Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-07-18 / 56. szám

6. BÉKESJLECrYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. julius 14. folyósítaná a kölcsönt, hogy ezeket a feltételeket nem fogadhatja el a vármegye. Ezért azt javasolja a választmány, hogy a szükséges pénzt 5%-os kamat mellett a Mikó- és Wodiáner-féle alapokból, továbbá a vármegyei tisztinyugdij és a jegyzői nyujdijalapból vegye föl a törvényhatóság. A felveendő összegeket azonban csak a szükséges arányban vegyék föl s ugyanekkor javasolja az állandó választmány utasítani az alispánt, hogy kisérje figyelemmel a pénzpiac viszonyait s mihelyt a kölcsön felvehető lesz, tegyen lépéseket e tárgyban. A közgyűlés igy határozott. Költségvetésünk tételei. Ismeretes, hogy a belügyminiszter vármegyénk költségvetésének 314.687 koronában megállapított szükségleti tételét 304.000 koronára szállította le. — Ehhez képest törölte a költségvetésből az újonnan szervezett ötödik árvaszéki ülnöki állást, az alügyészi, továbbá a levéltár-segédi és az iroda-igazgatói állásokat is. Az irodai szükségletek tételét változatlanul hagyta, de ide utalta a.főispáni lakás fűtésének és világításának ellátását. E változtatások ismertetésével kapcsolatosan Kiss László előadó ismertette az árvaszéknek az ötödik ülnöki állásra vonatkozó előterjesztését is, a melyben arra kéri az árvaszék a törvényhatóságot, hogy e megtagadott állást még a folyó évben szervezze s fedezetül a pótadómaradványt jelölje ki. Az állandó választmány javaslatának értelmében a törvényhatóság megtagadta az árvaszék kérésének teljesítését, mert a pótaoómaradványt nem lehet ilyen célra fordítani s kimondotta azt is, hogy a főispáni lakás fűtését és világítását csak az esetben látja el, ha e cimen állami pótjavadalmazást kap a vármegye. Egyben — igy szólt az állandó választmány javaslata — felkéri a közgyűlés a minisztert, hogy az esetben, ha fentartja ezen határozatát, akkor évi 1000 korona állami pótjavadalmazást nyújtson. Fábry Sándor kéri még bevenni e határozatba és a miniszterhez intézendő felterjesztésbe azt is, hogy a rendeletnek ezen része tévedésen alapul, mert Békésmegyében a főispánok önmaguk fedezték fűtési és világítási költségeiket. A közgyűlés igy határozott. Uj út-törzskönyvezés. A vármegye megkérdezte a minisztertől, hogy az I. transverzális útnak Gyulán átvonuló szakaszai hová tartoznak ? A miniszter kijelentette, hogy ezek a szakaszok állami utak s igy is törzskönyvelendők el. Ez alapon elhatározta a törvényhatósági közgyűlés, hogy a kérdéses útnak Szent-István nevű és a Dobay és Bárdy hidak közötti szakaszait töröli a törvényhatósági úthálózatból. Betöltendő tagsági helyek Fábry Sándor dr. főispán az alis- i pánhoz intézett átiratában kifefezett elhatározása szerint lemondott a vármegye képviseletében a vasúttársaságok igazgatóságaiban viselt tagságáról. E tagsági helyek betöltését a közgyűlés decemberre halasztotta, amikor az öszszes tagsági helyek uj választás alá kerülnek. Wodiáner Albertné alapítványa. Wágner Géza, báró Wodiáner Albertné megbízásából egy 10.000 koronás alapítványról szóló okiratot intézett a törvényhatósághoz azzal a kérelemmel, hogy a vármegye a gyomai Wodiánerszeretetház céljainak fedezésére kezelje ezt az alapot. A közgyűlés hálás köszönettel veszi tudomásul ezt a jótéteményt s a költségek kezelését készséggel elvállalta. Uj beavatő-bizottsági-elnökök. A vármegye több beavató-bizottságában megüresedett az elnöki tisztség. Ezekre a tisztségekre a közgyűlés Nagy Jenőt, D ó r c z y Pétert és Z1 i n s z k y Istvánt küldte ki. Egy gépgyár kérése. A budapesti szivatytyú- ós gépgyár részvénytársaság nemrég egy gőzhengert szállított a vármegyének. De a késői szállítás miatt levont a törvényhatóság a henger árából 1083 koronát. A gyár most ennek a levont öszszegnek kifizetését kéri s kérését azzal indokolja, hogy az ilyen számitások terén ez volt az első kísérlete. Az állandó-választmány az államópitészeti hivatalnak meghallgatása után a levont dij elengedését javasolja s ezt a javaslatot a közgyűlés határozaterőre eiuélte. Csorvási kölcsön-ügy. Osorvás község az iskolák, óvódák ós egyéb épületek építési költségének fedezésére 194 ezer koronának felvételét határozta el. Ez a határozat még 1906. évben kelt s ekkor, a törvényhatóság azzal hagyta jóvá azt, hogy mihelyt a pénzviszonyok javulnak,"tartozik a község hosszú lejáratra fölvenni ezt a kölcsönt. Most másodízben foglalkozott e kérdéssel a képviselőtestület s elhatározta, hogy a kölcsönt a Magyar Jelzálog és Hitelbanktól veszi föl 65 évre 81-es árfolyammal, 4 ós fél százalékos kamattal és 3 százalékos storno-dijjal. A számvevőség jóváhagyni véleményezi ezt a határozatot, mert a kölcsön felvétele indokolva van. Ezzel szemben az állandóválasztmány a határozat végrehajtásának megtagadását javasolja, mert a feltételek elfogadhatatlanok. B e r t h ó t y István főszolgabíró azt fejtegeti, hogy a községnek szüksége van erre a kölcsönre, de elismeri azt,, hogy a bank feltételei magasak. Mindazonáltal azt ajánlja, hatalmazza fel a közgyűlés az alispánt a pénzviszonyok javulásával, hogy a községnek A leány egyre csitította, de a doktor nekihevülve folytatta: — Most végre bizonyosságot akarok szerezni. Itt a szabad természetben, az erdő mélyén ketten vagyunk, körülöttünk csendes minden, itt végre lábaihoz borulva, bavallhatom . . . E pillanatban óriási recsegés-ropogás hallatszott. Amint a doktor térdre esett, az egész alkotmány széttört, egy jajkiálltás és a vadásztársak ott csüngtek egymás mellett egy fenyőágon, mig mellettük épp akkor csörtetett el a szarvas. A leány ügyesen lekúszott a fáról, mint afféle vadászleány. Nem érezte a helyzet komikumát, csak arra gondolt, hogy az édesapja ki fogja csúfolni, amiért a szarvast elszalasztotta. És ennek ez a szerelmes, ügyefogyott doktor az oka. A póruljárt szerelmes eddig még mindig ott függött az ágon ég és föld között, átkozta a sorsot, mely igy csúffá tette. A földről egyetlen egy szót hallott, amelyet a boszus leány szalajtott ki a száján ; ez az egy szó aztán végleg elkeserítette a szerencsétlent, lóvén ez az egy szó bár igen rövid, de igen sokat mondó. — Hülye ! — mormogta a bájos vadászleány. * — Mindig hülyének tartottalak, — szólt másnap Sem'rau erdész a barátjának, amint ennek patikájában a tegnapi esetről beszélgettek, — de hogy ilyen nagy szamár vagy, azt még én sem hallottam rólad. Amikor egy leány, akiben oly nagy a vadászszenvedély, szarvasra les kipirult arccal, hevesen dobozó szívvel ós akkor te ott, a rozoga dobogón térdre borulsz ós szerelmi vallomásod első mondatát ketté vágja a szerencsétlen véletlen. Te, aki biztos voltál a magad dolgában, alkalmasabb időt és helyet is találhattál volna szerelmi áradozásokra. A doktor ma fölötte érzékeny volt, már csak azért is, mert teste tele volt sebekkel és az arcát flastromok éktelenitették, ingerülten szólott: — Ugyan hagyd, barátom. Képtelenség, amikét tegnap nekem beszéltél. Egy leány, aki szeret, nem vár olyan epedve egy buta szarvast, amikor szerelmese mellette van. — Persze, te azt hiszed! De te nem tudod, mi az egy vadászszívnek lesben állani 1 — Ej, ha szeretne, nem engedné szerelmesét az ég ós föld között lógni. — Hát mit csinált volna veled ? Lerázott volna, mint egy túlérett szilvát ? — És aztánjegyszerűen lehülyézni az embert! — Természetesen! Aki a subjektiv butaság ilyen bizonyítékát szolgáltatja, arra mást nem is mondhatott. Ámde nézd, épp jön ate boszorkány-konyhádba. A patikus az irodából átmenta gyógyszertárba ós rendkívül izgatottan, hebegve üdvözölte a leányt, aki angol-tapaszt kért tőle. — Angol-tapasz ? — kérdé a patikus ? — Igen, igen, — csak nem sérült meg ? —- Ah, semmiség, őszintén szólva, nem is azért jöttem, tegnap igazán barátságtalan voltam önhöz, de látja, olyan felindult voltam a szarvas miatt. Azt hittem, hogy reggelire még nálunk marad és hogy nem jött, olyan nyugtalan i voltam. Haragudtam magamra gorombaságom miatt. Ugy féltem, hogy megharagszik. Egész éjjel nem tudtam aludni ós most eljöttem. — Miattam? Miattam félt, miattam nem tudott elaludni, óh édes Margitka! Lázasan ragadta meg a leány kezét, a leány nem vonta vissza ; csakhamar ott pihent fejecskéje a dr. Wurm vállán ós igy a subjektiv butaság mégis győzött. egy ujabban hozandó határozatának végrehajtására megadhassa az engedélyt. Ambrus alispán ós Kiss László felszólalása után akként határozott a közgyűlés, hogy az alispánnak e tekintetben felhatalmazást ad, de csak az esetre, ha a kölcsön az Osztrák-Magyar banknak mindenkori kamatlábánál 2 százalékkal nem magasabb. Gyula város részvényvásárlásai. Gyula város a gyulai kötött- ós szövöttáru gyárnak ujabban kibocsájtott részvényei közül 200 darabnak megvételét határozta el. A részvények vételárát a közmunkapénztárból es a már meglevő ós uj szövött-iparárugyár rósz vényeinek jövedelméből fedezte. A törvényhatósági közgyűlés elogadta az állandó választmánynak e tárgyban tett javaslatát s kimondotta, hogy bár elvileg helyesli a határozatot, hozzájárulását mégis megtagadja attól, mert a fedezetüket nem tekinti olyanoknak, amelyek e célra felhasználhatók lehetnének. Az iparvállalati részvények nem teljesen megbízhatók s biztos nyereséget nem nyújthatnak mindig. Felhívja a vármegye ennek folytán a várost, hogy a fedezésről más alkalmasabb, precízebb formában gondoskodjék s erre hozand'ó határozatát újból terjessze a törvényhatóság elé. Munkásházak Csorváson. Osorvás község 64 munkázház létesítésének céljaira a Suciu-féle birtoknak 42 holdját megvásárolni határozta el, holdanként 1200 koronával. Ugyanekkor kimondotta azt is, hogy az erre szükséges 50.400 koronás kölcsönt a Békésmegyei Takarékpénztár Egyesülettől veszi föl a mindenkori kamatlábnál 1 ós félszer nagyobb százalék fizetése mellett. A törvényhatóság azzal hagyta jóvá ezt a határozatot, hogy Csorvás csak akkor veheti föl ez a kölcsönt, ha a munkásházak építésére az államsegélyt megkapta. A határozat végrehajtásával és ellenőrzésével az alispánt bízták meg. Útkövezés Gyulán. L o w i c h Ödön dr. gyulai polgármester közegószségi ós köztisztasági okokra való hivatkozással azt kérte, hogy a vármegye köveztesse ki a vármegye előtt elvonuló útszakaszt. A közgyűlés elutasító határozatot hozott e kérdésben, mert e kövezésre a, vármegyének fedezete nincs. Egy esküdtválasztás jóváhagyása. Orosháza nemrég esküdtet választott a képviselőtestületbe. A jelöltek közül a legtöbb szavazatot Sárközi Mihály kapta s igy ő lett esküdtté választva. E választás ellen B á r ó f i Sándor ós társai felebbezéssel éltek s felebbezósükben azt állítják, hogy az elnöklő főszolgabíró nem vette figyelembe a névszerinti szavazás elrendelésére vonatkozó kérelmüket. a felebbezés elutasításával jóváhagyta a választást, mert az elöljárói választásokról szóló törvényből kitűnik, hogy a névszerinti szavazást a választási eljárás megkezdése előtt kell kérni s ezt elmulasztották a felebbezők. Kétegyháza a korcsmák ellen. Kótegyháza képviselőtestülete a korcsmák vasárnapi zárva tartását határozta el. E határozatot azonban a közgyűlés most nem hagyta jóvá, mert ezt a kérdést csak a munkaszünetről szóló törvény revíziójával lehet megoldani. A m b r u s Sándor alispán szavai szerint a törvényhatóság a kormánynak a vasárnapi záróra tartása ügyében márt többször felírt a képviselőházhoz és a kormányhoz. Lagutóbbi feliratára az a válasz érkezett, hogy a kormány megszívleli a feliratban emiitett indokokat a munkaszünetről szóló törvény revíziója alkalmával Ezidőszerint nem tehetünk mást, mint — várni a revíziót, Domby Lajos ugy véli, a tör vénynek nem lehet intentiója az, hogy a közerkölcsisógnek támasztékot ne nyújtson. Ha a korcsmák bezáratnak a vasárnapi napon, akkor a közerkölcsisóg javul és a közvagyon gyarapodik. Javasolja, irjon fel újból a vármegye ós sürgesse meg a munkaszünetről szóló törvéuy revízióját. Fekete Sándor az üzletek zárvatartását is helyesnek vélvó. Fábry Sándor felszólalására ós javaslatára kimondta a bizottság, hogy ezt a kérdést egyenlőre szabályrendeletileg fogja megoldani Békésmegyében s a szabályrendelet tervezésének elkészítésével az alispánt bízta meg. Apróbb ügyek. Nagy István utkaparó özvegyének az ut házában egy-egy szobából ós konyhából álló lakást adott a közgyűlés, amelyet Nagynó életfogytiglan használhat. — Pál Antal bókési tanító azt kérte megengedni, hogy az iskolája meletti útnak füvét lekaszálhassa. A közgyűlés nem teljesítette e kórelmet. — t Kondoros község állatorvosának fize- ' tésót a község 200 koronával felemelte, • amit a közgyűlés jóváhagyólag vett tudomásul. — Gubán yi Vince felebbezését a békési vágóhídi szolga felfogadása tárgyában elutasították. — Újkígyós adóügyi segédjegyzöi állásának 1800 korona évi javadalmazással való kreálását tudomásul vették. — Vésztő,, község módosított fizetési szabályrendeletét azzal a változtatással hagyták jóvá, hogy a napidijakon kivül szállásköltségek nem számithatók fel. — Szakács Mihály volt szeghalmi községi szolgának kegy dij megtagadás miatti felebbezését elutasították, mert a község i nem köteles kegydijat adni. — A többi vármegyei községek képviselőtestületi határozatait kivétel nélkül szintén jóváhagyta a közgyűlés. A függetlenségi párt orosházai gyűlése Orvosolandó bajok. Békésvármegye függetlenségi és 48-as pártja alig két éves múltra tud visszatekinteni, de a pártok életében ez aránylag rövid idő alatt is sok eredményt mutathat föl. Nem túlozunk, ha állítjuk, hogy a megyei közélet purifikálásában hatalmas szerepe volt e pártnak, amely életrevalóságának már sokszor tanújelét adta. Ám amennyi erény és siker nyugtázható el e pártnak külső működésében, épp oly kevés belső működésre találunk, ha szorosan vett

('pártéletétfigyeljük. Széthúzás, ellenségeskedés, mások erényeinek, tudásának és kiválóságainak semmibe vevése azok a szomorú tünetek, amelyek aggodalommal töltenek be mindenkit, aki e pártnak belső világát figyelemmel kiséri. Az orosházai egyenetlenkedések köztudott dolgok immár. Itt két függetlenségi és 48--as párt áll egymással szemben.' Csak a vezetőkben különböznek egymástól. De sokszor veszedelmesebb következményeket okoz az elvekben ez a különbség, mint az elvi különbözet. Gyulán épp ilyenek az állapotok. Egy-két^ mindenáron nagynak látszó egzisztencia, akik nyíltan és titokban ezelőtt egynéhány hónappal is a szociálisták lobogója alatt mennydörögték el szónoklataikat ma már hatalmukba kerítették a hamisítatlan függetlenségi pártnak 20—30közkatonáját s ezzel a maroknyi frakcióval gyűlésezvén és értekezvén, úgy szerepelnek, mint a függetlenségi elvekhez hü polgárok. Fonák állapotok ezek, amelyek megsemmisítői lehetnek az egész megyei függetlenségi ós 48-as pártnak. Az elmúlt évben tartott szarvasi pártgyülés falkalmával, — ha nem csalódunk, — egy orosházai ügyvéd volt az, aki szóvá tette ezeket az állapotokat. A gyűlés azonban tanácstalanul ós tehetetlenül napirendre tért e panasz fölött Pedig mi ugy tartjuk, hogy az a központi szerv, amelyet jogokkal ruházott föl az alakuló pártgyülés, mégis csak illetékes arra, hogy ezeknek a visszás állapotoknak véget vessen. A központi vezetőséggel ós az általa képviselt pártelvvel homlokegyenes működést kifejtő fraktikát meg kell semmisíteni. Ákár ugy, hogy tagjait visszaolvasszuk az anyapártba, akár pedig akképpen, kogy megtagadjunk azokkal minden közösséget. Ez kell, hogy képezze első és legfontosabb tárgyát az idei közgyűlésnek, amelyet Orosházán tart már a legközelebbi hetekben a függetlenségi és 48-as párt A gyűlés idejét az orosházaiak fogják meghatározni a tavalyi pártgyülés határozatának alapján. Hogy a gyűlés mikor lesz, azt csak hozzávetőleg állapithatjuk meg ezidőszerint. Valószínűleg az aratási munkák befetezése után gyűlnek össze csak Orosházára a függetlenségi ós 48-as elvekét valló polgártársaink.