszégessógét vonná maga után. Mindez pedig a törvényhatósági utalapot terhelné s ezért a miniszter leirt az alispánhoz, szerezzen tájékoztatást, hogy a kizárólag közúti célokra szolgáló hídnál a község kérelmének teljesítése mennyivel kerülne többe s hogy miképpen volna ez a többlet fedezhető. Ambrus Sándor alispán e miniszteri leirat következtében megkeresést intézett a községhez, hogy hajlandó-e a költségek egy részét viselni. A község most válaszolt erre a megkeresésre és válaszában kifejti, hogy ehhez anyagi ereje nincs. A vasutat kiépíttetni sem áll módjában. Erre vonatkozó határozatát abban a reményben hozta a közgyűlés, hogy az uradalmak támogatni fogják a község törekvését. De mert a kormány már most elhatározta a hidnak kiépítését, tőle kérnek anyagi támogatást a kisvasúira. A gyulai királyi államépitészeti hivatalnak főnöke: Perszina Alfréd, véleményező előterjesztésében nem tartja szükségesnek a hidnak tervein változtatni. Igy aztán aligha lesz valami a dologból s a dobozi hid valószínűleg csak az eredeti tervek alapján alakittatik át. Botrányos vonatkésések. Panaszkodnak az utasok. A tegnapelőtti postával több panaszos levelet vettünk. írói e leveleknek olyan szerencsétlen sorsú utasok, akiket arra kárhoztatott a végzet, hogy a békésmegyei vasúthálózatnak állomásait járják. E folyton megismétlődő panaszok régibb keletűek immár, aminthogy két esztendővel ezelőttre vezethetők vissza azok a botrányos vonatkósések is, melyek teljesen illuzóriussá teszik a menetrendet. Békésmegyében önkényes vasúti menetrend lépett életbe. A vonatok következetesen 20 —30 —40 percnyi, sőt másfél órás késésekkel futnak be az egyes pályaudvarokba és éppen az most a menetrendbeli pontatlanság, ha a hivatalosan kitüntetett érkezési, vagy indulási időben jönnek ós mennek a vonatok. E botrányos és a személyforgalmi érdekek szempontjából káros állapotok sehol nem érezhetők annyira vármegyénkben, mint Békéscsabán, ahol a forgalom — ugy a személyszállítás, mint a teherárúk tekintetében — összponsul. A Szolnokról reggel 7 órakor Békéscsabára érkező, személyszállításra berendezett tehervonat napról-napra másfél órai késéssel fut be a csabai pályaudvarra. Ilyen hagyományos késésekkel dicséri a mi vasúti pontosságunkat a nagyáradi vonat is, amely szintén előljár a vonatkésésekkel szerzett tekintélyben. Mindez azonban egy kis boszusággal és spárga vastagságú idegzettel megbocsájtható és elnézhető baj. De azt már igazán nem értjük, hogy miért nem indítják ki a szomszédos forgalom vonatjáratait akkor, ha az ugyanazon vonalon szembejövő vonat 60 percnyit késik ? ! Már pedig ez is megtörtént Békésvármegyében s a hozzánk érkezett panaszos irások is erről a botrányos dologról szólnak. Hétfőn este történt, hogy a Csabáról 7 óra 34 perckor induló s Gyulára 8 óra 3 perckor érkező motorosjáratot csak egy órai késéssel lehetett kiengedni a csabai pályaudvarról, mert a szembe jövő vonat is ugyanannyit késett. A Csaba—Gyula közötti utat pedig a motornak nevezett önműködő gyufa-skatulyák is megteszik 25—30 perc lefolyása alatt. Mielőtt a nagyváradi vonat Sarkadra ért, már régen beszállíthatta volna tehát ez a motor a gyulai utasokat. Az • utasok zúgolódtak s panaszkodtak. Természeteaen eredmény nélkül. Mi nem ismerjük a forgalmi szabályzatot. De alig hisszük, hogy ilyen késésekre is megtiltaná ez a szabályzat a vonatok elinditását különösen akkor, ha az a vonat csak a szomszédos állomásig halad. Ezt az esetet érdemesnek tartottuk a megörökítésre. Hátha akadni fog egy bolond ánglius, aki a magyar vasutak pontosságáról készített statisztikájában felhasználhatja majd?! ... Kik a jövő évi polgárbirák ? Összeállították a lajstromot. Békésvármegye esküdtbiráinak jövő évi névsorát összeállították már. A kisorsoló-bizottság elnöke Nóvák Kamii kúriai biró, a..gyulai kir. törvényszék elnöke volt. Összesen 270 rendes- és 90 pótesküdtet sorsoltak ki. A kisorsolt esküdtek neveit alfabetikus sorrenben itt közöljük: Rendes esküdtek: Gyula : Andó Pál, Batik Elek, Bálint Ferenc asztalos, Benkő János, Békés Gyula, Bodoki Kálmán, Bossányi Béla Braun Izidor, Braun Mór, Csomós István, Csizmadia Gyula, Deutsch Vilmos, Dobay Ferenc, Ehrenfeld Salamon, Endrész Ferenc, Fábián Lajos, Féhn István, Friedrich János, Gáborják Ferenc, Groh Mihály, G-rünfeld Jakab, Hackl Ferenc, Haubert Károly, Herzberger József, Kempf Mátyás, Kökény Ferenc, Kohlmann Károly, Kukla Ferenc, Licska Ferenc, Magyar István, Mandorf Gyula, Manncheimer Arnold, Mayer Ferenc, Menyhárt Gáspár, Morvái Ferenc, Nóvák Árpid, Petner József, Pfaff Ferenc, Puskás András, Reinhard Ádám, Reisner EmánueJ, R^mele József, Schmidt Gyula, Schriffert József, Schwimmer Arnold, Steigerwald Ferenc, ifj. N. Szabados József, Szól Sándor, Szénásy János, Tar István. Békéscsaba.- Áchim F. János, Bakos Mátyás, Bőhm József, Dusbaba Vilmos, Fábry Sámuel, dr. Fáy Samu, Fekete Sándor, Francsek István, Grovik János, Haán Béla, dr. Herczog Henrik, dr. Hoffmann Lajos, ifj. Horváth Mihály, Kádár József, dr. Kerényi Soma, Kalocsa Lajos, ifj. Kocziszky Mihály, Klein Gusztáv, Kollarits Károly, Kovács Károly, Kován M. Endre, dr. Láng Frigyes, Lehniczky Soma, dr. Linder Károly, Lőrinczy László, Löwy Sámuel, Maczák János, dr. Zsilinszky Endre, dr. Weisz Frigyes, Vidovszky Ferenc, Zsilák András, Vajda Dezső, Varga János, Wallerstein Sámuel, dr. Tardos Dezső, Tevan Adolf, dr. ITrszinyi János, dr. Sailer Vilmos, Szalay Gyula, Szenes Vilmos, Szomora Tivadar, dr. Margócsy Miklós, Ormai Géza, dr. Pándy István, Pfeiffer István, dr. Povázsay Mité, Reichardt József, Reisz Simon. Gyulavári: Bálint János, Erdődi Mátyás, Goldstein Mór, Z. Nagy Ferenc, V. Szabó Ödön. Sámson: Binder Sándor, Horváth István, Lampel Miksa. Doboz: Blascsok Gyula, Durkó Ferenc, König Károly, Márton János, Reisz Albert. Orosháza: Anisfeld József, Baranyai Sándor, Bartók Mihály, Bayer István, Bába Gábor, Benedek Márton, dr. Bikádi Antal, Bille Hermán, Bohus Mihály, Balla Sándor, Chovan Sámuel, Császár Mihály, Dánes Lajos, Drucker Simon, Freuder Mór, Gémes Ferenc, Guntner István, Hajdú Mihály, Hezer István, Hódy Károly, Hudi György, Horváth Pál, Iszlay Gábor, lnsperger János, Katona Imre, Kovács János, Krejner Péter, Kulkay Pál, Kun Mihály, Leitner Zsigmond, dr. Nagy Elemér, dr. Perger Elemér, Pollák Kálmán, Pusztai János, Rózsa Miksa, dr. Schiff Jenő, Szikula Andor, dr. Singer Béla, Singer Miksa, Zsiga Lajos. Szarvas: Bárány Béla, dr. Dmcs Szilárd, Fischbein Soma, Garay Frigyes, dr. Gerő Oszkár, dr. Glaszn^r Adolf, Grün Jenő, Marsall Soma, dr. Mázor Elemér, dr. Sziráczky János. Mezőberény: Ailer Mihály, Braun P. Márton,, Cser József, Grünwald Dezső, Janovits Gábor, Kollár János, Kovács István, dr. K^uczian Géza, Saguly Károly, Winter P. Adám. Gyoma : Bácsi Lajos, Bere Károly, Biró Benedek, Bodrogi Lajos, Christián Kálmán dr., Csapó János, Glück Ármin, Huszár Imre, Hüüe Lajos, Kalocsa István Kéry Lajos, dr. Kiss István, Kner Izidor, Kovács G. János, Németh Lukács, Pap Zsigmond, Pikó Bála, Polgár Emil, Szilágyi Péter. Szeghalom..- Csánki Dazső, Deutsch Arthur, Freiler Jenő, dr. Grósz Mátyás. Békés : Baki István, B jlenta Frigyes, Bereczki Mihály, dr. Bleuer Lajos, Biró Károly, ifj. Bondár Gábor, Csapó S ándor, Csávás Gergely, Csávás István, D imokos Pál, Durkó Gábor, ifj. Durkó Gergely, Ernperl Ernő, Farkas Sámuel, Frisch Dávid, Gergely Lajos, Gyengye Gergely, Hajnal Bála, Hégely András, Hídvégi Imre, Illés István, Kelemen János, Kocsis Károly Kocsor Ferenc, Kocsor Gergely, Kovács Sándor, Madari László, Mester Gábor, Mo;vay Mihály, R. Nagy Gábor, Pásztor Imre, Schwartz Miksa, Stark Gusztáv, dr. Szegedi Kálmán, dr. Telegdi Lajos, dr. Török Gábor, Wallinger Antal. Kőröstarcsa : Boros Károly, Fülöp Sándor, Szakái Antal. Endrőd: Csenger László, Kalmár József, Szendrei Lajos, Véta János, dr. Unrin Endre. Csorvás • Farkas Szt. István, Fehér Imre, Felek István, ifj. Góg István, Husz Lajos, Kovácsik János, Moldován G ibor, Sántha Gábor, ifj. Szabados Mátyás, Tar Ferenc Szentetnrnya: Győri József, K. Horvát Mihály, Jurenák S ándor, Krivos Mihály, Montag Sándor, Piulovics István, Ravasz József, Székács József. Vésztő: Kolozsvári Elek. Tótkomlós : Lehoczky Mihály. Nagyszénás.- Menyhárt Zsiga, Torkos László Ujkigyós : Nagy Béla, Öcsöd: dr. Oláh Antal. Kétegyháza : Simonka György, Sipos Péter, Spitz Rudolf, Szabuka János, Böhm Miklós. ÚJDONSÁGOK. Szeretet. A villanyosság korszakát éljük. Soha nem remélt, nem hitt csudák ragyognak fejünk felett. Fényt és világoss igot szóró csudák, melyeknek csak egy a hibájuk, nem adnak meleget. Fény és világosság vesz körül bennünket Hatalmas, nagy problémák lüktetnek agyunkban, csak ugy zsonganak benne mélységes bölcseségü kérdések, de szivünk, az üres és hideg. Az emberiség megy előre a maga utján. És e vándorlásában egyre magasabb régiókba ér, közbe vesző ormokon keresi a tudományt, az igazságot. Célját javarészben eléne. S boldog-e most ? Amikor fáradtságos, küzdelmes útjában megáll, hogy kissé megpihenjen, hátrapillant, visszatekint hosszú pályájára, visszanéz oda, ahonnan elindult, a virágos, mosolygó völgybe. Hímes pillék játszadoznak odalenn, mosolygó napsugár csókolgatja a nyíló vadvirágokat. Futó-patak kacagva csörgedez. Melegség, boldogság hona e táj. És ez a kép elvenedik meg az egyre előbbre törtető emberiség szeme előtt, mily fájdalom ós szomorúság ejti hatalmába. Szemrekei ült egymással nagy hatalmas küzdelemben a sziv és az ész. Az ész maradt a győztese. Van tudományunk és bölcseségünk, temérdek, de jeges lehellett tette bénává szivünket. A szeretet birodalma többé vissza nem tér soha. Gyűlölködő harcok tombolnak köröttünk, szilaj forgatagban. Ami haragos indulat csak van, az mind fékevesztett üvöltéssel kavarog. Az ész világát éljük, mindent tudunk, de semmit sem érezünk. Csak egyetlen napja van az esztendőnek, amikor valami jótékony álom borul szemünkre, amikor melegen markol szivünkbe a rég felejtett szeretet. Ez a nap a közelgő karácsony mosolygó ünnepe. Tartós lesz-e az a derű, melyet ez ünnep közelsége maga köré áraszt, vagy pedig az ünnepi harangok elkongtával megint reánk borul a sivár, fagyos, zordon éjszaka ? ! Nincs jogunk ennek ellenkezőjét remélni. Minden jel arra mutat, hogy a nagy emberi közösségek feloszlóban vannak, anélkül, hogy helyükbe kis, meleg közösségek lépnének. Egymás ellen törtet a társadalom minden osztálya, minden felekezete, minden kasztja. Á nagy társadalmi egységek keretei összeomlanak és khaotikús zűrzavar lép helyükbe. Semmiféle emberi érzés nem tud segíteni ez állapoton, csak egy: a szeretet. Ne hideg tudományokért áldozzuk fel meleg érzelmeinket, hanem ellenkezőleg, ha már összeütközésbe kerül e kettő egymással, inkább az értelem zsugorodjék össze az érzelem javára. Többet higyjünk és kevesebbet tudjunk. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás jelentése szerint az időjárásban változás nem várható.