Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-07-11 / 54. szám

6. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. julius 11. tűzésével ez az ügy hónapokon keresz­tül húzódjon. Daimel Sándor dr.: Figyelembe veendő, hogy a grófnak már van tudo­mása a község ide vonatkozó rendelke­zéséről. Ezelőtt öt évvel már előfordult ilyen eset az uradalmában s jóllehet, hogy ugyanekkor ilyén határozattal fi­gyelmeztette őt a törvényes rendelke­zésre a közigazgatási bizottság, mégsem tesz eleget ez intézkedésnek. Havi ár a határozati javaslatban kitüntetendőnek véli ezt a körülményt. Z ö 1 d y Géza dr.: Ha a gróf egy ízben már fel lett híva arra, hogy csak okieves gazdatisztet alkalmazzon birto­kán s ha ennek még most sem tesz ele­get, akkor a jelen felszólítás helyett egyenesen meg lehetne büntetni. Ily ér­telemben indítványt is terjeszt a bizott­ság elé. Wenckheim Dénes gróf nem helyesli, hogy már most megbüntessék Blankenstein Pált. Blankensteinnek^eze­lőtt öt évvel más birtoka is volt, ame­lyet eladott s lehet, hogy az akkori fel­szólítás arra a birtokra vonatkozott. Kü­lönben ugy tudja, hogy a köröstarcsai uradalomban is van okleveles gazdatiszt. Daimel Sándor dr. felszólalása után az előadó határozati javaslatát fo­gadták el. Panasz a szabadságért. Békéscsaba község munkásotthoná­nak intézője, Christián György, hat heti szabadságot kért a képviselőtestü­lettől, amit ez nem adott meg. Christián idegkimerültségben szenved s tavaly is ily cimen kért szabadságot. A képviselő­testület elutasító határozata ellen feleb bazéssél élt s a felebbezést a közigaz­gatási bizottsághoz tette át a főszolga­bíró azzal az észrevétellel, hogy Christián a mult évben sem vett igénybe semmi orvosi gyógykezelést szabadságának ideje alatt. Daimel Sándor dr. előadó szerint a bizot tság illetéktelen e kérdés­ben határozni s most közszolgálati ér­dekről van szó, azt javasolja, hogy té­tessenek ez iratok a törvényhatóság köz­gyűlése elé. A bizottság ily értelemben határozott. Főorvosi jelentés. Ezek után dr. Z ö 1 d y János ter­jesztette elő főorvosi jelentését, mely szerint vármegyénk közegészségi hely­zete az elmúlt hónapban kedvező s a junius havi közállapotokhoz viszonyí­tottan jobb volt, mert a hevenyragadós megbetegedések 195-el voltak keveseb­bek. Difteritisz 11 esetben fordult elő 1 halálozással. Kanyaróban 270 megbe­tegedés történt, 20 halálozással. Tífusz­ban öten betegedtek meg s 1 halt el. A kanyaró leginkább Csabán, Oros­házán ós Békésen lépeti föl. Jelenti ezután a főorvos, hogy a tótkomlósi Szentlélekhez címzett gyógyszertár ügyében beadott felebbe­zés indokait a belügyminiszter nem ta­lálja elég nyomós oknak a közigazga­tási bizottság határozatának megsemmi­sítésére s ezért e gyógyszertárnak jo­gát ő is G á c s Kálmán Lászlónak adta. A tanítók ügyeiből. M i k 1 e r Sándor dr. királyi tan­felügyelő referálása alapján elhatározta a bizottság megkeresni a csabai ág. hitv. esperességet, hogy aKoricsán­s z k y László tanítónak dijlevelére vo­natkozó iratokat adja ki. 01 e p i k Sán­dor gyomai tanitó 174 koronás nyug­díjpótlékának ügyében megkeresik a nagyvár-adi püspökséget, hogy záros határidőn belül (julius 31-ig) nyilat- I kőzzék ez ügyben, mert ellenkező eset­ben a közigazgatási bizottság a már meglevő adatok alapján fog dönteni. Bérezi Fülöp orosházi, Z e 1 c z i n i K. Aladár szentmártoni és Sin István orosházai tanítóknak dijleveleit jóvá­hagyta a bizottság. Tronovszky Márton és Molnár János szarvasi tanítók fegyelmi ügyében a beérkezett vizsgálati iratokat indítványtétel végett kiadták a tiszti főügyésznek. Egy régi iskola-ügy. Békés község tengeri kígyójával, a még mindig vajúdó uj, községi isko­lának ügyével foglalkozott ezután a közigazgatási bizottság. Az ez ügyben hozott bizottsági határozatot ugyanis, mely a községet arra kötelezte, hogy 30 napon belül a bánhidai telken kezdje meg az iskolaépítést, felfüggesztette a miniszter addig, amig a község uj tel­ket jelöl ki. A községi elöljáróság most beterjesztette a helyet kijelölő határo­zatát. Eszerint 27 szóval 17 ellenében nem a bánhidai, hanem az ibrányi tel­ket jelölte ki a többség az uj iskola helyéül. E határozat ellen Török Gá­bor dr. ügyvéd fellebbezéssel élt s fel­lebbezésében ugyanazon okokat hozza fel, melyek alapján a bizottság nemrég megsemmisítette a képviselőtestületi ha­tározatot. Mikler Sándor arra való tekintettel, hogy a miniszter azt is elrendelte, miszerint az uj képviselőtestületi hatá­rozatot rögtön terjessze fel hozzá a bizottság, azt javasolja, hogy Török fellebezését sem intézték el érdemben, hanem terjesszék fel azt is a miniszter­hez. De e határozatokban kitüntetendő szerinte az is, hogy a fellebbezésben foglaltakat magáévá teszi a bizottság s az iskola helyéül alkalmatlannak találja az ibrányi telket. A fellebbezés kifejti, hogy ez a telek azért is alkalmatlan az iskola cél­jaira, mert mocsaras és kicsiny. A több­ség — egyebek iránt is — csak ugy kerülhetett össze, mert a képviselőtes­tület tagjai az ibrányi-telek mellett sza­vazók tizenöten ev. ref. presbiterek s épp az egyház érdeke, hogy ezen az egészségtelen és szük telken tul adjanak. De a határozathozatalban nem tartattak be az alakiságok sem. K. Nagy Gábor biró, aki presbiteriumi tag, elnöke volt a közgyűlésnek, a leszavazott képvise­lők között — mondá a felebbező — kü­lönben több volt az olyan, aki többre becsüli borjúinak nevelését, mint gyer­mekének szellemi oktatását. Ambrus Sándor a személyes élü támadások kihagyásával javasolja kivona­tolni és elfogadni a felebbezés indokait. Morvái Mihály szerint sokat le­hetne felhozni e felebbezés ellen is. A községnek joga van ott építkezni, ahol akar s ezt a jogot elismerte a minisz­ter is. Mikler Sándor dr: A miniszter nem azt mondta, hogy ott építkezhet a község, ahol akar, de azt mondta, hogy még a bánhidainál is alkal­masabb telket jelöl jenek ki az iskola céljaira. Ambrus Sándor: A bizottságnak most két irányban kell határoznia. Elő­ször azt kell megvitatni, hogy hozzunk-e érdemleges határozatot e felebbezés kap­csán ? Ez fölösleges szerinte, mert a miniszter csak fel függesztette a már előbb hozott bizottsági határozatot, de nem semmisítette meg. Másodszor azt kell eldönteni, hogy fölterjeszszék-e a Török­féle felebbezést, amely első ízben is alap­jául szolgált a bizottság határozatának ? Ö személyes tapasztalatok alapjául ál­lítja, hogy az ibrányi telek nem alkalmas ez iskolaépítés céljaira. Mindazonáltal jónak látja miniszteri megbízottnak ki­küldését kérni, hogy az döntsön e kér­désben Megtörtént ez a törvénytelen kormány-uralom idején is, de ennek a kiküldöttnek működéséhez sok szó fér. Ilyen értelmű javaslatot terjeszt elfoga­dásra a bizottság elé. Daimel Sándor felszólalása után ki­mondotta a bizottság, hogy Török Gá­bor dr. felebbezését egyébként — a sze­mélyes vonatkdzású .részek kihagyásá­val — magáévá teszi s a miniszteri ki­küldött tárgyában is előterjesztést tesz illetékes helyen. A pénzügyigazgató előadmányai. Végül Grineusz György pénz­ügyigazgató-helyettes terjesztette elő ak­táit s előadása alapján Győri János köröstarcsai, H o d e 1 András vésztői, Lakatos Józsefné orosházai, Sah Károly szarvasi ésPetneházy János ujkigyósi lakosoknak adóügyi felebbe­zéseit elutasította a bizottság. K á t a i István gyulai lakos felebbazésére és ja­vára 6 korona 72 fillér házbéradót tö­röltek. Három vadászati kihágásban ho­zott s pénzbírságról szóló ítéletet pedig fogházbüntetésre változtattak át. Bűnügyi eljárás alá vont elől­járósági tag. Csaba község szenzációja. Be akarták csapni a betegápolási alapot. Hetek óta egy rendkívül vissza­tetsző ügyről suttognak Békéscsabán. Az, akire a vádak vonatkoznak, tagja egyben Csaba község elöljáróságának is s mint ilyent, nemrég választotta meg a képviselőtestület. Ezidőszerint nem nyilatkozhatunk részletesebben az ügyről, mert az akták még nem mentek keresztül a bünvizsgálat retortáján. De annyit jelezhetünk máris, hogy súlyos vádakról van szó s hogy az ügy sú­lyosságát leginkább a gyulai királyi ügyészségnek közbelépése jellemzi. A részleteiben épp ugy, mint koncertiójá­ban is szomorú esetről egyelőre csak ezeket jelenthetjük : Az elmúlt hét elején történt, hogy egy erzsébethelyi lakos feljelentést tett a csabai elöljáróságnak egyik Erzsébet­helyen lakó tagja ellen. A feljelentés el­mondja, hogy a bevádolt előljárósági tag több mint hatvan hamisított okirat­tal akarta becsapni az országos beteg­ápolási alapot s hogy az okiratokat neki adta át értékesítés végett. A beadott elöljárósági tag tekintélyes „baráti hasz­not" ajánlott föl a feljelentőnek, aki mindezen állítását hiteles iratokkal iga­zolni is kész. A súlyos vád után sorba következ­nek apróbb ügyekre és kifogásolható­ságokra vonatkozó panaszkodások is. így többek között az, hogy hivatalos működéséért a szabályrendeletileg meg­állapított dijaknak háromszorosát szedi be a lakosságtól s hogy a bevádolt em­ber csak nagyritkán tartózkodik hiva­talos működésének színhelyén. Mindezeket irásos feljelentésben mondta el a panaszttevő K o r o s y László főjegyzőnek, aki áttette az ira­tokat Sailer Eiek főszolgabíróhoz. A főszolgabíró tüzetes vizsgálat tárgyává tette a panaszban felhozott vádakat s mert arról győződött meg, hogy azok egyrésze az iratokhoz csatolt okmá­nyokban is beigazolást nyert, az akta­csomót megküldte a gyulai kir. ügyész­séghez, hogy a bünfenyitő eljárást a bepanaszolt előljárósági tag ellen meg­' indítsa. A napokban már beidézi a vizs­gálóbíró is a följelentett embert, aki alighanem hamarosan megválik a köz­ségnél viselt állásától. Reisz Miksa dr. kitüntetése. Vasárnap adják át az érdem­keresztet. Kit jutalmazott a királyi kegy? Mult számunkban csak szűk keretek között emlékezhettünk meg arról, hogy dr. Reisz Miksát, Békéscsaba község főorvosát, érdemdús és eredményes köz­egészségügyi szolgálataiért a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki a király Most már teljes bizonysággal állapithatjuk meg azt, — amit akkor előre jeleztük — hogy a vármegye polgárságának és a kartársaknak osztatlan öröme kisérte ezt az uralkodói kegyet, amely egyik legszorgalmasabb, legnagyobb tudásu és legképzettebb orvosunk érdemeit és ál­dásos munkálkodását tüntette ki. Hogy Reisz Miksa dr. mit tett Békéscsaba község közegészségügyének s legkivált közegészségi intézményeinek fejlesztése érdekében, ezt csak azok méltányolhatják igazán, akik figyelemmel kisérték ennek a jeles orvosnak áldásos tevékenységét. Reisz Miksának közsze­replése és tevékenységének kezdete egy uj korszakott nyitott meg Békéscsaba közegészségügyében, amely korszak a fényes[sikereknek és örvendetes fejlődés­nek ezer és ezer jelét nyújtotta már azóta. Reisz Miksa dr. 1853. évben született Békéscsabán. Középiskolai tanulmányait ugyanitt kezdte, majd Szarvason folytatta és Nagyváradon fejezte be. Orvosi tanul­mányaihoz a bécsi egyetemen fogott, amely ?kkortájt emelkedett a hirneves­ség csúcspontjára. Tanárai a bécsi egye­tem világhírű professzorai voltak. Tanul­mányainak befejezése után több évig működött még a bécsi egyetem sebé­"szeti-, nőgyógyászati és belgyógyászati osztályán, majd 1879-ben Békéscsabára jött, ahol megkezdette prakszisát. Itt, mint magánorvos, 1885-ben tisz­teletbeli községi orvos lett amaz érde­mének elismeréséül, hogy a már akkor is fennállott, de a kezdet nehézségeivel küzdő községi kórházban ingyen vé­gezte a műtéteket. 1888 bau megbízást kapott, hogy ideiglenesen községi orvosi teendőket lásson el. 1891-ben, Réthy Pál dr. halála után, községi orvosnak választották meg s 1902-ben, dr. B e n d e Albert elhalálozásával, Békéscsaba köz­ség főorvosa lett. Mint községi főor ros, megbízatott a kórház vezetésével is. Lankadatlan munkakészségének s annak a szeretet­nek, melylyel a kórház ügyét felkarolta, köszönhető az, hogy ez a közegés ség­ügyi intézmény 1903. év óta hihetetlenül nagy fejlődésen ment keresztül s ma már mint teljesen modern kórház áll a szenvedők rendelkezésére. Reisz Miksá­nak tulajdonitható a mi szegényházunk is, amelynek szintén ő volt a kezdemé­nyezője A kolerajárvány idején nagy érdemeket szerzett magának s hogy a vasúton behurcolt járvány továbbterje­dését három ízben is megakadályozni sikerült, ez szintén Reisz Miksa érde­méül tulajdonitható. Sikeres működésé­nek, nagy tudásának és ernyedetlen buzgólkodásának elismeréseképpen a békésmegyei orvosszövetség alelnöke, a békéscsabai muzeum-egylet alelnöke és a csabai egészségügyi bizottság el­nöke lett. Reisz Miksa dr.-hoz halomszámra érkeznek az üdvözlések. Eddig több mint száz üdvözlő levelet és táviratot kapott. Az üdvözlők között szerepelnek B a r t ó k y József miniszteri tanácsos és dr. F á b r y Sándor főispán is. A kitüntetett orvosnak vasárnap dél­előtt 10 órakor adják át a koronás arany érdemkeresztet, amely Szekér ' Andor főispáni titkár távirati inegkere­| sésére már megérkezett a főispánhoz. Az átadás rendkívüli közgyűlés kereté­ben fog végbemenni s a keresztet a főispán tűzi Reisz Miksa mellére. Nagy vihar a megyében. Elpusztított vetések. Óriási kár és pusztítás. Békésvármegye területén pusztító vihar söpört végig kedden délután. A vihar két óra tájban keletkezett s egy óra alatt hozzávetőleg is kiszámithatat­| lanul nagy károkat okozott. Ehhez | hasonló viharra nem igen emlékeznek ' még legöregebb polgártársaink sem és A kutyák csak egyre ugattak, Marci sietve indult a falu felé. A kertek alatt ment. Ugy hamarabb hazaérhet. De hi­szen nem olyan messze volt máskülön­ben sem. Már messziről látta, hogy mé­cses ég az első szobában. Rosszat sej­tett. Baj lehet otthon! Még jobban sietett. A fiára gondolt, arra a másfél éves kis apróságra, hogy tán annak esett valami baja, talán egy szekér alá került, vagy megharapta a kutya ? Nem tudta elgondolni, hogy mi történhetett ? A mint a küszöbig ért, egyszerre csak mintha gyökeret vert volna a lába ; nem tudott tovább menni. — Nem az ő fia, te bolond, a te fiad ez a kis lurkó ! Ami kettőnk fia ! Marcinak elöntötte a vér az agyát. Megállt a szive verése. Többet egy szót sem hallott. Megszédült. Neki bukott j az ajtófélfának. Amikor újra kinyitotta a szemét, már fényes nappal volt. A nap vakítóan sütött, de ő előtte szürke volt minden. Nem látott semmit. Mintha hályog borult volna a szemére, meg az agyára is. Nem tudott egy értelmes mondatot kinyögni. Csak zagyván beszélt össze-vissza : — A fiam, nem az én fiam ! . . . El­lopták a fiamat 1 ... Ki adja vissza ? . . . Megölték a fiamat! . . . Az emberek a mezőn összesúgtak: — Garas Mártonnak is meghibbant az esze ! Vájjon mi történhetett vele ? ! Hetet-havat összebeszél. Egyik pillanat­ban ordit, hogy megölték a fiát. A má­sikban már nevet és táncol. Derékon kapja a lányokat és forog velük, mint a bolond. Évek teltek, esztendők multak el azóta. Ezt a történetet is kevesen ismerik már Csopakon. Csak néha egy-egy lagzi alkalmával vagy vasárnaponkint s amikor az öreg asszonyok összeülnek régen mult időről beszélgetni, kerül szóba a Garas Márton esete. A faluban pedig egy zavart tekin­tetű, kuszált hajú, lerongyosodott ember fordul meg néha, futva jön a lápos oldal folől és egyenesen a községházára tart. Egy kis ostor van a kezében, azzal csapkod jobbra-balra, mintha lovat haj­tana. A gyerekek az udvarra menekül­nek előle. — Jön a bolond Marci! — kiabálják. És a bolond Marci, amint megállítja a képzelt szekerét a községháza előtt, illedelmesen leveszi a kalapját és be­kopog az ajón. — Na mi lesz, Marci ? — kérdi a biró. — Az én dolgom iránt jöttem, biró uram, hogy mi is lesz hát most már én velem! Hogy mikor talál rá biró uram az én igazamra ? Hogy mikor ? És be sem várja a feleletet, kifordul. Újra kezébe veszi a kis ostort és rohan vissza a láp felé, mintha négy ló húzná a kocsiját: — Gyí te! Gyí! . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom