Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-07-11 / 54. szám

6. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. julius 11. tűzésével ez az ügy hónapokon keresztül húzódjon. Daimel Sándor dr.: Figyelembe veendő, hogy a grófnak már van tudomása a község ide vonatkozó rendelkezéséről. Ezelőtt öt évvel már előfordult ilyen eset az uradalmában s jóllehet, hogy ugyanekkor ilyén határozattal figyelmeztette őt a törvényes rendelkezésre a közigazgatási bizottság, mégsem tesz eleget ez intézkedésnek. Havi ár a határozati javaslatban kitüntetendőnek véli ezt a körülményt. Z ö 1 d y Géza dr.: Ha a gróf egy ízben már fel lett híva arra, hogy csak okieves gazdatisztet alkalmazzon birtokán s ha ennek még most sem tesz eleget, akkor a jelen felszólítás helyett egyenesen meg lehetne büntetni. Ily értelemben indítványt is terjeszt a bizottság elé. Wenckheim Dénes gróf nem helyesli, hogy már most megbüntessék Blankenstein Pált. Blankensteinnek^ezelőtt öt évvel más birtoka is volt, amelyet eladott s lehet, hogy az akkori felszólítás arra a birtokra vonatkozott. Különben ugy tudja, hogy a köröstarcsai uradalomban is van okleveles gazdatiszt. Daimel Sándor dr. felszólalása után az előadó határozati javaslatát fogadták el. Panasz a szabadságért. Békéscsaba község munkásotthonának intézője, Christián György, hat heti szabadságot kért a képviselőtestülettől, amit ez nem adott meg. Christián idegkimerültségben szenved s tavaly is ily cimen kért szabadságot. A képviselőtestület elutasító határozata ellen feleb bazéssél élt s a felebbezést a közigazgatási bizottsághoz tette át a főszolgabíró azzal az észrevétellel, hogy Christián a mult évben sem vett igénybe semmi orvosi gyógykezelést szabadságának ideje alatt. Daimel Sándor dr. előadó szerint a bizot tság illetéktelen e kérdésben határozni s most közszolgálati érdekről van szó, azt javasolja, hogy tétessenek ez iratok a törvényhatóság közgyűlése elé. A bizottság ily értelemben határozott. Főorvosi jelentés. Ezek után dr. Z ö 1 d y János terjesztette elő főorvosi jelentését, mely szerint vármegyénk közegészségi helyzete az elmúlt hónapban kedvező s a junius havi közállapotokhoz viszonyítottan jobb volt, mert a hevenyragadós megbetegedések 195-el voltak kevesebbek. Difteritisz 11 esetben fordult elő 1 halálozással. Kanyaróban 270 megbetegedés történt, 20 halálozással. Tífuszban öten betegedtek meg s 1 halt el. A kanyaró leginkább Csabán, Orosházán ós Békésen lépeti föl. Jelenti ezután a főorvos, hogy a tótkomlósi Szentlélekhez címzett gyógyszertár ügyében beadott felebbezés indokait a belügyminiszter nem találja elég nyomós oknak a közigazgatási bizottság határozatának megsemmisítésére s ezért e gyógyszertárnak jogát ő is G á c s Kálmán Lászlónak adta. A tanítók ügyeiből. M i k 1 e r Sándor dr. királyi tanfelügyelő referálása alapján elhatározta a bizottság megkeresni a csabai ág. hitv. esperességet, hogy aKoricsáns z k y László tanítónak dijlevelére vonatkozó iratokat adja ki. 01 e p i k Sándor gyomai tanitó 174 koronás nyugdíjpótlékának ügyében megkeresik a nagyvár-adi püspökséget, hogy záros határidőn belül (julius 31-ig) nyilat- I kőzzék ez ügyben, mert ellenkező esetben a közigazgatási bizottság a már meglevő adatok alapján fog dönteni. Bérezi Fülöp orosházi, Z e 1 c z i n i K. Aladár szentmártoni és Sin István orosházai tanítóknak dijleveleit jóváhagyta a bizottság. Tronovszky Márton és Molnár János szarvasi tanítók fegyelmi ügyében a beérkezett vizsgálati iratokat indítványtétel végett kiadták a tiszti főügyésznek. Egy régi iskola-ügy. Békés község tengeri kígyójával, a még mindig vajúdó uj, községi iskolának ügyével foglalkozott ezután a közigazgatási bizottság. Az ez ügyben hozott bizottsági határozatot ugyanis, mely a községet arra kötelezte, hogy 30 napon belül a bánhidai telken kezdje meg az iskolaépítést, felfüggesztette a miniszter addig, amig a község uj telket jelöl ki. A községi elöljáróság most beterjesztette a helyet kijelölő határozatát. Eszerint 27 szóval 17 ellenében nem a bánhidai, hanem az ibrányi telket jelölte ki a többség az uj iskola helyéül. E határozat ellen Török Gábor dr. ügyvéd fellebbezéssel élt s fellebbezésében ugyanazon okokat hozza fel, melyek alapján a bizottság nemrég megsemmisítette a képviselőtestületi határozatot. Mikler Sándor arra való tekintettel, hogy a miniszter azt is elrendelte, miszerint az uj képviselőtestületi határozatot rögtön terjessze fel hozzá a bizottság, azt javasolja, hogy Török fellebezését sem intézték el érdemben, hanem terjesszék fel azt is a miniszterhez. De e határozatokban kitüntetendő szerinte az is, hogy a fellebbezésben foglaltakat magáévá teszi a bizottság s az iskola helyéül alkalmatlannak találja az ibrányi telket. A fellebbezés kifejti, hogy ez a telek azért is alkalmatlan az iskola céljaira, mert mocsaras és kicsiny. A többség — egyebek iránt is — csak ugy kerülhetett össze, mert a képviselőtestület tagjai az ibrányi-telek mellett szavazók tizenöten ev. ref. presbiterek s épp az egyház érdeke, hogy ezen az egészségtelen és szük telken tul adjanak. De a határozathozatalban nem tartattak be az alakiságok sem. K. Nagy Gábor biró, aki presbiteriumi tag, elnöke volt a közgyűlésnek, a leszavazott képviselők között — mondá a felebbező — különben több volt az olyan, aki többre becsüli borjúinak nevelését, mint gyermekének szellemi oktatását. Ambrus Sándor a személyes élü támadások kihagyásával javasolja kivonatolni és elfogadni a felebbezés indokait. Morvái Mihály szerint sokat lehetne felhozni e felebbezés ellen is. A községnek joga van ott építkezni, ahol akar s ezt a jogot elismerte a miniszter is. Mikler Sándor dr: A miniszter nem azt mondta, hogy ott építkezhet a község, ahol akar, de azt mondta, hogy még a bánhidainál is alkalmasabb telket jelöl jenek ki az iskola céljaira. Ambrus Sándor: A bizottságnak most két irányban kell határoznia. Először azt kell megvitatni, hogy hozzunk-e érdemleges határozatot e felebbezés kapcsán ? Ez fölösleges szerinte, mert a miniszter csak fel függesztette a már előbb hozott bizottsági határozatot, de nem semmisítette meg. Másodszor azt kell eldönteni, hogy fölterjeszszék-e a Törökféle felebbezést, amely első ízben is alapjául szolgált a bizottság határozatának ? Ö személyes tapasztalatok alapjául állítja, hogy az ibrányi telek nem alkalmas ez iskolaépítés céljaira. Mindazonáltal jónak látja miniszteri megbízottnak kiküldését kérni, hogy az döntsön e kérdésben Megtörtént ez a törvénytelen kormány-uralom idején is, de ennek a kiküldöttnek működéséhez sok szó fér. Ilyen értelmű javaslatot terjeszt elfogadásra a bizottság elé. Daimel Sándor felszólalása után kimondotta a bizottság, hogy Török Gábor dr. felebbezését egyébként — a személyes vonatkdzású .részek kihagyásával — magáévá teszi s a miniszteri kiküldött tárgyában is előterjesztést tesz illetékes helyen. A pénzügyigazgató előadmányai. Végül Grineusz György pénzügyigazgató-helyettes terjesztette elő aktáit s előadása alapján Győri János köröstarcsai, H o d e 1 András vésztői, Lakatos Józsefné orosházai, Sah Károly szarvasi ésPetneházy János ujkigyósi lakosoknak adóügyi felebbezéseit elutasította a bizottság. K á t a i István gyulai lakos felebbazésére és javára 6 korona 72 fillér házbéradót töröltek. Három vadászati kihágásban hozott s pénzbírságról szóló ítéletet pedig fogházbüntetésre változtattak át. Bűnügyi eljárás alá vont előljárósági tag. Csaba község szenzációja. Be akarták csapni a betegápolási alapot. Hetek óta egy rendkívül visszatetsző ügyről suttognak Békéscsabán. Az, akire a vádak vonatkoznak, tagja egyben Csaba község elöljáróságának is s mint ilyent, nemrég választotta meg a képviselőtestület. Ezidőszerint nem nyilatkozhatunk részletesebben az ügyről, mert az akták még nem mentek keresztül a bünvizsgálat retortáján. De annyit jelezhetünk máris, hogy súlyos vádakról van szó s hogy az ügy súlyosságát leginkább a gyulai királyi ügyészségnek közbelépése jellemzi. A részleteiben épp ugy, mint koncertiójában is szomorú esetről egyelőre csak ezeket jelenthetjük : Az elmúlt hét elején történt, hogy egy erzsébethelyi lakos feljelentést tett a csabai elöljáróságnak egyik Erzsébethelyen lakó tagja ellen. A feljelentés elmondja, hogy a bevádolt előljárósági tag több mint hatvan hamisított okirattal akarta becsapni az országos betegápolási alapot s hogy az okiratokat neki adta át értékesítés végett. A beadott elöljárósági tag tekintélyes „baráti hasznot" ajánlott föl a feljelentőnek, aki mindezen állítását hiteles iratokkal igazolni is kész. A súlyos vád után sorba következnek apróbb ügyekre és kifogásolhatóságokra vonatkozó panaszkodások is. így többek között az, hogy hivatalos működéséért a szabályrendeletileg megállapított dijaknak háromszorosát szedi be a lakosságtól s hogy a bevádolt ember csak nagyritkán tartózkodik hivatalos működésének színhelyén. Mindezeket irásos feljelentésben mondta el a panaszttevő K o r o s y László főjegyzőnek, aki áttette az iratokat Sailer Eiek főszolgabíróhoz. A főszolgabíró tüzetes vizsgálat tárgyává tette a panaszban felhozott vádakat s mert arról győződött meg, hogy azok egyrésze az iratokhoz csatolt okmányokban is beigazolást nyert, az aktacsomót megküldte a gyulai kir. ügyészséghez, hogy a bünfenyitő eljárást a bepanaszolt előljárósági tag ellen meg' indítsa. A napokban már beidézi a vizsgálóbíró is a följelentett embert, aki alighanem hamarosan megválik a községnél viselt állásától. Reisz Miksa dr. kitüntetése. Vasárnap adják át az érdemkeresztet. Kit jutalmazott a királyi kegy? Mult számunkban csak szűk keretek között emlékezhettünk meg arról, hogy dr. Reisz Miksát, Békéscsaba község főorvosát, érdemdús és eredményes közegészségügyi szolgálataiért a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki a király Most már teljes bizonysággal állapithatjuk meg azt, — amit akkor előre jeleztük — hogy a vármegye polgárságának és a kartársaknak osztatlan öröme kisérte ezt az uralkodói kegyet, amely egyik legszorgalmasabb, legnagyobb tudásu és legképzettebb orvosunk érdemeit és áldásos munkálkodását tüntette ki. Hogy Reisz Miksa dr. mit tett Békéscsaba község közegészségügyének s legkivált közegészségi intézményeinek fejlesztése érdekében, ezt csak azok méltányolhatják igazán, akik figyelemmel kisérték ennek a jeles orvosnak áldásos tevékenységét. Reisz Miksának közszereplése és tevékenységének kezdete egy uj korszakott nyitott meg Békéscsaba közegészségügyében, amely korszak a fényes[sikereknek és örvendetes fejlődésnek ezer és ezer jelét nyújtotta már azóta. Reisz Miksa dr. 1853. évben született Békéscsabán. Középiskolai tanulmányait ugyanitt kezdte, majd Szarvason folytatta és Nagyváradon fejezte be. Orvosi tanulmányaihoz a bécsi egyetemen fogott, amely ?kkortájt emelkedett a hirnevesség csúcspontjára. Tanárai a bécsi egyetem világhírű professzorai voltak. Tanulmányainak befejezése után több évig működött még a bécsi egyetem sebé"szeti-, nőgyógyászati és belgyógyászati osztályán, majd 1879-ben Békéscsabára jött, ahol megkezdette prakszisát. Itt, mint magánorvos, 1885-ben tiszteletbeli községi orvos lett amaz érdemének elismeréséül, hogy a már akkor is fennállott, de a kezdet nehézségeivel küzdő községi kórházban ingyen végezte a műtéteket. 1888 bau megbízást kapott, hogy ideiglenesen községi orvosi teendőket lásson el. 1891-ben, Réthy Pál dr. halála után, községi orvosnak választották meg s 1902-ben, dr. B e n d e Albert elhalálozásával, Békéscsaba község főorvosa lett. Mint községi főor ros, megbízatott a kórház vezetésével is. Lankadatlan munkakészségének s annak a szeretetnek, melylyel a kórház ügyét felkarolta, köszönhető az, hogy ez a közegés ségügyi intézmény 1903. év óta hihetetlenül nagy fejlődésen ment keresztül s ma már mint teljesen modern kórház áll a szenvedők rendelkezésére. Reisz Miksának tulajdonitható a mi szegényházunk is, amelynek szintén ő volt a kezdeményezője A kolerajárvány idején nagy érdemeket szerzett magának s hogy a vasúton behurcolt járvány továbbterjedését három ízben is megakadályozni sikerült, ez szintén Reisz Miksa érdeméül tulajdonitható. Sikeres működésének, nagy tudásának és ernyedetlen buzgólkodásának elismeréseképpen a békésmegyei orvosszövetség alelnöke, a békéscsabai muzeum-egylet alelnöke és a csabai egészségügyi bizottság elnöke lett. Reisz Miksa dr.-hoz halomszámra érkeznek az üdvözlések. Eddig több mint száz üdvözlő levelet és táviratot kapott. Az üdvözlők között szerepelnek B a r t ó k y József miniszteri tanácsos és dr. F á b r y Sándor főispán is. A kitüntetett orvosnak vasárnap délelőtt 10 órakor adják át a koronás arany érdemkeresztet, amely Szekér ' Andor főispáni titkár távirati inegkere| sésére már megérkezett a főispánhoz. Az átadás rendkívüli közgyűlés keretében fog végbemenni s a keresztet a főispán tűzi Reisz Miksa mellére. Nagy vihar a megyében. Elpusztított vetések. Óriási kár és pusztítás. Békésvármegye területén pusztító vihar söpört végig kedden délután. A vihar két óra tájban keletkezett s egy óra alatt hozzávetőleg is kiszámithatat| lanul nagy károkat okozott. Ehhez | hasonló viharra nem igen emlékeznek ' még legöregebb polgártársaink sem és A kutyák csak egyre ugattak, Marci sietve indult a falu felé. A kertek alatt ment. Ugy hamarabb hazaérhet. De hiszen nem olyan messze volt máskülönben sem. Már messziről látta, hogy mécses ég az első szobában. Rosszat sejtett. Baj lehet otthon! Még jobban sietett. A fiára gondolt, arra a másfél éves kis apróságra, hogy tán annak esett valami baja, talán egy szekér alá került, vagy megharapta a kutya ? Nem tudta elgondolni, hogy mi történhetett ? A mint a küszöbig ért, egyszerre csak mintha gyökeret vert volna a lába ; nem tudott tovább menni. — Nem az ő fia, te bolond, a te fiad ez a kis lurkó ! Ami kettőnk fia ! Marcinak elöntötte a vér az agyát. Megállt a szive verése. Többet egy szót sem hallott. Megszédült. Neki bukott j az ajtófélfának. Amikor újra kinyitotta a szemét, már fényes nappal volt. A nap vakítóan sütött, de ő előtte szürke volt minden. Nem látott semmit. Mintha hályog borult volna a szemére, meg az agyára is. Nem tudott egy értelmes mondatot kinyögni. Csak zagyván beszélt össze-vissza : — A fiam, nem az én fiam ! . . . Ellopták a fiamat 1 ... Ki adja vissza ? . . . Megölték a fiamat! . . . Az emberek a mezőn összesúgtak: — Garas Mártonnak is meghibbant az esze ! Vájjon mi történhetett vele ? ! Hetet-havat összebeszél. Egyik pillanatban ordit, hogy megölték a fiát. A másikban már nevet és táncol. Derékon kapja a lányokat és forog velük, mint a bolond. Évek teltek, esztendők multak el azóta. Ezt a történetet is kevesen ismerik már Csopakon. Csak néha egy-egy lagzi alkalmával vagy vasárnaponkint s amikor az öreg asszonyok összeülnek régen mult időről beszélgetni, kerül szóba a Garas Márton esete. A faluban pedig egy zavart tekintetű, kuszált hajú, lerongyosodott ember fordul meg néha, futva jön a lápos oldal folől és egyenesen a községházára tart. Egy kis ostor van a kezében, azzal csapkod jobbra-balra, mintha lovat hajtana. A gyerekek az udvarra menekülnek előle. — Jön a bolond Marci! — kiabálják. És a bolond Marci, amint megállítja a képzelt szekerét a községháza előtt, illedelmesen leveszi a kalapját és bekopog az ajón. — Na mi lesz, Marci ? — kérdi a biró. — Az én dolgom iránt jöttem, biró uram, hogy mi is lesz hát most már én velem! Hogy mikor talál rá biró uram az én igazamra ? Hogy mikor ? És be sem várja a feleletet, kifordul. Újra kezébe veszi a kis ostort és rohan vissza a láp felé, mintha négy ló húzná a kocsiját: — Gyí te! Gyí! . . .