Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-08-04 / 61. szám

2 Békéscsaba, 1907. aug. 4. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY sokáig kesereghetnek a Pálinkaház- J utcán végigmentükben ennek a hiresnevezetes nótának okos és bölcs dallamával. A modern élet ellopja abból is a romantikát s az a hely, ahol még tegnapelőtt a kocsi fenékig sülyedt a kátyúba, nemsokára diszes kövezetet kap. Megállapítjuk, hogy a lelketnyugtató romantikának nem lehetnek valami nagy hivei gyulai polgártársaink s ha énekelhették is ezt a dalt, mégsem támogatták szívesen egymást a nyakig érő sárban, mert ők voltak azok, akik folyton sürgették ezt a kövezést. Most aztán végre meghallgatásra talált panaszkodásuk s az alispáni hivatalban szerzett értesüléseink alapján megírhatjuk hogy a Pálinkaház-utca kikövezésére már a legközelebbi napokban megtartják az árlejtést. — Szerencsétlenség egy 3 hidépitésnél. A Gyula melletti Feketekörös-hid munkálatai javában folynak már. Ennél a hidépitésnél voltak alkalmazva Gombkötő István ós Jámbor János gyulai lakosok, akik mindketten egy pillér körül dolgoztak. Munkaközben lecsapódott a daru s ugy Gombkötőnek, mint Jámbornak összeroncsolta a kezét. A súlyosan sérült munkásokat beszállították a békésmegyei közkórházba, ahol most orvosi gyógykezelésben részesülnek. -- Fogyasztási adók megválása a gyulai járásban- Az állami bor- és husfogyasztási adók beszedési jogának 1908—1910 évre vonatkozó megváltása tárgyában nemsokára kezdetüket veszik a tárgyalások. Kétegyházán augusztus 7 ikén délelőtt 10 órakor, Dobozon pedig augusztus 9-ikén délután 3 órakor tartatnak meg a tárgyalások. — Névmagyarosítás. Klein Sándor mezőberényi lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Kádár"-ra változtatta meg. — Garázdálkozó cigányok. Szarvason a napokban kóborcigány csapat telepedett le T h ú r i Gábor tanyai földjének végében, ahol azután minden engedelem nélkül, mintha csak sajátjukon lettek volna, nyugodtan legeltették lovaikat a herésen. A tulajdonos felszólítására, rá sem hederítettek s amikor az lovukra lőtt, lövésekkelválaszoltak, ugy hogy Thúri János futással volt kénytelen menekülni folytonos lövöldözések között. Thúri a tanyájához ért s innen lelőtte az egyik cigány kalapját,, mire a cigány elfutott, utána menekült a társa is s ezután pereputyosíul elszéleltek. — Cirkusz Csabán. A hosszú nyári estékre némi változatosságot fog hozni a hét elején ide érkező Brabanti mülovarda, melynek több elsőrendű müvésztagja van és kitűnően idomított lovakkal is bir. — Megkerült lovak. Emtitést tettünk azokról a lótolvajlásokról, amelyeket vándorcigányok követtek el a mult hetekben Gyula város határán. Ezek az ellopott lovak most mind megkerültek. A dánosi rablógyilkosságot követőleg ugyanis összefogdosták a vándorcigányokat. Természetes, hogy Fáraónak 'e momád életet élő gézengúzai menekülni igyekeztek ennek következtében minden lopott holmitól. Igy eresztették szabadjukra az ellopott gyulai lovakat is, amelyeknek egyrés^e Orosházán, másrésze pedig a gerendási csárdánál és Mezőtúron talált rá a gazdájuk. — Szerencsétlen ég a cséplőnél. Gaál Mihály szarvasi lakos, gépkezelő egy társával uj magánjáró cséplő garnitúrát szerzett be, amely azonban mindjárt az I első cséplésnél nagy szerencsétlenségnek lett okozója. Egy szarvasi gazda tanyáján csépelt a gép s amint az asztgghoz vontatták a cséplőt s a kazántól elkapcsolták, hogy a kerekeit megékel'jék, a kazán a cséplőnek ment, azt összezúzva hasznavehetetlenné tette. — Gyomorbetegek, gyengélkedők, lábbadozók és aggastyánok táplálkozására dr. Dufour a Nestlé-féle gyermektáplisztet ajánlja, mely nemcsak kizárólagosan gyermekeknek való, hanem felnőttek számára is, ha a fent emiitett kategóriák egyikébe sorozhatók. Gyomor- és béldaganatok esetében ez képzi az átmenetet a leveses táplálékoktól a szilárd táplálékokhoz és különösen az öregebbeket óvja meg az étvágytalanság vagy a gyomor nehezebb emésztése következtében elmaradhatatlan elerőtelenedéstől. Mindekinek izlik is és a legkönnyebben ' emésztetik. — Tűzvész Gyomán. A Gyoma község i határában fekvő Csudaballa pusztán nagy tüz pusztított tegnap reggel. A tüz S a 1 g ó József birtokán volt s az istállót hamvasztotta el, a melyben 18 drb ló pusztult el. A tüz oly gyorsan terjedt, hogy az állatokat lehetetlen volt megmenteni. De nemcsak az istálló esett a pusztító elem prédájául, hanem mintegy 1200 métermázsa buza és repce is, melyet az istálló színjében raktároztak el. Az elégett istálló, állatok és gabona biztosítva volt s igy a kár megtérül. Kánikulai képek. * Ha a hőmérő hirtelen kapaszkodását nem is figyelnők, akkor is tudná minden békésmegyei, hogy nyakig benne vagyunk már a kánikulában. A járókelők mindannyian egy-egy mozgó gőzfürdő s kábult agynak furcsaságain mosolyoghat az árnyékban hüsülő polgár. Mert hogy furcsaságokban is lehet részünk — ezt se vitassa el senki. Azok, akik hétfőn végigcsoszogták például a békéscsabai főteret, bizonyára nem fogja letagadni ezt az állítást. Nem pedig azért, mert olyan látványosságban volt részük, aminőben kevés cirkusz D u inni e r Augusztja részesiti a maga vendégeit. Már azokat a felsőbb ezreket tudniillik, akik a karzat regióiból bömbölnek jog és pálinka után. • Délfelé döcöghetett már a toronyóra mutatója, — amely köztudomás szerint ugy serénykedik, ahogy a rászállott csabai varjak akarják. — amikor hirtelen nagy csődület támadt a Vasut-utca főtéri torkolatánál. Minden épkézláb ember arra futott. Akár izzadt, akár nem. Ilyenkor különben sem a napsugarak, hanem a kíváncsiság parancsol a mindent látni szerető népségnek. No, de akik odaszaladtak, azok nem is bánták meg a fáradságot . . . A Vasut-utca poros homályából egyszerre csak egy eléggé jól táplált emberi forma bontakozott ki. Térdigérő, lobogós gyolcs-gatyája hüs árnyékot vetett két lépésre is. Mikor pedig szél kapaszkodott beléje, azt hitték a körülállók, hogy a „Patrie" léghajó bontogatja szárnyait. . . Csizma is volt emberünk lábán. Jóféle kenőcstől messze illatozó csizma. Még sarka is volt s szára is. A csizmába és bő gyolcsgatyába pottyant mozgó alkalmatosságnak tulipiros képe ismerősnek tetszett., Még a szuszogása sem volt idegenszerű . . . Hát még a balszeme, amelylyel ugy tud nézni, hogy minden pillanatban azt gondolja az ember : no most röpíti le néztében a kalapot tulajdon fejéről. . . Egész udvar képződött körülötte. Kisérték és óbégatt&k neki. Ez a környezet is megszokott látvány. De máskor mintha a dolgozó ezreknek embereit láttuk volna körülötte. Most azonban csupa suszterinas tolongott a diszkiseretben. Tempóra mutantur ! . . . Aztán ahogy el- és felvonult a „Fiume" előtt, megszólalt egy messziről bámuló: — Nini, a volt csabai követ — gatyában / . . . Hát persze hogy gatyában. A békéscsabai por, ha már nem kaphatott jogot, legalább abban a gyönyörűségben részesüljön, hogy a volt képviselőt lenge ruházatban lássa. S ez is valami. Ugy-e ? ! Vagy mi a szösz . . . Azok, akik valamikor politikai tényezők „szerettek volna lenni", most ilyen kánikulai gyönyörűséggel traktálják az ujjongó tömeget . . . Apropos ... A gyulai tömeg sem zajong a kánikulában. A vezetők ny ralnak és gyógyulnak. Megerőltetett szellemi munka után mindig kedves a pihenés. Egyikük már ideggyógyászokkal burkoltatja magát vizes lepedőbe. Megártott neki az óriási hőség, amely békót rak a gondolat-képességre, vagy egy kerékkel többet gyárt a négyhez. Mi is lenne velünk, ha nem kellene nap-nap után 36 fokos fényfürdőben usz • kálni ? Nem teremnének társas érintkezésünk gyöpe alatt bolond-gombák s nem rágódna a békésmegyei polgár érthetetlenül szellemes gondolatokon. Ejy ilyen gondolat röpítette szélnek hétfőn azt, hogy legjobb dolga van ilyenkor az újságírónak, aki hűvös szobában irja meg a lapját. Nem tesz semmit, csak leül és ir. A járatlanok filozófiája ebben a kérdésben is önkényes. Igaz, hogy az újságíró hideg szobában is dolgozhatik, legkivált, ha a büntetőtörvény erre kárhoztatja, de még ott is pokoli melegséget áll ki, ha nem ad témát a mindennapi élet, amelyet időnként sorokba kell szednie. Bízvást állítjuk, hogy legkegyetlenebb élete van ilyenkor az újságírónak, aki még 36 fokos melegben is szörnyen — fázik a lap megjelenése előtt. Nínc*. esemény, alszik a társadalom, enervált, nem tud föllelkesülni ilyenkor még a hivatásos gyilkos sem, aki valami kis komédiát csináljon. Szép hangok, panasz hangok, de ilyen panaszkodással az olvasóközönség nem elégszik meg. S ez a közönség mit törődne azzal, hogy éppen az újságíró fázik „ebb

1 a fene melegba" Hajsza egy vadorzó után. Az üldözők felé lőtt. Békésvármegye vadászterületén sok pusztítást okoznak a vadorzók. Nincs olyan község, amelynek határait ne fenyegetnék állandóan az orv-vadászok, akik egy hét alatt több vadat ejtenek el, mint a vadászterületek bérlői egy egész hónapon keresztül. A békésmegyei nép alsó rétegeiben tradicionális szokássá vált már az a szenvedély, hogy minden engedély és jog nélkül lövöldözzék össze a vadakat s különösen az uradalmak területeinek vadállományát. Az orv-vadászok által legszives abbén látogatott vadászterületeknek egyike a gróf Wenckheim Frigyes ó-kig.yósi uradalma is, ahol szakszerűen nevelik és tenyésztik a mezei és nemes vadakat. Ez a terület valóságos bucsujáró-helye az orvvadászoknak. Éjszakánként sűrű fegyverropogás hall mindig az arra járó s a biztos ós jól rejtett leshelyekről lövöldöző vadorzókat cssk a legritkább esetekben sikerül nyakoncsipni. Vannak orv-vadászok, akiknek va merősége odáig megy, hogy be sem várják az alkonyatot, hanem napfényes délutáni órákban rápuskáznak már a vadra, amelyet elásnak s csak az éj beálltával szállítják odébb a rejtekhelyről. A vadorzóknak ehhez a 'típusához tartozik N á t o r János is, aki — saját bevallása szerint — már több izben ellátogatott a Wenckheim-uradalom vadterületeire. Nátor kedden is lesbe állott a tengeri-tábla mellé s arra tévedt vadakra sokszor rálőtt. Mintegy másfélóráig tartott ez a puskázás, miglen meghallották a vadőrök, akik megközelítették a dörrenések helyét s rajtaütöttek a kedélyesea puskázó vadorzóra. Nátor azonban sok kereszttűzön átesett már s a vadőrök támadó fellépésétől sem igen ijedt meg. Ahelyett, hogy megfutamodott volna, merészen szembeállott a vadőrökkel, akik veszélyesnek látván a helyzetet, fegyvereikhez nyúltak. Nátor János, csak elöltöltő puskája lévén, félt a következményektől s ezért tőle kitelhető gyorsasággal szaladásnak indult, A vadőrök mindenütt a nyomában voltak, de az üldözők és üldözött közötti távolság mind nagyobb lett s hogy a vadőrök végre felhagyjanak az üldözéssel, Nátor hirtelen visszafordult s mintegy 200 lépés távolságban, egy tengeri-táblán keresztül elsütötte a fegyverét. A sörétek szerencsére nem találtak, de a vadorzó mégis célt ért, mert az őrök most már óvatosabban folytatták az üldözést s Nátor elmenekülhetett. A notorius orv-vadász azonban nem sokáig élvezhette a szökés örömeit. A vadőrök ugyanis jelentést tettek az esetről a csendőrségnek, amelynek részéről K i s András örsparancsnok és Horváth János csendőr másnap már kinyomozták a vadorzó lakását s átszoltatták ügyét a hatóságnak. BéKéscsaba ötven év alatt. Iparban is a kor élőre hatolván, Ma nem kell „remek", csak ipar-igazolvány, Melynek birtokosa vágja magát díszbe . . , 5 ahová az ember csak foltozni visz be, S három hétig, ha nem hat hónapig, vár rá, Foltozó-műhely is avanzsiroz „gyár"-rá. Ma nincs, mint azelőtt: Mihály, János mester, fiz mind csupa gyáros, ki dolgozni restel, S ki, hogy az „üzletét" mégis csak folytassa, Bizza azt legényre, bizza azt inasra, Ő maga megy inkább körbe, kaszinóba, Míg aztán kicsúszik a pokrócz alóla . . . R kereskedésnek egy központja volt, a Görög Ficsónéni kicsi szatócs-boltja : Ki hogyha vásárlál medvecukrot tőle, Vette a rudacskát s — harapott belőle, 5 amit leharapott, volt egy garasárú, De azért csak fogyott a fekete árú. Emígyen azelőtt, de hol tartunk már ma ? Kereskedésnek se szeri, se száma, Fényes kirakatok erősen kínálják Rz üzlet divatos, cifra portékáját, — De éppen ez a fény lejtője az útnak, Hol a kereskedők egyre-másra — buknak. Hát hogyne lépnének arra a lejtőre, Hogyha legtöbbjének ma a vezetője Nem a komoly munka, de a hiú látszat, — S ha kis szatócs-bolt is, ez az ős alázat, fiol kapható minden: suvi?dól gyufáig:. Divatos „Arúház" büszke címre vágyik Igy haladt előre, így változott minden Egy félszázad alatt ott kinn, úgy mint itt benn, Mert hát ez a gyújtó, nagy jelszó: Előre! Hajt, űz: ezt a hegyre, azt meg a lejtőre, — S a melynek nem maradt fenn csak az emléke : Oda van immár a régi jólét, béke . . . Szent ég 1 azóta de sokat is tanultunk, De sokat nem tudott igénytelen multunk, — Űztük akkor, ami csekély hasznot hajtott, Mert hát nem ismertük — a váltót, a sztrájkot De most tudván írni-olvasni, valóban Válogathatunk hát most mindakét jóban . . . De nem zeng a lantom, sírból hogy felköltse Rzt a múltat, melynek más volt az erkölcse, Igaz, nem is esett annyi fény reája, De nem is járt annyit káromlásra szája, Mert ami jót tanult, meg is cselekedte: Bibliából fakadt minden szava, tette. Hol sok ember üdvöt, szórakozást keres, Most is biblia az — harminckét leveles; De annál az ember csak nyert és nem vesztett, Segítvén az néki vinni a keresztet, Emennél azonban, ha nyerünk is, vesztünk, S családunk romlása lészen a mi vesztünk . . . Szép szülővárosom I ne neheztelj érte, fiogyha egyben-másban híredet* gáncs érte: Magad is képe vagy a rohanó kornak, Hol új eszmék egyre össze-vissza forrnak; fiol igaz gyöngy kevés, salak meg tömérdek, Hol minden az önzés és semmi a közérdek. Vagy talán éppen csak, mert távolról nézem, 5 a gyors rohanásban nekem nincsen részem, Nem birván a terhet a megtépett szárnyak, Látom sötétebbnek, mint minő, az árnyat, 5 azért vagyok éppen nálad is idegen : Emberek és házak köszöntnek hidegen. Ámde azért mégis haza-haza nézek : flll-e még a kis ház, kis családi fészek? Rlig ismerem ki bizony a házsorbul Szivem elfogódik és könnyem kicsordul : Enyéimből lelkem senkit nem talál ott, Kis házunk, fájdalom, idegenre szállott. 5ors csapása alatt új gazdát cseréle, jobb tehát, ha nem is tekintek feléje, Inkább elballagok a városon túl, ott Édesapám, anyám sírjára borúlok, 5 visszatérek ahhoz, szomorún, mélázva, flmi nem változott s ez — az Isten-háza. S mintha csak e templom s égbe nyúló tornya Örökkévalóság szimbóluma volna, 5 mint gyermek-koromban kegyeletes hittel, Melyet sok csalódás viharja sem vitt el, (rva látja lelkem eme közös kincsen : Örök, változatlan csak egy - az Isten t Gajdács Pál. Mulatság. * Népünnepély Békésen. Minden tekintetben fényesnek Ígérkező táncmulatsággal egybekötött népünnepélyt rendez ma délután a békési önkéntes tűzoltóegylet az Erzsébet-kertben. A népünnepély tiszta jövedelmét a tűzjelző-telefon épitósi alapjának javára fordítják. A népünnep programpontjából nem^hiányzik a hagyományos bohózatos felvonulás, karika-dobás, golyó-dobás, aludtejevós, fazéktörés, verseny-pipázás stb., ami mind szórakoztató és mulattató látványt nyújt. A táncmulatság este 8 óra| kor veszi kezdetét. Lakodalmi l HIIIII III bérmentve és vamDamast I%l|• U l|111 mentesen. Eolienne "Üli Ulll Mintn postafordultával. Megrendelések bármely nyelven intézendők : an Seidenfabrikt. HENNEBERG in ZÜRICH. KUZGAZDASAG, Gabona árak. Békéscsaba, augusztus 3. A budapesti gabonatőzsdén az utóbbi napjkban a malmok jobb vételkedvet tanúsítottak, igy az irányzat szilárd és az árak emelkedtek; ma némileg ellanyhult az irányzat. A csabai hetipiacon is jobb volt a j kínálat. | Uj buza '. . 21- 2180 I. rendű ó-búza .... 2160 •— II. „ 20 40 — ' Árpa új 12 40 l Morzsolt tengeri . . . 1160 Budapest, aug. 3. Készbúza 5 fillérrel olcsóbb; okt. buza 23'10, tengeri 13i0.