Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-09-12 / 72. szám

Békéscsaba, 1907. szept. 12. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 segély kiutalása érdekében beterjesztett kérelmet sem küldik fel a miniszterhez. Tótkomlós magyarosodik. Annyira magyarosodik, hogy az uj, magyar nyelvű állami iskola felépíttetése alól is ki szeretne bújni. Tótkomlós község képviselőtestülete ugyanis még 1903 évben egy uj, 6 osztályú állami iskolának felépíttetését határozta el. Ez a határozat törvényhatósági jóváhagyást is nyert. Mikor a t6rv ós költségvetés már elkészült, a miniszter utasította á községet, hogy az iskolát építtesse fel. Ámde a tótkomlósiak időközben meggondolták a dolgot s csakhogy kitérjenek az ópitós kötelezettsége alól, 50000 korona építési segélyt kértek a minisztertől. Ezt a kérést természetesen visszautasította a miniszter s figyelmeztette a községet, hogy tegyen eleget jóváhagyott képviselőtestületi határozatának, különben a közigazgatási bizottság utján fog a község ellen eljárni. Erről a miniszteri határozatról ezelőtt 60 nappal értesítette Mikler tanfelügyelő a köz séget, amely még mindig nem tett eleget kötelezettségének. Épp ezért Mikler Sándor javaslatának e fogadásával a közigazgatási bizottság felhívja a községet, hogy az iskola felépítésére árlejtést hirdessen ós pedig oly feltételek mellett, hogy uj iskolát a jövő tanévben már megnyithassák. Kötelezi a bizottság a községet is, hogy az előkészületi munkálatokról október hó 30-ikáig terjessze be jelentését, különben birtokon kivül érvényre juttatja és végrehajtja e határozatot. Apróbb ügyek. Szentetornya község egyik tanítója: M a k u 1 a Béla lemondott. Az uj tanitóválasztás elnökéül Mikler Sándort küldték ki. — Békés községnek megengedte a bizottság, hogy a tanköteleseket az adóirással egyidőben írhassa össze. — Utasította a b zottság Békés községet, hogy az iskola részére kijelölt Ibrányi-telek megszerzése tárgyában most már haladéktalanul intézkedjék. — Königswarter Hermán bárónak, mint iskolafentartónak adófizetés kötelezettsége elleni felebbezését a miniszterhez küldi fel a bizottság. Készülődés az őszi választásokra Akcióban a függetlenségi párt. Községi és vármegyei tisztujitások. Ez év november ós december havában mozgalmas napokat fogunk élni. Ekkor restaurálják ugyanis a vármegye tisztviselői karát, valamint Békéscsaba község ós a megye több községének képviselőtestületét. Hogy ez az időszak milyen nagyfontosságú lesz, következtethetjük ezt abból a lázas készülődésből is, melylyel a különböző pártok és társadalmi frakciók fölrázták a közélet egyhangúságát. ,Békóscsabán mindeneket megelőzően az úgynevezett „Népegylet" fogott akcióhoz. Ennek az egyletnek a képviselőtestület mai többsége .nem felel meg" s ezért elhatározta, hogy egyedül i az ő érdekeit képviselő tagokat fog jelölni a téli restauráció idejére s arra törekedik, hogy ezek a jelöltek meg is választassanak. E mozgalom ellensúlyozására s az esetleges szomorú meglepetéseknek megakadályozására a békéscsabai független ségi és 48-as párt vasárnap délután dr. P á n d y István elnöklésóvel gyűlést tartott. Pándy István elnöki megnyitójában az összejövetel célját ismertette s felhívta az egybegyűltek figyelmét arra a nagyfontosságú tényre is, amely ez óv vége táján a párt minden választójától jelentős és higgadt megfontolást kő- ' vetel. Rövid tanácskozás után abban álla- [ podtak meg az egybegyűltek, hogy a | községi képviselőtestület restaurálásának ' idején egyöntetűen fognak eljárni a 67-es politikai alapon álló pártokkal s ezt az egyöntetűséget a jelölés kérdésében is követni fogják. Sokkal fontosabb ós jelentősógteljesebb lesz a választásnál a megyei tisztújítás, amelyet november hó folyamán tartanak meg. Erre vonatkozólag teljes megnyugvással vallhatjuk, hogy azok a tisztviselők, akik ma az egész vármegye közönségének osztatlan szeretetét és tiszteletét birják, újból egyhangúlag választatnak be hivatalaikba. Ez azonban csak a központi tisztviselőkre von;tkozik, mert az egyes járások főszolgabírói karában — igy véljük — változások lesznek Gazdák ügyeiA gazdasági egylet választmányának ülése. Békésvármegye Gazdasági Egyesületének választmánya folyó hó 17-én ülést tart, amelynek tárgysorozatát összeállították s az ülés meghívóit is szétküldték már. Fontosabb pont, ami ezt az ülést különösen érdekessé tenné — alig j akad. Az ülés tárgysorozatát az a jelentés vezeti majd be, amelyet B e 1 i c z e y Géza ügyvezejő-elnők tesz a nyár folyamán eintézett ügyekről. Ezen pont alatt ismerteti majd a pécsi kiállításon szerzett tapasztalatait. Gazdasági egyesületünk különös gondot fordit a lótenyésztés fejlesztésére. Ennek a buzgalomnak köszönhető egyébként, hogy lótenyésztésünknek mai állapota versenyképes minden vonalon. A gazdák ós tenyésztők kedvének fokozása céljából állatdijazásokkal kapcsolatos kiállításokat rendez s ez alkalommal a lótenyésztés terén kiválóbb eredményeket felmutatni tudó gazdának dijakat itél oda. E dijaknak részben való fedezéseért nemrég felterjesztést intéztek a földművelésügyi kormányhoz. Most pedig arról értesíti a gazdasági egyesületet a miniszter, hogy ezen célra 650 koronát utalványozott ki. Sok panaszkodásra adott okot az a miniszteri intézkedés, mely az állatforgalmat korlátok közé szorítja ezidőszerint. Az ország gazdasági egyesületeiben élénken tárgyalják ezt a sérelmes intézkedést. Legutóbb az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület foglalkozott azzal s elhatározta, hogy a korlátozás enyhítése érdekében feliratot intéz a kormányhoz. Ezt a feliratot pártolás céljából megküldte a mi gazdasági egyesületünknek is, amely kétségtelenül az aradiak álláspontjára helyezkedik. A zalamegyei gazdasági egyesület nemrég élénk akciót indított a tőzsdereform tárgyában. Akciójának eredménye az lett, hogy a törvényhatósági bizottságok sorban foglalkoztak ezzel a kérdéssel s egymásután irtak föl az ország képviselőházához és a kormányhoz a tözsdereform tárgyában. A zalai gazdasági egylet most a társegyesületek között is akciót indított. Erre vonatkozik az a megkeresés, amely folyó hó 17-ikén nálunk is szóba kerül. Kiemelendőbb pontja még a tárgysorozatnak az őszi közgyűlés idejének megállapítása. Erre vonatkozó értesüléseink ugy szólnak, hogy a választmány a szarvasi kiállítás napjára tűzi ki az őszi közgyűlés megtartásának idejét. A kevésbbé fontos pontokat itt közöljük sorrend szerint: 1. Elnöki előterjesztések a nyár folyamán e-intézett ügyekről. 2. Fö.dmivelósügyi minis/tar ur leirata, melyben 650 koronát lódijazásokra utalványoz. 3 A kereskedelmi miniszter leirata, melyben tuda j i, hogy az erőtakarmányokra kedvezményes tarifát nem adhat. 4. Vármegyei alispán úr leirata, melyben a cselédtörvény kiegészítését képező megyei szabályrendelet megalkotásához szakvéleményt kér. 5. Ugyanennek átirata, melyben egy vitás ügy felett kéri a Gazdasági Egylet döntő véleményét. 6. Az Aradvármegyei Gazdasági Egylet megkeresése, melyben az állatforgalmi korlátozást enyhíteni irányuló felirata pártolását kéri. 7. Zalamegyei Gazdasági Egylet átirata tőzsde reform trágyában. 8. Temesvármegye Gazdasági Egyletének átirata munkásügyben. 9. Békésvármegyei Gazdasági Egylet átirata az ipari szeszgyárak megszüntetése ügyében. 10. A londoni kiállítást rendezőbizottságának megkeresése, melyben támogatást kér. 11. Az őszi közgyűlés helye és idejének meghatározása, ezzel kapcsolatban a jövő évi munkaprogram és költségelőirányzat megállapítása, 12. Folyó ügyek. 13 Indítványok. A közgazdasági előadó lemond. Szekér Oyula eltávozik. Uj éra a gyulavidéki vasútnál. Békésvármegye közigazgatási bizottságának közgazdasági előadója, Szekér Gyula, legközelebb lemond állásáról. Ez a lemondás összefüggésben áll Szekér Gyulának azon elhatározásával, hogy Békésvármegye területéről elköltözik és amely elhatározását legközelebb meg is valósítja. Szekér Gyulának óriási szaktudása s az ezen szaktudásba vetett föltétlen ós imponáló biztosság, nagy munkaereje volt a közigazgatási bizottságnak, amely megbecsülhetetlen munkaerőt veszít Szekér Gyulában. A közgazdasági előadónak vármegyénkből való távozását az a lópós előzte meg, amellyel Szekér Gyula megvált az Almássy-majorátus jószágigazgatói állásától. Ez a lépés a tavasz folyamán tör tént s okait elég és szinte kimerítő részletességgel tárgyaltuk annak idején. A távozó közgazdasági előadónak eleintén az volt a terve, hogy hosszú munkálkodásának gyümölcsét most egy munkás-élet fáradalmainak kipihenésóre fogja fordítani, de az a szóles koncepció, amely Szekér Gyula sokoldalú egyéniségének alapjául szolgál, bizonyára nem fogja őt pihenni hagyni Budapesten sem, ahová távozni készül. Értesüléseink szerint Szekér Gyulának a földmivelésügyi minisztériumba is nyitva áll az ut. Ezenkívül egy bankigazgatói állásra is őt szemelték ki, amelynek elfogadása egyedül csak tőle függ. A távozás csalhatatlan dokumentumát egyébként az az irás képezi, melyben Szekér Gyula bejelenti a gyulavidéki vasút igazgatóságában viselt tagságáról való lemondását. Szekér már régebben le akart mondani tagságáról, de egyrészt mert távozásának időpontját nem határozta meg, másrészt pedig mert a lemondásra alkalmas időpontot nem talált — halogatta e szándók megvalósítását is. Most azonban, hogy elköltözése befejezett ténynek tekinthető B hogy Ze rkowitz Rezső ügy vezetőigazgató, főmérnöknek lemondása is a részvénytársaság előtt fekszik, nem késett ő sem a lemondás bejelentésével. Hogy a gyulavidéki vasút mit vészit Szekér Gyulában, ezt külön is hangsúlyozni fölöslegesnek tartjuk. Tény az. hogy Szekér Gyulának kiváló érdemei vannak e fényesen prosperáló vasutvállalat megalapításában s hogy a fejlesztés nagy munkájának erős elhatározásu munkása volt, áki, ha valamit kezdeményezett, azt várakozáson felüli eredménynyel célhoz is vezette. Ez a lemondás szintén váratlanul érte a vasút igazgatóságát, mert Szekér Gyula nem közölte senkivel elhatározását. Most a befejezett tény megdönti azt a kombinációt is, hogy Zerkowitz távozása esetén őt bízza meg az igazgatóság a vasút ügyeinek vezetésével. Különben ugy értesülünk, hogy nemcsak ezek a személyi momentumok jelentenek majd változást a kis vasút vezetésében. Ezelőtt ugyanis a vasút tulajdonképpeni alapitóinak vajmi kevés befolyása volt az üzletkezelésre s az ügyek elintézésére. Jövőben azonban az az elv fog érvényesülni, hogy azok, kik a vasút financiális ügyeit intézik, érvényesíthessék szuverén akaratukat a vezetésben is. Illetéktelenül szedett stóla dijak. Fegyelmi a kétegyházai főjegyző ellen. Ardeleán ur is bajba kerül. A megpukkadásig nevettető visszaélésről értesítettük hónapokkal ezelőtt olvasóközönségünket E visszaélésnek színhelye Kétegyháza volt, ahol vígan követték el a legszemenszedettebb viszszaólóseket s ebben a sorben előljárt egy lelkész, aki görög keleti egyház kötelékóbben szolgálja az egek urát. Ugy történt a dolog, hogy N i k u I a György, szegónysorsu gazdának felesége, Muszka Borbála beteg lett s mert halálát érezte közeledni, arra kérte férjét, vinné őt el Szentannán lakó szülőihez. Az egyház egyik lelkésze, A rd e 1 e á n János, aki nyilván a meghalandók közé osztotta már Muszka Borbálát és aki jóelőre számított a temetési dijra, kijelentette Nikula Györgynek, hogy elviheti ugyan feleségét, de ha esetleg Szentannán találna meghalni, a stóla dijat ő is követelni fogja. Nikulánét elvitték Szentannára, ahol meghalt s el is temették. A férj Szentannán 20 koronát fizetett a papnak és amikor hazajött, itt is annyit követeltek tőle. Nikula azonban nem akart fizetni, aminek az lett a következménye, hogy Ardeleán elment P o p o v i t s Aurél községi főjegyzőhöz s árverés utján behajtatta a jogtalan követelést. A férjet sem ijesztette meg ez a beavatkozás. Kevéssel az árverés megtartása után rendes polgári pört indított Ardeleán ellen. A gyulai járásbíróság a 20 koronát visszaítélte s mert szabálytalanságot látott ^ főjegyző hivatalos ténykedésében, az iratokat az alispánhoz rendelte áttenni. Ambrus Sándor alispán szintén arról győződött meg, hogy Popovits törvényeilenesen tűzte ki az árverést s ezért elrendelte ellene a fegyelmit megelőző vizsgálatot, amelynek során Popovits a jóhiszeműségére való hivatkozással védekezett. Kihallgatták tanúképpen a derék lelkészt is, aki azt vallotta, hogy azért hajtatta be a stóla-dijat, mert ez Kétegyházán *igy szokás." Ily előzmények után Ambrus Sándor elrendelte Popovits ellen a fegyelmi eljárást. A főjegyző pedig e határozatot megfelebbezte a közigazgatási bizottsághoz, amely hétfői ülésén foglalkozott ez ügygyei. Á javaslat az volt, hogy hagyassák helyben az alispáni rendelkezés. Veres József felvilágosítást kér, vájjon az iratokban nincs-e szó arról, hogy a birói ítélet Ardeleán János felettes hatóságával is közöltessék? Itt a pap részéről határozottan visszaélés történt, ami maga után vonja azt, hogy Ardeleán ellen is eljárást indítson az egyházi hatóság. Ambrus Sándor felelt Veress József felszólalására. Az iratokb m csak az alispánhoz küldessenek meg. Popovitsot föltótlenül mulasztás terheli, mert segédkezet nyújtott, hogy egy biróila » is jogtalannak megállapított követelés árverés utján behajtassék. Mindenesetre a fegyalmi eljárás során lesz megállapítható az, hogy Ardeleán milyen alapon követelte másodszor is a stóla-diiat s ezért azt javasolta, bizzák meg őt, hogy az iratokat annak idején beterjessze az egyházi hatósághoz. A bizottság helybenhagyta az alispáni rendelkezét s magáévá tette javaslatát is. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kiegyezési tárgyalások. Bécsből jelentik, hogy tegnap délelőtt 10 órakor a külügyminisztérium ban a kiegyezés tárgyában tanácskozás volt. Apponyi tegnap délelőtt Bécsbe érkezett s a Sacher-szállóban szállt meg. Apponyi utazása összefügg a kiegyezési tárgyalásokkal. A magyar sajtó egy részében ugyanis az a kérdés került felszínre, hogy a kvóta-kérdést kapcsolatba hozzák a katonai ügyekkel. Ennek azonban semmi aktualitása nincs, mert a magyar kormány is ellenkező véleményen van, Apponyi Albert gróf pedig egyik előharcosa volt annak az áramlatnak, amely e két kérdés szétválasztásának szükségszerűségét hangoztatta. A tárgyalásokat ma folytatják és beavatott körök szerint a békés megoldás biztosítottnak látszik. Kochmeiszter Frigyes mégha t. Báró Kochmeiszter Frigyes, aki pénzügyi és kereskedelmi téren nagy érdemekkel működött, tegnap a déli órákban meghalt. Kochmeiszter szereplése az utóbbi években azért vált ellenszenvessé, mert a budapesti német-szinház állandósítása érdekében exponált álláspontot foglalt el. A marosvásárhelyi felfordulás. Marosvásárhelyről táviratozzák : A város polgársága kedden este fáklyás• menetet rendezett ifj. Ugrón Gábo r főispán tiszteletére. Ugront a vármegye darabont-tisztikara állandóan támadja.